Marengoi csata
A marengoi csata, Louis-Francois Lejeune festmenye
Konfliktus	Napoleoni haboruk
Id?pont	1800 . junius 14.
Helyszin	Spinetta Marengo (ma Alessandria resze), Piemont ,   Szard Kiralysag
Eredmeny	francia gy?zelem
Szemben allo felek
Franciaorszag Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Napoleon Bonaparte Louis Charles Desaix  † Michael von Melas Hadik Karoly Jozsef  †
Szemben allo er?k
28 000 francia katona, 24 agyu 31 000 osztrak, olasz katona, 100 agyu
Vesztesegek
1100 halott, 3600 sebesult, 900 elt?nt, fogsagba esett 963 halott, 5518 sebesult, 2921 fogsagba esett
Terkep
Marengoi csata Pozicio Eszak-Olaszorszag terkepen
e. sz. 44° 53′ , k. h. 8° 41′ 44.883333333333 , 8.6833333333333 44.883333°N 8.683333°E Koordinatak : e. sz. 44° 53′ , k. h. 8° 41′ 44.883333333333 , 8.6833333333333 44.883333°N 8.683333°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Marengoi csata temaju mediaallomanyokat.

A marengoi csata Napoleon Bonaparte tabornok masodik, 1799?1800-as italiai hadjaratanak dont? utkozete volt, a masodik koalicio elleni haboru kereten belul. Dont? szerepet toltott be Bonaparte tabornok eleteben, mert ha ezt az utkozetet elveszti, az valoszin?leg uralmanak veget jelentette volna.

A hadjarat el?zmenyei [ szerkesztes ]

Bonaparte Napoleon tabornok mar els? konzulkent nezett a marengoi csata ele. Arra keszult, hogy visszafoglalja a tehetsegtelen direktorium altal elveszitett Italiat . Az egykor elfoglalt tartomanyok kozul mar csak Genova maradt meg, amit Massena tabornok vedett. Az erdelyi szasz szarmazasu Melas taborszernagynak , az italiai osztrak hader? parancsnokanak hadai mar Nizzat ostromoltak. Melas szamitott arra, hogy Bonaparte segitseget kuld Genovanak, de semmikeppen sem szamolt azzal, hogy ez a segitseg a Nagy Szent Bernat-hagon at erkezik. Bonaparte ismet meglepte ellenfeleit, amir?l ? maga igy szamolt be: ?Kuszkodunk a jeggel, a hoval, a viharokkal es a lavinakkal. Szent Bernat meglep?dott, hogy ennyien es ilyen siet?sen akarnak atkelni rajta, es igyekszik megneheziteni a dolgunkat.”

A haditerv es megvalositasa [ szerkesztes ]

Bonaparte tabornok ugy velte, csak akkor erhet el sikert a tuler?ben lev? koalicio ellen, ha az eszak-italiai hadszinteren megveri es ezzel kulonbekere kenyszeriti az osztrakokat. A hagon egyszer kis hijan maga Bonaparte is szakadekba zuhant, es csak a jo reflexszel utanakapo hegyi vezet? mentette meg. Majus 16-an a francia sereg elert az Alpok labahoz, 21-ere a teljes hader? atkelt. A szovetseges csapatok hata mogott a hadszinterre erkez? Bonaparte gyorsan Milano ellen vonult, konnyeden el is foglalta a varost, es ezzel elvagta az osztrakok utanpotlasat.

Melas tabornok azonban gyorsan bevette Genovat, es mar csak egyetlen er?dot kellett elfoglalnia ahhoz, hogy a brit flotta el tudja latni csapatait. Bonaparte ezert ugy dontott, megprobalja mihamarabb megtalalni es megverni az osztrak f?sereget. Ezert megbontotta sereget, es nagyobb kulonitmenyeket inditott Melas felderitesere. Ez kis hijan vegzetesse valt szamara, amikor megfogyatkozott f?serege varatlanul talalkozott Melas tabornok osszevont er?ivel, melyek Spinetta Marengo falunal (ma Alessandria resze), a Bormida di Spigno hegyi patak mellett alltak.

A csata [ szerkesztes ]

Az utkozet 1800 . junius 14-en reggel kezd?dott. Az osztrakok folenye igen nagy volt: tuzerseguk hetszeres, hadsereguk tobbi resze pedig majdnem ketszeres tuler?ben volt a franciakkal szemben. Bonaparte tabornok azonnal uzent a 10 000 emberevel viszonylag kozel allomasozo Desaix tabornoknak : ?Azt hittem, en fogok tamadni, de az ellenseg megel?zott; az Isten szerelmere, jojjon vissza, ha tud!” Amikor Melas latta, hogy Bonaparte serege rendezetten visszavonul, delutan harom orakor gy?zelmi jelentest kuldott Becsbe .

Delutan otkor azonban megerkezett Desaix tabornok, es azonnal megtamadta az osztrakokat, akik hadrendje a francia f?sereg uldozese miatt mar felbomlott. Az els? rohamban maga Desaix marsall is elesett, de a ket t?z koze kerult osztrak sereget szetvertek. A csatateren szerzett serulesebe halt bele Hadik Karoly Jozsef magyar szarmazasu osztrak csaszari tabornok. ^{[1] [2]}

A csata kulonleges magyar vonatkozasa tovabba, hogy tabori papkent a hadtortenet irant is erdekl?d? Szeker Joakim cisztercita szerzetes is reszt vett benne, s arrol 1807-ben magyar nyelven konyvet is publikalt, " A marengoi tsata, s az azt megel?z? kornyulallasok " cimmel.

A marengoi csirke [ szerkesztes ]

A csata egyik sajatos eredmenye a marengoi csirke (piritott csirke Marengo modra, Poulet saute a la Marengo) ? ez a gombas-paradicsomos ropogos sult csirke maig rendszeresen felt?nik a kulonfele vendeglato helyek etlapjain.

Az alacsony szarmazasu Bonaparte Napoleon nem volt inyenc; tobbnyire beerte egyszer? etelekkel. Nemely pletykak szerint felt a pocakosodastol, el?szeretettel evett szarnyasokat: csatainak estejen gyakran sult csirket. A marengoi csata ejjelen is csirket sutott neki szakacsa, Dunant, es amikor megtudta, milyen fenyes gy?zelmet aratott a francia sereg, oromeben es meglepeteseben kiejtette kezeb?l a paradicsomszoszt, amely a mar elkeszult csirkere omlott. Mivel ujabb csirke sutesere nem volt id?, Dunant a paradicsomos csirket kezdte f?szerezni, es azt uj etelkent talalta fel. Az uj elkeszitesi mod, amely nemcsak nevevel, de a paradicsomszosszal, az olasz konyha egyik f? alapanyagaval is olasz hadszinterre emlekeztet, elnyerte Napoleon tetszeset, es az etel nepszer?sege azota is toretlen.

Piritott csirke Marengo modra (Hozzavalok 4 szemelyre) [ szerkesztes ]

• 2 csirke
• 20 dkg gomba
• 15 dkg paradicsomszosz
• 1,5 dl feherbor

• 2 db zsemle
• 4 dkg zsir
• 4 szem olajbogyo
• voroshagyma

• fokhagyma
• petrezselyemzold
• so
• bors

• liszt
• olaj
• vaj
• 4 adag szalmaburgonya

A csirkeket feldaraboljuk, sozzuk, lisztbe martjuk, majd egy keves zsirban lassan megsutjuk. A finomra vagott voroshagymat olajban megpiritjuk, hozzaadjuk a kockara vagott gombat es a paradicsomszoszt, es lassan tovabb piritjuk ? kozben soval, fokhagymaval, torott borssal, finomra vagott petrezselyemzolddel f?szerezzuk. Hozzaadjuk a feherbort, a csirke suteseb?l visszamaradt zsiradekot es a kimagozott olajbogyokat, majd mindezt osszeforraljuk, es az egeszet a csirkere ontjuk. Lassan paroljuk meg egy keveset, majd a vajban megpiritott zsemle-krutonokkal es a szalmaburgonyaval talaljuk.

A csata emlekezete a szinpadon [ szerkesztes ]

• Victorien Sardou La Tosca cim? dramaja, es Giacomo Puccini ebb?l keszult, 1900-ban bemutatott Tosca cim? operaja a Romai Koztarsasag leverese utani atmeneti Bourbon-restauracio idejen jatszodik. Egyik jeleneteben a marengoi csata kimenetelet varjak. Scarpia rend?rf?nok el?bb az ahitott csaszari gy?zelem hiret kapja, kes?bb erkezik a francia gy?zelemr?l szolo jelentes, a fogoly forradalmar szamara oromhir.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Maros Laszlo: Csirke Marengo