A
megtestesules
vagy
inkarnacio
(
latin
incarnatio,
gorog
szarkoszisz
) a
vallasokban
hasznalt fogalmak, egy isten, istenseg vagy egyen foldi testet oltesere.
A
keresztenysegben
a megtestesules a
krisztologia
egyik fogalma, arra a hitigazsagra utalva, hogy "Isten Fia" valosagosan emberre lett a Foldon
Jezus Krisztus
neven.
Jezus meghatarozott helyen, a tortenelem egy adott pillanataban
Sz?z Mariatol
szuletett meg.
A keresztenyseg alapjan Isten Fia az emberiseg
megvaltasaert
vett emberi termeszetet magara. Az okori
apostolok
csak a
Szentlelek
eljovetele utan ebredtek igazan tudatara, hogy ki is volt valojaban Jezus.
- Az
Ige
testte lett es kozottunk elt.
[1]
- Amikor elerkezett az id?k teljessege, Isten elkuldte Fiat, aki asszonytol szuletett.
[2]
Az
Ujszovetsegben
hasznalt
szarkoszisz
gorog szo jelentese: hus-ver-testte valas. A
korai keresztenysegben
az
arianusok
es
apollinaristak
ugy ertelmeztek, hogy a
Logosz
(Ige)
csak magara oltotte a kuls? testet, de nem lett emberre
(enanthropeszisz)
, a
nesztorianusok
szerint pedig a Logosz csak mint templomban lakozik az emberi Jezusban. Ezeket a tanokat kes?bb eretnekke nyilvanitotta az egyhaz.
Az
iszlam
es a
zsido vallas
legtobb iranyzata elutasitja az inkarnacio tanat es azt hogy Isten barmilyen formaban megtestesuljon a Foldon.
[3]
[4]
A
hinduizmusban
az
avatar(a)
egy istenseg alaszallasa es halando lenyben valo megtestesulese a Foldon, a vilag megmentese, a torvenyek helyreallitasa vagy hiveinek megoltalmazasa celjabol. A hinduizmus sok avatarat ismer, ezek kozott talalhato
Rama
,
Krisna
,
Buddha
, es egyes iranyzatokban
Jezus
is.
Isten
immanenciajanak
egy masik vetulete a
murti
-formaja. Ez alapjan a kepmasaiban is megtestesul, amely valamilyen targy, kep vagy szobor.
A
reinkarnacio
ujra megtestesulest jelent, ujra megszuletest. E tan alapjan az el?lenyek, igy az emberek is, halaluk utan bizonyos id? elteltevel ujra es ujra megszuletnek. A reinkarnacio tana megtalalhato az indiai vallasokban (hinduizmus, dzsainizmus, buddhizmus) es egyes nyugati szellemi iranyzatokban is.
- ↑
Jan 1,14
- ↑
Gal 4,4-5
- ↑
Koran 112:1-4
- ↑
L. Jacobs 1973 A Jewish Theology