Meidzsi csaszar bevonul Tokioba
Az europai mintara letrehozott japan parlament els? ulese 1890-ben
A
Meidzsi-kor
(明治時代, Meidzsi dzsidai) a
japan tortenelem
korszaka (
1868
?
1912
) az
Edo-kort
kovet?en, amelynek soran az addig a vilagtol elzarkozo Japan nyugati mintaju modernizacioba kezdett. Felszamoltak a
sogunok
addigi hatalmat es alkotmanyos formaban restauraltak a csaszari hatalmat.
Meidzsi-restauracio
[
szerkesztes
]
A Meidzsi-kor a
Tokugava-bakufu
gazdasagi es erkolcsi osszeomlasaval, a Tokugavakkal ellenseges videki klanok fiatal hivatalnok-szamurajainak szervezkedesevel kezd?dott. A
Matthew C. Perry
amerikai sorhajokapitany altal kikenyszeritett nyitas a kulfold fele leleplezte a bakufu es az orszag gyengeseget, ez pedig a modernizalas gondolatanak elfogadasara kesztette az uj politikai tenyez?ket, amelyek legitimitasukat az 1867-ben tronra kerul?
Mucuhito csaszar
'felvilagosult uralmanak'
(meidzsi)
?visszaallitasabol” meritettek. Allamvallassa tettek a
sintot
, a
daimjoktol
elvettek birtokaikat, uj (prefekturalis) kozigazgatasi es adorendszert, altalanos hadkotelezettseget vezettek be (a
szamurajok
kasztjanak vege), az orszag polgari
alkotmanyt
kapott, letrejott a
parlament
, politikai partok alakultak.
A terjeszkedesi politika es a nagyhatalmi torekves a gy?zedelmes
kinai?japan haboruhoz
(1894?95),
orosz?japan haboruhoz
(1904?05) es Korea annektalasahoz (1910) vezetett. Japan elmaradott, feudalis agrarallambol ipari-agrar allamma lett. Kialakultak az els?
zaibacuk
(ipari konglomeratumok), elterjedtek a nyugati termelesi eljarasok es a nyugati oltozkodes. Szamos nyugati jovevenyszo kerult ekkoriban a
japan nyelvbe
. A korszakot az irodalomban olyan nevek femjelzik, mint
Higucsi Icsijo
,
Tajama Katai
,
Nacume Szoszeki
,
Nagai Kafu
,
Maszaoka Siki
, az epiteszetben megjelent a sohasem latott nyugati jelleg, a historizalo es szecesszios stilus (
Akaszaka palota
,
Glover
Mansion,
Japan Bank
,
Rokumeikan
), a festeszetben az immar
ukijo-e
motivumokkal is gazdagodott
impresszionizmus
(
Kuroda Szeiki
).
A Meidzsi-kor jogi szempontbol is megujulast hozott. Elt?nt a jogilag pontosan meghatarozott rendi hierarchia, megjelentek az alanyi jogok, es megindult a japan jog nyugatiasodasa, amelynek soran a
feudalizmus
helyet a
demokracia
vette at. Ezekben az id?kben tobb kisebb demokrata csoport is kovetelte Japan koztarsasagga valasat, es szamukra a porosz jelleg? alkotmany nem volt kielegit?. Az ekkor kifejl?dott japan jogot a francia gondolkodasmod jellemzi, es a Meidzsi-restauracio utan jelent?s nemet behatas is erte azt. 1882-ben alkottak meg francia mintara a
buntet? torvenykonyvet
es a buntet? perrendtartast, 1890-ben fogadtak el a birosagi szervezetet szabalyozo torvenyt, 1891-ben keszult el nemet mintara a
polgari torvenykonyv
, 1899-ben pedig letrehoztak a kereskedelmi torvenykonyvet. A polgari, porosz mintaju uj
alkotmanyt
1889-ben adtak ki.
- Gy. Horvath Laszlo
:
Japan kulturalis lexikon
, Corvina, 1999,
ISBN 9631347567
- Reischauer, Edwin O.:
Japan tortenete.
Maecenas, 2000.
ISBN 963-645-072-2
- Kondorosi Ferenc, Maros Kitti, Visegrady Antal:
A vilag jogi kulturai - a jogi kulturak vilaga
, Napvilag Kiado, 2008,
ISBN 9789639697300