한국   대만   중국   일본 
Margit-sziget ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Margit-sziget

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Margit-sziget (Jaszbereny) .
Margitsziget
(Margit-sziget)
A Margit-sziget 2018 őszén
A Margit-sziget 2018 ?szen
Kozigazgatas
Telepules Budapest
Iranyitoszam 1007
Nepesseg
Teljes nepesseg 6 f? (2011. okt. 1.) [1]
Neps?r?seg 6,22 f?/ km²
Foldrajzi adatok
Terulet 0,965 km²
Elhelyezkedese
Margitsziget (Margit-sziget) (Budapest)
Margitsziget (Margit-sziget)
Margitsziget
(Margit-sziget)
Pozicio Budapest terkepen
e. sz. 47° 31′ 35″ , k. h. 19° 02′ 50″ Koordinatak : e. sz. 47° 31′ 35″ , k. h. 19° 02′ 50″
A Wikimedia Commons tartalmaz Margitsziget
(Margit-sziget) temaju mediaallomanyokat.

A Margit-sziget ( nemetul : Margareteninsel , torokul : Kızadası , a kozepkorban : Nyulak szigete ) 2,5 km hosszu, 500 meter szeles, 0,965 km 2 (96,5 hektar) meret? sziget a Dunan , Budapest teruleten, Margitsziget neven (egybeirva) a f?varos es a XIII. kerulet egyik varosresze . Onkormanyzati felugyelete 2013. julius 20-aig Budapest XIII. keruletehez tartozott, azota a f?varos kozvetlen igazgatasa ala tartozik.

Ket szallodan, vendeglatoipari egysegeken, sport- es furd?letesitmenyeken, a szabadteri szinpadon, illetve a Margit-szigeti viztornyot leszamitva egyeb epulet nem all rajta, mivel az egesz sziget a f?varosiak oriasi parkja kozepkori szakralis epiteszeti emlekekkel, szoborsetanyokkal, kisebb tavakkal, szok?kuttal es allatkerttel. A gepjarm?forgalom ? az autobuszok es a taxik kivetelevel ? tilos, varakozasra az Arpad hidrol megkozelithet? parkolo szolgal. A szigetet delen a Margit hid , eszakon pedig az Arpad hid koti ossze a f?varos budai es a pesti oldalanak partjaival.

A 14. szazad el?tt a szigetet Insula leporumnak (Nyulak szigete) hivtak. Kozepkori eredet? romjai emlekeztetnek a vallasi kozpontkent betoltott jelent?segere. Mai megjeleneset harom kulonallo sziget, a Fest?, a Furd? es a Nyulak-szigetenek osszekapcsolasaval fejlesztettek ki a 19. szazad vegen, a Duna folyasanak szabalyozasara. Eredetileg a sziget 102,5 meterrel volt a tengerszint felett, most azonban az arvizek kezelese miatt ez az ertek 104,85 meter.

A Kozponti Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint a szigeten mindossze hat f? elt, harom lakasban. [2] [3]

Foldrajza [ szerkesztes ]

Terkep 1872 -b?l, melyen meg megfigyelhet? a deli csucsnal a kulonallo Fest?-sziget

A budai oldalon a II. es a III. , a pesti oldalon a XIII. kerulettel egy vonalban talalhato. A sziget kb. 2800 meter hosszu, legszelesebb pontjan (a kozepreszen) kb. 500 m szeles, [4] terulete mintegy 96,5 hektar (600 hold). [4] A sziget a 19. szazad vege el?tt tobb kisebb-nagyobb szigetb?l, homokzatonybol allt. [4] Ezek kozul a kisebbeket vagy elkotortak, vagy feltoltessel a legnagyobbhoz kapcsoltak. A mai deli csucs kulonallo sziget (bozottal ben?tt homokzatony) volt, melyet harom neven is ismertek: Budai-, Kis- vagy Fest?-sziget neven, mely utobbi nevet a rajta festeget? m?veszekr?l kapta. [4] Az eszaki csucsnal lev? kis szigetet Furd?-szigetnek neveztek, nevet onnan kapta, hogy otven-hatvan h?forras volt megtalalhato rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotortak el. [4]

? … fakadnak fol meleg forrasok a Duna medreben is. Igy a Bomba-ter es lanczhid kozotti vonalban Buda fel?l, s a volt Furd?-sziget helyen. Ez az 1874 ota mar nem letez? sziget a Margit-szigeten valamivel folul meg a mult evekben csekely vizallaskor lathato volt, mint hosszu keskeny zatony. Ezen, mintegy 4 labnyi Dunavizallaskor, 700 lepes hosszu es mintegy 150 szeles szigeten nem kevesebb mint 50?60 meleg forrast szamlaltak meg a zatony Buda fel?li reszen. Ma mar a szabalyozas kotrogepe a Duna fenekevel egyenl?ve tette e szigetet s a rajta volt forrasok csak a Duna feneken fognak felbuzogni 3 talan, mint ezel?tt mindig, meggatolni a Duna befagyasat kornyekukben. ”
? Vasarnapi Ujsag 1875. szeptember 19. 38. szam

Ma formajahoz kepest a sziget nemcsak eszak-del, de kelet-nyugati iranyban is sokkal keskenyebb volt, nyugati iranyban eredetileg alig terjedt tul a mai autouton. [4] . A 19. szazad vegen kezdtek meg a sziget fokozatos kiepiteset, nagyobbitasat, amelyet a f? sziget es a Fest?-sziget kozotti Duna-ag elzarasaval kezdtek, a ket osztom?vel folytattak, miel?tt 1900-ban a Margit hidrol a szigetre vezet? leagazas elkeszult. Az 1920-as evekben pedig befejeztek a nyugati oldal feltolteset es kiepultek az arvizvedelmi partfalak. [4] Az Arpad hid epitesekor hosszabbitottak meg az eszaki szigetcsucsot. [4]

Elnevezesei [ szerkesztes ]

Arpad-hazi Szent Margit , a sziget nevadoja

A Margit-szigetnek szamos neve volt, miel?tt mai elnevezese meghonosodott volna. A 13. szazadban Nyulak szigete, Urak szigete, Nyul-sziget, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert, [5] de a 17. szazadban mar majdnem a mai neven, Szent Margit szigete alakban talalkozunk vele. [5] Ezt az elnevezest Arpad-hazi Szent Margitrol , IV. Bela kiraly lanyarol kapta, aki a kiralynak a tatarjaras alatt tett fogadalmahoz hiven a Domonkos-rend apaca kolostoraban elt itt a 13. szazadban. [5] Neveztek meg Szent Andras szigetenek is, majd pedig az ott volt vallasi helyek utan Boldogsagos Sz?z Maria vagy roviden Boldogasszony szigetenek. A torokok, valoszin?leg az ott elt es a magyarok altal s?r?n emlegetett, de onnan elmenekult apacak utan Lany-sziget, Kyszadaszi neven emlegettek, ha szo esett rola. A Nyulak szigetenek latin elnevezese Insula leporum volt. A legenda szo szerint azt irja, hogy a Boldogasszony szigete ?annak elotte mondatik vala Nyulak szigetenek”. Az Insula leporum valoban fordithato igy is a latin lepus (’nyul’) szo alapjan, de a szerkezet szarmazhat a lepor (’ekesseg, disz’) szobol is, ez esetben jelentese: Ekessegek szigete. Trogmayer Otto regesz szerint a Nyulak szigete eliras is lehet, hiszen a latin nev egy bet? kihagyasaval (hibas masolasaval) keletkezhetett a leprasok szigete latinul: Insula leprorum szobol is. Az itt epult ispotalyok es a terulet varostol elszigetelt volta valoszin?siti a regesz felteveset. [6] Az 1790-es evekt?l Palatinus-, vagy magyarosan Nador-szigetnek hivtak, mivel ekkor az orszag nadora volt a tulajdonosa. [5]

Irasmodja [ szerkesztes ]

Kozigazgatasi ertelemben (mint varosreszt) egybeirjak, termeszetfoldrajzi ertelemben (mint szigetet) pedig kot?jellel . Ha nem lehet eldonteni, hogy melyik ertelmezesr?l van szo, hagyomanyosan az egyszer?bb megoldast, az egybeirast javasoljak. [7] Ez az oka annak, hogy altalaban egybeirva olvashatjuk a sziget nevet, hasonloan a Gellert-hegy nevehez, amit szinten gyakrabban irnak egybe.

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: A Margit-sziget tortenete

Okor [ szerkesztes ]

A korabban altalanos velemeny szerint a Margit-szigeten is lenniuk kellett romai epitmenyeknek, hiszen valoszin?tlennek t?nt, hogy a romaiak ne foglaltak volna el a szigetet. [5] A 19. szazadban tobb kutato ugy velte, hogy a sziget eszaknyugati es keleti partjanal valamint a Furd?-szigeten latott vastag falmaradvanyok romai eredet?ek. [5] A 20. szazadban vegrehajtott asatasok azonban nem igazoltak ezt a feltevest, mivel a szigeten nagyon keves romai kori kovet talaltak, es valoszin?leg azok is mashonnan kerultek ide. [8] Ugyanakkor lehetseges, hogy a sziget csucsainal lehettek az atkelest segit? romai kori hidf?epitmenyek, meg ha a nyomaik el is t?ntek. [8]

Kozepkor es ujkor [ szerkesztes ]

Margitszigeti lovasut 1900 korul

A Margit-sziget a 19. szazadig harom szigetreszb?l allt. A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apacak kolostora, Eszaki vegen az esztergomi ersek vara , kozepen a premontreiek es a ferences rendi minoritak temploma es kolostora, deli vegen pedig a Szent Janos-lovagrend vara es ispotalya allt. 1790 -ben a becsi udvar a f?herceg kezdemenyezesere, birtokcsere reven Sandor Lipot f?hercegnek , Magyarorszag nadoranak adta a szigetet, aki a schonbrunni park mintajara kerteszeti rendezeset szorgalmazta.

A Magyar Hirmondoban 1792 ?szen ez a kis hir latott napvilagot:

?Nador-Ispany ? F? Hertzegsege rajta van tellyes igyekezettel, hogy az ugy nevezett Sz. Margit vagy mas nevvel Nyul-Szigeteb?l eggy kies mulato hellyet formalhasson. Derekassan keszulnek ugyanis benne az ? F? Hertzegsege koltsegen a szep epuletek es kertek; mellyek altal visszanyeri ezen hely neminemukeppen elobbeni fenyesseget.”
A Szent Mihaly-kapolna

Sandor Lipot halala ( 1795 ) utan occse, Jozsef nador Tost Karoly kiralyi f?kertesszel folytatta a munkat. Jozsef nador, felesege, Alexandra Pavlovna nagyhercegn? szamara a szigeten rendezett be nyaralot. 1814 -ben a Napoleon csaszar elleni szovetseg vezet?i, I. Sandor car (a nador sogora), III. Frigyes Vilmos porosz kiraly es I. Ferenc osztrak csaszar es magyar kiraly itt talalkoztak.

Az 1838-as jeges arviz szintje mintegy 2,5 meterrel ellepte a szigetet a fiatal es kozepkoru telepitesekben rendkivul nagy karokat okozott, ennek latvanyos bizonyiteka egy ma is el? narancseperfa , ami fiatalon megd?lt es ugy fejl?dott id?s fava. Szechenyi kezdemenyezesere evez?s es uszoversenyeket rendeznek a sziget mellett, az 1840-es evekben . Az 1850-es evekben a Margit-sziget, Szechenyi Istvan bizalmi emberenek es bels? munkatarsanak, Szekrenyessy Jozsefnek (1811?1877), /a f?varos els? kozjegyz?jenek/ kizarolagos berlemenyeben allt. Szekrenyessy, itt a pest-budaiak szamara ? f?kent a csaszarfurd?i balokhoz kapcsolodoan ? szigeti vigalmakat rendezett terzenevel, t?zijatekkal, hangversenyekkel, lampionos nyari mulatsagokkal egybekotve, hova sajat epites? g?zhajojaval szallittatta a mulatni vagyo publikumot. [9]

A szigetek egyesitese [ szerkesztes ]

1866 vegen Zsigmondy Vilmos banyamernok, a hazai artezi vizek es gyogyforrasok kivalo kutatoja a nyugati partnal artezi kut furasaba kezdett. 1867 majusaban csaknem 1200 meter melysegb?l 43 fokos gyogyviz tort fel. Erre a kutra alapozva szuletett meg a hely furd?szigette fejlesztesenek terve. Jozsef f?herceg Ybl Miklossal az egesz szigetre kiterjed? tervet keszittetett, ebb?l 1873 -ra elkeszult a gyogyfurd?, ket vendegl?, tobb villa, a Kisszallo, a gephaz es a neoreneszansz Nagyszallo. Ekkor alakitottak ki mestersegesen elhelyezett sziklak segitsegevel a vizesest is.

A Margit-forras a szigeten ? 1901
A Nagyszallo f?bejarata

Egyesitette a harom kulonallo szigetet: a Fest?-szigetet, a Furd?-szigetet, valamint a Nyulak szigetet, hogy europai hir? furd?helyet alakitson ki. Az arvizek rendszeresen elontottek a teruletet. 1876 -ban peldaul a Vasarnapi Ujsag igy irt: ?A szep szigeten alig van itt-ott egy kis pazsit, feher homok boritja a talajt, nehol ket labnyi magassagban. (…) Hanem az iszap eltavolitasa nagy dolgot ad. Nem is hordjak el, hanem a faktol tisztes helyeket folszantjak, hogy a homok ala keruljon s a term?fold felszinre jusson, aztan f?maggal vetik be. Ahol melyebb a homok, hogysem eke bejarna, ott arkot asnak, s a kiemelt fold helyebe a homokot teszik.” [10]

20. szazad [ szerkesztes ]

A nevezetes Margitszigeti asvanyviz 20. szazad eleji reklamokon

1869-t?l g?zhajo jart a szigetre. Rajta kivul 1900 -ig csak csonakkal volt megkozelithet?, ekkor epult meg a deli vegen Margit hid szarnyhidja. A sziget masodik hid-kapcsolata az eszaki csucsken 1950-ben atadott Arpad hid lehajtojanak megepulesevel jott letre.

A Margitsziget az 1908. evi XLVIII. torvenycikk szerint a Kozmunkatanacs kezeleseben lev? f?varosi penzalap tulajdonaba kerult, kiveve a sziget kozepen fekv? mintegy 13 hektart , amely orszagos novenykert letesitesere kincstari tulajdonba kerult. A torveny egyuttal vegleg kozkertte nyilvanitotta a szigetet. [11]

A szigetre csak belep?dij megfizetese mellett lehetett bemenni, egeszen 1919 -ig (mas forrasok szerint: 1909-ig), amikor a Magyar Tanacskoztarsasag eltorolte a belepesi dijat, ezaltal a tarsadalom szelesebb retegei is hozzaferhettek a sziget nyujtotta lehet?segekhez.

Az 1875-1879 kozott a sziget csucsain epult arvizvedelmi osztom?vek kozott 1913-1925 kozott mindket oldalon kiepitettek a sziget vegleges meretehez illeszked? rezs?s partfalakat . A tovabbi arvizi pusztitasokat megel?zend? a sziget eredetileg 102,5 meteres tengerszint feletti magassagat feltoltessel 104,85 meterre emeltek. [12] [13] [14]

Az 1860-es evekben megindult lovasut 1928-ig kozlekedett. A forgalmat atvev? 26-os autobuszjarat kisebb megszakitasokkal 1932 ota szeli at a mai Schulek Frigyes setanyon at, eszak-deli iranyban a szigetet. [15]

21. szazad [ szerkesztes ]

2015-ben megujult a Japankert. A sziget mai arculatat a 2014-2017 kozott elvegzett utolso komolyabb felujitas soran nyerte el, amelynek szuksegesseget a tobb evtizedes amortizacio artalmai mellett legf?kepp a 2017-es uszo-vilagbajnoksag megrendezese indokolta. [16]

Irok, m?veszek es mas neves szemelyek a szigeten [ szerkesztes ]

Arany Janos 1877 - 82 kozott minden nyarat a Margit-szigeten toltotte, egesz eletpalyajat tekinti at, az ide kot?d?, a Tolgyek alatt cim? verseben. Kortarsai, akik szinten a sziget szerelmesei: Jokai Mor , Prielle Kornelia , Lotz Karoly , Kamermayer Karoly , Koranyi Sandor , Szarvas Gabor , Jaszai Mari , Wekerle Sandor , akiket kovet egy kes?bbi nemzedek: Brody Sandor , Molnar Ferenc , Szep Ern? , Nagy Lajos , Krudy Gyula es Szerb Antal , aki Budapesti utikalauz marslakok szamara cim? m?veben igy irt a szigetr?l, bevezetve Arany Janosrol irando szakaszat: ?Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is lathatja felcsillanni olykor a Dunat, a mulandosag folyamat, a szinte mar tulsagosan szep viragagyak kozott, az also es a fels? vendegl?k kozott, itt szoktunk gyermekek lenni es itt szoktunk megoregedni. Itt oregedett meg a pestiek legnagyobb kolt?je, Arany Janos is.”

El?vilaga [ szerkesztes ]

A Margit-sziget els? kerteszeti emleke a Domonkos-rendi apacak kolostorkertje, ahol f?szer - es gyogynovenyeket is termesztettek. Az els? parkositast Habsburg?Lotaringiai Sandor Lipot magyar nador kezdte el, akinek az orszaggy?les 1790-ben odaadomanyozta a szigetet. A nador schonbrunni mintara kezdte kiepiteni a tulajdonat. 1795-t?l mar Jozsef nador birtokolta a szigetet, aki kulfoldi peldak hatasara a sziget parkositasanak folytatasat f?kerteszere, Tost Karolyra bizta. [17] [18]

Arnyas margitszigeti setany

A nador mintegy 300 fafaj meghonositasat kezdemenyezte a Margit-szigeten, es alcsuti kastelyanak parkjaban egyarant, igy peldaul ?k telepitettek el?szor az azota altalanosan elterjedt diszfat , a platant . 2011-ben a sziget legid?sebb fajanak egy akkor 210 eves narancseperfat tartottak. [19]

Viragagyas diszviragokkal

A termeszetes novenyzetb?l mara nem sok maradt, ide tartoznak az Arany Janos altal is megenekelt tolgyek , melyek kozel 150 evesek, tehat a kolt? eleteben meg fiatal kis fak lehettek. F?kent a parti reszeken gyakoriak a nyarfak (a partot tobbnyire jegenyenyar szegelyezi), a fuzek , a k?risek es a szilek . A setanyok menten lathato a nyugati ostorfa . A parkos reszeken sok az (igen id?s) platan , a vadgesztenye (bokretafa) , illetve a harsak . Gyakoriak a t?level?ek ( tiszafa , lucfeny? , feketefeny? , erdeifeny? ), a mar emlitett tolgyek ( kocsanyos -, kocsanytalan - es csertolgy ), a juharok ( mezei -, es korai juhar ) es a gyertyan . Ezen kivul el?fordulnak nyirek , kulonboz? berkenyefajok , az akac , a szelidgesztenye , az ostormenfa es a fekete dio , a cserjek kozul pedig f?kent a fagyal , a som , a galagonya , illetve a kozonseges kecskerago .

Ritkasagok is fellelhet?ek, mint peldaul az elegans pafranyfeny? , a szinten Tavol-Keletr?l szarmazo kinai mamutfeny? , az amerikai mocsarciprus es a narancseperfa . Az angolkertben mintegy 8500 faegyed el, a cserjek szama pedig ennek tobbszorose, ami nemcsak a f?varos egyik nagy kozparkjava , hanem Europa egyik legszebb dendrologiai parkjava is teszi a Margitszigetet.

Diszviragok

A valtozatos novenyzet sokfele allatot vonz. A lepkek kozul gyakran felt?nik a kaposztalepke . A sok id?s fa vonzza a harkalyfelekhez tartozo kozep - es nagy fakopancsot , illetve a cinegefeleket ( szencinege ), de gyakoriak mas enekesmadarak is, mint peldaul az erdei pinty . A baratposzata , a fulemule es a vorosbegy kedvelik a s?r? aljnovenyzet? reszeket. A fulemulek dala kes? tavaszi, kora nyari jellegzetessege a szigetnek. A bokrokbol gyakran szol a fekete rigo is. F?leg a nyiltabb reszeken dominalnak a varjufeleket kepvisel? dolmanyos es vetesi varju , valamint a szarka . A ragadozo madarak kozul el?fordulhat a karvaly , a macskabagoly , de feszkelt mar itt kabasolyom is. Telen sok madarat vonzanak a etet?k (peldaul csuszka ), de bejarnak ide taplalkozni a danka - es az ezustsiralyok is. F?kent invazios id?szakban csapatokban jelenhet meg a csonttollu es az igen apro kiralykak (a sargafej? es a tuzesfej? kiralyka ) is szemunk ele kerulhetnek. Az eml?sok kozul legismertebb a f?kent szurkuletkor jaro keleti sun es a fak kozott ugralo mokusok .

Kozossegi kozlekedes [ szerkesztes ]

Korabban a 134-es busz vegallomasa is a szigeten volt, illetve a szigeten athaladt a Nyugati tert?l kozleked? 234-es , mely hetvegente a nyari id?szakban kapcsolatot biztositott a III. kerulet es a Margitsziget, valamint a belvaros kozott.

Sport es szabadid? [ szerkesztes ]

A futokor tajekoztato kijelz?je az Atletikai Centrum mellett
  • Monspart Sarolta Futokor: a sziget parti setanyain kiepitett 5,35 km hosszu, rekortan boritasu futokor, amely nepszer? mind min?sege, mind kedvez? fekvese miatt. A futas utvonala magaba foglalja a Palatinus Strandfurd?t, a Hajos Alfred Sportuszodat, elhalad a Margitszigeti Atletikai Centrum mellett, majd a Margit hid alatt elfutva ater a sziget pesti oldalara. Ezen az oldalon is ismert latnivalok mellett fut, mint a Kis Allatkert vagy a Grand Hotel. 2021-ben neveztek el Monspart Sarolta vilagbajnok tajfutorol . [22]

Fontosabb letesitmenyek es latnivalok a szigeten [ szerkesztes ]

B?vebben: A Margit-sziget epuleteinek listaja

Galeria [ szerkesztes ]

  • A futókör részlete
    A futokor reszlete
  • A sportuszoda a levegőből
    A sportuszoda a leveg?b?l
  • Japánkert
    Japankert
  • A Margit-sziget madártávlatból
    A Margit-sziget madartavlatbol

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Magyarorszag helysegnevtara: Budapest . Kozponti Statisztikai Hivatal . (Hozzaferes: 2018. julius 8.)
  2. ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
  3. ↑ ?k harman a margitszigeti nep - Index.hu , 2013.08.25.
  4. ↑ a b c d e f g h Gal  5. oldal
  5. ↑ a b c d e f Gal  8. oldal
  6. ↑ [1] [ halott link ] Trogmayer Otto : Leprasokat gyogyitottak egykor a Margit-szigeten
  7. ↑ Laczko Krisztina?Martonfi Attila: Helyesiras . Osiris, Bp., 2004, 197. o.
  8. ↑ a b Gal  9. oldal
  9. ↑ ( Revai nagy lexikona 17. kotet, Azert en onnek sem igent, sem nemet nem mondtam. Valogatas Slachta Etelka es Szekrenyessy Jozsef leveleib?l V. kotet. Gy?r, 2008. ISBN 963 218 3169 (Szerk. Katona Csaba)
  10. ↑ Vasarnapi Ujsag, 1876. 19. szam
  11. ↑ 1908. evi XLVIII. torvenycikk (Budapest szekesf?varos fejleszteser?l s a haztartasanak rendezese vegett teend? allami intezkedesekr?l) . [2009. aprilis 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2008. december 12.)
  12. ↑ Kolundzsija Gabor - A rakodopart kovei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  13. ↑ Becs?Budapest. M?szaki haladas es varosfejl?des a 19. szazadban - Varostorteneti tanulmanyok 8. (Budapest-Becs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabalyozas es rakpartepites Budapesten - Budapest F?varos Leveltara es Becsi Varosi es Tartomanyi Leveltar ISBN 963-7323-53-8 ( Hungaricana online archivum)
  14. ↑ Gombos  204. oldal
  15. ↑ Nyargonc a Margit hidon - Indohaz online, 2018.04.11.
  16. ↑ Tenczer Gabor - Honapokat csuszott, de csak atadtak az uj Margitszigetet ( Index.hu , 2017.07.13.)
  17. ↑ Bercsek Peter: Reszletek a Margitsziget tortenetehez , mek.niif.hu
  18. ↑ Pesti Laszlo - Tarjanyi Ferenc: Margit-sziget Archivalva 2019. aprilis 25-i datummal a Wayback Machine -ben, kia.hu
  19. ↑ Margitsziget? Szeretem!: Bemutatjuk [[Boncz Andras]] a Margitsziget uzemvezet?jet. www.fokert.hu. Budapest: F?varosi Kerteszeti Zartkor?en M?kod? Nonprofit Reszvenytarsasag (2011. julius 25.) (Hozzaferes: 2013. oktober 24.) (html) arch
  20. ↑ https://arveres.bkv.hu/aukcio/yax-980-jarmuszerelveny--arv2022130
  21. ↑ A Margitszigeti Setajarat honlapja . [2023. marcius 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. szeptember 22.)
  22. ↑ Matol Monspart Sarolta futokornek hivjak a margitszigeti futokort! jochapress.hu (2021. december 5.) (Hozzaferes: 2022. januar 9.)
  23. ↑ Megujult a margitszigeti Japankert. fokert.hu (a F?kert Nonprofit Zrt. honlapja) (2014. szeptember 17.) (Hozzaferes: 2014. szeptember 18.) [ halott link ]
  24. ↑ MTI: Elkeszult a Zenel? kut es Japankert is a Margitszigeten. hvg.hu (2014. szeptember 17.) (Hozzaferes: 2014. szeptember 18.)
  25. ↑ [2] Grand Hotel Margitsziget Ybl Miklos tervei szerint epult

Forrasok [ szerkesztes ]

  • ↑   Gal: Gal Eva. Margitsziget . Budapest F?varos Onkormanyzata F?polgarmesteri Hivatal (2000). ISBN 963 9170 12 7  
  • ↑   Gombos: Gombos Zoltan. Regi kertek Pesten es Budan . Budapest: Natura (1974). ISBN 963 233 004 8  

Irodalom [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Margit-sziget&oldid=27199336 ”