A
Mamluk Birodalom
(elavult atirasban:
Mameluk Birodalom
) egy
kozepkori
szunnita iszlam
allamalakulat volt, mely
Egyiptomban
jott letre a
13. szazad
kozepen az
Ajjubidak
megbuktatasaval, es
1517
-ben sz?nt meg, amikor az
Oszman Birodalom
bekebelezte. Hatalmanak csucsan Egyiptomon kivul az egesz
Levantet
, a
Hidzsazt
,
Irakot
,
Jement
,
Kis-Ormenyorszagot
es a
Magreb
keleti felet uralma alatt tartotta. Tortenete soran vegig az
arab
es az
iszlam
vilag vezet? hatalma volt mind katonai, gazdasagi es kulturalis tekintetben, annak ellenere, hogy kulonleges berendezkedese gyakorlatilag folyamatos belpolitikai instabilitast eredmenyezett.
A
mamluk
(????? ? maml?k), tobbes szamban
mamalik
(?????? ? mam?l?k)
arab
szo, melynek szo szerinti jelentese ?uralt, birtokolt [dolog]”, specialisan azonban egy rabszolgakent katonai feladatok ellatasara kikepzett, majd felszabaditast kovet?en zsoldoskent szolgalo csoport tagjait neveztek igy. A rabszolgahadsereg a
9. szazad
ota altalanos volt a muszlim vilagban (els? alkalmazasa
I. al-Mutaszim abbaszida kalifa
nevehez kot?dik), de az eredend?en katonaskodassal foglalkozo reteg csak az egyiptomi es sziriai Ajjubidak uralma alatt, a
13. szazadtol
valt rendkivul nepesse es befolyasossa.
A mamlukok kivaloan kepzett, nehezlovas elitkatonasagkent szolgaltak urukat. Szinte kizarolag az
eurazsiai
sztyepper?l
szarmazo, jellemz?en
torok
(ritkabban
mongol
,
anatoliai
vagy a kesei id?szakban
balkani
) szarmazasu,
iszlamra
teritett rabszolgak voltak, akiket kulonosen er?s lojalitasra neveltek uraik fele. Ez tette lehet?ve, hogy a tehetseges mamlukok a katonasaggal osszefonodo allamigazgatas egyeb teruletein is vezet? szerepre tegyenek szert, megszerezve a legfontosabb udvari es helytartoi tisztsegeket ? es a veluk jaro
ikta
-jovedelmeket is. Ezaltal az utolso jelent?s ajjubida uralkodo,
asz-Szalih Ajjub
(
1240
?
1249
) ugy uralkodhatott, hogy az orszag legnagyobb birtokosai, a f?tisztvisel?k es a hadsereg ? azaz minden vilagi, a hatalom tamaszaul szolgalo csoport ? szemelyesen t?le fugg, hozza lojalis.
A kezdetek: hatalomatvetel es stabilizacio
[
szerkesztes
]
Amikor asz-Szalih Ajjub meghalt, kijelolt orokose,
al-Muazzam Turansah
Anatoliaban
tartozkodott, es csak honapok mulva erkezett Egyiptomba. Mivel a szultansagot eppen a keresztesek fenyegettek a francia
IX. (Szent) Lajos
vezetese alatt, a valsag elkerulese erdekeben a szultan ozvegye,
Sadzsar ad-Durr
es a legbefolyasosabb mamlukok osszefogtak, es eltitkoltak Ajjub halalat. Turansahban azonban csalodniuk kellett: miutan a keresztesek megkezdtek a visszavonulast, az uj uralkodo megprobalta sajat embereivel lecserelni a korabbi adminisztraciot. Turansahot rovidesen meggyilkoltak, es ozvegyet,
Sadzsar ad-Durrt
tettek szultanna. A peldatlan eset komoly felhaborodast valtott ki, igy az ozvegy lemondott, es
al-Muizz Ajbak
neven Ajjub egyik volt mamlukja vette at a hatalmat. A mamlukok egy resze elegedetlen volt a lepessel, es ajjubida restauraciot koveteltek, raadasul
an-Naszir Juszuf
aleppoi
fejedelem maganak kovetelte a tront. Ajbak igy rovid uton lemondott, es egy kiskoru ajjubida herceget tett a tronra, aki helyett tovabbra is ? iranyitotta az allamot ? addig, amig fel nem szamolta az aleppoi fenyegetest, es nem vegzett ellenzekenek vezet?jevel, szam?zetesbe kenyszeritve annak hiveit
1254
-ben. Ekkortol kezdve beszelhetunk megszakitas nelkuli mamlukuralomrol.
Ajbakkal felesege, az id?kozben hozzament
Sadzsar ad-Durr
vegzett hatalomfeltesi okokbol, mire ?t is meggyilkoltak, es Ajbak kiskoru fiat tettek tronra. Mellette azonban atyja egyik mamlukja, bizonyos
Kutuz
gyakorolta a hatalmat, aki
1259
-ben lemondatta. Kutuz kibekult az 1254 ota Sziriaban zsoldoskodo, Egyiptomba be-betor? mamlukokkal, akiket
Bajbarsz al-Bundukari
vezetett. Veluk egyuttm?kodve sikerult legy?znie az addig megallithatatlanul el?retor?
mongolokat
az
1260
-as
Ajn Dzsalut-i csataban
, es korabbi pusztitasuk eredmenyet kihasznalva akadalymentesen olvaszthatta birodalmaba Sziriat, ami ett?l kezdve a szultansag resze maradt annak bukasaig. A sertett Bajbarsz az uton hazafele meggyilkolta Kutuzt, es szemelyeben a legnagyobb mamluk szultanok egyike lepett tronra.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]