Magyar Koztarsasag (1989?)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Az Alaptorveny 2012 . januar 1-jei hatalyba lepeset?l az orszag hivatalos megnevezese Magyarorszag lett. A koztarsasag 1989 . oktober 23-ai kikialtasat kovet?en a hivatalos megnevezes a Magyar Koztarsasag volt, ezt modositotta az uj alaptorveny 2012. januar 1-evel, mely a korabbi alkotmany helyett biztosit alapjogokat az uj allamforma szamara. A kozbeszedben a jelenlegi koztarsasagot gyakran harmadik magyar koztarsasag kent emlitik, de ez a koztarsasag a nevvaltassal 2011. december 31-en megsz?nt.

El?zmenyei [ szerkesztes ]

A felsorolas a Magyarorszag teruleten megvalosult polgari demokratikus allamalakulatokat veszi szamba. Ezek mind koztarsasagi allamformaban m?kodtek, alkotmanyos monarchia nem volt kozottuk.

Els? izben 1918 -ban, az ?szirozsas forradalom utan lett az orszag allamformaja nepkoztarsasag . Az els? magyar koztarsasag rovid fennallasa utan a Magyarorszagi Tanacskoztarsasag nev? proletardiktatura id?szaka kovetkezett, majd 1946 -ig formalisan visszaallitottak a monarchiat , de az allamf? mar csak kormanyzoi tisztet viselt.

A Magyar Koztarsasag kikialtasat a nemzetgy?les 1946 elejen szavazta meg, 1949 . augusztus 20 -an azonban ez is atadta a helyet egy nepkoztarsasagnak nevezett kommunista diktaturanak , amit szovjet mintara epitettek ki. Ez a szocialista diktatura tobb mint 40 evig, 1989. oktober 23-aig allt fenn.

A harmadik Magyar Koztarsasag 1989. oktober 23-tol 2011. december 31-ig letezett, azota ugyanis megvaltozott az allam neve, bar allamformaja valojaban nem. Azonban ahogyan Franciaorszag allamformaja 1870 ota folyamatosan koztarsasag es elkulonitunk harmadik, negyedik es otodik koztarsasagot, ugy ez az allamnev valtassal Magyarorszag eseteben is indokolt.

Letrejotte [ szerkesztes ]

Az 1989 ?90-es politikai rendszervaltasok kovetkezteben megsz?ntek a szocialista blokk orszagaiban a szovjet tipusu diktatorikus, egypartrendszer? allami berendezkedesek, melyek joreszt a masodik vilaghaboru befejezeset es a bekekoteseket kovet?en alakultak ki, a helyenkent csalassal, helyenkent demokratikusan hatalomra kerul? kommunistak vezetesevel. Ez csatlakozasi lehet?seget adott a Kelet-Kozep-Europa kevesbe fejlett gazdasaggal rendelkez? orszagainak a nyugati demokratikus allami, politikai, gazdasagi es tarsadalmi berendezkedes fejl?desehez, vagy megalapozasahoz.

A magyarorszagi rendszervaltas egyik legfontosabb aktusakent 1989 . oktober 23-an kerult sor a (harmadik) Magyar Koztarsasag kikialtasara az 1989 . oktober 18-an megalkotott es oktober 23-an hatalyba leptetett 1989. evi XXXI. torveny alapjan az Orszaghaznal az akkori megbizott allamf?, Sz?ros Matyas kialtotta ki. [1]

Elnokei [ szerkesztes ]

  1. Goncz Arpad : 1990. majus 1. ? 2000. augusztus 3. (a koztarsasag kikialtasat kovet?en 1989. oktober 23. es 1990. majus 1. kozott Sz?ros Matyas az Orszaggy?les elnokekent, ideiglenes koztarsasagi elnokkent gyakorolta a koztarsasagi elnoki jogkoroket)
  2. Madl Ferenc : 2000. augusztus 4. ? 2005. augusztus 4.
  3. Solyom Laszlo : 2005. augusztus 5. ? 2010. augusztus 5.
  4. Schmitt Pal : 2010. augusztus 6. ? 2012. aprilis 2. ( Schmitt plagiumbotranyat es lemondasat kovet?en 2012. aprilis 2. es majus 9. kozott Kover Laszlo az Orszaggy?les elnokekent, ideiglenes koztarsasagi elnokkent gyakorolta a koztarsasagi elnoki jogkoroket)
  5. Ader Janos : 2012. majus 10. ? 2022. majus 9.
  6. Novak Katalin : 2022. majus 10. ? 2024. februar 26. ( Novak kegyelmi botranyat es lemondasat kovet?en 2024. februar 26. es marcius 4. kozott Kover Laszlo az Orszaggy?les elnokekent, ideiglenes koztarsasagi elnokkent gyakorolta a koztarsasagi elnoki jogkoroket)
  7. Sulyok Tamas : 2024. marcius 5. ? hivatalban

Kormanyai [ szerkesztes ]

Partok 1990-t?l az Orszaggy?lesben [ szerkesztes ]

Kezikonyvek a temakorr?l [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. A koztarsasag kikialtasa . [2012. januar 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. augusztus 6.)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]