A
Magyar Szentfold-templom
egy soha be nem fejezett templom volt, melyet Majsai Janos Mor ferences atya kezdemenyezesere tervezett reszben
Bauhaus
, reszben bizanci stilusban
Molnar Farkas
, es amely a ferences szerzetesrend beruhazasaban epult meg 1940 es 1949 kozott. Befejezesehez nem sok hianyzott volna, de a munkakat 1949-ben leallittattak, a tet?szerkezet mar elkeszult reszeit is visszabontattak. A monumentalis epulet ma csonkkent all, evtizedekig leveltarkent hasznaltak, 2013 ota ismet a ferencesek tulajdona.
A
Budapest
II. keruleteben
, a
h?vosvolgyi
Heinrich Istvan utcaban allo Magyar Szentfold-templom epiteset
1937
-ben kezdemenyezte P. Majsai Janos Mor ferences szerzetes, szentfoldi hivatali biztos. Elkepzelese, amelyet egy
1932
-es zarandoklata szult meg, az volt, hogy valosuljon meg egy olyan epuletegyuttes, amely a szentfoldi kegyhelyek minel pontosabb hazai masakent lehet?seget teremthet a valodi szentfoldi utazast maguknak meg nem engedhet? szegenyebb retegek szamara is a szentfoldi zarandoklat elmenyenek megszerzesere. Az ugynevezett Szentfold-mozgalom ezekben az evekben vilagszerte er?sodest mutatott, igy a Budapestre elkepzelt templomhoz hasonlok epultek peldaul
Washingtonban
es a
hollandiai
Nijmegenben
is.
Molnar Farkas 1938-ban allt el? az els? tervvaltozatokkal, a Heinrich Istvan u. 5. szamu telekre vonatkozoan, amit addigra mar meg is vasaroltak a ferencesek ? jelent?s mennyiseg? adomanybol ? e templom felepitesenek celjara (a szomszedos, 7-es szamu telken akkor mar m?kodott egy ferencrendi zarda es kapolna, valamint az ugyancsak Majsai altal megalmodott Szentfoldi Muzeum, amit kes?bb a 3-as szam ala koltoztettek at). Az els? tervekben egy, a kes?bb megvalosulthoz hasonlo, de egyszer?bb kivitel?,
kupolaval
lefedett, ovalis alaku, modernista homlokzatu templom szerepelt, a hozza csatlakozo 12 kapolnaval, amelyeket a zarandokhelyek masolataikent alakitottak volna ki.
A tervekkel a Szentfoldi Hivatal valoszin?leg csak reszben lehetett elegedett, mert kiutaztatta Palesztinaba Molnar Farkast, hogy vegezzen reszletes epiteszeti felmerest a lemasolni tervezett kegyhelyekr?l, es szerezzen minel tobb benyomast a helyszinen. Az epiteszre az utazas soran nagy hatassal volt a jeruzsalemi Szent Sir-bazilika, amit vilagosan mutatnak azok a valtozasok is, amiket az 1939 augusztusara elkeszitett harmadik tervvaltozatban, a korabbiakhoz kepest eszkozolt.
A harmadik, az epulet f?tombjet illet?en mar nagyreszt vegleges tervben egy kuls? megjeleneset tekintve bizanci hatasu epulet jelent meg, melynek teljesen korbejarhato bels? teret a kupola alatt korbefuto ablaksor volt hivatott megvilagitani, hasonloan a jeruzsalemi bazilika kikepzesehez. A szakralis terbe a korabban tervezett 12-hoz kepest 20 oszlop kerult, es minden oszlopkozbe egy-egy kapolna is epult volna, mig a Szent Sir idezet helye kozepre kerult, vagyis f?oltarra valt; az epitmeny egeszet illet?en pedig csokkent a modernista megoldasok szama.
Az epitkezes a betlehemi barlang
1940
.
augusztus 4
-i alapk?letetele utan a kapolnak alapozasi munkalataival indultak, ez utobbi tervvaltozat alapjan, 1940 nyaran; az epitkezest Molnar Farkas szemelyesen vezette. Kozben meg tovabb finomitotta a terveket, amikben a legnagyobb valtoztatas az lett, hogy a f?bejarat kikepzeset teljes egeszeben a jeruzsalemi bazilika bejaratanak hasonmasakent tervezte meg.
A vilaghaborut a felkesz epulet kulonosebb serulesek nelkul uszta meg, Molnar Farkas azonban 1945 januarjaban bombatamadas kovetkezteben elhunyt, az epitkezes vezeteset igy Szendr? Jen? vette at. A politikai es anyagi nehezsegek miatt a munka lelassult, 1949-re igy is elkeszult a vasbetonbol megalmodott kupola acsolata es vasalata. Ekkor azonban az epuletet allamositottak, a szerzeteseket elhurcoltak es elrendeltek a tet?szerkezet elemeinek visszabontasat is, igy a templombol csak a szerkezetkesz falak maradtak meg.
Az epulet hosszu ideig uresen, kihasznalatlanul allt, a mozdithato epit?anyagok egy reszet elhordtak. Tobbfele hasznositasi kiserlet utan - melyek soran m?kodott itt traktorgyari osszeszerel? m?hely es exportraktar, m?vesztelep, s?t konny?zenei koncertek helyszine is volt - leveltari hasznositasba kerult. A leveltar el?bb 5, majd 10 kilometernyi iratanyagot telepitett ide, a jogszolgaltatasi szervek iratanyagabol, s a bels? terben a funkcionalitas erdekeben tobb kisebb atalakitast vegeztek - tobbek kozott a nyitva allo kapolnakban lefalazassal raktarhelyisegeket es irodakat alakitottak ki. [Paradox modon az itt tarolt nepbirosagi iratok kozott lehetett kutatni azon pernek az iratait, amelyben Majsai Janos Mort 10 ev bortonbuntetesre iteltek.]
Az 1970-es evek vegen ujabb terv szuletett az epulet befejezesere,
Pomsar Janos
es Peterfia Borbala munkajakent, immar a leveltari funkcionak megfelel? igennyel, de ez sem valosult meg.
Miutan 2004. novembereben elkeszult a F?varosi Leveltar uj epuletegyuttese a
XIII. keruleti
Teve utcaban, az intezmeny kikoltozott a Heinrich Istvan utcai epuletb?l, amely
2006
.
januar 13.
ota
m?emleki
vedettseget elvez.
2013
-ig az epulet a F?varosi Onkormanyzat, mig a korulotte lev? telekreszek a II. kerulet tulajdonat kepeztek,
2013
novembere ota ismet egyhazi fenntartasban van az ingatlan, kezel?je a ferences rendtartomany.
Kapcsolodo epitmenyek
[
szerkesztes
]
A ferences rend az epulethez tartozo ingatlanon es a kozeli telkeken mar
1936
-tol tobb olyan funkciot honositott meg, amelyek kozvetlenul kapcsolodtak a majdani templom szandekolt funkciojahoz. A szomszedos, 7-es szamu telken szentfoldi ferencrendi zarda, arvahaz es kapolna letesult, ugyanott nem sokkal kes?bb megnyitotta kapuit a Szentfoldi Muzeum, amely harom teremmel fogadta a zarandokokat es egyeb erdekl?d?ket. A muzeumot kib?vitett anyagaval mar 1937-ben a Heinrich Istvan utca 3-as szamu epuletbe, a Heinrich Kalman es neje altal vegrendeletileg a ferencesekre hagyott villaba koltoztettek at,
1946
vegeig mintegy ketszazezren kerestek fel.
-
Az epulet udvara 2008-ban
-
Latkep az udvarrol (2010)
-
A templom az utcarol nezve
-
A templom az utcarol nezve
-
-
-
-
-
A Heinrich Istvan u. 5. szamu epulet is a ferenceseke volt
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Keruletreszek
| |
|---|
| Latnivalok, kultura
| |
|---|
| Termeszet
| |
|---|
| Utak es terek
| |
|---|
| Intezmenyek, letesitmenyek
| |
|---|
| Oktatas
| |
|---|