Makkai Sandor
(
Nagyenyed
,
1890
.
majus 13.
?
Budapest
,
1951
.
julius 19.
)
[1]
erdelyi magyar iro, pedagogus, reformatus lelkesz, az
Erdelyi reformatus egyhazkerulet
puspoke
1926
-tol
1936
-ig.
Gyermekkor es tanuloevek (1890?1912)
[
szerkesztes
]
Makkai Sandor az Also-feher varmegyehez tartozo Nagyenyeden szuletett 1890. maj. 13-an. A szekely eredet? Makkai csalad Galambodrol kerult Nagyenyedre. Makkai Domokos es Nagy Roza fia. Apja, kivalo irodalomtanar es igazgato volt a Nagyenyedi Bethlen Gabor Kollegiumban. Edesanyja Nagy Roza, Nagy Antal marosvasarhelyi kantortanito lanya, akivel kilenc gyermekuk szuletett, de csak ot erte meg a feln?tt eletkort. A nepes csaladban Sandor volt a legifjabb gyermek. Alig 6 eves amikor edesapjat elvesziti, edesanyja egyedul nevelte tovabb. Meghatarozo volt szamara e kapcsolat es a t?le kapott hatasok. A nagyenyedi,
kolozsvari
es
sepsiszentgyorgyi
reformatus kollegiumba jart kozepiskolaba. Kolozsvaron osztalytarsa volt Remenyik Sandor, akihez baratsag is f?zte. Kolozsvarrol ismet visszatert szul?varosaba. Vegul a sepsiszentgyorgyi Miko Kollegiumban fejezte be kozepiskolai tanulmanyait 1908-ban
[2]
A kolozsvari
Reformatus Teologian
es ezzel parhuzamosan a
Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem
bolcseszeti karan tanult. A Kolozsvari Reformatus Teologiai fakultas igazi szemelyisegformalo intezmennye lett szamara. Az 1895-ben Kolozsvarra koltozott Teologia az uj teologusnemzedek kialakito m?helye lett. Szoros szellemi kapcsolat alakult ki az egyetem mas fakultasaival s nem utolsosorban a kulfoldi teologiai tudomanyossaggal is. Makkai jeles tanulo volt, ketszer is szonokolt a teologus-elet jeles napjain. El?szor harmadevesen a reformacio unnepen, majd a negyedik evben marcius 15-en. 1912-ben megjelent egyetlen verseskotete, a ?Szamadas”. Teologiai tanulmanyaival parhuzamosan negy felevet jart a kolozsvari Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem bolcseszkarara, ahol pedagogiat, filozofiat es esztetikat tanult.
[3]
Itt 1912-ben filozofiai doktoratust szerzett. Doktori ertekezesenek cime: ?Bevezetes a szemelyiseg paedagogikajaba”. A m? harom reszb?l all, amelynek els?, bevezet? reszeben a pedagogia meghatarozasat es celjat adja meg; a masodikban az abszolut pedagogiai celnak, a szemelyisegnek az alkatat es lenyeget jellemzi, a harmadikban pedig a nevel? es a nevelt kozti viszonyt elemzi
[2]
A nagyenyedi kornyezet racionalizmusa es liberalizmusa utan itt tobbfele hatas erte: Nagy Karoly igazgato-professzor (1868?1926) teologiai liberalizmusatol es vallaserkolcsi humanizmusatol kezdve Kecskemethy Istvan professzor (1864?1938) belmisszioi iranyultsagan at, Ravasz Laszlo (1882?1975) es Bartok Gyorgy (1882?1970) termekenyit? hatasaig, s maganak az onallo ertekelmeletet alkoto, neokantianus Bohm Karolynak (1846?1911) a filozofiai el?adasaig.
[4]
A szolgalatok els? evei (1912?1918)
[
szerkesztes
]
Makkai Sandor lelkipasztori palyafutasanak els? szakasza 1912-t?l 1918-ig tartott. Az els? lelkeszkepesit? vizsga (1912 jun.) utan ket honapig Nagyenyeden volt segedlelkesz, majd visszatert Kolozsvarra, ahol 1915-ig volt vallastanar. Hitoktatokent az elemi iskolaban tanitott vallast. Az utolso evben az esperes mellett segedlelkeszkent is szolgalt. 1913 majusaban a Bohm Karoly Tarsasag titkarava valasztottak. Ugyanazon ev nyaran kotottek hazassagot Borsay Margittal, Borsay Samu kivalo egyhazzenesz lanyaval, akit?l ket gyermeke szuletett: Laszlo es Sandor. Ett?l kezdve bens?seges barati kor alakult ki Makkaiek otthona korul. Naluk gy?ltek ossze a fiatal lelkeszek, hitoktatok, tanarsegedek es fiatal professzorok, mind fiatal kolozsvari teologusok inspiralo barati kozossege: Varga Zsigmond (1886?1956), Revesz Imre (1889?1967), Gonczy Lajos (1889?1986), Tavaszy Sandor (1888-1951), Matyas Ern? (1888?1950), Imre Lajos (1888?1974), akik kes?bb mind meghatarozo szerepet jatszottak a magyar reformatus teologia megujitasaban
[4]
1913 ?szen sulyos beteg lett Makkai es 1914 marciusaig szanatoriumi kezeles alatt allt. Visszatertekor Ravasz Laszlo kereste meg, hogy legyen munkatarsa Reformatus Szemle m?kodteteseben. Ezzel vette kezdetet az egyhazi sajtoban valo allando jelenlete, mint cikkiro, bels? munkatars (mint a vallaslelektani es filozofiai szakirodalom ismertet?je, biraloja) majd, mint szerkeszt?.
[3]
Az els? vilaghaboru kitorese utan megjelent ?A haboru kateja” cim? hitvallasa, amelyben bibliai alapokra epitve magyarazza a haboru okait, de ugyanakkor evangeliumi vigasztalast is kivan nyujtani. Fejtegetese egyszer?: a haborut mindig az ember b?ne okozza. Isten itelete pedig onismeretre es kotelessegtudatra ebreszt. A haboruban a jovend?re kell gondolni es naponkent kell gyakorolni a vigasztalast es az imadkozast, mert igy meg a haboru is Isten gyermekeve tesz. A ?Szentiras a vilaghaboruban” cim? cikkeben a megprobalt es vigasztalast keres? ember mindennapi bibliaolvasas reven elnyert aldasaira mutat ra.
[2]
1915-ben Ravasz Laszloval es Imre Lajossal megalapitjak az ?Ut” cim? gyakorlati teologiai folyoiratot, melynek celja a lelkipasztori munka iranyitasa. Makkai feladata a hitoktatas es vallasos neveles rovata lett. Igy indult el a ?Hogyan tanitsunk vallast?” cim? cikksorozat, amelyben tapasztalatait, torekveseit es tanacsait foglalta ossze. Tiltakozik a vallastanitas puszta ismeretkozlesse tetele ellen, es kifejti a sajat nezeteit. Modszerkent ajanlja, hogy az Ige magvait, mint megragado kepeket kell a gyermekbe plantalni. Ezeken kivul osszefoglalja a vallastanitas pedagogiai torvenyeit, tanterveket, oravazlatokat kozol. A vallastanitas teologiai alapokra helyezeseben merfoldk? ez a sorozat, amelynek szellemeben keszitette el a ?Biblia" cim? tankonyvet (1915) es a ?Kegyelemb?l, hit altal" (1929) cim? munkajat.
[3]
Makkai teologiai szemleletmodjanak az alakulasaban jelent?s allomasnak tekinthet? ?A hit szeme” cim? cikke, amelyet a Protestans Szemle kozolt 1915-ben. Alaptetele, hogy a hit nemcsak a sziv es akarat vilagaban el, hanem els?sorban szeme, latasa van. Akarati tevekenysege, hatalma van, magasabb, egyetemesebb igazolasat nyujtja a vilagkepnek, mint a tudomany. Eppugy fejl?desnek van alarendelve, mint az ertelem es novelhet?. Igy a hit es az ertelem, a vallas es a tudomany kozott nincs osszeferhetetlenseg es nem zarjak ki egymast. Az elet nem mas, mint a hit es az ertelmi megismeres egysege.
[2]
Barabas Samu esperes ajanlasara az ezerlelkes magyar reformatus lakossagu mez?segi Vajdakamaras reformatus gyulekezete 1915. nov. 1-t?l lelkeszeve valasztotta. Ket evet toltott a hegyekt?l elzartan, a legnehezebb haborus id?kben, a szegenyseget, s?t a nyomort is megtapasztalva. Keserves talalkozas volt ez az id? a sotetseggel, babonasaggal, haborus inseggel, jarvanyokkal.
[3]
1915?1917 kozott
Vajdakamarason
lelkesz. A vajdakamarasi szolgalat szolgalata alatt a reformatus lelkipasztor kuldetese felett elmelkedik es a maga szamara olyan alapteteleket fogalmaz meg, amelyekhez a kes?bbiekben meg tudatosabban ragaszkodik.
[2]
Ezeknek az eveknek az emlekei adtak az 1936-ban megirt ?Holttenger” cim? regenyenek kornyezetrajzat. A nehez korulmenyek ellenere 1915 ?szet?l 1917 juniusaig hol vonaton, hol szekeren, hol gyalog, de rendszeresen jart be a kolozsvari Teologiara el?adasokat tartani. Lelkipasztori munkaja kozben intenziven keszult teologiai magantanari vizsgajara, amit 1917 majusaban tett le. A kolozsvari hittudomanyi fakultas magantanarra habilitalta rendszeres es gyakorlati teologiabol egyszerre.
[3]
Losoncon ismerte meg Makkai a sarospataki Teologia egyik professzorat, Nagy Belat, aki jelezte neki, hogy Sarospatakon meguresedett a gyakorlati teologiai tanszek. Az egyhazkerulet vezet?sege is egyertelm?en az ifju erdelyi jeloltet, Makkai Sandort tamogatta, aki 1917. junius 14-en el is vallalja a sarospataki f?iskola gyakorlati teologiai tanszekenek vezeteset. A tanitas mellett Makkai ellatta a f?iskolai lelkeszi teend?ket is: ahitatokat, ifjusagi istentiszteleteket tartott es bevezette a hallgatokat a vasarnapi iskolai es az ifjusagi misszioi munkaba. Nagy tudasaval, hatalmas munkaerejevel, allando munkakeszsegevel, lebilincsel? el?adasi modjaval, rovid egy ev alatt mind a tanari kar, mind az ifjusag nagyrabecsuleset es szeretetet kivivta.
[3]
Nagyszabasu el?adassorozatot szervezett a reformacio 400 eves evfordulojara. Ennek kapcsan irta meg ?A vallas a protestantizmusban” cim? cikket, melyben ramutat a protestantizmus nemzeti-politikai es racionalis vonasara, amely a szabadsag vallasava teszi. A protestantizmus egyetemes jelleg?, mert tovabb lep a tudomany, az irodalom, a m?veszet, a tarsadalmi elet es politika teruletere. De sajnos eppen emiatt, mar ugy tekintenek ra, mint egy liberalis humanizmusra. A Reformaciot azonban az el? hit szulte. A jelenkor viszont tulsagosan kielezte a maga racionalizmusat, mindent eszszer?sitve. Igy lett az Isten fiabol neptanito, a megvaltas pedig tanitassa, peldava.
[2]
Mindossze egy evig, 1917. szept. 1-t?l 1918. aug. 31-ig tartozkodott Sarospatakon, mert a kolozsvari teologiai fakultas meghivta a meguresedett vallasbolcseszet es rendszeres teologiai tanszekre, ahol 1918. szept. 1-t?l 1926. aug. 31-ig m?kodott.
[4]
Kolozsvari teologiai professzor (1918?1926)
[
szerkesztes
]
Makkai 1918-tol Kolozsvarott volt teologiai tanar. A kolozsvari Teologiara valo visszajovetelet az 1918 januarjaban elhunyt Kenessey Bela erdelyi puspok utodjaul megvalasztott Nagy Karoly professzor vezette vallasbolcseszeti es rendszeres teologiai tanszek meguresedese tette lehet?ve. 1918. szeptember 5-en, ?A mi fakultasunk” cimmel tartotta meg szekfoglalo el?adasat. Az 1918-as imperiumvaltas tragikus fordulatot hozott: Erdely Romania resze lett. A Trianon utani allapotokat politikailag, tarsadalmilag, gazdasagilag egyarant traumakent elte meg. Megdermedt a kulturalis es az egyhazi elet is. Makkai Sandor is nehezen dolgozta fel ezt az uj helyzetet.
[3]
Tanarsaga els? eveiben intenziv elmeleti munkat vegzett. A tanulasba menekult Ravasszal, Revesszel es Tavaszy Sandorral egyutt, minden ?szabad” idejuket a konyvtarban toltottek. Makkai ebben az id?ben a vallastortenetet, a Heidelbergi Katet, a II. Helvet Hitvallast es Kalvin Instituciojat tanulmanyozta. Kozepiskolak fels? osztalyainak irt tankonyvet, amelyben a reformatus keresztyen vallas alapvonalait, tartalmat es vedelmet foglalta ossze.
[4]
Az Intezet feladatat harom vonatkozasban hatarozza meg. 1. legyen tudomanyos f?iskola: mivel a teologia a hitet nem teremti, hanem feltetelezi. 2. legyen lelkesznevel? intezet: tehat legyen gyakorlati jellege. A tanarok nevel?i szemelyisege legyen meghatarozo. 3. vegul leszogezi: legyen a Teologia sajatosan erdelyi intezmeny es szem az erdelyi Sionon.
[2]
1921 nyaran Ravasz Laszlo eltavozott Kolozsvarrol. Uresen maradt tisztsegeinek tobbseget Makkaival toltottek be: ? lett az igazgatoja a Teologianak, felel?s szerkeszt?je az egyhazkerulet hivatalos lapjanak, a Reformatus Szemlenek es 1922 juliusatol a puspokhelyettes - f?jegyz?i tisztet is ? latta el Nagy Karoly puspok mellett.
[3]
Hogy Makkai mennyire osszekapcsolta a tudomanyt es a vallast, a hitet es az ertelmet, es hogy ezek milyen viszonyban alltak egymassal, azt ?A hiv? ertelem” cim? cikke is vilagosan bizonyitja. Ebbe harom lenyeges dolgot emel ki. El?szor azt, hogy az ertelmi tevekenyseg bar onmagaban onallosagra kepes, rendeltetesenel fogva megsem lehet egyeduralkodo, hanem csak eszkoz. Masodszor arra mutat ra, hogy az ertelem a szeretet talajan lesz igazan epit?ve. Harmadszor arra, hogy a szeretett?l kormanyzott ertelem a hit altal lesz teljesse es Isten szerinti rendeltetesenek megfelel?.
[2]
Atlatta az erdelyi reformatus egyhaz nehez helyzetet. Egyhazment? munkajaban Tavaszy Sandorral es Csiky Istvan marosvecsi lelkesszel mar 1921. augusztusaban tobb lelkesz bevonasaval megalakitottak a Vecsi Szovetseget. A Szovetseg az egyhaz lelki megujitasara torekedett. Tagjai felismertek, hogy az egyhaz legfontosabb, s?t egyedul lenyeges szolgalata a tiszta igehirdetes. Mellette a kultura es a nemzet, onmagukban veve balvanyok is lehetnek, csak Krisztus ugyenek szolgalataban, mint az evangeliummal megszentelend? valosagok valnak igazan ertekesse. Az egyhaz legyen lelki, misszioi egyhaz, legyen a rabizott nep eletenek lelki iranyitoja, mindennapi munkajanak megszentel?je, szenvedeseiben vigasztaloja, tarsadalmi egysegeben megtartoja. A Vecsi Szovetseg megalakulasat es Makkai tevekenyseget egyesek kritikusan figyeltek, egyre tobb tamadas erte emiatt. Mar akkor ekkor felmerult benne, hogy attelepul Magyarorszagra, de a puspok atyai rabeszelese visszatartotta ett?l a lepest?l. Nagy Karoly puspok egeszsege 1925 decembereben mar annyira megroppant, hogy utana nem sokkal, 1926 februar 16-an meghalt. Mar a puspok betegsege alatt Makkaira maradt az egyhazkerulet tenyleges vezetese. Az egyetlen igazi puspokjelolt is ? volt. Ekkor mindossze 36 eves.
[3]
Puspok (1926?1936)
[
szerkesztes
]
Az 1926 aprilis 17-en tartott egyhazkeruleti kozgy?les teljes egyhangusaggal az
Erdelyi Reformatus Egyhaz
puspokeve valasztotta. Felszentelese junius 20-an volt. Puspoki szolgalataban celkent t?zte ki a lelkipasztori szellem egyetemesse tetelet, az egyhaz hivatasos munkasainak szinvonalasabb kepzeset, a keresztyen egyhazfegyelem helyreallitasat, a liturgiai reformot, a misszioi tevekenyseg fokozasat. Kezdett?l fogva nagy er?feszitessel munkalkodott a lelkeszkepzes reformjaert, a reformatus korhazert, iskolak allamsegelyeert, a belmisszioi bizottsag felallitasaert. Ezt az egyhazi ebredest rengeteg nehezseg, korlat vette korul. Mar ekkor kikezdi egeszseget a lelki es fizikai faradtsag. 1927 vegen sulyos penzugyi csapas is erte az egyhazkeruletet, mivel mindket bank, ahol penzuket tartottak, cs?dot jelentett. Ezt csak fokoztak az egyeni serelmek, vadak, gyanusitgatasok, a roman kormannyal folytatott iskolaugyi tenykedesek kezdeti eredmenytelen volta, a kultusztorveny koruli folytonos harc stb.
[3]
A hatalomvaltas utani els? eveket a magyarellenes iskolapolitika es az intezmenyes magyar elet elsorvadasa miatti, az agrarreform miatt besz?kult egyhazi onfenntartasi keretek erdekeben folytatott onvedelmi harcok jellemeztek. Makkai a megmaradt intezmenyi keretek kozott az egyhazi elet bels? elmelyitesere, atszervezesere torekedett. Ennek erdekeben nagyszabasu egyhazepit? tevekenyseget folytatott, melynek gazdag eredmenyei voltak. Az egesz egyhazi tarsadalmat eletkorok es nemek szerint gyulekezeti, egyhazmegyei, egyhazkeruleti szovetsegekbe szerveztek. (Vasarnapi iskolai, fiu es leany ifjusagi, ferfi- es n?szovetsegek). Nagyszabasu kiadoi es iratterjeszt? tevekenyseget folytattak, konferenciakat tartottak, megszerveztek a szorvanymissziot.
[4]
Fontos lepesek tortentek els?sorban a lelkeszkepzesben de mas teren is. 1927/28-ban szanatoriumot nyitottak Marosvasarhelyen a magyar egyhazak tisztvisel?i es csaladtagjaik ingyenes gyogykezelesere, mellyel kapcsolatosan 1928-ban megkezdte munkajat az els? erdelyi reformatus diakonissza intezet. Oriasi er?feszitesek aran Makkainak sikerul uj iskolakat alapitani es regieket megmenteni. 1926-ban leanygimnazium epult Kolozsvaron, 1927-ben a megsz?nt udvarhelyi fiugimnazium helyebe tanitokepz?t es internatust rendeztek be, a szaszvarosi Kun-kollegium patinas epuleteben egyhazi arvahaz letesult. Kereskedelmi es gazdasagi iskolakat (Csombord) hoztak letre.1929. junius 9-en megnyilt a Romaniai Reformatus Egyhaz els? zsinata. Ugyanebben az evben jelent meg a liturgiai munkalatok eredmenyekent ?Az Erdelyi Reformatus Anyaszentegyhaz Agendas konyve”. 1931-ben Reformatus Korhaz letesulhetett Kolozsvaron.
[3]
Ketsegtelen, hogy a puspoki teend?k miatt joval kevesebb ideje maradt az ujreformatori teologia kerdeseiben valo elmelyedesere. Emiatt kisebb biralatok ertek eppen Tavaszy es Imre Lajos reszer?l, de mivel ezek nem lenyegbeli, hanem inkabb formai, modszertani es erzelmi tenyez?k voltak, Makkai hamar elfogadta a barthi iranyt, mint teologiai korrekciot es azt a maga allasfoglalasaval sikeresen otvozte
[2]
Az 1930-as evek egyre tobb terhet raktak Makkai puspok vallara. Sulyos betegsege (almatlansag, nagyfoku kimerultseg, sulyos depresszio, testi leromlasa) miatt 1936. februarjatol 5 honapi szabadsagot kert az Igazgatotanacstol. Ezt kovet?en, miutan semmi valtozas nem mutatkozott egeszsegi allapotaban, majus 15-en puspoki allasarol lemondott. Sajat bevallasa szerint a munka tulhaladta erejet, a kuzdelem es a sokfele megprobaltatas testileg, lelkileg annyira megviselte, hogy keptelen az anyaszentegyhaz azzal a mertekkel valo tovabbi szolgalasara, amely merteket sajat lelkiismerete allitja ele a megalkuvas minden lehet?sege nelkul. Egyfajta lelkiismereti kenyszerre valt szamara a puspoki szolgalattol valo megvalasa.
[3]
A kisebbsegi let realitasa, sokszor medd? kuzdelmei, szorongattatasai, a testet-lelket felemeszt? szolgalat valoban megroppantottak munkabirasat, egeszseget. Sulyosbitotta helyzetet az a felismeres, hogy besugas reven a roman szervek tudomasara jutottak magyarorszagi allami kapcsolatai. Mar 1934 tavaszatol szoba kerult magyarorszagi attelepulese. A regi baratok, Varga Zsigmond teologiai professzor s Ravasz Laszlo puspok 1935 aprilisatol a kultuszminiszter tamogatasaval titokban keszitettek el? Makkai professzori kinevezeset a debreceni hittudomanyi karra.
[4]
Debreceni tanar (1936?1951)
[
szerkesztes
]
Makkai tehat 1936-ban lemondott puspoki hivatalarol, Magyarorszagra koltozott, es
Debrecenben
lett egyetemi tanar. Amikor elhatarozasa veglegesse valt es lemondott puspoki szeker?l, a nala negy evvel id?sebb, regi h?seges baratja es foldije is egyben, a marosdecsei szuletes? dr. Varga Zsigmond, a debreceni Egyetem Hittudomanyi Karanak professzora es dekanja volt. Azonnal intezkedett Makkai Debrecenbe hivasa erdekeben. 1936. junius 3-an neveztek ki az egyik gyakorlati teologiai tanszek egyetemi rendes tanarava.
[3]
Megbizast kapott arra, hogy a gyulekezeti belmissziot, a kulmissziot es az egyhazi szociologiat tanitsa rendes el?adotanarkent.
[2]
Makkai Magyarorszagon fokozatosan bekapcsolodott az egyhazi, a tudomanyos es az irodalmi kozeletbe. Sorra jelentek meg ujabb regenyei. 1937-ben megkapta a magas tudomanyos es m?veszeti kituntetest, a Corvin-koszorut. 1938-ban a Magyar Protestans Irodalmi Tarsasag elnokeve, a Magyar Filozofiai Tarsasag alelnokeve valasztotta. Atgondolta erdelyi kozeleti tevekenyseget, s 1937-ben a Lathatar cim? lapban megjelent ?Nem lehet” cim? cikke, amelyben a kisebbsegi letforma erkolcsi lehetetlenseger?l, emberi meltosaggal ossze nem fer? tarthatatlansagarol irt.
[4]
Makkai igazi nevel? volt, akinek munkassaga az egyetem falain kivulre is kiterjedt. Nevelesi el?adasaira, cikkeire igenyt tartott a Kozoktatasi Miniszterium, az Orszagos Bethlen Gabor Szovetseg. Nemzetnevelesi elgondolasait ket konyvben irta meg: ?Magyar neveles, magyar m?veltseg” (1937), ?Tudomannyal es fegyverrel ? Arte et Marte ? (1939).
[3]
A ?Magyar neveles, magyar m?veltseg” cim? konyvben kifejti: az europai magyarsagnak alulrol es belulr?l kell epitkeznie, a magyar nepi kulturorokseg es az europai kulturkincs osszeforrasztasaval. Erre az autonom magyar szellemisegre pelda a ?Magyarok csillaga” cim? regeny, kozeppontjaban Istvan kirallyal, de pelda ra a szekely kisbirtokos Ernyei csaladrol szolo regenytrilogiaja is. A ?Tudomannyal es fegyverrel ? Arte et marte cim?” nemzetpedagogiai konyve szerint a nemzetneveles eletkeretet a katonai neveles, tartalmat a nemzeti m?veltseg, alaplelkuletet a keresztyenseg adja, a sajatosan magyar leterdekek tudatositasaval.
[4]
1940-ben jelenik meg ?A magyar reformatus egyhaz elete” cim? munkaja. Ez a munka is tukre Makkai nemzetneveles teren kifejtett torekveseinek. Ravasz Laszlo, aki hasonlo elveket vallott a kovetkez?ket jegyezte le az iras kapcsan: ?az iskola nem volt misszioi intezmeny s a nevel?kben nem egett a reformatus keresztyenseg hodito heve…az iskolarendszer paratlan es potolhatatlan lehet?seg volt arra, hogy benne, mint adott keretben es halozatban a valodi lelki iskolat teremtsuk meg.
[2]
Nemzetnevelesi elgondolasaihoz szorosan kapcsolodtak a missziorol vallott nezetei is. Vallotta, hogy a magyar ref. egyhaznak az Ige egyhazava kell valnia, mert csak igy valhat a nemzet, a tarsadalom, a kultura misszionariusava. ?Az egyhaz misszioi munkaja” cim?, 1938-ban megjelent ekkleziasztikai jelleg? konyve Ravasz Laszlo programjat tamogatta: Az egyhaz misszioiva tetele es a misszioi munka egyhaziva tetele. 1941-ben a Teologiai Szemleben elenk vitat folytatott Victor Janossal (1888?1954) err?l a kerdesr?l.
[4]
A misszio tekinteteben ket elvet szogez le: az els?, hogy a misszionak minden korulmenyek kozott egyhazi jelleg?nek kell lennie. Masodsorban pedig sajatosan magyar feladatokkal kell rendelkeznie. Mig az els? az egyetemes, addig a masodik a nemzeti jelleget veszi figyelembe. Igy kapcsolodik ossze Makkai belmisszio tanaban az egyhaz es a nemzet. Vallja, hogy misszio minden olyan egyhazi feladat, amellyel az egyhaz a lelkekhez megy.
[2]
A II. vilaghaboru vegen 1945 tavaszan egy honapig letartoztattak es nepbirosag ele allitottak haboru el?tti irasai miatt, f?leg a ?Tudomannyal es fegyverrel” cim? munkajaert. Haborura uszitassal, nepellenes b?ntettel vadoltak. Szabadulasaban nagy szerepet jatszott ugyvedje, Erd?s Jozsef (Erd?s Jozsef teologiai professzor fia, Erd?s Karoly professzor testvere) es baratainak, tisztel?inek beadvanya, akik valamennyien demokrata gondolkodasunak ismertek.
[3]
Szabadulasa utan, 1945 ?szet?l fokozatosan kerult vissza az egyhazi kozeletbe 1946-ban nagy energiaval vetette bele magat az egyre elenkebb misszioi mozgalmakba. Bel- es kulmisszioi tevekenyseget folytatott, kivette a reszet a zsidomisszio ugyeb?l. 1947-ben megjelent a szemelyes lelkigondozas tanarol irt ?Pojmenika” cim? konyve. Az ev aprilisaban Ravasz Laszlo javaslatara konvent misszioi el?adojanak valasztottak. Valtozatlanul a gyulekezeti missziot tartva legfontosabbnak, 1948. jul. 14-en Sarospatakon megalakitotta az Orszagos Misszioi Munkakozosseget. Szerkesztette a misszioi Utmutatokat s 1949?50-ben a ?Reformatus Gyulekezet” cim? misszioi havilapot.
[4]
Az 1950. esztend? Makkai Sandor hatterbe szorulasanak az eve. Amit atelt, azt Ravasz Laszlonak meg volt lehet?sege leirni: ?A kommunizmus arra rajott, hogy az egyhazat uldozessel csak meger?sitheti. De ugy velte, hogy tamogatassal belulr?l meg tudja gyengiteni, ha az egyhaz vezet?segere befolyast tud szerezni. A modszer tehat ez volt: meggyengiteni az egyhazat az egyhaz altal.”
[3]
A homogenizaciora torekv? partallamot fokozatosan kiszolgalo egyhazvezetes, bar celjai erdekeben atmenetileg felhasznalta, hosszabb tavon nem tartott igenyt a Makkai-fele misszios programokra. A misszioi lehet?segeit?l megfosztott magyar reformatus egyhaz nagy misszionariusa az eletkedvet elveszitve kerul a budapesti Bethesda-korhazba.
[4]
Egy konnyebb m?tet utan 1951. julius 19-en, 61 eves koraban hirtelen meghalt. Halalat tud?ver?er-rogosodes, epek?betegseg okozta. A haboru utani helyzet es a fordulat evei Makkai Sandort eppugy megviseltek, mint palyatarsait, Revesz Imret vagy Ravasz Laszlot, csak ?t halalosan megtortek az esemenyek.
[3]
Makkai Sandor eletm?ve, tanari es lelkeszi palyafutasa, puspoki szolgalata meghatarozo volt az erdelyi teologiara es egyhazi eletre. Teologiaja sikeresen otvozte a hitvallast es az egyhazepitest. Sokatmondo, hogy tizevi puspoksege alatt mintegy otszaz templom es iskola letesult. ? hirdette, hogy az egyhaznak az Ige egyhazava kell lennie, s hogy egyedul ebben a min?segeben lehet aldott misszionariusa a nemzetnek, tarsadalomnak es kulturanak.
[2]
Az 1920-as evek els? feleben a magyar egyesuletek, kulturalis intezmenyek megszuntetesevel, m?kodesuk korlatozasaval a Teologia lett Kolozsvar es Erdely szellemi eletenek egyik kozpontja. Akademiai estek megszervezesevel a tudomany, irodalom, m?veszet eszkozeivel kivantak szellemi taplalekot nyujtani az ertelmiseg megritkult sorainak. Ezeknek az alkalmaknak Makkai nemcsak szervez?je, hanem rendszeres el?adoja is volt. Meghatarozo szerep jutott szamara a kialakulo erdelyi magyar irodalom megteremteseben. Gyermekkori baratjanak, Remenyik Sandornak a felkeresere segitette annak kibontakozasat, igy kerult egyre inkabb barati kapcsolatba Aprily Lajossal, Banffy Miklossal es Kuncz Aladarral. Az irodalmat is egyik szolgalati aganak tekintette. Alkotasai a Bibliabol vagy az erdelyi protestans multbol taplalkoznak (Elet fejedelme - 1924 -, Az Eszter padja ? 1924, Megszolalnak a kovek - 1925, Ordogszeker - 1925 -). Kritikakat is irt, melyekben egy celt tartott fontosnak: a neveles erdekeben megkulonboztetni azt, ami ertek attol, ami csak er?lkodes es kontarkodas. Kuzdott az onmagaban is helytallo erdelyi magyar irodalom elfogadtatasaert, mely szellemeben, tradicioiban, eszmenyeiben magyar irodalom ugyan, de problemaiban, iranyitasaban, iroiban es kozonsegeben erdelyi irodalom. Kovetkezeskeppen az a kotelessege, hogy kizarolag annak az erdelyi magyarsagnak szolgaljon, mely onmaga iranyitja sorsat es nagykoru arra, hogy tennivaloit maga szabja meg es hajtsa vegre.
[3]
Irodalmi munkassaga is eppen puspoki szolgalata alatt csucsosodik ki, s m?vei er?teljesen szolgaltak az erdelyi magyar ontudat kialakulasat: Magyar fa sorsa (1927), Az elatkozott oriasok (1928), Egyedul (1929), A mi utunk (1929), Magunk revizioja (1931), Erdelyi szemmel (1932), ? Harc a szobor ellen (1933), Taltos kiraly, Sarga vihar (1934), Evangelium az egyhazban (1934). Egyik-masik irasa korul heves irodalmi, es politikai vita folyt.
[3]
Egyhazkormanyzati tevekenysege mellett sok mas formaban is szolgalta a nemzeti megmaradast, az erdelyi szellemi elet megujulasat. Szepirodalmi alkotasai, esszei az egyhazepit? misszioval szerves egysegben ontudatos keresztyen szellem? embereket kivantak nevelni, s a szeles ertelemben felfogott nemzetnevelest is szolgaltak. Valasztmanyi tagja lett tobb erdelyi irodalmi tarsasagnak. Nagy visszhangja volt ,,A vadlott Ady kolteszete” c. esszejenek (1927), amelyben Adyt a magyar vallasos irodalom protestans hagyomanyaiban helyezte el s nemzeti geniuszkent mutatta fel. A ?Magunk revizioja” cim?, 1931-ben konyv alakban megjelent el?adassorozataban a valosaggal szamolo nemzeti onismeretet, onvizsgalatot es realpolitikat ajanlott: az erdelyi magyar Romania polgara lett, s ennek a rendnek a kereteben kell magyarsagat megtartania, felulvizsgalva a multrol vallott felfogasat, elvetve el?iteleteit, tevedeseit, de lelemenyesen kihasznalva adottsagait, lehet?segeit. A roman imperializmus elleni vedekezes miatt tartotta fontosnak az erdelyi magyarsag okos megszervezeset, az orok magyarsaghoz valo h?seg jegyeben. Ennek ertelmeben irt tanulmanyt a nemzeti onismeret es realpolitika magyar h?seir?l, Bethlen Gaborrol (Egyedul, 1929) es Szechenyir?l (Harc a szobor ellen, 1933).
[4]
Debrecenben hamar otthonra es egyben olyan eletformara talalt, amire mindig vagyott. Hamarosan visszater a tudomanyos, irodalmi es tarsadalmi kozeletbe. 1936 utan szepirodalmi munkassaga is fellendult. Ekkor szuletett a Holttenger, a Magyarok csillaga, a Mi ernyeiek, Szep kisertet es Szabad vagy cim? regenye.
Nemzetnevelesi elgondolasait ket konyvben irta meg: ?Magyar neveles, magyar m?veltseg” (1937), ?Tudomannyal es fegyverrel ? Arte et Marte ? (1939). Az el?bbiben hitet tett arrol, hogy lehetseges kialakitani egy autonom magyar szellemiseget, amelynek helye van az osszeuropai kulturaban. Van annyi ?oner?” bennunk, hogy ez elkovetkezzen, de kell hozza egy egeszsegesebb magyar nemzedek, amely felszinre tudja hozni, ki tudja hasznalni es el az olyan ?nemzetnevel? szemelyisegeinknek”, ?m?veltsegunk orokhagyoinak” szellemi hagyatekaval, mint amilyen az onnevel? Bethlen Gabor, az ebreszt? Zrinyi Miklos, a sorshordozo Szechenyi, a kulturpolitikus Wesselenyi es Eotvos, a kisebbsegi Miko Imre oroksege.
1937
-ben a
Lathatar
tavaszi szamaban jelent meg
Nem lehet
cim? irasa, amelyben a kisebbsegi let problemaival kapcsolatban emelte fel szavat. Erdelyben is nagy port vertek fel gondolatai.
[3]
Nagy vitat valtott ki a nemzetisegi kerdesr?l az erdelyi
magyarsag
koreben
1937
?
1938
-ban, s ujra 50 evvel kes?bb
1987
?
1988
-ban.
[5]
Makkai erdelyisege mindent atfogo, enciklopedikus szellemeben is megnyilvanult. Tobb mint felszaz konyve nemcsak iroi termekenyseget arulja el, hanem elenk tarja annak a teruletnek nagysagat is, aminek kereteit sem az id?, sem a ter nem korlatozza. Makkai elbeszel?, regenyiro, esszeiro es egyhazi iro egyszemelyben, de ugyanakkor predikator, egyhazat es nepet a lelek tuzevel atalakitani vagyo reformator is. Egyhazi irasai es puspoki m?kodese a legnagyobb reformatus puspokok es egyhazi irok koze emelik. Nemzetfilozofiai tanulmanyai viszont a XX. szazad egyik legnagyobb magyar nevel?jeve avatjak.
[6]
- Szamadas
(versek), Kolozsvar, 1912
- Kapu el?tt
(regeny), Kolozsvar, 1921
- Holttenger
(tarsadalmi regeny), Kolozsvar, 1923
- Az Eszter padja
, Kolozsvar, 1924
- Elet fejedelme
(regeny), Kolozsvar, 1924
- Megszolalnak a kovek
(elbeszelesek), Kolozsvar, 1925
- Ordogszeker
, Kolozsvar, 1925
- Gyongyvirag
(enekes mesejatek 3 felvonasban), Kolozsvar, 1927
- Magyar fa sorsa. A vadlott Ady kolteszete
, Kolozsvar, 1927
- Agnes
(regeny), Kolozsvar, 1928)
- Az elatkozott oriasok
(el?adasok), Kolozsvar, 1928
- Egyedul. Bethlen Gabor lelki arca.
Kolozsvar, 1929
- Magunk revizioja
(el?adasok), Kolozsvar, 1931
- Erdelyi szemmel
(tanulmanyok, esszek), Kolozsvar, 1932
- Harc a szobor ellen
(tanulmanyok), Kolozsvar, 1933
- Taltoskiraly
(torteneti regeny), Kolozsvar, 1934
- Sarga vihar. Tatarjaras
(torteneti regeny), Kolozsvar es Budapest, 1934
- Az elet kerdezett I.
,
II.
(tanulmanyok), 1935
- A kialto szo
; Kalvin Ny., Oradea, 1936
(Reformatus konyvtar)
- Magyar neveles, magyar m?veltseg
, Budapest, 1937
- Magyarok csillaga
, Budapest, 1937
- Tudomannyal es fegyverrel. Arte et marte. A nemzetneveles terve
; Revai, Bp., 1939
- Orok Erdely
Budapest, 1940
- Mi Ernyeiek
Budapest, 1940
- Szep kisertet
(regeny), Budapest, 1942
- A fejedelem rozsaja
, Budapest, 1943
- Szabad vagy
, Budapest, 1943
- Magyar fa sorsa. Tanulmanyok
; szerk., bev. Vegh Balazs Bela; Kriterion, Kolozsvar, 2003 (
Romaniai magyar irok
)
- Erdelyi szemmel. Tanulmanyok
; szerk., bev. Vegh Balazs Bela; Kriterion, Kolozsvar, 2009 (
Romaniai magyar irok
)
Egyhazi es egyeb m?vei
[
szerkesztes
]
- Bevezetes a szemelyiseg paedagogikajaba
; Stief Ny., Kolozsvar, 1912
(Ertekezesek a Kolozsvari M. Kir. Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem Paedagogisi Szeminariumabol)
- A nagy szemelyisegek nevel?i jelent?sege
; Hornyanszky Ny., Bp., 1913
- Kolozsvari emlek a nagy vilaghaboru idejeb?l. Barabas Samu, Makkai Sandor cikkei
; Lyceum Ny., Kolozsvar, 1914
(Egyhazi Ujsag Konyvtara)
- A szektak keletkezesenek okai
; Stief Ny., Kolozsvar, 1917
- A reformacio negyszazeves jubileuma
; szerk. Barabas Samu, Makkai Sandor, Kolosvary Balint; Gombos Ny., Kolozsvar, 1917
(Egyhazi Ujsag Konyvtara)
- A Biblia. Utmutato a Szentiras tanulmanyozasahoz
; Az Ut, Kolozsvar, 1918
(Az Ut tankonyvei)
- A halal mysteriuma
; Magyar Evangeliumi Keresztyen Diakszovetseg, Bp., 1918
- A lelek elete es javai. Philosophia propaedeutika
; Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet, Cluj-Kolozsvar, 1922
- "Maradj velem!". A reformatus keresztyen csaladok imadsagos konyve
; szerk. Imre Lajos, Makkai Sandor, Tavaszy Sandor; Az Ut, Cluj-Kolozsvar, 1923
(Az Ut konyvtara)
- "Kegyelemb?l, hit altal". A reformatus keresztyen vallas alapvonalai, tartalma es vedelme
; Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet, Kolozsvar, 1923
- A vallas lenyege es erteke. Vallasfilozofiai el?adasok
; Fussy Ny., Turda-Torda, 1923
(Erdelyi reformatus egyhazi konyvtar)
- "Ird meg, amiket lattal". Beszedek, elmelkedesek, el?adasok
; Minerva, Cluj-Kolozsvar, 1923
- Ontudatos kalvinizmus reformatus magyar intelligencia szamara
; Soli Deo Gloria, Bp., 1925
- "Zorgessetek es megnyittatik nektek". Tanulmanyok, el?adasok, beszedek, elmelkedesek, stb.
; Az Ut, Cluj-Kolozsvar, 1925
- A vallas az emberiseg eleteben. A vallas torteneti kepe
; Fussy Ny., Turda-Torda, 1925
(Erdelyi reformatus egyhazi konyvtar)
- Az erdelyi reformatus egyhazi irodalom 1850-t?l napjainkig
; Az Ut, Cluj-Kolozsvar, 1925
- Aratas. El?adasok
; Kultura, Losonc, 1926
- Makkai Sandor puspoki programbeszede es bekoszont? predikacioja
; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvar, 1927
- Makkai Sandor puspoki jelentese az erdelyi reformatus egyhazkerulet ... kozgy?lesen
; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvar, 1927?1929
- A mi utunk. Elmelkedesek, beszedek, el?adasok, temetesi beszedek, cikkek
; Az Ifju Erdely, Cluj-Kolozsvar, 1929
- A mi istentiszteletunk. Az Erdelyi Reformatus Egyhaz Agendaskonyve
; szerk. Makkai Sandor; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvar, 1929
(Erdelyi reformatus egyhazi konyvtar)
- Erdelyi reformatus problemak
; Els? Kecskemeti Hirlapkiado, Bp., 1931
- "Nem bekesseget..." Evangelium es humanum. Az evangelium szocialis uzenete. Evangelium es egyhaz
; Soli Deo Gloria, Bp., 1932
- Evangelium az egyhazban. Harom el?adas
; Erdelyi Reformatus Ferfiszovetseg, Sepsiszentgyorgy, 1934
- Kuzdelem az oroksegert. Unnepi beszed
; Bethlen Gabor Szovetseg, Bp., 1935
- Az egyhaz misszioi munkaja. Az egyhaz torteneti kepe, elete, tevekenysegei. A pasztori misszio. A gyulekezeti misszio. A kulmisszio
; Revai, Bp., 1938
- A magyar reformatussag egyhazi elete
; Varosi Ny., Debrecen, 1939
(Az Igazsag es Elet fuzetei)
- Ravasz Laszlo igehirdet?i utja
; Franklin Ny., Bp., 1941
- A tiszantuli reformatus egyhazkerulet jov?je
; el?szo Revesz Imre; Debrecen Varos es a Tiszantuli Reformatus Egyhazkerulet Ny., Debrecen, 1942
- Dont? napok. Evangelizacios hetre
; Tiszantuli Reformatus Egyhazkerulet, Debrecen, 1946
- Itt es most
; Orszagos Reformatus N?szovetseg, Bp., 1946
- Utmutato a gyulekezeti misszio munkajahoz. Korlevel a lelkipasztorokhoz es a misszioi munkasokhoz (1947 ?sz)
; osszeall. Makkai Sandor; Bethlen Ny., Bp., 1947
- Ravasz Laszlo?Makkai Sandor:
Az igehirdetes pecsetje. A diakonisszaszolgalat alapkerdesei
; Filadelfia Diakonisszaintezet, Bp., 1947
- El? gyulekezet. Tanulmanyok, el?adasok a gyulekezeti misszio kozossegi szolgalatanak koreb?l
; Reformatus Egyetemes Konvent, Bp., 1949
- Poimenika. A szemelyes lelkigondozas tana
; Bethlen Ny., Bp., 1950
(Reformatus egyhazi konyvtar)
- Egymas terhet hordozzatok
; Reformatus Egyetemes Konvent, Bp., 1949
- Szolgalatom. Teologiai oneletrajz, 1944
; sajto ala rend., jegyz.
Barcza Jozsef
; Reformatus Zsinati Iroda, Bp., 1990
1997
-ben a
Magyarorszagi Reformatus Egyhaz
Makkai Sandor-dijat
alapitott, amelyet magyarorszagi es hataron tuli pedagogusok kaphatnak meg a "reformatus nevelesi eszmenyek atulteteseert a mindennapi pedagogiai gyakorlatba".
Rola neveztek el a Kolozsvari Reformatus Kollegium 1995-ben ujrainditott cserkeszcsapatat.
Rola neveztek el az
oltszemi
elemi iskolat.
[7]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Makkai Sandor digitalizalt archivum
- Makkai Sandor: Magyarok csillaga
- Modis Laszlo: Makkai Sandor eletm?-bibliografiaja 1910-1951
- Rass Karoly:
Makkai konyve Ady-rol
; Erdelyi Tudosito, Brasso, 1928
(Erdelyi Tudosito konyvtar)
[
Magyar fa sorsa
]
- Molter Karoly: Makkai Sandor: Ordogszeker, Korunk, 1926
- Tolnai Vilmos: Makkai Sandor: Ordogszeker, ProtSzemle, 1926. 288-290.
- Benedek Elek:
A puspok meg a puspokfi, avagy A magyar fa sorsa
; Grunfeld Ny., Brasso, 1928
- Czeh Karoly:
A magyar regeny f?bb alakjai
; Kultura Ny., Pecs, 1940 (
Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis
;
A Magyar Intezet ertekezesei
)
- ifj. Fekete Karoly:
Makkai Sandor gyakorlati teologiai munkassaga
; Debreceni Reformatus Kollegium, Debrecen, 1997
(Dissertationes theologicae)
- ifj. Fekete Karoly:
Egyhazunk egyik ebreszt?je: Makkai Sandor
; Kalvin, Bp., 2001
- Veress Karoly:
Egy letparadoxon szine es visszaja. Hermeneutikai kiserlet a nem lehet-problema megnyitasara
; Pro Philosophia, Kolozsvar, 2003
(M?hely)
- ifj. Fekete Karoly:
Tudomannyal es a hit pajzsaval. Valogatott Makkai-tanulmanyok
; Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet, Kolozsvar, 2008
- Jaszberenyi Jozsef: Az ordog szekere ? Makkai premodernsege, modernsege es posztmodernsege, in: Az igazsag okossaga (2018. 22-57)
- Veres, Ildiko: A kolozsvari iskola. Miskolc, Magyarorszag: Bibor Kiado (2003), 173 p.
- Veres, Ildiko: Protestans magyar bolcsel?k emberkepe 1. EGYHAZTORTENETI SZEMLE 19: 1 pp. 83?102., 19 p. (2018)
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]