A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
|
|
| Altalanos
|
| Nev,
vegyjel
,
rendszam
|
mendelevium, Md, 101
|
| Latin megnevezes
|
mendelevium
|
| Elemi sorozat
|
aktinoidak
|
| Csoport
,
periodus
,
mez?
|
?
,
7
,
f
|
| Megjelenes
|
ismeretlen, vsz. ezustos
feher vagy femes szurke
|
| Atomtomeg
|
(258)
g/mol
|
| Elektronszerkezet
|
[
Rn
] 5f
13
7s²
|
| Elektronok
hejankent
|
2, 8, 18, 32, 31, 8, 2
|
| Fizikai tulajdonsagok
|
| Halmazallapot
|
szilard
|
| Olvadaspont
|
1100
K
(827 °
C
, 1521 °
F
)
|
| Atomi tulajdonsagok
|
| Elektronegativitas
|
1,3 (
Pauling-skala
)
|
| Ionizacios energia
|
1.: 635
kJ/mol
|
| Egyebek
|
| Magnesseg
|
nincs adat
|
| CAS-szam
|
7440-11-1
|
| Fontosabb izotopok
|
|
|
| Hivatkozasok
|
A
mendelevium
a
periodusos rendszer
egyik
kemiai eleme
. Vegyjele
Md
,
rendszama
101. Nevet
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev
kemikusrol, a periodusos rendszer megalkotojarol kapta. Molaris tomege 258 g/mol.
Albert Ghiorso
(en)
,
Glenn T. Seaborg
es munkatarsai allitottak el? 1955-ben.
[1]
Az
einsteinium
alfa-reszecskekkel valo bombazasa soran jott letre. Tizenhet izotopja ismert. Legstabilabb izotopja a
258
Md, amelynek felezesi ideje 51 nap, leginstabilabb a
256
Md (felezesi ideje 1,17 ora), megis ezt allitjak el?, es hasznaljak a leggyakrabban a kemiaban, mert nagyobb mennyisegben el?allithato.
- ↑
Fulop Jozsef:
Rovid kemiai ertelmez? es etimologiai szotar.
Celldomolk: Pauz?Westermann Konyvkiado Kft. 1998. 97. o.
ISBN 963 8334 96 7
