A
Marista Iskolatestverek
(Maria Iskolatestvereknek is nevezik) egy vallasi kozosseg 5500 taggal a vilag 75 orszagaban.
A rend celja a fiatalok kepzese es tanitasa, a kepzesi-, es a nevelesi feladatok minden formajaban, a szocialisan erzekeny tarsadalmi csoportok tagjaival valo foglalkozas all a tevekenyseguk kozeppontjaban.
A rend vilagszerte 870 oktatasi intezmenyt tart fent.
A rendet
Marcellin Champagnat
atya alapitotta 1817-ben,
La Valla-en-Gier
-ben. Champagnat gyermekkent elte meg a francia forradalom es a napoleoni kor sulyos megprobaltatasait. A z?rzavaros id?szakban a vallasi elet hanyatlott, a tomegek elidegenedtek az egyhaztol es kiszorultak az oktatasbol, ami kozvetlenul erintette a kereszteny szellem? csaladokat.
Szeminariumi tarsaival Marcellin Champagnat egy uj rend megalapitasat terveztek, amelynek kozeppontjaban harmas cel allt: a missziok, az oktatas es a katekizmus tanitasa. A szerzeteseket Maria-testvereknek, vagyis maristaknak neveztek.
Champagnat egyhazi tevekenyseget egy szegeny falu,
La Valla
kaplanjakent kezdte meg, ahol egy tizenhet eves fiu halala dobbentette ra, hogy sok fiatal meg eleteben nem hallott istenr?l. Ekkor alapitotta meg a Maria Iskolatestverek els? kozosseget.
Magyarorszagon az els? marista iskola 1909-ben
Orsovan
alakult meg, amelyet a
trianoni beke
utan
Romaniahoz
csatoltak, viszont az akkori roman kormany magyarellenessege miatt rovid id? belul be kellett zarni.
A Szent Alajos Fiuotthon es Juvenatus 1923-1944-ig m?kodott
Budapesten
a Wekerle-telepen. Budapesten Champagnat-iskola m?kodott 1930-1950-ig a H?gyes Endre utcaban. 1934-ben hivatalos allami elismerest kapott es jogosult volt francia diploma kiadasara. 1942-ben az iskola nemet taborokbol szokott francia hadifoglyoknak adott menedeket, majd a nemet megszallas idejen a naci kormany idejen a marista testverek szamtalan elhurcolasra itelt zsido eletet mentettek meg. 1944-ben a testvereket bebortonoztek, halalra iteltek, amelynek vegrehajtasat az orosz csapatok bevonulasa akadalyozta meg.
Iskolajukat 1950-ben allamositottak. A magyar testvereket Franciaorszag fogadta be. 84 magyar testver tett fogadalmat a marista rendben, kozuluk kilencen elnek ma is. Egy testver
Svajcban
, het
Franciaorszagban
es egy
Magyarorszagon
.
1990-ben tertek vissza ismet
Magyarorszagra
es megkaptak a hivatalos m?kodesi engedelyt. A maristak rendf?noke
Magyarorszagra
kuldte a testverek els? csoportjat, akik
Gy?rt
javasoltak az ujrakezdes helyszineul. A helyi ordinarius befogadta ezt a kozosseget, ennek koszonhet?en a Maria Iskolatestverek 40 ev tavollet utan ismet megkezdtek magyarorszagi tevekenyseguket.
Reszt vettek az
Apor Vilmos
Iskolakozpont letrehozasaban, az ? szellemi-pedagogiai vezetesukkel nyilt meg az iskolakozpont 1993 ?szen. Az iskolaban valo 15 eves jelenlet utan a marista rend felhagyott az iskola vezetesevel, uj helyszint keresve a tevekenyseguk folytatasara.
- Az Apor Vilmos Katolikus Iskolakozpont Emlekkonyve 1993-2003
|
|---|
Ferfi szerzetesendek
|
|---|
| Kanonokrendek
| |
|---|
| Monasztikus rendek
| |
|---|
| Koldulorendek
| |
|---|
| Szabalyozott papi
rendek
| |
|---|
| Papi kongregaciok
[szerz 1]
| |
|---|
| Laikus kongregaciok
[szerz 2]
| |
|---|
| Keleti szertartasu rendek
| |
|---|
- ↑
A tobb mint 100 papai jogu papi kongregaciobol itt csak a legregebbiek, illetve a Magyarorszagon m?kod?k szerepelnek.
- ↑
A tobb mint 30 papai jogu laikus kongregaciobol itt csak a legregebbiek, illetve a Magyarorszagon m?kod?k szerepelnek.
|
|
N?i szerzetesrendek
|
|---|
| Kontemplativ rendek
| |
|---|
| Tanito es apostolkodo rendek
| |
|---|
| Szocialis es karitativ rendek
| |
|---|
Az
Annuario Pontificio
1000-nel tobb papai jogu n?i szerzetesrendet es kongregaciot tart nyilvan. Kozuluk itt csak a legregebbiek, legnepesebbek, illetve a Magyarorszagon m?kod? iranyzatok szerepelnek, amelyekhez majdnem minden esetben tobb, jogilag onallo szerzetesi intezmeny is tartozik.
|
|