Marcianus
,
gorogosen
Markianosz
(
Illyricum
,
392
/
396
korul ?
Konstantinapoly
,
457
.
januar 27.
)
keletromai csaszar
volt
450
-t?l halalaig.
Alacsony sorban, valamikor
390
-
392
korul szuletett
Thracia
vagy
Illyricum
videken. Els? allomashelye a thrakiai
Philippopolisz
(
Plovdiv
) volt. Az
alan
Ardabur, majd fia, a nagyhatalmu
Flavius Ardabur Aspar
alatt szolgalt hosszu id?n keresztul, es magas rangokra emelkedett. A
421
-
422
-es
perzsak
elleni hadjaraton reszt vett ugyan, de ugy t?nik, hogy
Lukia
videken megbetegedett, igy nem vett reszt a harcokban. Hamarosan Aspar segedtisztje
(domesticus)
lett, ami nyilvanvaloan arra mutat, hogy kituntetett figyelemben reszesult az alan hadvezert?l. A 430-as evek elejen reszt vett az
afrikai
,
vandalok
elleni harcban es fogsagba esett
Hippo Regiusnal
. A valoszin?leg kes?bbi kronikasok altal alkotott tortenet szerint
Geiserich vandal kiraly
csak azutan engedte szabadon, hogy megeskette: tobbe nem harcol a vandalok ellen. Igy is tortent.
Marcianus kiszabadulva a test?rgarda tisztje, vegul
senator
lett
Konstantinapolyban
. Ekkor mar ismert es nepszer? volt.
II. Theodosius
halalakor, 450-ben mar ozvegy ember volt: els? feleseget?l, Euphemiatol szuletett lanya, Aelia Marcia Euphemia nem sokkal tronra lepese utan
Anthemius
nyugatromai csaszar
felesege lett.
II. Theodosius
halala utan a kormanyzat ugyeit regota vezet? n?vere, a mar fivere eleteben augustava nyilvanitott
Pulcheria
kerult tronra. ? azonnal hazassagot kotott Marcianusszal ? szuzessegi fogadalmat fenntartva ?, amivel elnyerte a Aspar tamogatasat is, es meger?sitette sajat poziciojat. Egyik els? rendelkezesuk az volt, hogy az elhunyt csaszar veszelyes kegyencet,
Khruszaphioszt
kivegeztettek. Aspar Marcianus idejen nyerte el a
patriciusi
rangot, Ardabur nev? fiat pedig ekkor neveztek ki a keleti teruletek f?parancsnokava.
Marcianus uralkodasa
[
szerkesztes
]
Marcianus megreformalta a penzugyeket, igy nepszer?sege egyre n?tt. Lejjebb szallitotta az adokat, de egyuttal az udvar kiadasait is, es eltorolte a
gleba
vagy
follis
nevet visel? tulajdonadot, amely els?sorban a gazdagokat sujtotta. Szinten nekik kedvezett, amikor a kenyelmetlen, sok kiadassal jaro
praetori
hivatal viselese alol konnyebb kiteresi lehet?seget biztositott, illetve mersekelte a fizetend? koltsegeket (ezentul azok, akik videken eltek, nem voltak kotelesek a f?varosi tartozkodasra kotelez? cimet elfogadni; a kulonboz? jatekok, unnepsegek megrendezesenek koltsegeit pedig a csaszar rendelkezesere ezentul a
consulok
is viseltek).
456
-ban ismeretlen oknal fogva sulyos buntetessel sujtotta a
Hippodrom
zold csapata kore szervez?dott politikai csoportosulast. A Zoldek ugyanis tiltakoztak a Kekeknek biztositott tulzott tamogatas ellen, mire Marcianus harom evre eltiltotta ?ket minden tisztseg viseleset?l.
Ebben az id?ben viszonylag gyakoriak voltak az olykor egesz varosokat elpusztito
foldrengesek
, es a csaszari kincstar mindig el?zekenyen segitseget nyujtott az ujjaepiteshez. Meg igy is mintegy 100 000
fontnyi
aranyat
hagyott hatra halala utan.
A csaszar h? felesege, Pulcheria
453
-ban hunyt el, az id?s Marcianus pedig 457-ben kovette. Halalanak oka valoszin?leg egy uszkosod? seb volt a laban. Allitolag meg halal ejszakajan is reszt vett egy hosszu kormeneten. Az
ortodox vallas
mindkettejuket (a
katolikus egyhaz
csak Pulcheriat) szentkent tiszteli, kozos unnepuk
februar 17-en
van.
A melyen vallasos, ortodoxiahoz ragaszkodo Marcianus egyik els? intezkedese volt,
I. Leo papa
meg II. Theodosiusnak intezett felhivasara osszehivta a negyedik egyetemes
zsinatot
Khalkedon
varosaba (
451
). Marcianus uralkodasa alatt vegig levelezett Leo papaval, akivel igyekezett egyuttm?kodni. A zsinat mind a
nesztorianusokat
, mind a
monofizitakat
elitelve megfogalmazta Krisztus ket tokeletes es oszthatatlan, egymassal ossze nem keverhet? termeszetenek a
dogmajat
. A duofizita f?varos ezzel ellentetbe kerult a keleti tartomanyokkal ? els?sorban
Sziriaval
es
Egyiptommal
? melyek immar vallasi ut?kartyat is szereztek politikai harcaikhoz. (Egyiptomban a monofizita Dioszkorosz patriarka mar Marcianus tronra kerulesekor megprobalta elerni, hogy ne ismerjek el a hatalmat ? sikertelenul. Mindazonaltal a csaszarnak utolso eveiben sulyos zavargasokkal kellett megbirkoznia keleten.)
Ezzel parhuzamosan
Romaval
szemben is meger?sitettek Konstantinapoly vallasi sulyat: a 28. kanon kimondta, hogy Roma
puspoket
tiszteletbeli els?bbseg illeti csupan, egyebkent egyenrangu a keleti f?varos
patriarkajaval
. Az hatarozat a kes?bbi
egyhazszakadas
alapjait vetette meg.
Marcianus a takarekossag jegyeben megtagadta az evi sarc fizeteset a hunok fele, akik ekkor nyugaton voltak lekotve. Ezzel nem csak rengeteg penzt takaritott meg, hanem helyreallitotta a birodalom sulyosan megtepazott meltosagat is.
Attila hun kiraly
halalaval
453
-ban szetesett a
Hun Birodalom
, es ujabb nepvandolasi hullam indult meg nyugat fele. Ez mar a nyugati birodalomfel pusztulasat hozta, de keleten is erezhet? hatasokkal jart: meger?sodott a german elem a hadseregben, hasonloan a dont?en erre tamaszkodo Aspar hatalmahoz. Ezert is tortent az, hogy Marcianus nem tor?dott a nyugati birodalomfel agoniajaval (sem a
452
-es hun, sem a
455
-os vandal tamadas ellen nem nyujtott segitseget). A csaszar az addig hun fuggesben el? nepek kozul a
keleti gotokkal
szovetkezett, akiket szovetsegeskent letelepitett Thrakiaban, Illyricumban es
Pannonia
teruleten (
454
).
Keleten nagyobb osszecsapasokra nem kerult sor. Sziriat a
szaracenoktol
, Egyiptomot a
blemmik
tamadasaitol kellett megvedelmezni, illetve a vallasi szinezet? csetepatek allandosultak.
Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap