A
Magyar Nemzeti Muzeum
, a magyar kozbeszedben gyakran csak
?Nemzeti Muzeum”
orszagos
muzeum
, mely a
magyar tortenelem
targyi emlekeit gy?jti es mutatja be. F?epulete
Budapest VIII. keruleteben
, a
Muzeum koruton
talalhato. A muzeum
klasszicista
stilusu epulete 1837?47 kozott epult, tervez?je
Pollack Mihaly
epitesz volt, alapitoja grof
Szechenyi Ferenc
.
[1]
Mar a
14. szazadtol
letrejottek gy?jtemenyek, amelyek a magyarsag kiemelten fontos targyait, m?kincseit ?riztek, ezek rendre kiralyi gy?jtemenyek voltak.
Matyas
mar
kepz?m?veszeti
anyagot is gy?jtott. A
torok uralom
alatt a kiralyi gy?jtemenyek szetszorodtak es reszben megsemmisultek, helyuket a f?urak gy?jtemenyei vettek at, a
Thurzok
,
Zrinyiek
,
Nadasdyak
kincsei. A
18. szazadra
mar oktato cellal is letrejottek gy?jtemenyek
Debrecenben
,
Papan
es
Sarospatakon
.
A
felvilagosodas
es
romantika
hatasara
Europa
-szerte
nemzeti
muzeumok
letesultek, els?kent a
British Museum
, melyek a nemzet torteneti es m?veszeti ertekeit es alkotasait gy?jtottek. Az
1802
-ben letrejott Magyar Nemzeti Muzeum id?rendben Europa harmadik nemzeti muzeuma.
1802
-ben grof
Szechenyi Ferenc
engedelyert fordult
I. Ferenc csaszarhoz
, hogy
Magyarorszagra
vonatkozo gazdag
nagycenki
gy?jtemenyet a nemzetnek ajandekozhassa. Az uralkodo hozzajarulasat adta, igy ezt a datumot tekinthetjuk a Magyar Nemzeti Muzeum alapitasi evenek. A gy?jtemeny ekkor 11 884 nyomtatvanyt, 1156 keziratot, 142 kotet terkepet es rezmetszetet, 2019 db aranyermet, tovabba regisegeket, valamint nehany kepmast tartalmazott. Ezek a targyak kepeztek a Nemzeti Muzeum els? gy?jtemenyet, amely
Europa
harmadik ilyen jelleg? nemzeti intezmenye lett. A muzeumi anyagot el?szor az egykori pesti palos kolostorban, majd a napoleoni haboru utan a regi egyetem epuleteben helyeztek el. Az
1807
-es orszaggy?les a nemzet tulajdonaba vette az uj intezmenyt es kozadakozasra szolitotta fel az orszag lakosait. A legels? adomanyozo
Kindli Ferenc
sz?csmester volt;
1831
-ig 231-en adakoztak, am kozuluk csak 29 volt
arisztokrata
. Az adomanyok kozul az egyik legjelent?sebb az alapito felesegenek,
Festetics Juliannanak
ertekes asvanygy?jtemenye volt, mellyel megvetette a kes?bbi
Termeszettudomanyi Muzeum
alapjat
1808
-ban. Az ajandekozasok mellett a gyarapodas masik forrasa a vasarlas volt, igy jutottak hozza peldaul
Jankovich Miklos
tudos es m?gy?jt? gazdag gy?jtemenyehez
1832
-ben.
1846
-ban
Pyrker Janos Laszlo
kepz?m?veszeti gy?jtemenye kerult az intezmeny tulajdonaba, ebb?l szuletett a kes?bbi
Szepm?veszeti Muzeum
.
A muzeum uj, onallo epuletenek felallitasara az 1832?36-os
orszaggy?les
ajanlotta meg a szukseges osszeget. Tervezesevel a magyarorszagi klasszicista epiteszet jelent?s alakjat,
Pollack Mihalyt
biztak meg. Az epitkezes 1837 es 1847 kozott folyt. A homlokzat
timpanonjanak
kompoziciojat
Ludwig Schaller
(1804?1865) muncheni szobrasz dolgozta ki. Magukat a szobordiszeket az ebben az id?szakban
Milanobol
atmenetileg Pestre koltozott
Rafael Monti
olasz szobrasz faragta ki, ezert a m?vet altalaban neki tulajdonitjak.
[2]
Kozepen Pannonia n?alakja tronol, kezeben egy-egy baberkoszoruval, melyet jobbrol a tudomany es m?veszet, balrol a tortenelem es a hirnev megszemelyesit?jenek nyujt at. A jobb sarokban lev? alak a
Dunat
, a bal sarokban lev? a
Dravat
szimbolizalja. A muzeum f?lepcs?hazanak falait es mennyezetet 1875 ota
Lotz Karoly
es
Than Mor
allegorikus freskoi diszitik.
Az 1848-as forradalom
[
szerkesztes
]
A muzeum jelent?s szerepet jatszott az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
id?szakaban. 1848. marcius 15-en a homlokzat el?tti ter a forradalom egyik fontos szinhelye volt, ahol a hagyomany szerint
Pet?fi Sandor
elszavalta a
Nemzeti dalt
. A muzeumi diszteremben ulesezett a 48-as nepkepviseleti orszaggy?les fels? haza. (Kes?bb, a
mai parlament
megepuleseig a fels?haz vegig itt is m?kodott.) Ett?l kezdve a Nemzeti Muzeum epulete nem csupan a legfontosabb nemzeti gy?jtemeny befogadohelye, hanem a nemzeti szabadsag jelkepe is. Ezt a jelkepiseget fejezi ki, hogy nemzeti unnepunkon a kozponti allami megemlekezest evr?l evre a muzeum el?tt tartjak.
A muzeum tortenete napjainkig
[
szerkesztes
]
A
19. szazad
masodik feleben olyan kivalo tudosok fejtettek ki e falak kozott tevekenyseguket, mint
Kubinyi Agoston
,
Romer Floris
,
Hampel Jozsef
es
Pulszky Ferenc
. A dinamikusan fejl?d? gy?jtemenyek mar ekkor kin?ttek az intezmeny falait. Emellett a nemzetkozi muzeologia fejl?dese is a szakosodas, a szakmuzeumok kialakitasa iranyaba mutatott. Igy valt onallo intezmennye ? a nemzeti muzeumi gy?jtemeny egy reszenek levalasaval ? 1872-ben az
Iparm?veszeti Muzeum
, 1896-ban pedig, a keptar egy reszeb?l, a
Szepm?veszeti Muzeum
.
A
Tanacskoztarsasag
leverese utan a magyar f?varost megszallo roman katonai alakulatok 1919. oktober 5-en megkisereltek eltulajdonitani a Nemzeti Muzeum kincseit, amit
Harry Hill Bandholtz
tabornok, az amerikai katonai misszio vezet?je szemelyes fellepesevel megakadalyozott. 1926?27-ben kerult sor az epulet teljes felujitasara. Ekkor sikerult
Lechner Jen?
tervei alapjan az epuleten belul a tet?terben uj helyisegeket nyerni, igy a raktarozasi gondok egy id?re megoldodtak.
Az 1949-es muzeumi torveny kimondta a
Neprajzi
es a
Termeszettudomanyi Muzeum
kulonvalasat es a
Szechenyi Konyvtar
onallosodasat. Az
1960-as evekben
nehany kiemelked? tortenelmi epuletegyuttes a Nemzeti Muzeum szakmai iranyitasa ala kerult, mint az intezmeny videki filialeja, ezzel mintegy orszagos jelent?seguket hangsulyozva: a
visegradi
Matyas Kiraly Muzeum, a
sarospataki
Rakoczi Muzeum es a
monoki
Kossuth Muzeum, 1985-t?l pedig az
esztergomi Varmuzeum
.
Az intezmeny vezet?i
[
szerkesztes
]
Alaprajza keresztiranyban megnyujtott. Negyszoges tombon belul ket szimmetrikusan elhelyezett udvaralap. Enfilade-ot is talalunk az epuletben. Reprezentativ tersora van. A foldszinti el?csarnok kor alaprajzu ter, majd kovetkezik a harom karu lepcs?, amelynek a vegen erkezunk meg a reprezentativ terhez.
Az allando kiallitasok
[
szerkesztes
]
Romai k?tar (lapidarium)
[
szerkesztes
]
A Magyar Nemzeti Muzeum romai lapidariuma, a romai kori k?emlekek gy?jtemenye a muzeum f?epuletenek deli udvara alatt, a pince-rendszer egyik nagyobb helyisegeben talalhato. A kiallitas az okori
Pannonia
teruleten talalt szamos romai k?maradvany jellemz? darabjait mutatja be, f?leg sirkoveket,
szarkofagokat
.
[10]
A k?faragvanyok es felirataik szamos informaciot szolgaltatnak a mai Dunantulnak nagyjabol megfelel? tartomany korabeli tarsadalmarol, a romai hoditok es a bennszulott lakossag egyutteleser?l, temetkezesi szokasairol es ruhaviseleter?l.
A muzeum kornyekenek esztetikus kialakitasara terveztek meg a muzeumkertet. 1852-ben
Wagner Janos
tervei alapjan epult fel a muzeum hatso homlokzataval szembenez? kerti haz. Maganak a kertnek a terveit
Pecz Armin
keszitette, 1855-ben el is ultettek az els? csemetet. A kert
1879
-ben nyerte el vegleges formajat. A szukseges anyagiak osszegy?jtesere koncerteket rendeztek, melyek el?adom?veszei (karnagyai) kozott
Liszt Ferenc
es
Erkel Ferenc
is szerepelt.
A muzeumkertben az elmult masfelszaz evben szamos irodalmi es tortenelmi szemelyisegnek allitottak emleket. Els?kent, 1860-ban
Berzsenyi Daniel
szobra kerult a kertbe, majd 1881-ben
Kazinczy Ference
, mindkett?
Vay Miklos
alkotasa. A kertben talalhato meg
Kisfaludy Karoly
es
Kisfaludy Sandor
, a termeszettudos
Herman Otto
, az
1848-49-es szabadsagharc
ket idegen katonai vezet?je,
Alessandro Monti
es
Jozef Wysocki
, valamint
Giuseppe Garibaldi
szobra.
A legjelent?sebb emlekm?, Arany Janos harom es fel meteres ul?szobra (
Toldi Miklos
es Piroska; f?bb m?veinek szerepl?i mellekalakjaival,
Strobl Alajos
alkotasa) 1893 ota disziti a muzeumkertet;
[11]
2017. szeptember 7-en restauralas celjabol elszallitottak a szoborcsoportot, s a tervek szerint 2018 elejen kerult vissza megujult allapotaban.
[12]
[13]
Emlitesre melto meg a lepcs?t?l balra talalhato marvanyoszlop, amely a romai
Forum Romanumrol
szarmazik. 1890. marcius 15-en
Pet?fi
-emlektablat avattak a lepcs? jobb oldali mellvedjen.
Szechenyi Ferenc
szobrat 1902-ben allitottak fel,
Istok Janos
alkotasa. A kertben tolgyfak, gesztenyefak, feny?fak es pafranyfeny?k is talalhatoak.
Szervezeti egysegei
[
szerkesztes
]
- Regeszeti F?osztaly
- Kozepkori F?osztaly
- Ujkori F?osztaly
- Legujabbkori F?osztaly
- Torteneti Fenykeptar
- Eremtar
- Tortenelmi Kepcsarnok
- Kozponti Konyvtar
- Kozponti Adattar es Informatikai F?osztaly
- Restaurator es M?targyvedelmi F?osztaly
- Kozm?vel?desi F?osztaly
A kormany 1543/2012 (XII.4.) hatarozataban kozzetett dontese szerint az alabbi muzealis intezmenyek is a Magyar Nemzeti Muzeum szervezeteben folytatjak korabbi tevekenyseguket 2013 januar 15-t?l:
- Miller Jakab Ferdinand:
Cimeliotheca Musei nationalis Hungarici: sive Catalogus historico-criticus antiquitatum... Pest, 1825
- Kubinyi Agoston: A Magyar Nemzeti Muzeum. Pest, 1848
- Matray Gabor: A Magyar Nemzeti Muzeum korszakai, kulonos tekintettel a kozelebb lefolyt huszonot evre. Pest, 1868
- Kubinyi Agoston: A magyar nemzeti muzeum keptaranak lajstroma. Pest 1868 (
Katalog der Bildergallerie des Ungarischen Nat. Museums. Pest, 1868
)
- Ligeti Antal: A nemzeti muzeum kepcsarnokanak ismertet? lajstroma, a festeszek rovid eletrajzaval. Buda, 1870
- Kepes kalauz a Magyar Nemzeti Muzeum erem- es regisegtaraban. Pest, 1870
- A Magyar Torteneti Kepcsarnok lajstroma. Bp., 1894
- Szalay Imre: A Magyar Nemzeti Muzeum, 1802-1895. Budapest, 1896
- A Magyar Nemzeti Muzeum multja es jelene. Alapitasanak szazadik evforduloja alkalmabol irtak a Magyar Nemzeti Muzeum tisztvisel?i. Budapest, 1902
- Peregriny Janos: Az Orszagos Magyar Szepm?veszeti Muzeum allagai. 2.resz, A Nemzeti Muzeum sorozatai: a, A Pyrker-keptar : b, A Jozsef Magyar-keptar : c, A Szechenyi Altalanos-keptar. Budapest, 1909
- Magyar Nemzeti Muzeum. Kalauz a Regisegtarban. Budapest, 1912
- Kismarty-Lechner Jen?: A Magyar Nemzeti Muzeum epulete, 1836-1926. Budapest, 1927
- Varju Elemer: Vezet? a Magyar Nemzeti Muzeum torteneti osztalya kiallitott gy?jtemenyeiben. Budapest, 1929
- Vezet? a regeszeti gy?jtemenyben ? ?skor, romai kor, nepvandorlaskor. Budapest, 1938
- Baranyne Oberschall Magda ? Toth Zoltan: Magyar Nemzeti Muzeum. Vezet? a torteneti gy?jtemenyekben (Torteneti Tar, Fegyvertar). Budapest, 1938
- Magyar Nemzeti Muzeum: Vezet? a Magyarorszag tortenete a honfoglalastol 1849-ig c. kiallitashoz. [szerk. Dienes Istvanne] Budapest, 1968
- M?veszeti lexikon. Szerk. Eber Laszlo. 2. kot. Budapest : Andor Gy?z?, 1935. Pollack szocikk 314?315.
- Somorjai Ferenc
: Budapest. Panorama, Bp., 1996. ill. pp. Magyar Nemzeti Muzeum l. 287?292.
ISBN 963-243-766-7
- Godolle Matyas:
Uralkodoink arckepeit?l sorsdont? csataink abrazolasaig ? A Nemzeti Muzeum Tortenelmi Kepcsarnoka
(Magyar Muzeumok, 2020)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]