Valasztasi eredmenyek kivetitese 2006-ban
Ez a szocikk a magyarorszagi
orszaggy?lesi kepvisel?k
valasztasarol szol. Valasztasokat tartanak meg a polgarmesterek es helyi onkormanyzati kepvisel?k szemelyenek eldontesere es az europai parlamenti kepvisel?k megvalasztasara is.
Az orszaggy?lesi valasztasok rendszere ma
[
szerkesztes
]
Az Orszaghaz ulesterme
Magyarorszagon
az
Alaptorveny
ertelmeben a torvenyalkoto hatalom az
Orszaggy?les
kezeben van.
A valasztasi eljarasrol a
2011. evi CCIII. torveny
rendelkezik.
Az
orszaggy?lesi kepvisel?ket
? altalanos valasztasokon ? negy evre valasztjak a
valasztojoggal
rendelkez?
allampolgarok
. A valasztas id?pontjat a
koztarsasagi elnok
jeloli ki, az orszaggy?lesi kepvisel?k altalanos valasztasat aprilis vagy majus honapjaban kell megtartani. A valasztas rendszerint egyfordulos rendszerben kerul lebonyolitasra. A valasztasok napja a valasztasi eljarasrol szolo
2013. evi XXXVI. torveny
(a tovabbiakban: valasztasi eljarasi torveny) rendelkezes. Szavazni a valasztas napjan reggel 6-tol este 19 oraig lehet.
A valasztasi eljaras lefolytatasaert
valasztasi eljarasi torveny
alapjan
Magyarorszag
valasztasi szervei a
Nemzeti Valasztasi Bizottsag
(NVB) es a
Nemzeti Valasztasi Iroda
(NVI). Az NVB tagjait a Parlament valasztja, a teruleti valasztasi bizottsag tagjait a megyei kozgy?les, Budapesten a f?varosi kepvisel?-testulet. A szavazokorokben talalhato bizottsagi tagokat a helyi onkormanyzat kepvisel?-testulete szavazza meg.
Az Orszaggy?lesnek 199 kepvisel?je van:
- 106-ot egyeni valasztokorzetben,
- 93-at az orszagos kompenzacios listarol.
Minden szavazasra jogosult valaszto ? kulon szavazolapon ? egy egyeni kepvisel?jeloltre es egy orszagos listat allito partra, partszovetsegre vagy szervezetre szavazhat. Az egyeni kepvisel?i helyet az a jelolt nyeri el, aki a legtobb ervenyes szavazatot szerzi.
Az orszagos listarol a partokra leadott szavazatok aranyaban kerulnek kepvisel?k a Parlamentbe. A kompenzacios lista lenyege, hogy a vesztes egyeni jeloltekre leadott ?toredek” szavazatok alapjan is juttatnak kepvisel?i helyeket az ?ket indito partoknak, hogy ellensulyozzak az egyeni korzetekben esetlegesen letrejov? aranytalansagokat. (A tisztan korzetes parlamenti valasztasok eseten extrem esetben el?fordulhatna, hogy peldaul minden valasztokorzetben az ?A” part jeloltje nyeri a valasztast 55%-kal, ?B” part mindenhol 45%-ot kapna, ebben az esetben a parlamentben csak az ?A” part jeloltjei jutanak be, ami aranytalan lenne a valasztoi akarattal, hiszen a szavazok majdnem fele a ?B” partot tamogatta.)
A teruleti listarol csak azok a partok jeloltjei juthatnak be az Orszaggy?lesbe, akik orszagosan a leadott ervenyes listas szavazatok minimum 5%-at megszereztek.
A szavazatokat a helyi szavazatszamlalo bizottsagok szamoljak ossze, az eredmenyr?l ertesitik a helyi, ?k pedig az Nemzeti Valasztasi Bizottsagot.
Rendi orszaggy?lesek (1608?1848)
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon a
15. szazad
vegere harom rend (
nemesseg, papsag, polgarsag
), majd a nemesi rend szetszakadasaval a 16. szazadra negy rend (
f?nemesseg, koznemesseg, papsag, polgarsag
) jott letre, es e rendek
1848
-ig fennmaradtak
[3]
. A rendi allam torvenyhozasa a rendi gy?les volt, amit az uralkodo hivott ossze, es jogaban allt feloszlatni is. ? terjesztette be es szentesitette a torvenyeket, azokat azonban mar a rendek vitattak meg. A rendi orszaggy?les nem jelentett egy minden evben, folyamatosan ulesez? intezmenyt. Az uralkodok politikai helyzett?l, erdekeikt?l, a rendek nyomasatol fugg?en hivtak vagy nem hivtak ossze orszaggy?lest, sokszor evekig nem volt orszaggy?les. A magyar rendi orszaggy?leseken a rendek kozul a nemesseg jutott dont? szerephez, a papsag es f?kent a polgarsag szerepe inkabb kiegeszit? volt.
[3]
Az orszaggy?les a 17-18. szazadban mintegy 500 f?b?l allt.
[1]
Az orszaggy?lesi rendszernek is fontos alapja volt a 13. szazadtol kialakulo nemesi varmegye, a nemesseg megyei onkormanyzati intezmenye, melynek tagjai valasztassal nyertek hivatalukat.
Rendi orszaggy?lesek valasztasi rendszere
[
szerkesztes
]
1608
-ban vezettek be a kiralyi Magyarorszag orszaggy?leseben a
ketkamaras rendszert
, kettevalasztva egymastol a f?tablat es az also tablat (a kovetek tablajat). A
f?tabla
(f?rendi tabla, fels?tabla, mai szoval fels?haz) tagjai a f?nemesek es f?papok voltak, szuletesuknel illetve hivataluknal fogva. Az
alsotabla
(kamara, kepvisel?haz) ulesein valasztassal megvalasztott kuldottek kepviseltek a tobbi rendet.
[8]
[jegyzet 8]
Az alsotabla kuldotteinek megvalasztasa
a 13. szazadtol kialakulo nemesi varmegyekben (a nemesseg megyei onkormanyzati intezmenye) zajlo kovetvalasztasokon tortent. Az alsotabla valasztott kuldotteire a teljes valasztokoru nepesseg mintegy 10%-a szavazhatott (5% megyei nemesseg, 5% szabad kiralyi varosok lakoi). A kepvisel?i helyek szama ezen belul sem volt aranyos: a varmegyei nemesseg reszer?l minden megyet egy szavazat illetett meg, mig a szabad kiralyi varosok, a papsag, illetve a keruletek kuldottei csupan egy-egy szavazattal rendelkeztek. Igy a rendi orszaggy?lesek alsotablajaban legtobben a megyei nemesseg kepvisel?i voltak. ?ket a megyei valasztasokon, a megyei nemesseg a varmegyehazan, kortes hadjarat utan valasztotta. A jelolteket hivatasos
kortesek
kisertek es segitettek. Vegs? dontesre a jelolteket tamogato nemesekb?l allo tomeg a varmegyehaznal gy?lt ossze: tobbseguk kivulrekedve, a nyitott ablakokon keresztul hallgatta a hangzavart, es az ablakban allo kortesek jelzeseinek megfelel?en id?r?l-id?re eljenzessel tamogatta jeloltjet. A gy?lesterembe bejutott nemesi tomeg hangos vitat folytatott, melyet a kortesek altal vezenyelt eljenzesek es hurrogasok kisertek. A jeloltekr?l a vegs? dontest, hagyomanyos szabaly szerint, a tobbseg velemenye alapjan hoztak: szavazatszamlalas nem volt, hanem jelolteket tamogato tomeg kiabalasanak hangereje alapjan becsultek meg a tobbseget.
[2]
A megvalasztott megyei kovetet utasitassal lattak el, es visszahivhato volt.
Rendi orszaggy?lesi valasztasok
[
szerkesztes
]
Az ismert valasztasi eredmenyek
[
szerkesztes
]
| Szervezet
|
Mandatumok szama es aranya
|
Parlamenti szerepe
|
| 1832
|
1839
|
1843
|
1847
|
| Liberalis
/
Ellenzeki Part
|
20 (37,74%)
|
20 (37,74%)
|
18 (36,73%)
|
19 (36,54%)
|
ellenzek
|
| Konzervativ
/
Konzervativ Part
|
18 (33,96%)
|
21 (39,62%)
|
16 (32,65%)
|
21 (40,38%)
|
kormanypart
|
| Ingadozo
|
15 (28,30%)
|
12 (22,64%)
|
15 (30,62%)
|
12 (23,08%)
|
fuggetlen
|
| Osszesen
|
53
|
53
|
49
|
52
|
?
|
Nepkepviseleti orszaggy?lesi rendszer (1848-tol)
[
szerkesztes
]
Az 1848. evi V. torvenycikk vezette be az egyeni, egyfordulos, relativ tobbsegi valasztasi rendszert, amelyben a huszadik evuket betoltott es a vagyoni
cenzusnak
megfelel? magyar ferfiaknak volt valasztojoguk. A valaszthatosag korhatara 24 ev, feltetele a magyar
allampolgarsag
es a magyar nyelv ismerete volt.
A
dualizmus
koraban egy
1874
-es torveny az adozashoz kototte a valasztojogot, majd 1899-ben az adohatralekukat be nem fizet?ket kizartak a szavazasra jogosultak kozul. Az 1913. evi XIV. torvenycikk nyilt szavazast rendelt el, valamint vagyoni es m?veltsegi cenzushoz kototte a szavazojogot.
Altalanos es titkos, a n?kre is kiterjed? valasztojogot els?kent a
Karolyi-kormany
vezetett be 1918-ban. Eszerint minden, barmelyik hazai nyelven irni-olvasni tudo 21 even feluli ferfi es 24 even feluli n? szavazati jogot kapott.
A modern kori Magyarorszagon
1920
-ban irtak ki el?szor szabad, demokratikus valasztasokat.
[
forras?
]
A
Horthy-korszak
1925
-os torvenye szerint csak Budapesten es a
torvenyhatosagi jogu varosokban
volt titkos, de kotelez? a szavazas, amelyre minden 24. evet betoltott es negy elemit vegzett ferfi, illetve 30. evet betoltott es hat elemit vegzett n? volt jogosult.
1938
-ban tettek mindenhol titkossa es kotelez?ve a szavazast, es ekkor vezettek be az ajanlasok rendszeret.
1945
-ben, a
masodik vilaghaboru
utan fogadta el az
Ideiglenes Nemzetgy?les
azt a torvenyt, amely listas valasztasi rendszerrel megteremtette az altalanos es egyenl? valasztojogot es a titkos es kozvetlen szavazast, kizarta ugyanakkor a valasztas jogabol peldaul a hazaarulokat.
1947
-ben politikai szempontok alapjan szazezreket fosztottak meg a valasztojoguktol. A szabad valasztasokat az az
1949
-es torveny szamolta fel veglegesen, amelyik a jeloles jogat a Nepfront Orszagos Tanacsanak kezebe adta, a szavazas lehet?seget pedig egyetlen, kotott listara korlatozta.
1953
-ban a torveny a valasztokort 18 evben hatarozta meg, megszuntette az 1945 es 1947 kozt bevezetett kizarasokat, ugyanakkor nyilt szavazassal rendelte jelolni a kepvisel?ket. A jeloles joga
1966
-ban kerult a
Hazafias Nepfront
kezebe, es ekkor vezettek be az egyeni keruleti rendszert is.
1970
-t?l a jelol?gy?lesek resztvev?i maguk is allithattak jeloltet, majd az
1983
. evi III. torveny kotelez?ve tette a kett?s jelolest. A torveny szerint a jelol?gy?lesek resztvev?i a Hazafias Nepfront ket hivatalos jeloltjen kivul ujabb szemelyt is javasolhattak. Jelolt az lett, akit a minimum ket jelol?gy?les osszes resztvev?jenek legalabb harmada tamogatott.
Az
1985
-os valasztasokon ennek hatasara a 74 ugynevezett spontan jelolt kozul 32-en kerultek a parlamentbe, koztuk az MSZMP-tag
Kiraly Zoltan
televizios szerkeszt?-riporter, aki Szeged egyik valasztokorzeteben Komocsin Mihalyt, a megyei partbizottsag akkor nyugdijazott els? titkarat megel?zve szerzett mandatumot. Budapesten a demokratikus ellenzek is megkiserelte inditani tobbek kozt
Bauer Tamast
,
Langmar Ferencet
,
ifjabb Rajk Laszlot
es
Tamas Gaspar Miklost
, sikertelenul.
1989
-ben az ellenzek felelesztette a kepvisel?k visszahivasanak jogintezmenyet; az ennek hatasara lemondott kepvisel?k helyere az id?kozi valasztasokon sorra ellenzeki jeloltek jutottak a kes?
Kadar-korszak
parlamentjebe: tobbek kozott
Godoll?n
Roszik Gabor
(MDF),
Kecskemeten
Debreceni Jozsef
(MDF),
Budapesten
Tamas Gaspar Miklos
(SZDSZ).
1848 es 1867 kozott
[
szerkesztes
]
Az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
es a
kiegyezes
(1867) kozott harom valasztast tartottak a modern valasztojogi elvek alapjan: az els?t
1848
-ban a forradalom es szabadsagharc kezdeten, a masodikat
1861
-ben, a harmadikat pedig
1865
-ben. Mind a harmat az
1848
-as
forradalom
idejen elfogadott, un.
aprilisi torvenyek
V. torvenycikke
alapjan bonyolitottak le. A valasztasi rendszer tisztan tobbsegi elv? volt, az orszag 450 egyeni valasztokorzetre volt felosztva.
Az 1848-as orszaggy?lesi valasztas volt az els?, modern ertelemben vett orszaggy?lesi valasztas Magyarorszagon, amit az 1848. evi V. torvenycikk szabalyozott; ennek ertelmeben az els? magyar orszaggy?les 377 kepvisel?b?l allt ossze.
[3]
Els? ulesuket
1848
.
julius 5-en
tartottak, ami az els?, modern ertelemben vett parlamenti ulesnap volt Magyarorszagon. A 377 kepvisel?hoz
Erdelyb?l
(ami akkor kozigazgatasilag kulon allt Magyarorszagtol) meg 96 az ottani valasztojogi torvenyek alapjan megvalasztott kepvisel? csatlakozhatott volna, erre azonban az esemenyek alakulasa miatt vegul nem kerult sor.
Az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
leverese, illetve az azt kovet? megtorlasok, majd restauracio miatt osszesen 12 evig szunetelt az
orszaggy?les
, es csak
1861
-ben kerult ujboli osszehivasra, a
Ferenc Jozsef
altal kibocsatott Februari patenseben leirtak, valamint az 1848. evi V. torvenycikk alapjan. A szavazason a
Deak Ferenc
nevevel femjelzett, a csaszarral valo kiegyezest tamogato frakcio (
Felirati Part
) kerekedett felul a
Teleki Laszlo
vezette, kes?bb
Hatarozati Part
neven indulo tomorulessel szemben, mely az 1848-as vivmanyok teljes visszaallitasa mellett tort palcat. A parlamentet nehany honap utan a csaszar feloszlatta.
Az intezkedessel gyakorlatilag mind a Hatarozati, mind a Felirati Part megsz?nt, az 1865-re osszehivott uj orszaggy?lesben mar mint
Balkozep Part
es
Deak Part
szerepeltek es a valasztasokon is ezen a neven indultak.
| Szervezet
|
Mandatumok szama
|
Mandatumok aranya
|
Parlamenti szerepe
|
| Felirati Part
|
250
|
58%
|
kormanypart
|
| Hatarozati Part
|
100
|
23%
|
ellenzek
|
| Szels?bal
1
|
20
|
5%
|
ellenzek
|
| Kulonboz? nemzetisegek
|
60
|
14%
|
ellenzek
|
| Osszesen
|
410
|
100%
|
?
|
1
: A Szels?bal a Hatarozati Part frakciojakent m?kodott, sem allando tagsaga, sem elnoke nem volt
Az
1865
-os valasztasokat
november 10.
es
december 11-e
kozott tartottak, mandatuma pedig 1868-ig szolt. A valasztasok eredmenyekepp a
Deak-part
kerekedett felul az orszaggy?lesben, mely hosszas egyezkedesek utan,
1867
-ben sikeresen
kiegyezett Ausztriaval
, s megalakult a
dualista
Ausztria-Magyarorszag
. Magyarorszag a korabbiakhoz kepest jelent?sen nagyobb szabadsagot es onrendelkezesi jogot kapott a koronatol, melyekert cserebe kozos allamban maradt Ausztriaval, illetve
Ferenc Jozsefet
unnepelyesen magyar kirallya koronaztak. A Szels?bal 1868-ig a Balkozep Part onallo frakciojakent m?kodott, sem allando tagsaga, sem ?valodi” elnoke nem volt.
A valasztasok utan a kovetkez? volt a kepvisel?haz osszetetele.
1
: A Szels?bal a Balkozep Part frakciojakent m?kodott, sem onallo tagsaga, sem elnoke nem volt
Kes?bb az erdelyi es horvat-szlavonorszagi kepvisel?k megjelenesevel a kovetkez?kepp alakult a Haz osszetetele.
| Szervezet
|
Mandatumok szama
|
Mandatumok aranya
|
Parlamenti szerepe
|
| Deak Part
|
250
|
52,08%
|
kormanypart
|
| Balkozep Part
|
100
|
20,83%
|
ellenzek
|
| Szels?bal
1
|
20
|
4,17%
|
ellenzek
|
| Konzervativ Part
|
21
|
4,38%
|
ellenzek
|
| kormanyparti nemzetisegi
|
54
|
11,25%
|
kormanypart
|
| ellenzeki nemzetisegi
|
35
|
7,29%
|
ellenzek
|
| Osszesen
|
480
|
100%
|
?
|
A dualizmus koraban
[
szerkesztes
]
A Horthy-rendszerben
[
szerkesztes
]
A
Horthy-rendszerben
(1919?1944) tartott magyarorszagi orszaggy?lesi valasztasok (korabeli hivatalos elnevezesen
nemzetgy?lesi valasztasok
) reszben nyilt, reszben titkos rendszerben zajlottak, kozos jellemz?juk pedig a
valasztojog
folyamatos valtoztatasa, alakitasa volt a szels?seges (els?sorban szels?jobboldali,
fajved?
) partok, elemek kiszoritasa erdekeben. Ennek folyomanyakent az osszes valasztast (
1920
,
1922
,
1926
,
1931
,
1935
,
1939
) az
Egyseges Part
, illetve annak utodjai (
Nemzeti Egyseg Partja
1932-1938 kozott, majd
Magyar Elet Partja
) nyertek.
Az 1945-os valasztasok
[
szerkesztes
]
Szavazolap 1945-ben
Az orszaggy?lesi valasztasokat 1945.
november 4-en
tartottak meg es egy kozel masfel eves kozjogi bizonytalansagnak es felelemnek vetett veget, mely 1944 marciusaban
Magyarorszag
nemet megszallasaval kezd?dott es az
oktober 15-e
utan kiterjedt nyilas remuralomban teljesedett ki. Ez a szovjet bevonulas utan megsz?nt, ugyanakkor hatalmi ?rt hagyott maga utan a parlamentben. A nyilasok el?zese utan alakult demokratikus, antifasiszta
Ideiglenes Nemzetgy?les
1944
.
december 22-i
nyilatkozataban tobbek kozott az ?altalanos, egyenl?, titkos valasztojog” mellett is elkotelezte magat, mely az 1945. evi VIII. torvenyben oltott alakot. A torveny eltorolte a szavazas addigi kotelez? jelleget, meger?sitette annak altalanos es titkos mivoltat, egyuttal eltorolve minden addigi cenzust, valamint a szavazokepesseg also hatarat ferfiaknal es n?knel egyarant 20 evben hatarozta meg. Ugyanakkor kizarta a valasztasbol a nemet nemzetiseg?eket. A valasztasokon igy 5 160 499-an valtak szavazasra jogosultta, mely az 1939-es 2 761 618 f?hoz kepest 186,87%-os novekedes. A reszvetel csaknem 93%-os volt, es mindenkire vonatkozott, aki Magyarorszag
1937
.
december 31-i
hatarain belul lakott.
A parlamenti mandatumok pontos szamat nem hatarozta meg a torveny, azt viszont igen, hogy a parlament a megalakulasa el?tti ulesen maga jelolhetett ki tiz f?t Magyarorszag szellemi es kozeleti vezet?i kozul, akik igy a torvenyhozas dontese alapjan valasztas nelkul teljes jogu orszaggy?lesi kepvisel?kke valhattak. Ezt a szamot 1946-ban (1946. evi XI. torveny) tizenkett?re emeltek, miel?tt az
1947-es valasztasokra
keszulve az 1947. evi XXII. torvenyben el nem toroltek.
| Szervezet
|
Szavazatok szama
|
Szavazatok aranya
|
Mandatumok szama
|
Mandatumok aranya
|
Parlamenti szerepe
|
| Fuggetlen Kisgazdapart
(FKGP)
|
2 697 262
|
57,03%
|
245
|
59,90%
|
kormanypart
|
| Szocialdemokrata Part
(SZDP)
|
823 260
|
17,41%
|
69
|
16,87%
|
kormanypart
|
| Magyar Kommunista Part
(MKP)
|
801 999
|
16,96%
|
70
|
17,11%
|
kormanypart
|
| Nemzeti Parasztpart
(NPP)
|
324 803
|
6,87%
|
23
|
5,62%
|
kormanypart
|
| Polgari Demokrata Part
(PDP)
|
76 393
|
1,62%
|
2
|
0,49%
|
ellenzek
|
| Magyar Radikalis Part
(MRP)
|
5 763
|
0,12%
|
?
|
?
|
nem jutott be
|
| Osszesen
|
4 729 480
|
100%
|
409
|
100%
|
?
|
A radikalis illetve a szels?jobboldali partok betiltasaval, felszamolasaval a valasztasokat a
Magyar Nemzeti Fuggetlensegi Front
(MNFF) es egyben az
Ideiglenes Nemzetgy?les
tagjai (FKGP, MKP, SZDP, NPP) 99,51%-os eredmennyel nyertek meg, melyen belul a
Baloldali Blokk
tagjai osszesen 41,24%-ot gy?jtottek. A fennmarado ket
liberalis
part nem tudta magat vonzova tenni, csak a PDP tudott mandatumhoz jutni es (budapesti szavazoik reven) is mindossze csak kett?hoz a negyszazkilencb?l. Egyedulallo modon a voksolas utan semmifele panaszt nem nyujtottak be a valasztasokkal kapcsolatban, ami annak legitimaciojat, tiszta lebonyolitasanak bizonysagat nagyban novelte.
[4]
Az 1947-es (?kekcedulas”) valasztasok
[
szerkesztes
]
Az 1947-es valasztasokat
augusztus 31-en
tartottak, miutan jelent?sen modositottak a valasztojogi torvenyt, fel millioval sz?kitve a valasztasra jogosultak szamat es megkonnyitve a parlamentbe jutast a kis partoknak. A Nemzetgy?les az el?re megszabott 4 eves ciklusbol mindossze 20 honapot toltott ki: az er?viszonyok jelent?s valtozasa miatt a kommunista part kezdemenyezese nyoman a minisztertanacs javaslatara
Tildy Zoltan
koztarsasagi elnok feloszlatta a parlamentet. A valasztasokon 5 026 288 szavazo vett reszt (ez 91,56%-os reszveteli arany), kozuluk 4 994 338-an adtak le ervenyes szavazatot (az osszes 99,36%-a).
[5]
Az 1949-es valasztasok
[
szerkesztes
]
Amikor mar csak be kellett dobni az urnakba a valasztasi lapot, ikszelni az egyet nem ert?knek lehetett.
A Magyar Nepkoztarsasagban
[
szerkesztes
]
Jelenkori valasztasok
[
szerkesztes
]
Orszaggy?lesi valasztasok eredmenyei 1990-2006 kozott
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- vokscentrum.hu
- Varga Karolina:
Harom valasztas Magyarorszagon
Archivalva
2007. szeptember 28-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
(Az 1990-es, 1994-es es 1998-as orszaggy?lesi kepvisel?valasztasok osszehasonlito kritikai elemzese) Iro Gergely Alapitvany Politikai Elemzesek I. evfolyam 1. szam 2001. majus
- Politikai elemzesek: A magyar valasztasi rendszer
Archivalva
2007. szeptember 28-i
datummal a
Wayback Machine
-ben ? Iro Gergely Alapitvany (I. evfolyam 1. szam, 2001. majus)
- Parlamenti valasztasi kampanyok Magyarorszagon
; szerk. Feitl Istvan; Napvilag, Bp., 2016
- Valasztasi kampanyok, 1848?1990
; szerk. Bako Berta, Feitl Irisz; Orszaghaz, Bp., 2020 (
Nemzet f?tere fuzetek
)
- Revesz Sandor:
Huzzuk a keresztunk. Izgalom, drama, tragediak es bohozatok. A magyarorszagi valasztasok tortenete, 1905?2018
; Europa, Bp., 2022