A
Magyar Termeszettudomanyi Muzeum
Magyarorszag
legnagyobb termeszetrajzi (
asvanytani
,
k?zettani
,
foldtani
,
?slenytani
,
novenytani
,
allattani
,
embertani
) gy?jtemenye.
A muzeum tortenete
[
szerkesztes
]
1802-ben
Szechenyi Ferenc
grof felajanlotta konyvtarat es eremgy?jtemenyet a nemzetnek, hogy ezzel megvesse ?egy kozm?vel?desi tudomanyos kozpont, egy nemzeti konyvtar” alapjait. Ebb?l alakult ki a kes?bbi
Magyar Nemzeti Muzeum
(es a
Orszagos Szechenyi Konyvtar
), melyen belul a grof felesegenek,
Festetics Julianna
grofn?nek az asvanygy?jtemenye alapozta meg a kes?bbi termeszettudomanyi reszleget.
Az els? ?slenytani gy?jtemeny
Rainer Jozsef
f?herceg ajandeka volt, mely 1811-ben erkezett, es ez evben vasaroltak meg ozv.
Jordan Annatol
az els? allattani gy?jtemenyt is. 1818-ban
Jozsef nador
megvasarolta
Kitaibel Pal
novenygy?jtemenyet, ezzel megvetette a botanikai osztaly alapjait. A
reformkor
hazafias legkoreben szepen gyarapodtak a gy?jtemenyek, adomanyozas es vasarlas utjan egyarant. A szabadsagharc idejere az asvany- es k?zetgy?jtemeny 13 ezer darabot, az allattani anyag tobb mint 35 ezer peldanyt szamlalt. A szabadsagharc bukasa utani id?szak nem kedvezett a nemzeti gy?jtemenyek gyarapitasanak, nagyobb tetelt csak a
Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat
gy?jtemenyeinek atadasa jelentett 1856-ban. Ekkor a teljes muzeumi anyag a Nemzeti Muzeum epuletenek tizegynehany termet foglalta el, s az ekkori szokasnak megfelel?en az elhelyezes egyben a bemutatast is szolgalta, s az anyag barki szamara megtekinthet? volt.
A Nemzeti Muzeumon belul 1870-ben elkulonult az allattari, az asvany-?slenytari es a novenytari osztaly. A termeszetrajzi gy?jtemenyek nagysaga a millenniumra (1896-ra) megkozelitette az 1 millio darabot. A gy?jtemenyek zsufoltsaga, a helysz?ke elodazhatatlanna tette egyes reszlegek uj helyre koltozteteset. Legel?szor a ?kezm?ves gy?jtemeny” ipartorteneti es technologiai emlekeit helyeztek at a Jozsef-m?egyetem es az iparegyesulet epuleteibe. Ezt kovettek a regisegtar egyes darabjai es a neprajzi osztaly egy resze, amely az 1873-ban epult, mai
Iparm?veszeti Muzeumba
kerult. A novenytari gy?jtemenyeket 1892-ben berelt lakasokban helyeztek el, majd 1905-ben az Akademia epuleteben. Az Allattar es az Asvany-?slenytar egyel?re a Nemzeti Muzeum epuleteben maradt, de zsufoltsaga csak alig-alig oldodott. 1902-ben mar csak az allattani gy?jtemeny darabszama is megkozelitette az 1 milliot.
A ket vilaghaboru kozott
[
szerkesztes
]
Az osszes nemzeti kozgy?jtemeny iranyitasara 1922-ben letrehoztak az
Orszagos Magyar Gy?jtemenyegyetemet
. Vegul 1933-ban az Orszagos Termeszettudomanyi Muzeum reszleges onallosagot kapott, de hivatalosan meg mindig a Nemzeti Muzeum reszenek szamitott. Az Allattar 1926-ban vegleg kin?tte a helyet, es ideiglenesen (1928 nyaraig) a Szentkiralyi u. 7. sz. alatti epuletbe kerult, osszecsomagolva. Az 1927-es budapesti X. Zoologiai Vilagkongresszusnak is koszonhet?, hogy 1928-ban megkapta maig is kitarto epuletet, a
VIII. keruleti
Baross utca 13. alatti ? eredetileg szinten nem muzeumi celokra epult ? hazat. Ekkorra a rovargy?jtemenyek peldanyszama mar elerte a 3 milliot.
A II. vilaghaboru utan
[
szerkesztes
]
A Novenytar gy?jtemenyei jelenleg a Konyves Kalman krt. 40. szam alatti szecesszios palotaban (
Tunderpalota
) vannak elhelyezve. Nem latogathato
A
masodik vilaghaboru
utan ujra intenziven folytak a magyarorszagi novenytani es allattani kutatasok, melyekben az egyetemi, kutatointezeti es magankutatok is reszt vettek. A hazai el?vilag megismerese ? nem kis reszben a muzeum kutatoinak munkajaval ? fellendult.
A novenytar anyaganak ertekes reszeit a haborus veszelyek el?l 1944?45-ben Vachartyanba es az alsopetenyi Andreanszky-birtokra menekitettek. Itt azonban a gy?jtemenyek nagyreszt megsemmisultek, mikozben az Akademian maradtak kevesbe serultek. 1951-t?l a novenytar a varosligeti
Vajdahunyad varaban
kapott elhelyezest, de 1979-ben innen is koltoznie kellett. Mai helye azota is a
Konyves Kalman korut
40. sz. epulet, melyet
K?rossy Albert Kalman
tervezett.
1945 tavaszan a muzeum megbizott f?igazgatoja,
Tasnadi Kubacska Andras
a Magyar Kiralyi Vallas- es Kozoktatasugyi Miniszteriumhoz intezett felterjeszteseben javasolta, hogy a muzeum otodik tarakent Embertani Tar letesuljon:
…?hogy az emberrel foglalkozo tar az ?t megillet? helyre, a biologiai tudomanyok csoportjaba keruljon.”
A felterjesztest jovahagytak, es
Nemeskeri Janos
vezetesevel a Baross utcaban megalakult az uj Tar.
A tarat az
1956-os forradalom
alatti belovesek miatt nehany honapig az
Ujkori Torteneti Muzeumban
(Jozsef nador ter 2.) helyeztek el, majd hamarosan a
Pet?fi Irodalmi Muzeum
korabbi epuletebe (Bajza u. 39.) koltozott. Vegul, 1999-ben a mai helyere, a Ludovikaba kerult. Az intezmeny a magyar antropologiai kutatasok egyik f? bazisa. Anyagat a
ujk?korszaktol
a magyar tortenelem
ujkoraig
tarto id?szakba datalt leletek alkotjak. Egy 1968-as felmeres alapjan ez volt a Fold hatodik legnagyobb embertani gy?jtemenye, es manapsag is az els? 10 europai gy?jtemeny kozt tartjak szamon.
1956
. oktober 24-en talalatot kapott a Nemzeti Muzeum epulete, ahol elpusztult az Afrika-kiallitas, az Asvanytar es az ?slenytar egy resze; november 5-en pedig gyujtobomba talalt a Baross utcai Allattarba, ahol elegett 36 ezer madar, 22 ezer tojas, 13 ezer hal, 40 ezer
ketelt?
es
hull?
, 500 ezer
puhatest?
, 60 ezer
szitakot?
,
recesszarnyu
es
egyenesszarnyu
, 200 ezer
legy
? e csoportok anyagabol igen sok
tipuspeldany
is ?, valamint 100 ezer szakkonyv es kulonlenyomat.
A kiallitas es a gy?jtemenyi anyagok reszleges potlasara
Szechenyi Zsigmond
es tarsai Afrikaban kezdtek gy?jteni. Az 1960-as, 1970-es evekben a magyar kutatok sokat gy?jtottek az ?egzotikus” szocialista orszagokban, peldaul
Eszak-Koreaban
,
Vietnamban
,
Kubaban
,
Mongoliaban
, igy ezek el?vilagarol a muzeum ma is jelent?s anyagot ?riz.
A muzeum bejarata
A Nemzeti Muzeum epuleteb?l kikoltoz? Magyar Termeszettudomanyi Muzeumnak uj kiallitohelyre volt szuksege, mikozben kin?tte a rendelkezesre allo raktarakat is. Egy 1994-es kormanyhatarozat a muzeumot a
Ludovika Akademia
epuletegyutteseben helyezte el. 1995 ota bekoltozhetett ide az Asvany- es K?zettar, az Embertani Tar, a Fold- es ?slenytani Tar, a Konyvtar, az Allattar Madar- es Eml?sgy?jtemenye, a Molekularis Genetikai Laboratorium, valamint az MTA-MTM Allatokologiai es Paleontologiai Kutatocsoportjai. Mas gy?jtemenyek koltoztetese meg a felujitasi munkak befejezesere var.
Az
1996
ota m?kod? kiallitasi epuletben eredetileg a Ludovika fedett lovardaja volt, majd az Alfa Mozi uzemelt benne, amely
1992
-ben leegett. A Ludovika f?epuletet az ELTE Termeszettudomanyi Karanak egyes tanszekei hasznaltak, rendkivul lepusztult allapotban. A ma mar szepen felujitott deli szarnyban a
Raoul Wallenberg
Human Szakkepz? Iskola es Gimnazium m?kodott 2015-ig. A fedett lovarda (felujitva) es a f?epulet (reszben felujitva) a fold alatt jelent?sen kiterjesztve es osszekotve ma a Termeszettudomanyi Muzeumnak ad otthont.
F?igazgato: Bernert Zsolt (2019?)
Tudomanyos es gy?jtemenyi f?igazgato-helyettes: Gubanyi Andras
Altalanos es kozm?vel?desi f?igazgato-helyettes: Buzar Agota
A muzeum harmas funkciot lat el:
- a gy?jtemenyek meg?rzese es gyarapitasa;
- tudomanyos kutatomunka, els?sorban ? de nem kizarolag ? a gy?jtemenyek feldolgozasa kapcsan;
- a gy?jtemenyek es az uj tudomanyos eredmenyek bemutatasa id?szaki es allando kiallitasok altal.
A muzeum gy?jtemenyei:
- ↑
F?igazgatosag
. Magyar Termeszettudomanyi Muzeum. (Hozzaferes: 2021. januar 29.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]