ifj. Szlavics Laszlo
:
Szentfold
Pisanello
erme
V. Alfonzrol
ifj. Szlavics Laszlo
emlekerme
Szent Laszlo kiralyrol
Az
erem
(idegen szoval
medal
) egy kisebb, altalaban kerek, szimbolumokkal diszitett femtargy. Tobbnyire valamilyen tudomanyos, sport-, katonai vagy egyeb eredmenyek elismereseul adomanyozzak. Keszulnek emlek- es disztargykent, de onallo m?veszeti alkotaskent is.
Ma mar nem ervenyes az a hagyomanyos meghatarozas, hogy az erem olyan kismeret?, femb?l keszult, sokszorositott, lapos alkotas, amin
domborm?
es felirat talalhato. Ennel szelesebbek az
eremm?veszet
hatarai, mivel sok olyan autonom m? keszul a m?faj keretei kozott ? finoman tagitva annak hatarait ?, ami nem, vagy csak nagy nehezsegek aran sokszorosithato. Az anyagok es technologiak felhasznalasa is rendkivul kiszelesedett. Abban altalanos az egyetertes, hogy az
erem
kismeret? (egy feln?tt ember tenyereben elfer?), leginkabb egy f? nezetre komponalt, lapos m?veszeti alkotas. Igy ide tartoznak a konkret hasznalati funkcioval rendelkez?
penzermek
, emlekermek,
nevjegyermek
, de a kiserletez?, vagy egyedi, autonom eremm?veszeti alkotasok is.
Az erem definicioja korul, az
eremm?veszek
koreben, csendes szakmai polemia zajlik. Ami a legfontosabb ismerve, hogy a m?veszeti m?fajok kozott az egyik legintimebb, mivel az esztetikai es intellektualis elmenyen tul ? kis meretenek koszonhet?en ? a tapintas altal szemelyes kontaktusba kerul a m? es szemlel?je (
taktilis elmeny
).
Az
eremm?veszet
els? kiemelked? alakja az
italiai
Antonio Pisano
(eredeti neve
Antonio di Puccio
) volt, aki az
1440-es evekben
egy sor eremportret keszitett hercegekr?l es tudosokrol. Az eremm?veszet kes?bb elterjedt Franciaorszagban, a Nemetalfoldon es Nemetorszagban is. A
17. szazadban
mar sok uralkodoi erem es emlekerem keszult, az ermek jutalomkent torten? adomanyozasa a
18. szazadra
lett jellemz?. Az
eremm?veszet
viragkora a
19. szazad
es a
20. szazad
eleje: a korszak elejen f?leg
Franciaorszagban
,
Olaszorszagban
,
Belgiumban
es
Ausztria-Magyarorszagon
, kes?bb
Lengyelorszagban
es
Csehszlovakiaban
is.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]