Matera
Sassi di Matera
Matera cimere Matera zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Olaszorszag
Regio	Basilicata
Megye	Matera (MT)
Frazionek	La Martella, Venusio, Picciano A, Picciano B
Iranyitoszam	75100
Korzethivoszam	0835
Forgalmi rendszam	MT
Testvervarosok	Lista Vigevano
Nepesseg
Teljes nepesseg	59 685 f? (2023. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg	155,5 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	401 m
Terulet	387,40 km²
Id?zona	CET ( UTC+01:00 )
Elhelyezkedese
e. sz. 40° 40′ , k. h. 16° 36′ 40.666666666667 , 16.6 40.666667°N 16.600000°E Koordinatak : e. sz. 40° 40′ , k. h. 16° 36′ 40.666666666667 , 16.6 40.666667°N 16.600000°E
Elhelyezkedese Matera terkepen
Matera weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Matera temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Matera varos (kozigazgatasilag comune ) Olaszorszag Basilicata regiojaban, Matera megyeben , a Gravina di Matera partjan.

A varos nevezetessege a Sassi di Matera , a tortenelmi kozpontot alkoto barlanglakasokbol allo negyedek komplexuma, amely 1993 ota az UNESCO vilagoroksegenek reszet kepezi. A komplexumot a tortenelmi kozpont (olasz neven Civita ) valamint a Sasso Caveoso es a Sasso Barisano alkotja. A mar az ?skorban lakott barlanglabirintusokban meg az 1950-es evekben is eltek emberek aram es viz nelkul, rettenetes higieniai korulmenyek kozott. Ez volt Olaszorszag egyik legnagyobb nyomornegyede . Lakosainak a varos modern varosnegyedeibe valo attelepitese utan a barlangvaros allapota leromlott, mignem az 1980-as evekben az olasz kormany programot inditott megmentesere. ^[2] 2019-ben Europa kulturalis f?varosa volt.

Fekvese [ szerkesztes ]

Matera Basilicata delkeleti reszen, a Murgia fennsikon fekszik. A Murgia a kreta korban alakult ki vastag meszk?lerakodasokbol , ami el?segitette a valtozatos karsztformak kialakulasat ( dolinak , buvopatakok, barlangok stb.). A viz erozioja kulonleges morfologiai alakzatokat hozott letre, mint peldaul a meredek szurdokvolgyek , amelyeket a gyorsfolyasu patakok es folyok vagtak maguknak. Ezeket a helyiek gravinaknak nevezik. Matera varosa egy ilyen szurdokvolgy, a Gravina di Matera nyugati oldalan epult fel. A modern varos kiterjed az ovarostol nyugatra es eszakra huzodo fennsikra, amelynek neve Piano . ^[3]

Eghajlata [ szerkesztes ]

A varosnak tipikus mediterran eghajlata van: enyhe telekkel es forro nyarakkal. A legtobb csapadek a teli honapokban, hullik. A Koppen -fele rendszerben a Csa osztalyba tartozik.

Matera eghajlati jellemz?i

Honap	Jan.	Feb.	Mar.	Apr.	Maj.	Jun.	Jul.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Ev
Atlagos max. h?merseklet (°C)	6,0	6,3	8,5	11,8	16,9	20,6	24,0	24,1	20,8	15,7	10,9	7,4	14,5
Atlagos min. h?merseklet (°C)	1,7	1,6	2,9	5,5	9,9	13,3	16,1	16,4	13,9	10,0	6,0	3,0	8,4
Atl. csapadekmennyiseg (mm)	109	99	84	80	56	42	22	46	60	102	132	146	977
Forras: a latronicoi (896 m) meteorologiai allomas adatai alapjan [4]

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

A varos nevenek eredeter?l tobbfele feltetelezes letezik. Egyes feltetelezesek szerint a meta (jelentese szikla), vagy a materies (jelentese faanyag) latin szavakbol szarmazik, de egyes kutatok a Mater Hera , azaz Gaia , a foldanya latin neveb?l is szarmaztatjak. Mas velemenyek szerint a varos neve a gorog mataiosz olosz -bol szarmazik, melynek jelentese ureges (utalva a szamos itt talalhato barlangra). Mivel a romaiak Matheolanak neveztek, a nevet Quintus Caecilius Metellusszal is kapcsolatba hoztak. ^[5]

Tortenete [ szerkesztes ]

?skor es okor [ szerkesztes ]

Az els? emberek ezen a videken az also paleolitikumban jelentek meg. Valoszin?leg az akkor gleccserekkel boritott magasabban fekv? lukaniai teruletekr?l erkeztek a Murgia videkere. A regeszeti kutatasok Domenico Ridola vezetesevel kimutattak, hogy a kozeli barlangokat (Grotta dei Pipistrelli, Grotta alla Palomba, Grotta alla Serra Marina, Grotta alla Selva Venusio) ekkor mar laktak, azonban tulajdonkeppeni telepules csak a neolitikumban , az i.e. 6. evezred vegen alakult ki, paliszaddal, ved?arkokkal, ciszternakkal stb. Ennek kozpontja a mai Civita es a Piazza San Francesco kozott volt. A feltart regeszeti leletek szerint az i.e. 3?2 evezredekben pasztornepek laktak, akikr?l valoszin?sitik, hogy a Balkan-felszigetr?l erkeztek. A San Nicola dei Greci-templom kornyeken egy bronzkori telepules nyomaira bukkantak. Az okor soran a videket gyeren laktak, tobb kisebb telepules letezett, ezt a szamos feltart siremlek is bizonyitja. Sem a Magna Graeciaba erkez? gorogok , sem pedig a romaiak nem tulajdonitottak nagyobb jelent?seget a videknek, ugyanis kivul esett a f?bb kereskedelmi utvonalakon, azon felul pedig strategiai szempontbol is kedvez?tlen helyen fekudt. A Via Appia megepitese, amely osszekototte Romat Apulia kikot?ivel, a kozeli Acheruntia , Venusia es Melphe gyors fejl?deset segitette el?, Matera videket azonban elkerulte. Romai kori regeszeti leletekre a katedralis kornyeken bukkantak. Ezek a csaszarkorbol szarmaznak. Ekkor Matheola neven volt ismert es a Regio II Apuliae et Calabria provincia resze volt. A Romai Birodalom felbomlasat kovet?en a terulet el?bb a gotok , majd a Bizanci Birodalom fennhatosaga ala kerult. Elhanyagoltsagat valamint jelentektelenseget bizonyitja az a teny is, hogy nincsenek ebb?l a korbol szarmazo ?s kereszteny , sem pedig bizanci emlekek. ^[6]

A varos kialakulasa [ szerkesztes ]

A varos kialakulasarol keveset tudni. Els? emlitese 662-b?l szarmazik, amikor a longobard Beneventoi Hercegseg resze volt, mint fontos katonai el??rs, a hercegseget vedte az Apulia fel?l erkez? tamadoktol (els?sorban kalozoktol es arab portyazoktol). 849-ben a Salernoi Hercegseghez csatoltak. Ebben az id?szakban Matera helyen tobb kisebb pasztortelepules, ugynevezett casale letezett. Az els? varat, a Castelvecchiot a longobardok epitettek fel a videk legmagasabb pontjan, a La Mottan. A 7?8. szazadban bizanci szerzetesek erkeztek, akik a kornyekbeli barlangokban telepedtek le. A 9. szazadban Bari kornyeker?l erkez? arab seregek ostromoltak meg a civitas munitissimat (azaz az er?ditett varost ). ^[7]

A varos fellendulese [ szerkesztes ]

A varos fellendulese a normann hoditasokkal kezd?dott. 1042-ben Guglielmo Braccio di Ferro lett Matera els? grofja. 1064-t?l kezd?d?en, Roberto dei Loffredi grof uralkodasa alatt stabilizalodott a varos politikai helyzete es ugyanekkor valt Matera erseki szekhellye. 1082-ben epult fel a bences Sant’Eustachio alla Civita -kolostor, amelyet 1092-ben II. Orban papa is felkeresett. A korabeli feljegyzesek szerint a varosban egy masodik kolostor is letezett, a Santa Lucia alle Malve . A 12. szazadban a hires arab utazo, Idriszi is emlitest tett a nagyszer? es szep varosrol. 1133-ban, miutan Alessandro Loffredi es Goffredo, Andria grofja sikertelenul megprobaltak megfosztani tronjatol az uralkodo II. Rogert , a varos kiralyi tulajdonba kerult. Ezt kovet?en Ruggero Sanseverino, Tricarico grofjanak tulajdonaba kerult, majd a Stauf-haz uralkodasa idejen II. Frigyes fianak, Manfrednak volt a birtoka. 1266-ban I. Anjou Karoly szerezte meg. A 13. szazadban szamos templom epult, tobbek kozott a katedralis, a San Giovanni Battista , a San Domenico , a Santa Maria d’Armenis es a Santa Maria de Nova . ^[8] A sassik els? irasos emlitese 1204-b?l szarmazik.

A feudalizmus kora [ szerkesztes ]

Materat 1349-ben a Tarantoi Hercegseghez csatoltak. Ebben az id?szakban ferences es domonkos szerzetesek telepedtek meg a varosban, es megalapitottak a San Rocco-ispotalyt. A varost ekkor mar varfal vedte es a varosszerkezetben mar elkulonultek a Sassi es Civita negyedek (ez utobbi a varosfalakon belul fekudt). 1419-ben a varos ismet kiralyi tulajdonba kerult, majd Giovanni Antonio Orsini del Balzo, Taranto hercege szerezte meg, akit azonban az uralkodo II. Janos arra kotelezett, hogy adja at Gilberto di Brunswicknak. Ennek halala utan 1496-ban Giancarlo Tramontana szerezte meg, aki 1497. oktober 1-jen unnepelyesen bevonult a varosba. A grof els? rendelete egy varkastely megepitesere vonatkozott, ugyanis ugy itelte meg, hogy a varos falai nem nyujtanak kell? vedelmet szamara. A sulyos adoterhek alatt szenved? materai lakossag 1514-ben fellazadt es el?zte a grofot. A varos ekkor Antonio de la Layci de Ascrata spanyol nemes kezebe kerult, majd 1521-ben a gravinai herceg , Ferrante Orsini d’Aragona szerezte meg, aki 1577-ig birtokolta, amikor 48 000 aranydukatert eladta a kiralynak. Ebben az id?szakban epultek fel a varos legszebb palotai, a Palazzo Firrao , Palazzo dei Malvezzi , valamint a Palazzo dei Santoro . 1450 es 1500 kozott albanok es szerbhorvatok telepedtek le a Sasso Caveosoban. Az 1500-as evek vegere a varosnak kb. 17 ezer lakosa volt, annak ellenere, hogy az 1529-es, 1562-es es 1567-es jarvanyok megtizedeltek lakossagat. Penzhiany miatt a varost eladtak, es kiralyi tulajdonbol ismet nemesi csaladok birtokaba jutott. 1645-ben a varos lakossaga ismet fellazadt az uralkodo nemesi csaladok ellen. Ekkor kerult at a lakossag tulajdonaba es valt onallo varossa. 1663-ig a Terra d’Otranto resze volt. Ezt kovet?en a Terra di Bari resze lett, valamint a Regia Udienza Provinciale di Basilicata szekhelye. Ebben az id?szakban, amikor Basilicata szekhelye volt, szamos kozalkalmazott telepedett le a varosban, akik szinten hozzajarultak annak fejl?desehez. Szamukra epult fel a Recinto nev? negyed. A varosi nemesek a katedralis kornyeken, valamint a Via Duomo menten epitettek ki palotaikat, eles kontrasztban Sasso Caveoso es Civita nyomornegyedeivel. 1799-ben a tiszavirag-elet? Parthenopei Koztarsasag Materaban is tamogatokra lelt, a Sasso Caveoso es a Civita lakoi fellazadtak a kiraly ellen, sikertelenul.

A 19. szazad [ szerkesztes ]

1806-ban Joachim Murat atszervezte a Napolyi Kiralysag adminisztraciojat es felszamolta a feudalizmust . Materabol Basilicata provincia szekhelyet athelyeztek Potenzaba . A hivatalnoki reteg tavozasa er?teljesen hozzajarult a varos hanyatlasahoz, ezt er?sitette meg az 1816-os jarvany, amely megtizedelte a lakossagot. Az egyhazi birtokokat felszamoltak es eladtak a tehet?sebb lakosoknak. A Bourbon -restauraciot kovet?en ismet megn?tt a feudalis urak hatalma, a varos lakossaga (els?sorban a sassikban el? parasztsag) hiaba kovetelte a nagy latifundiumok felosztasat, erre nem kerult sor. Ez volt az 1848-as forradalom idejen is a lakossag kivansaga. 1860-ban, amikor Giuseppe Garibaldi seregei egymas utan foglaltak el a deli telepuleseket, Materaban ismet fellangolt az ellentet a nemesseg es a lakossag kozott. Egy hirtelen nepgy?lesen eliteltek es kivegeztek a varos leggazdagabb nemeseit, Francesco Gattini grofot es Francesco Laurent-et. ^[9]

1860 utan, miutan Garibaldi es II. Viktor Emanuel szard?piemonti kiraly egyesitettek egy korona alatt az Appennini-felsziget olasz allamalakulatait, a varos egyre rohamosabban hanyatlott. Noha az uj allamvezetes reszlegesen teljesitette a materai lakossag kereseit es foldhoz juttatta ?ket, a penzhiany es a termeketlen talaj miatt meg a legszuksegesebbeket is nehezen tudtak el?teremteni. Gazdasagi szempontbol a deli orszagreszek, igy Matera is, nem tudtak felvenni a versenyt az eszaki, Po-alfoldi varosok gazdasagaval. A helyzetet tet?zte, hogy az elegtelen higieniai feltetelek miatt a malaria tobbszor is felutotte a fejet a varosban. 1902-ben haromszaz munkas Luigi Lopefido (ismertebb neven Monaco Bianco, azaz feher szerzetes ) vezetesevel felkelest szervezett. A sok embereletet kovetel? lazadas felhivta a figyelmet Matera es a deli telepulesek hatranyos helyzetere es 1904-ben az olasz parlament kiadta a 104-es torvenyt a lukaniai telepulesek megsegitesere. ^[9]

A 20. szazad [ szerkesztes ]

A 20. szazad elejen Materanak korulbelul 17 000 lakosa volt, kozuluk korulbelul 13 000-en eltek a sassikban. A varos vizellatasat ekkor mindossze egyetlen varosi kut biztositotta. Az els? vasutvonal, amely osszekototte Altamuraval , 1912 -ben epult meg (Ferrovie Calabro-Lucane). A sassikat atszel? kis patakokat befedtek, uj utcakat alakitva ki ( Via Fiorentini , Via Buozi es Via D’Addozio ). 1923 es 1926 kozott a varosvezetes elhatarozta egy csaladi hazakbol allo negyed felepiteset Venusioban (a varos egyik frazioneja ), a lakossagot azonban nem sikerult atkoltoztetni a barlanglakasokbol. 1927-ben Matera lett az azonos nev? megye szekhelye, ezek utan indult meg a varos rendezese es fejlesztese. Ekkor epult meg a varos f?utcajanak szamito Via Madonna delle Virtu , valamint ekkor epult ki a szennyvizhalozat. ^[10]

A masodik vilaghaboru utan Carlo Levi hivta fel a figyelmet a varosra a Krisztus megallt Ebolinal cim? konyvevel. Ebben emlitest tett arrol, hogy Matera lakossaganak kozel 70%-a barlanglakasokban el, egyutt haziallataikkal, ivoviz es csatornazas nelkul. Palmiro Togliatti igazsagugyi miniszter orszagos szegyennek nevezte Materat, ami elvezetett az 1952-ben kiadott 619-es szamu kormanyrendelet elfogadasaig, amely kimondta uj varosnegyedek epiteset es a lakossag teljes athelyezeset a sassikbol. Az uj negyedeket Olaszorszag legnevesebb epiteszei terveztek: Luigi Piccinato es csapata tervezte meg a Serra Venerdi valamint a Borgo Venusio negyedeket, Carlo Aymonino pedig a La Nera es a Spine Bianche negyedeket. Ugyanakkor elrendeltek az osszes barlanglakas befalazasat, megakadalyozva ezzel a visszatelepuleseket. ^[11]

Miutan 1965-ben nehany epulet osszeomlott, az allamvezetes kiadta a sassik meg?rzesere vonatkozo 126-os szamu rendeletet. Tovabbi rendeletben meghataroztak a sassik kulturalis, regeszeti es nepm?veszeti fontossagat. Az olasz allam tobb milliard liraval tamogatta a sassik meg?rzeset, majd 1986-ban megalakult az Ufficio Sassi nev? szervezet, mely atvette az allamtol ezeket a feladatokat. 1993-ban az UNESCO a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta a materai sassikat, melyek ma Olaszorszag legnagyobb szabadteri muzeumat alkotjak. ^[12]

Demografia [ szerkesztes ]

A varos lakossaga 2008. januar 1-jen 60 171 f? volt, ebb?l 29 463 ferfi es 30 708 n?. ^[13]

A lakossag kor szerinti megoszlasa:. ^[13]

• 0?14 ev kozott: 8906 f? (ebb?l 4523 ferfi, 4383 n?),
• 15?64 ev kozott: 40 781 f? (ebb?l 20 241 ferfi, 20 540 n?),
• 65 ev felett: 10 484 f? (ebb?l 4699 ferfi, 5785 n?).

A nepesseg szamanak alakulasa:

2007-ben a lakossag 2,35%-a, azaz 1415 f? (646 ferfi es 769 n?) volt bevandorlo. Szarmazasi helyuk szerinti megoszlas:: ^[14]

Kina : 413 Romania : 262 Albania : 122 Marokko : 107 Ukrajna : 69 Lengyelorszag : 52

Tunezia : 44 Brazilia : 38 Bulgaria : 35 Szerbia : 25 Eritrea : 25 Franciaorszag : 15

Spanyolorszag : 14 Egyesult Kiralysag : 13 Nemetorszag : 11 Csehorszag : 11 Szudan : 11

A materai dialektus [ szerkesztes ]

A materai nyelvjaras (sajat elnevezese u matarras , olaszul il materano) a delolasz dialektuskontinuum kozeps? csoportjaba tartozik, es f?kent a pugliai dialektusokkal , kulonoskeppen a barival es a tarantoival mutat hasonlosagot. Legf?bb sajatossagai koze tartozik a maganhangzok er?teljes redukcioja, illetve az olasztol mer?ben elter? maganhangzorendszer (pl. az olasz i helyen a materaiban u all es forditva: la burr ? olasz la birra ? ’a sor’, u birr ? ol. il burro ? ’a vaj’; az olasz hangsulyos a -nak e , olykor o felel meg: u ppen ? ol. il pane ? ’a kenyer’, la momm ? ol. la mamma ? ’az anya’ stb.) ^[15]

Varoskep [ szerkesztes ]

Matera az eszak-del iranyban folyo Gravina di Matera szurdokvolgyenek meredek, nyugati partjan epult fel. A regi varos kozpontja a Piazza Duomo (Dom-ter), ami egyben a Civita varosresz kozpontja is. Ett?l eszakra talalhato a Sasso Barisano , amelynek kozpontja a Piazza San Pietro Barisano , delre pedig a Sasso Caveoso , amelynek kozpontja a Piazza San Pietro Caveoso . A sassikat girbegurba, labirintusszer? kis utcak es lepcs?sorok szelik at. Mindossze nehany utca alkalmas autos kozlekedesre. A Sasso Barisano f?utcaja a Via Fiorentini , ami egy korabbi patak befedesevel jott letre. A Civitat kelet-nyugat iranyban a Via Duomo szeli at, a Sasso Caveosot pedig a Via Buozzi , amely szinten egy patak befedesevel jott letre. A szurdokvolgy meredek lejt?jen a Via Madonna delle Virtu halad vegig, ahonnan csodalatos kilatas nyilik a volgyre illetve a szemben fekv? part kezdetleges barlanglakasaira. A kozepkori varos nyugati hatarat a Via Ridola - Via del Croce - Via San Bagio tengely alkotja, amely menten a mai varos harom legfontosabb tere talalhato: Piazza Pascoli , Piazza San Francesco , Piazza Vittorio Veneto . Ez utobbi a varosi kozlekedes csomopontja is. A modern Matera a sassiktol nyugatra es eszakra terul el. ^[16]

A Piazza Vittorio Veneto es kornyeke [ szerkesztes ]

A Piazza Vittorio Veneto a mai Matera kozpontja, amely elvalasztja a modern varost az ovarostol. A ter kozepen egy szok?kut all, valamint Benedetto d’Amore 1926-ban keszult emlekm?ve az els? vilaghaboru h?seinek emlekere. A ter meghatarozo epuletei: ^[17]

• Palazzo dell’Annunziata
• San Domenico-templom
• Materdomini-templom

A Piazza Vittorio Veneto 1880-as atepitesekor bukkantak ra az egykori bences Santo Spirito-barlangtemplomra . Valoszin?leg a 10. szazad elejen epult. Az egykori epitmenyb?l fennmaradt az aula, melyet lakaskent is hasznaltak a szerzetesek, valamint a tufaba vajt szentely. A fennmaradt falfestmenyek kozul a legertekesebb a Szent Zsofiat abrazolo. A templom a bencesekt?l a maltai lovagrend tulajdonaba kerult, akik egy Sz?zanya -jelenes tiszteletere felepitettek helyen a Materdomini-templomot. A ter alatt talalhato a palombaro , a varos viztartalya, amely 65 000 m³ viz befogadasara volt kepes. A tufaba vajt tartaly mennyezetet massziv oszlopok tartjak, melyek magassaga eleri a 15 metert. A falak vizszigeteleset haromreteg? habarccsal, ugynevezett cocciopestoval oldottak meg. A viztartalyt a 19. szazad vegeig hasznaltak.

A Via del Corso es kornyeke [ szerkesztes ]

A Via del Corso a modern Matera f?utcaja. Az ovaros nyugati oldalan halad a Piazza Vittorio Veneto es a Piazza Pascoli kozott. Modern epuletei kozul kiemelkedik a Sante Lucia e Agata-templom , melyet a 18. szazad vegen epitettek bences szerzetesek. A bencesek a Civita falain belul kaptak telket, ami azonban szemetes es egeszsegtelen volt, valamint a lakossag is fogyoban volt a folyamatosan tombolo jarvanyok miatt. Emiatt a varosvezetest?l egy uj, kedvez?bb fekves? telket kertek. Mivel a varosvezetes tobb mint egy evet keslekedett a valaszadassal, a szerzetesek, keresztekkel a kezukben az utcara vonultak. Emiatt ki is tilthattak volna ?ket a varosbol, viszont a lakossag felkarolta ugyuket, es hozzasegitette ?ket, hogy megvasaroljanak egy palotat, amelyhez kert es kapolna is tartozott. A szerzetesek 1785 -ben kezdtek el uj templomuk epiteset ezen a helyen. ^[18]

A Castello Tramontano az ovarostol nyugatra es? La Nera nev? magaslaton epult fel. Epittet?je Giancarlo Tramontano grof, a napolyi kiralyok helyi helytartoja volt. Az ? feladata volt a helyi barok (Sanseverino, Orsini del Balzo) hatalmanak a megfekezese. A grof rossz hirnevnek orvendett a varosi lakossag koreben, els?sorban kegyetlenkedesei valamint kivetett adoi miatt. A varat sajat maga es csaladja vedelmere kezdte el epiteni. A napolyi Castel Nuovo mintajara terveztek, azonban a grof korai halala ( 1514 -ben meggyilkoltak) miatt nem sikerult befejezni. A var jellegzetessege a harom kor alaku torony. A varat korulvev? ved?arkot az utcak kiszelesitese soran feltoltottek. Strategiai ponton epult, ellen?rizni lehetett innen a varosba vezet? f?bb utvonalakat. Jelenleg atepites alatt van, egy multifunkcionalis kulturalis kozpontot alakitanak ki falai kozott. ^[19]

A Via del Corso folytatasa deli iranyban a Via Ridola, melynek hangulatat impozans palotak es templomok sora emeli (Palazzo Giuralongo, Palazzo Sorrentino). A Santa Anime del Purgatorio-templom egyike a varos legszebb kes? barokk epuleteinek. A templomot a XIII. Gergely papa altal, 1578 -ban a varosba telepitett Santa Anime del Purgatorio rend szerzetesei epitettek. A szerzetesek kezdetben a Sasso Caveosoban allo San Giovanni da Matera-templomot hasznaltak, majd 1644 -ben egy uj istenhaza megepitese mellett dontottek. Az els? templom amit megepitettek a Santa Chiara volt, amit aztan a klarissza apacak vettek birtokukba. A klarisszak egykori kolostoraban kapott helyet a Domenico Ridola Regeszeti Muzeum (Museo Archeologico Domenico Ridola). A Purgatorio-templomot 1726 ? 1747 kozott epitettek Giuseppe Fatone andriai epitesz tervei alapjan, a lakossag hathatos penzugyi tamogatasaval. A kes? barokkos vonalvezetes? f?homlokzatot Vitantonio Buonvino epitette. A portal timpanonjat morbid figurak, csontvazak diszitik, melyek egy karhozott lelket fognak kozre, a halal szimbolumat. A f?homlokzat fels? reszenek aediculajaban egy Madonnat abrazolo szobor all, melyet Szent Mihaly es Rafael arkangyalok szobra vesz kozre. A templombels? erdekessege a festett panelekkel diszitett nyolcszoglet? kupola. A f?oltarban ?rzik Materai Szent Janos , Szent Callixtus es Szent Prosperus ereklyeit. ^[20]

A Via Ridola masik erdekes epulete a Palazzo Lanfranchi , amelynek epiteset Giovanni De Rossi materai ersek rendelte el 1606 -ban. Az epitkezes azonban csak 1652 -ben indult, amikor Giovan Battista Spinola puspok elrendelte a telken allo karmelita rendhaz lebontasat. Az epulet vegul Vincenzo Lanfranchi puspoksege idejen epult meg, akit a spanyol kiraly kinevezett f?inkvizitornak a Napolyi Kiralysagba . Az epulet 1668 -ra keszult el. Az epulet jellegzetessege az aszimmetrikus f?homlokzat. A palotaresz bejaratahoz nehany lepcs? visz, a palotakapolna bejarata azonban az utca szintjen van. A masodik emeletet vakablakok diszitik. A kapolna rozsaablaka a foldszint es az els? emelet kozott van. A leccei barokk stilusaban megepult epulet ismertet?jegye a tetejen allo ora. Az epulet ma a Kozep- es Modernkori M?veszetek Muzeumanak (Museo Nazionale d'Arte Medievale e Moderna) ad otthont. ^[21]

A palota szomszedsagaban all a Santa Maria del Carmine-templom , amely 1608 es 1610 kozott epult. Az egyhajos templomban szamos kegytargyat es m?targyat mentettek at a sassik leromlott allapotu templomaibol, mint peldaul a polikrom mozaikokkal diszitett oltart a Sant'Angelo di Montescagliosobol vagy a Madonna a gyermekkel oltart a Santa Maria de'Armenis templombol. A templom tovabbi erdekessege De Quercis puspok 1530 -ban keszult szarkofagja. A nemreg restauralt templomot ma koncertteremkent hasznaljak. ^[22]

Sassi di Matera [ szerkesztes ]

Sassi di Matera
Vilagorokseg
Sassi di Matera
Adatok
Orszag	Olaszorszag
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	III, IV, V
Elhelyezkedese
Matera Pozicio Olaszorszag terkepen
e. sz. 40° 40′ , k. h. 16° 36′ 40.666666666667 , 16.6 40.666667°N 16.600000°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Matera temaju mediaallomanyokat.

A materai barlanglakasok kialakitasa es lakhatova tetele az evszazadok soran jelent?sen valtozott. Az els? lakosok a karsztfelszin termeszetes barlangjaiban telepedtek meg. A kovetkez? fazisban elzartak a barlangok bejaratat, illetve vesessel kib?vitettek azokat, els?sorban hosszanti iranyban. A lakoter kib?viteset nemcsak a barlang b?vitesevel ertek el, hanem a bejarat ele szobakat, el?szobakat epitettek k?b?l. Az ilyen tipusu lakasok neve lamione . A barlanglakasokat rendszerint d?lve vajtak, annak erdekeben, hogy a bejaraton at besz?r?d? napfeny annak legmelyebb pontjait is elerje. A barlanglakasokat gyakran egymas tetejere epitettek, ezeket labirintusszer? lepcs?sorok es utcacskak kotottek ossze.

A lakasok vizellatasat az ugynevezett palombarok biztositottak. Ezek vajt, korte alaku gy?jt?medencek voltak, melyeket tobb retegben vizszigeteltek, es amelyek vizet foldalatti forrasok, kutak biztositottak, vagy pedig az es?vizet gy?jtottek ossze bennuk. A legnagyobb palombaro a mai Piazza Vittorio Veneto alatt epult fel. A tufaba vajt tartaly mennyezetet massziv oszlopok tartjak, melyek magassaga eleri a 15 metert. A falak vizszigeteleset haromreteg? habarccsal, ugynevezett cocciopesto val oldottak meg. Az egyes lakasoknak sajat vizgy?jt?je volt, illetve tobb esetben az udvarokba tomorul? lakasok hasznaltak egy kozoset. ^[23]

A kulonboz? haztipusok elnevezesei:

• lamia vagy lamione ? hosszu barlang, amely ele k?b?l el?szobat vagy szobat epitettek,
• jazzo ? egy kozponti udvar korul vajt barlanglakasok,
• vicinato ? felkorben elhelyezked? lakasok, melyek egy kozos vizgy?jt?t (palombaro) hasznaltak,
• case a corte ? a jazzo fejlettebb valtozata, nehol emeletes hazakkal,
• case palaziate ? egymasra epult barlanglakasok, melyeket lepcs?k kotottek ossze (tobbemeletes palotakhoz hasonlitanak).

A materai sassik teruleten a kovetkez? epuletek allnak:

• 60 barlangtemplom,
• 20 epitett templom,
• 3012 lakas, amelyb?l:
  • 665 barlanglakas, melyek bejarata az utca szintje alatt van,
  • 1672 barlanglakas, melyek bejarata az utca szintjen van,
  • 362 mar meglev? lakasra epult barlanglakas,
  • 307 egyemeletes haz,
  • 8 ketemeletes haz,
  • 1645 kezdetleges barlanglakas.

A sassik kiuritesekor ezekben az epuletekben osszesen 18 000-en laktak.

Civita [ szerkesztes ]

Elnevezese a latin civitas szobol ered, melynek jelentese varos. A Civita volt tulajdonkeppen a kozepkori varos magja, kozpontjaban a Piazza Duomoval. A 16. szazad vegeig falak vettek korbe, es foldrajzi helyzete miatt er?ditmeny jellege volt. Egy piramis alaku magaslatra epult, melyet a Gravina di Matera es kis patakok szurdokvolgyei hataroltak. Ez utobbiak valasztottak el a varos tobbi negyedet?l. A varos legmagasabb pontjan a dom all, amely korul alakult ki a kis Rione Castelvecchio nevet visel? negyed. Itt allnak a varos legszebb nemesi palotai. Az egykori varosfal maradvanya nehany ?rtorony (Metellana, Quadra, Capone). A dom el?tti teren vegzett regeszeti feltarasok tanusagai szerint a teruletet mar a 9. szazadban laktak. F?utcaja a Via Duomo, mely nyugat-kelet iranyban huzodik. ^[24]

A varosresz masik fontos tere a Piazza Sedile . A ter legjelent?sebb epulete a nevado Palazzo Sedile (Eloljaroi palota). 1540 -ben epult Giovanni Michele Saraceno ersek parancsara a varosi eloljarosag szamara. Az 1779 -ben atalakitottak, ekkor nyerte el mai formajat, illetve ekkor epult meg a homlokzatat diszit? monumentalis barokk portal, melynek timpanonjat Szent Eustachius es a Madonna della Bruna szobrai diszitik. A portal ket oldalan ket-ket fulkeben a negy f? ereny allegorikus szobrai lathatok: igazsagossag, bolcsesseg, lelki er? es mertekletesseg. A palota 1944 -ig ?rizte meg eredeti funkciojat, utana az Egidio Romualdo Duni Zenekonzervatorium epulete lett. A palotatol jobbra all a Palazzo del Governatore , az egykori kormanyzo palotaja, amikor Matera Basilicata szekhelye volt. A ter masik figyelemremelto palotaja a Palazzo Bronzini , amely az 1800-as evek vegen epult kes? barokk stilusban a Bronzini nemesi csalad szamara. Ma a varosi orokseg meg?rzeset felugyel? hivatalok szekelnek benne. A terr?l indulo Via Pennino menten tovabbi nemesi palotak allnak: Palazzo Giudicepietro , Palazzo Alvino-Cippola valamint a Palazzo Firrao , amelyben 1806 -ban megszallt Bonaparte Jozsef , Materaban tett latogatasakor. ^[25]

A Via Pennino a Piazza San Francescoba torkollik, melyet a San Francesco d’Assisi-templom kes? barokk stilusu epulettombje ural. A templomot az irasos feljegyzesek szerint a 13. szazadban alapitottak III. Honorius papa megbizasabol. Az epitkezes 1250?1300 kozott zajlott, ekkor epult fel a hozzatartozo kolostorepulet is. A 15?16. szazadban kib?vitettek es megepitettek az oldalkapolnakat. 1670 -ben barokk kuls?t kapott Vito Valentino es Tommaso Pennetta tervei alapjan, majd 1751?52-ben Carlo Casino di Milano teljesen atszervezte a bels?jet. Bels?jenek erdekessegei a freskok, melyeket ismeretlen, valoszin?leg ferences szerzetesek festettek. A templom alatt a Santi Pietro e Paolo-barlangtemplom talalhato, ami az egyik bal oldali oldalkapolnabol kozelithet? meg. Ennek erdekessege egy falfestmeny, amely valoszin?leg II. Orban papa 1093 -as materai latogatasat abrazolja. 1809 -ben a kolostort a helyi csend?rseg vette birtokaba, majd 1935?36-ban elbontottak, igy ma az egykori komplexumbol csak a templom all. A templom kornyeket a kovacsok negyedenek neveztek, a kozpontjaban egy kis terecske all, amely alatt az 1981-es varosrendezesi munkalatok soran vaskorszaki nekropoliszokra bukkantak. ^[26]

A Civita kozpontja a Piazza Duomo . A varos legmagasabb pontjan epult, a Palazzo Malvinni Malvezzi es Palazzo Gattini , illetve a dom monumentalis tombje hatarolja, amely a varos szinte minden pontjarol lathato. A materai dom a 13. szazadban epult apuliai roman stilusban . A nyugati homlokzatat egy hatalmas rozsaablak disziti, melyet angyalok szobrai tartanak. A kosarfonasos diszites? f?bejaratot a Madonna a gyermek Jezussal, Szent Peter es Szent Pal tarsasagaban szoborcsoportja ekesiti. A deli oldal jellegzetessege egy hatalmas ablak. A deli oldal nyugati kapujat szerzetesek szobrai diszitik, valamint egy Abraham felirat. A keleti kapu jellegzetessege ket oroszlanszobor, innen szarmazik a neve is: Porta dei Leoni. A latinkereszt alaku templombels? a lombardiai bazilikak kialakitasara hasonlit. A hajokat vaskos oszlopok tartjak, egyeseket a kozeli Metapontumbol szallitottak at ide. Az els? eszaki kapolnaban all a dom legszebb oltara, a 13. szazadi, bizanci stilusban keszult Madonna a gyermekkel . A Capella dell’Annunziata gazdag diszitesei a 16. szazadban keszultek, az itt lathato szobrot a hires materai szobrasz, Altobello Persio faragta. Az eszaki hajoban tovabbi Persio szobrok allnak. Kulonlegessege a domnak az egyik kapolnaban berendezett allando betlehemes, melyek alakjait 1534 -ben Persio illetve Sannazaro d’Alessandro faragta. A korus 15. szazadi padjait Giovanni Tantino Ariano Irpinobol szarmazo asztalos keszitette. A korus felett egy kora 17. szazadi fresko lathato, amely a velencei iskola jegyeit mutatja. A harmadik deli oltar a lengyel Sebastiano Majeski alkotasa 1632 -b?l. A Cappella dell’Annunziata mellett egy sz?k folyoson keresztul lehet elerni a kis Santa Maria di Constantinopoli-templomot , melynek erdekessege egy 13. szazadi domborm?, ami a Madonna della Bruna felvonulast abrazolja. ^[27]

A Piazza Duomon all az 1223 -ban keszult erseki palota (Palazzo Arcivescovile) . F? latnivaloja a tanacsterem, melyet az ersekek 18. szazadi festmenyei diszitenek. A katedralis kozeleben all a Torre Metellana , egyike azon kozepkori tornyoknak, amelyek az 1500-as evekig a Civita vedelmet szolgaltak. A helyi legendak szerint a tornyot Quintus Caecilius Metellus romai konzul epittette. Innen szarmazik elnevezese is. ^[28]

A Civita keleti oldalat a Via Madonna della Virtu alkotja, melyr?l kivalo panorama nyilik a Gravina di Matera szurdokvolgyere. Az utszakasz egyik kiszelesedesenel all a nevado Santa Maria della Madonna della Virtu-barlangtemplom . A templom a 13. szazad elejen epult. A szazad masodik feleben a szerzetesek atkoltoztek egy masik templomba, ezt pedig szallashelykent tartottak fenn zarandokok szamara. A haromhajos templomot a 17. szazadban vettek ismet hasznalatba es ujitottak fel. Ekkor keszult el a negy hatalmas oszlop altal tartott bejarat, valamint az apszist diszit? fresko, mely a keresztre feszitest abrazolja. 1934-ben a varosi felujitasi program kereteben a bal oldali oldalhajo felet lebontottak a templom mellett halado ut kiszelesitese erdekeben. Ekkor sz?nt meg a bejarat is a templom alatti kriptakba. ^[29] A templom felett talalhato a San Nicola dei Greci-barlangtemplom , ami a 10?11. szazadban epult. 1956 -ban derult feny eredeti rendeltetesere, amikor az itt lako csalad elkoltozott. A templom falait 14?15. szazadi falfestmenyek diszitik.

A Civita deli hataran, az egykori Porta Postergola kozeleben all a Santa Lucia e Agata alla Civita-kolostor , melyet 1208 -ban alapitottak a Santa Lucia alla Malve-rend apacai. Miutan a rend hatalmas kiterjedes? teruletekhez jutott Pugliaban , elkezdtek a komplexum b?viteset, melybe 1632 -ben a varoskaput is beolvasztottak. A 18. szazad jarvanyait kovet?en a rend atkoltozott a sokkal higienikusabb Via Corsora. Az egykori cellakat es egyeb helysegeket lakasokka alakitottak at, ugyszinten a kolostorhoz tartozo templomot. ^[30]

Sasso Barisano [ szerkesztes ]

A Sasso Barisano nevenek eredete bizonytalan. Tobb hipotezis letezik eredetere. Egyes feltetelezesek szerint Bari varosa utan kapta nevet. Egy masik feltetelezes a romai Varisius nemzetsegb?l szarmaztatja a nevet, mig letezik olyan elmelet is, miszerint neve a vorja szobol ered, ami a bora helyi megnevezese. A Sasso Barisano Civitatol eszakra fekszik. Kozpontja a Piazza San Pietro Barisano . Eszaknyugaton a Via San Biagio hatarolja, keleten pedig a Gravina di Matera szurdokvolgye. F?utcaja a Via Fiorentini , amely egy kis patak (grabiglione) befedesevel jott letre. ^[31]

A San Giovanni Battista-templom a Via San Biagio egyik kiszelesed? reszen (piazetta) all. Korabban Santa Maria La Nova illetve Santa Maria delle Nove ai Foggiali neven volt ismert. 1233 -ban epult meg a Sasso Caveosoban megteleped? bences szerzetesek szamara. 1480 -ban a szerzetesek attelepultek a dom kornyekere, igy a templom hasznalaton kivul kerult. 1695 -ben vette at a San Giovanni Battista egyhazkozseg es ujittatta fel. A templom roman stilusban epult, homlokzatat faragott portal disziti (amely mar a leccei barokk stilusjegyeit viseli magan), efolott kis beugroban egy Madonna-szobor all. A f?homlokzatot, a f?bejarattol jobbra es balra, ket-ket vakarkad disziti. A haromhajos templom erdekessege egy 15. szazadi fresko (Madonna delle Neve) , amit Altobello Persionak tulajdonitanak, illetve a 19. szazadi keresztel?kapolna. A szoszek egyik felirata tanuskodik rola, hogy itt oltek meg 1514 . december 29-en Tramontano grofjat. ^[32]

A San Rocco-templom a San Giovanni Battistaval atellenben all. A most lathato templom el?dje egy 1348 -ban epult kis kapolna volt, melyet Szent Rokus tiszteletere emeltek koszonetkeppen, hogy el?zte a varost sujto jarvanyt. 1604 -ben ferences szerzetesek szereztek meg, es hozzalattak a ma is lathato templom epitesehez. A templom atepitese 1703 -ra fejez?dott be. A kes?bbiekben korhazkent m?kodott, jelenleg pedig a Basilicatai Egyetem hasznalja. A kethajos templom f?homlokzatat a 19. szazadban epitettek at. A bels? disziteseib?l fennmaradt kilenc 17?18. szazadi oltar. ^[33]

A San Biagio-templom egy kis mellekutcaban, a Via Stiglianin all. A Szent Balazs tiszteletere epult templom egy egykori varoskapu helyen epult fel 1642 -ben. A kis templom f?homlokzatat ket karcsu harangtorony disziti, valamint egy faragott keretes ablak a bejarat felett. A templom napjainkban hasznalaton kivul van. Ugyanezen utca vegeben all egy monumentalis szok?kut , melyet 1832 -ben II. Ferdinand parancsara epitettek a Piazza Vittorio Venetora, majd 1959 -ben athelyeztek jelenlegi helyere. ^[34]

A San Francesco di Paola-templom 1774 -ben epult a Paolai Szent Ferenc altal alapitott minimita rend szamara, akiknek korabbi temploma, a Santa Maria de’Armenis, a felszivargo talajviz miatt hasznalhatatlanna valt. A templom lassan epult, a 19. szazadra lett kesz. Az oldalfalak freskoit 1930 -ban Salvatore Cozzolini festette.

A San Guglielmo-templomot 1592 -ben alapitottak egy helyi egyesulet tagjai, eredetileg Santa Maria delle Grazie neven. Az epulet 1616 -ra epult fel. 1734 -ben egy foldrenges er?sen megrongalta a templom szerkezetet, igy annak lebontasa es egy uj istenhaza megepitese mellett dontottek. Ez lathato napjainkban is. Az egyhajos templomot egy felgomb alaku kupola koronazza meg. Freskoi a 18. szazadbol szarmaznak, a tufabol faragott oltarokat valoszin?leg napolyi mesterek keszitettek. A templom alatti kriptat egy falfestmeny disziti, amely Materai Szent Janost abrazolja. ^[35]

A San Pietro de Veteribus egyike a varos legregebbi barlangtemplomainak. Epitesenek pontos datuma nem ismert, a homlokzatat diszit? harom portal feletti evszam ( 1755 ) valoszin?leg atepitesenek datumat jeloli. A sassik elhagyasaval a templom allaga is romlasnak indult. A restauralasi munkalatokat nemreg kezdtek el, ezek soran feltartak nehany ertekes 17. szazadi falfestmenyt, valamint egy Szentharomsagot abrazolo domborm?vet. ^[36]

A Via San Giovanni Vecchio 60. szam alatt all a Parasztvaros Muzeum-laboratoriuma (Museo-laboratorio della Civita Contadina). A regi barlanglakasokbol kialakitott, mintegy 500 m² terulet? muzeum a sassi lakosainak eletkorulmenyeit mutatja be, butorokat es kulonfele egyeb m?targyakat. ^[37]

A San Vito dei Lombardi-barlangtemplom a 13. szazad elejen epult. A templom f?homlokzata tulajdonkeppen a barlang befalazott bejarata. Mindossze egy kapu es egy kerek ablak disziti. F?oltarat Szent Vitus domborm?ve disziti. Az egyenetlen falak uregeit szentek szobrai diszitik. ^[37]

Sasso Caveoso [ szerkesztes ]

A Sasso Caveoso nevenek eredete bizonytalan. Harom hipotezis letezik magyarazatara. Az els? szerint a latin caveosus szobol ered, melynek jelentese ureges, barlangos. A masodik feltetelezes szerint nevet Montescaglioso varosa utan kapta, amit egy id?ben Mons Caveosus neven emlegettek. A harmadik hipotezis szerint neve a latin cavea szobol ered, amely a regi romai szinhazak felkoros nez?terenek volt a megnevezese. A Sasso Caveoso a Civitatol delre fekszik, kozpontja a Piazza San Pietro Caveoso . Nyugaton a Via Ridola es a Piazza Pascoli hatarolja, keleten pedig a Gravina di Matera szurdokvolgye. F?utcaja a Via Buozzi , amely egy kis patak (a helyiek ezen kis patakokat grabiglioni nak neveztek) befedesevel jott letre. A 16. szazadban alakult ki, amikor a Balkan-felszigetr?l erkez? alban es szerbhorvat menekultek telepultek le teruleten. A szerbhorvatokat schiavoni nak neveztek, es ez a megnevezes az evszazadok soran csaladnevve alakult. A Sasso Caveosoban lathatok a legkezdetlegesebb barlanglakasok. ^[38]

A Sasso Caveosot keleten a Via Madonna della Virtu hatarolja, amelynek egyik kiszogeleseben all a sasso legnagyobb koztere, a Piazza San Pietro Caveoso. A ter mai arculatat a 20. szazad elejen elvegzett varosrendezesi munkalatok utan nyerte. Ekkor bontottak el a deli oldalan allo hazsort, amire ma egy vakarkados fal emlekeztet. A ter f? latnivaloja a nevado San Pietro Caveoso-templom , amely az 1300-as evekben epult. A 17. szazadban kib?vitettek es megepitettek oldalkapolnait valamint a harangtornyat. 1752 -ben uj freskokkal gazdagodott es ekkor epitettek at a sekrestyejet is. A 18. szazadban keszult el a mennyezetfresko, tele novenyi- es vallasi motivumokkal. Az egyszer? barokk homlokzaton harom bejarat all. A kozeps? feletti fulkeben egy Madonna-szobor lathato, mig a ket szels?ben Szent Peter es Szent Pal szobrai. A haromhajos templombels?t 1947 ? 1948 kozott modositottak utoljara, ekkor bontottak el az oldalkapolnakat, helyet adva az uj oratoriumnak . A templom freskoit Alessandro Fracazano , Aurelio Persio es Altobello Persio alkottak meg. A faintarzias diszites? f?oltarba vannak beepitve a templom legjelent?sebb kincsei: Szent Placidus, Szent Ince, Szent Crescenza es Szent Severina ereklyei, valamint egy ezust ereklyetartoban Materai Szent Janos foldi maradvanyai, ezaltal a varos egyik legjelent?sebb temploma. ^[39]

A Sasso Caveoso egyik legerdekesebb temploma a Santa Maria de Idris , melyet egy sziklakba (neve Monte Errone) vajtak. A templom nevet illet?en ket hipotezis letezik: az egyik szerint a bizanci odigitria bol ered, melynek jelentese iranyt jelz? szikla ; a masik szerint a viztarolasra alkalmas okori edeny, a hudria a nevadoja. A templomnak csak a f?homlokzata epitett, tobbi reszet melyen a sziklaba vajtak. A templom eredete a 8. szazadra vezethet? vissza, erre utalnak a benne talalt penzermek, fibulak es egyeb ertektargyak. Falfestmenyeinek nagy resze a 15?16. szazadban keszult, azonban a beszivargo viz miatt az id?k soran sulyosan megrongalodtak. A templomot egy kis folyoso koti ossze az egykori San Giovanni in Monterrone-barlangtemplommal . A 20. szazad masodik feleben elvegzett restauralasi munkalatok ertekes falfreskokat hoztak felszinre az egykori keresztel?kapolnaban, melyek nagy resze a 13. szazadbol szarmazik. ^[40]

A templom kozeleben, a Via Solitario 11. szam alatt rend behoztak egy barlanglakast , amely a 20. szazad kozepenek eletkorulmenyeit hivatott bemutatni a sassokban.

Ugyancsak a Via Solitario menten all a 11. szazad vegen epult Santa Lucia alle Malve . A templomot 8. szazadi bencesek altal lakott barlanglakasok atepitesevel alakitottak ki. A haromhajos templomnak csak a jobb oldali hajojat hasznaltak egyhazi celokra, mig a kozponti es bal oldali hajokban laktak a szerzetesek, valamint a raktarak is itt voltak. Hamarosan azonban elhagytak es atalakitottak lakasokka. A restauralasa soran szamos erdekes, 13. szazadi falfestmeny is el?kerult. A templom feletti teraszon longobard , s?t bronzkori sirokat is talaltak. A templom kornyeken lathatok a Sasso Caveoso legjobb allapotban meg?rzott barlanglakasai: ezt a varosreszt Vicinato di Malvenak nevezik. A barlanglakasok legtobbje mar a 11. szazad vegen letezett. ^[41]

A Santa Maria de Armenis-templom els? irasos emlitese 1094 -b?l szarmazik. Bencesek alapitottak, majd 1640 -ben a ferencesek vettek at. 1774 -ben ujjaepitettek, de csak rovid ideig hasznaltak, es atalakitottak lakasokka. A haromhajos templom bels? dekoracioi szinte teljes mertekben elvesztek. ^[42]

Barlangtemplomok regionalis park [ szerkesztes ]

A Barlangtemplomok regionalis parkot (Parco Regionale delle Chiese Rupestri) 1990 -ben alapitottak azzal a cellal, hogy vedelem ala helyezzek a Matera kornyeki barlangtemplomok regeszeti, tortenelmi es termeszeti orokseget. A terulet ket kozseg teruletet oleli fel: Matera es Montescaglioso . A park felugyelete az egykori Santa Lucia alla Civita templomban szekel, hozza tartozik egy dokumentacios kozpont valamint egy muzeum. A Murge sziveben allo Radogna tanyan rendeztek be egy kiallitast a barlanglakasok ?skori torteneter?l. Ez egyben a kiindulopontja a videket bejaro setaknak. A park teruleten 11 regeszeti terulet talalhato, 46 barlangtemplom, 5 remetelak, 5 falu, 37 tanya, 21 videki palota, 11 akol. Az ezeket osszekot? utakat tratturinak nevezik, amelyeket korabban a pasztorok hasznaltak a Murge es a Pollino masszivum legel?i kozotti vandorlasaik soran. ^[43]

• Murgia Timone ? Kis falu, melyet valaha vizesarok vett korul. A 19. szazad vegen fedeztek fel, valoszin?leg az ujk?korszak vegen es bronzkor elejen laktak.
• Murgecchia ? Az 1960-as evekben tartak fel. A kes? neolitikumban alapitott falucskat kett?s arokrendszer vette korbe. A feltart sirok alapjan a regeszek megallapitottak, hogy a 11. szazadig laktak. ^[44]

Az uj varosnegyedek [ szerkesztes ]

Matera negyedei az 1952 . majus 17-en kiadott 619-es szamu kormanyrendelet kovetkezteben alakultak ki, melyben elrendeltek a sassik kiuriteset, a lakossag attelepiteset. Az uj varosnegyedek a tortenelmi kozponttol nyugatra es eszakra epultek fel a Piano (jelentese siksag ) nev? lapos fennsikon. Az uj negyedeket Olaszorszag legnevesebb epiteszei terveztek. ^[11]

• Rione Serra Venerdi ? Luigi Piccinato tervezte. A varostol nyugatra epult fel egy alacsony dombon, szamos zoldovezettel, iskolakkal, uszomedencevel es egyeb sportletesitmenyekkel.
• Borgo La Martella ? Ettore Stella, majd halala utan Ludovico Quaroni tervei alapjan epult fel nehany kilometer tavolsagra a tortenelmi belvarostol. A negyed kozpontja egy hatalmas templom. Hataran fekszik a materai ipari zona.
• Rione Spine Bianche ? Carlo Aymonimo epitesz es csapata tervezte, es az olasz racionalizmus es neorealizmus iskolapeldaja egyenes vonalvezetes? epuleteivel. A kozpontjaban all a X. Piusz papa emlekere felszentelt templom.
• Rione Villalongo ? a tortenelmi kozponttol eszakra epult fel.
• Rione Lanera ? A Marcello Fabri altal tervezett negyed a tortenelmi kozponttol nyugatra epult fel. Kozpontjaban emelkedik a Sant’Antonio di Padova-templom. Itt epult fel az els? varosi korhaz is, amelynek epulete napjainkban allamigazgatasi hivataloknak ad helyet.
• Rione Agna ? Kezdetben onallo falu volt a varostol delre, azonban id?vel osszen?tt vele. Kozpontjaban all a Sant’Agnese es a San Luigi da Montfort templom.
• Rione Piccianello ? A stadion kozeleben felepult lakonegyed, amely egyben a varos keleti bejarata. Kozpontjaban ket szabadteri piac valamint a Santissima Annunziata-templom all.
• Borgo Venusio ? Az Altamura iranyaba vezet? f?ut menten epult fel, nehany kilometer tavolsagra a tortenelmi kozponttol. Itt talalhato a varos legnagyobb bevasarlokozpontja.

Az 1970-es evekt?l kezd?d?en a lakossag gyors novekedese ujabb lakotelepek letesiteset kovetelte meg. A varos els?sorban eszaki es deli iranyban b?vult, hiszen keleti iranyban a Gravina di Matera, nyugaton pedig a dombos videk akadalyozta a tovabbterjeszkedest. Ekkor alakultak ki a kovetkez? varosnegyedek:

• Rione San Giacomo ? A varos eszaki reszen epult fel. Ez a legnepesebb negyed. Kozpontjaban all a San Giacomo-templom, egy vasarter, valamint egy bevasarlokozpont.
• Rione Serra Rifusa ? A varos eszaki vege, az azonos nev? domb labanal.
• Rione Pini ? A varos nyugati reszen epult ki, kozel a tortenelmi kozponthoz.
• Matera 2000 ? Az 1990-es evek masodik feleben epitettek a varos eszaki reszen. Kozpontjaban all az akvarium, egy park, valamint egy bevasarlokozpont.
• Centro direzionale ? A varos kozpontjaban kialakitott uzleti negyed, amely irodaknak, uzleteknek ad otthont.
• Zona 33 di Via La Martella ? A varos masodik uzleti negyede, a kozponttol nyugatra. Jellegzetes epulete a tizenharom emeletes Grattacielo di Via La Martella irodahaz, amely egyben a varos legmagasabb epulete.

Kultura [ szerkesztes ]

Oktatas [ szerkesztes ]

A varosban egyetlen fels?oktatasi intezmeny m?kodik, az Universita degli Studi della Basilicata (Basilicatai Tudomanyegyetem) Epiteszeti Kara. ^[45]

Muzeumok [ szerkesztes ]

• Museo Nazionale Domenico Ridola ? A neves materai regesz nevet visel? muzeum az okori Lucania nepeinek kulturajat mutatja be.
• Museo Nazionale d'Arte Medievale e Moderna ? A Palazzo Lanfranchiban van berendezve. Gy?jtemenyei: vallasi m?targy gy?jtemeny, modern m?veszeti gy?jtemeny, neprajzi gy?jtemeny.
• Casa Grotta ? Berendezett sassi.
• Museo-laboratorio della Civita Contadina ? A sassi lakosainak eletet bemutato gy?jtemeny.
• MUSMA ? Kortars szoborgy?jtemeny.
• Museo della Tortura medievale ? Kozepkori kinzoeszkozoket bemutato kiallitas.

Latogathato barlangtemplomok:

• Sasso Caveoso : Santa Maria de Armenis, Santa Lucia alle Malve, San Giovanni in Monterrone, Madonna de Idris, Santa Barbara;
• Civita : Madonna della Virtu, San Nicola dei Greci;
• Sasso Barisano : San Pietro Barisano, San Guglielmo, San Vito dei Lombardi, Sant'Antonio Abbate.

Vallasi elet [ szerkesztes ]

Matera a 10. szazadtol kezd?d?en puspoki szekhely. A 11. szazadban rovid ideig erseki szekhely volt, majd 1203 -ban egy papai rendelettel egyesitettek az acerenzai ersekseggel. A varos ved?szentje a Madonna della Bruna valamint Szent Eustachius .

Hagyomanyok [ szerkesztes ]

A varos ved?szentjenek megunnepleset 1389 -ben rendelte el VI. Orban papa . Az unneples kozponti momentuma egy papirmaseval feldiszitett gy?zelmi szeker lerombolasa. Az unnepseg (amit julius 2-an tartanak) f?bb mozzanatai: a pasztorok felvonulasa, akik korbeviszik a varoson a Madonna della Bruna szobrot; a kes? delutani kavalkad, amikor a szobrot a katedralisbol atviszik a Santa Annunziata templomba, Picciannelloba. Ezt kovet?en a gy?zelmi szeker kisereteben a szobrot visszakiserik a katedralisba, majd annak elhelyezese utan kes? este a dom el?tti teren osszegy?lt lakossag lerombolja a diszes gy?zelmi szekeret. ^[46]

A Madonna della Bruna legendaja pontosan nem ismert, hiszen szajhagyomany utjan terjedt, ezert az evszazadok soran jelent?s valtozasokat szenvedett. A legenda szerint egy fiatal lany felkeredzkedett egy materai paraszt szekerere es megkerte, hogy vigye el ?t a varosba, mert fontos uzenete van a puspok szamara. A varos szelen, Piccianelloban azonban leugrott a szekerr?l, es azt mondta a parasztnak, hogy vigye el az uzenetet ? miszerint ? a Szentanya ? a puspoknek. A puspok es varos lakossaga kivonult, es azon a helyen, ahol a paraszt magara hagyta az ismeretlen leanyt, egy szobor allt, melyet diszes fogaton bevittek a varosba. Annak erdekeben, hogy a diszes fogat ne keruljon a videket tobbszor is megtamado szaracen kalozok kezebe, a lakosok sajat maguk pusztitottak el.

A Madonna della Bruna nevenek eredetet tobbfelekeppen magyarazzak. Szarmaztatjak a bruna szobol, mely a kozepkorban batorsagot jelentett, masok szerint a judeai Hebron varosanak neveb?l ered, ahol a Sz?zanya megjelent Szent Erzsebetnek . Egy harmadik elmelet szerint a szobor sotet arcszine utan kapta a nevet.

A szent szobrot ma a katedralisban ?rzik egy neki szentelt kapolnaban. Ugyancsak a katedralisban lathato egy 12. szazadi bizanci eredet? fresko, amely a Madonnat abrazolja. ^[46]

Fesztivalok [ szerkesztes ]

• Festival Duni , minden ev juliusaban koncertsorozattal emlekeznek Egidio Romualdo Duni materai zeneszerz?re.
• Women's Fiction Festival , szeptemberben rendezik a n?i irok rendezvenyeit.
• Festival Gezziamoci , dzsesszfesztival.
• ParcoMurgia Festival , a Parco della Murgia Materana regionalis park altal szervezett rendezvenysorozat.

Sajto [ szerkesztes ]

A varosban m?kod? televiziotarsasagok: Televisione Radio del Mezzogiorno Tele Basilicata Matera

A varosban m?kod? radiotarsasagok: Radio Radiosa

Varosi lapok: Il Resto Il Pomeridiano

Konyham?veszet [ szerkesztes ]

A basilicatai konyha jellegzetessegei a sajtok ( mozzarella , burrino, provola , scamorza ) illetve az er?sen f?szerezett fustolt szalami, a lucanica . Az el?etelek teren a kinalat nem tul gazdag, nincs hagyomanya a videken. Jellegzetes keszitmenyek a capocollo (gyengen fustolt disznohus szeletek), valamint a melanzane sott’olio (olivaolajban elkeszitett padlizsan ). Ugyancsak el?etelkent szolgaljak fel a Calabriabol szarmazo pomodori sott’oliot , ami tulajdonkeppen f?szerezett, szaritott paradicsom . A f?etelek kozul helyi specialitas az agnello in casseruola , baranyhus burgonya- es hagymakoritessel. A lumache all’origano f?tt csigateszta paradicsomszoszban, er?sen f?szerezve. A zucca ripena marha- vagy disznohus paradicsomban kif?zve, sajttal, er?sen f?szerezve. A ciamotta Basilicata els? szamu vegetarianus etele: burgonya , pepperoni , padlizsan es paradicsom osszef?zve. A helyi edessegek kozul emlitesre melto a panzerotti , valamint a torta di formaggi (sajttorta) es a toltott fuge , azaz a crucette . A cumpittu szezammagos nugat . ^[47]

Sport [ szerkesztes ]

• Football Club Matera ? jelenleg a Serie D -ben jatszo labdarugocsapat . A varos stadionja a XXI Settembre-Franco Salerno .
• Olimpia Basket Matera ? kosarlabda .
• Pallavolo Femminile Matera ? negyszeres orszagos bajnok (1991?92, 1992?93, 1993?94, 1994?95) kezilabdacsapat .
• Iula Team Matera ? futsal .
• A.S.D. Pattinomania Matera ? jegkorong .
• AICS Matera ? vizilabda .
• Sabor Latino Matera ? sporttanc .
• Circolo Schermistico Matera ? vivas .

Gazdasag [ szerkesztes ]

A 2006. evi statisztikai adatok alapjan Matera gazdasaga a kovetkez?keppen alakult. Az aktiv lakossag 18,8%-a dolgozik a primer szektorban: 12%-a mez?gazdasagban , 10,6% a feldolgozo iparban , 8,2%-a az epit?iparban . A kereskedelem az aktiv lakossag 44%-at foglalkoztatja: 18,7% a kiskereskedelemben, a vendeglatoiparban , a kozlekedesben es a kommunikacioban, 7,9% a penzugyi szektorban. A munkanelkulisegi rata 24,7% korul alakul. ^[48] Az egy f?re es? eves atlagjovedelem 15 682,30 euro, szemben az olaszorszagi 22 386,60 euros atlaggal. ^[48]

Matera mez?gazdasagi kozpont, jelent?s gabonatermelessel . A varosban tobb pasta - es kenyergyar m?kodik. Jelent?s bortermeles is van, helyi kulonlegesseg a Matera DOC .

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozuti kozlekedes [ szerkesztes ]

Az Adriai-tenger partja fel?l az A14-es Bologna - Taranto autopalyarol, Bari Nord kijaratnal leterve, a 99-es f?uton lehet elerni. A Tirren-tenger fel?l az A3-as Salerno - Reggio Calabria autopalyarol Sicignano degli Alburninal leterve a 407-es uton lehet elerni. A Tarantoi-obol fel?l a Metapontumtol kiindulo 655-os f?ut vezet a varosba.

A Marino tarsasag altal uzemeltetett buszok osszekottetest biztositanak Matera es Milano , Ancona , Bologna , Chianciano , Fiuggi , Napoly , Novara , Parma , Reggio Emilia , Sassuolo es Urbino , valamint szamos mas kisebb telepules kozott. A Marozzi e Liscio tarsasag buszaival Roma , Firenze , Pisa , Livorno , Pistoia , Prato es Siena erhet? el.

Vasuti kozlekedes [ szerkesztes ]

Materat Barival a Ferrovie Appulo-Lucane maganvasuttarsasag altal uzemeltetett keskenynyomtavu vasutvonal koti ossze. Az olasz vasuttarsasag, a Trenitalia , csak Ferrandinaig uzemeltet szerelvenyeket, a fennmarado 30 km-nyi utat busszal kell megtenni. A Ferrandina-Matera vasutvonal epiteset ? mely bekapcsolta volna Materat az orszagos halozatba ? 1968 -ban kezdtek el epiteni, de a sorozatos penzugyi problemak miatt a mai napig nem sikerult befejezni.

Legi kozlekedes [ szerkesztes ]

A Materahoz legkozelebb es? repul?ter a Bari melletti Karol Wojtyla nemzetkozi repul?ter . A basilicatai repul?ter ( Pisticci teruleten) jelenleg felujitas alatt van.

Hires materaiak [ szerkesztes ]

Volturnoi Szent Hilar (980?kb. 1045). Lupus Protospatharius (1030?1102), kronikas. Materai Szent Janos (1070?1139). Alano da Matera (1300), nyelvesz, filozofus, asztronomus. Altobello Persio (1507?1593), szobrasz. Ascanio Persio (1554?1616), filozofus. Tommaso Stigliani (1573?1651), kolt?. Antonio Duni (1700??), zeneszerz?. Egidio Romualdo Duni (1709?1775), zeneszerz?. Francesco Paolo Volpe (1779?1852), tortenesz. Cesare Firrao (1806?1878), hadmernok. Michele Torraca (1840?1906), politikus. Francesco Paolo Festa (1840?1909), kolt? es fenykepesz. Domenico Ridola (1841?1932), orvos, tortenesz. Giuseppe Gattini (1843?1917), tortenesz.

Antonio Loperfido (1859?1938), foldrajztudos. Raffaele Stella (1861?1938), entomologus, paleontologus. Gioacchino Cappelluti (1868?1931), iparmagnas. Eustachio Paolo Lamanna (1885?1967), filozofus. Francesco D'Alessio (1886?1949), politikus. Antonio Passarelli (1887?1943), tabornok. Giuseppe De Robertis (1888?1963), irodalomkritikus. Michele Bianco (1896?1981), politikus. Rocco Lazzazzera (1898?1941), iro, ujsagiro. Ettore Stella (1915?1951), epitesz. Elisa Springer (1918?2004), iro. Nicola Morelli (1921?1994), szobrasz, szinesz, iro. Carmelo Francesco Salerno (1925?1998), politikus. Giovanni Battista Bronzini (1925?2002), antropologus. Luigi Guerricchio (1932?1996), fest?.

Matera a mozivasznon [ szerkesztes ]

Koszonhet?en a kornyek termeszeti szepsegeinek illetve a sassik kozepkori hangulatanak Matera szamos film hatterekent szolgalt:: ^[49]

1950 : Le due sorelle 1953 : La lupa 1957 : Il Conte di Matera 1961 : Eljen Italia! 1962 : A hazugsag varosa 1963 : Il Demonio 1963 : I basilischi 1964 : Mate evangeliuma 1965 : Olasz furcsasagok 1967 : Hol volt, hol nem volt... 1972 : Fekete Dekameron 1972 : Ne bantsd a kiskacsat! 1974 : Anno uno 1974 : Allonsanfan 1974 : Il tempo dell'inizio

1975 : Itt kezd?dik a kaland 1979 : Krisztus megallt Ebolinal 1978 : Volontari per destinazione ignota 1980 : L'albero di Guernica 1981 : Harom fiver 1985 : David kiraly 1990 : Ejszakai nap 1995 : Csillagok embere 1995 : Campet 1998 : Del perduto amore 1999 : Terra bruciata 2004 : A passio 2004 : The big question 2004 : Roba forestiera 2005 : Revelations

2005 : Maria Magdolna 2006 : A viz magusa 2006 : Omen 2006 : Il lato grottesco della vita 2006 : A szuletes 2006 : Artemisia Sanchez 2007 : Lo stallo 2007 : Pandora szelenceje 2008 : VI. Pal 2016 : Az ifju messias 2016 : Ben-Hur 2017 : Wonder Woman 2021 : Nincs id? meghalni

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181  
• Rotter, Ekkehart. Apulien . Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2007). ISBN 978-3-7701-4314-6  
• Tagliolini, Barbara. I Sassi di Matera . Roma: Istituto Poligrafico e Zecca dello Stato (2006). ISBN 88-240-3548-5  
• A vilagorokseg , Mertek Kiado, Budapest, 2006 ISBN 963-7304-60-6
• Comuni-Italiani
• Italy World Club

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Wikimedia Commons tartalmaz Matera temaju kategoriat.
• (olaszul) Matera varos hivatalos honlapja
• (olaszul) visitasassi.3000.it ? idegenforgalmi honlap Archivalva 2006. majus 10-i datummal a Wayback Machine -ben
• (olaszul) sassiweb.it ? idegenforgalmi honlap
• (olaszul) sassidimatera.it ? idegenforgalmi honlap
• (olaszul) sassi-matera.it ? idegenforgalmi honlap
• (angolul) A Sassi di Matera az UNESCO honlapjan
• (angolul) Kepgy?jtemeny Archivalva 2008. oktober 7-i datummal a Wayback Machine -ben
• (angolul) Sassi di Matera (webcam)

El?z?: Leeuwarden - Friesland , Valletta

Europa kulturalis f?varosa 2019 Plovdiv mellett

Kovetkez?: ?