A
Magyar Irok Szovetsege
(a
Magyar Iroszovetseg
el?dje), illetve tagjai fontos szerepet jatszottak az
1956-os forradalomhoz
vezet? erjedesi folyamatban. Mindez a Magyar Irok Szovetsege feloszlatasahoz vezetett a megtorlas id?szakaban.
A kommunista diktatura kiepulesevel a monolit Iroszovetsegen ugyanugy a felelem hatalmasodott el, mint a tarsadalom minden reszen. Az
1945
-ben alakult Szovetsegben
1949
-ben az
MDP
utasitasai alapjan tagreviziot hajtottak vegre es csak az maradhatott, aki feltetlen hive volt a partnak. A kimaradas gyakorlatilag az elhallgattatast jelentette. Ekkor kerult a partvonalra tobbek kozt
Fust Milan
,
Hamvas Bela
,
Jekely Zoltan
,
Kassak Lajos
,
Mandy Ivan
,
Meszoly Miklos
,
Nemes Nagy Agnes
,
Ottlik Geza
,
Pilinszky Janos
,
Szabo L?rinc
,
Vas Istvan
vagy
Weores Sandor
. A magyar tarsadalom legkulonboz?bb csoportjai ellen elkovetett serelmeket a
kommunista
hatalom a magyar irodalmon elkovetett serelmekkel tetezte.
Az irok mar
1955
-t?l kezdtek batrabb hangot megutni (ez volt a Nagy Imre kore elleni kemenyvonalas ellentamadas eve) es ebben az evben letrejott a Szovetseg kiadoja, a
Magvet? Konyvkiado
is. Az olvadas 1956 tavaszatol valt igazan erezhet?ve: az irodalmi folyoiratokban megjelentek olyan irok m?vei, akik korabban tiltolistan voltak.
A valtozasok a Szovetseg szervezeteben az
1956
.
szeptember 17-ei
kozgy?lesen manifesztalodtak. A vezet?segbe ? els? alkalommal titkosan szavazva ? nem parttag irokat is bevalasztottak, az elnok ismet
Veres Peter
lett, tarselnokei
Hay Gyula
es
Tamasi Aron
, f?titkara
Erdei Sandor
. Bar a tagok kozt sokan voltak a kommunista part tagjai, a hatalom jeloltjei a szavazason ? amelyen a Szovetseg tagjainak fele, 203 iro vett reszt ? sorra kihulltak. Az MDP ekkor mar nem tehetett semmit ez ellen, gyengeseget bizonyitva.
A 25 f?s elnoksegbe hat nepi iro kerult (a kapott szavazatok sorrendjeben
Illyes Gyula
,
Tamasi Aron
,
Nemeth Laszlo
,
Veres Peter
,
Szabo L?rinc
es
Szabo Pal
. A korabban mell?zott irok kozul bevalasztottak
Kassak Lajost
,
Ignotus Palt
es
Tersanszky Jozsi Jen?t
. A kommunistak favoritja,
Darvas Jozsef
be se jutott az elnoksegbe.
A forradalom idejen
[
szerkesztes
]
A Szovetseg tagjai, illetve kuldottei aktiv reszesei voltak a forradalmat el?keszit? esemenyeknek, illetve maganak a felkelesnek az esemenyeinel es ? kulonboz? politikai iranyzatokat kepviselve ? kialltak a forradalom eszmenyei mellett. Ott voltak a
Pet?fi Kor
ulesein. Oktober 23-an, a Bem-szobornal zajlott szazezres tuntetesen Veres Peter olvasta fel a Szovetseg hatarozatat, amelyben koveteltek
Nagy Imre
visszatereset a kormanyba.
Oktober 23-an
Dery Tibor
tobbszor is felhivta Nagy Imret, surgetve, hogy miel?bb alljon a tomeg ele.
Oktober 27-en m?veszek egy csoportja, koztuk szamos iro (peldaul
Benjamin Laszlo
, Dery Tibor, Hay Gyula, Illyes Gyula, Veres Peter es
Zelk Zoltan
)
memorandumban
keri Nagy Imret, hogy hirdessen fegyverszunetet. A m?veszek, illetve Nagy Imre regi hiveinek egy kuldottsege jelent?s szerepet jatszhattak abban, hogy az ingadozo miniszterelnok vegul elfogadta a tanacsot es elismerte a forradalmat. (Aznap delel?tt atalakitott kormanyaba meg bekerult az a
Janza Karoly
, aki els? parancsaban a civil felkel?k elleni harcra szolitotta fel a kovet?it, az
MDP
Kozponti Vezet?seg Rendkivuli Bizottsaga pedig a mar megkezdett statarialis eljarasok felgyorsitasat surgette.)
Az irok a politikai palettan
[
szerkesztes
]
A Szovetseg oktober 23-an megfogalmazott het pontja
[1]
ugyanakkor kevesbe volt radikalis a
MEFESZ
-be tomorult egyetemistak 16 pontjanal, amelyek a forradalom szeles korben ismert koveteleseive valtak.
Mind a ket listan szerepelt a Rakosi-klikk kiszoritasanak es Nagy Imre hatalomba visszahelyezesenek kovetelese. A
Szovjetunioval
valo viszony ugyeben ugyanakkor az irok sokkal ovatosabban es kevesbe egyertelm?en fogalmaztak, mint a MEFESZ: az egyetemistak kereken a szovjet csapatok kivonasat koveteltek, az irok azonban legalabbis nyiltan ennel kevesebbet kivantak els? pontjukban: ?Onallo nemzeti politikat a szocializmus eszmeje alapjan, a lenini elvek szerint rendezzek el viszonyunkat valamennyi orszaggal, mindenekel?tt a Szovjetunioval es a nepi demokraciakkal.”
Mikozben az egyetemistak tobb part reszvetelevel tartando valasztasokat koveteltek, az irok megalltak a
Hazafias Nepfront
meger?sitese es a szabad, titkos valasztasok kovetelesenel, azaz nem mondtak ki, hogy erjen veget a kommunista part egyeduralma.
A korabbi ?radikalisok” kozul nem csak az irok jutottak arra a sorsra, hogy koveteleseiken a forradalom idejen villamgyorsan tulhaladt az id?: ebben osztozott veluk peldaul a
Pet?fi Kor
, s?t sok ertelemben maga Nagy Imre es kore is. Az irok eseteben ezt a megalakulas es m?kodes korulmenyei, a szovetseg osszetetele magyaraztak (azaz tagjai kozt sok volt a kommunista, illetve a megfelemlitett ember.)
A forradalom napjaiban ? bar az irok szervezete korabban nagy tekintelyre tett szert a felkel?k szemeben ? a Szovetseg vezet?i elbizonytalanodtak, latva, hogy a maguk mersekeltebb kovetelesein tulhaladnak az esemenyek. A korabban hatterbe szoritott ?nepiek” napok alatt el?alltak forradalmi irodalmi lapjukkal, a Szovetseg lapja, az
Irodalmi Ujsag
forradalmi szama azonban csak
november 2-ara
jelent meg (benne Illyes Gyula klasszikussa valt verse, az
Egy mondat a zsarnoksagrol
).
November 2-an a szovetseg taggy?lest is tartott. A forro hangulatu ules csaknem levaltotta a csak masfel honapja megszavazott, ekkor mar mersekeltnek szamito vezet?seget. (F?leg Illyes Gyula felszolalasanak koszonhet?, hogy ez nem tortent meg.) A forradalom mellett allo mas szervezetek ekkorra mar tobbnyire radikalizalodtak. Nehany uj tagot azonban megis bevalasztottak, akik kozul egy sem volt kommunista:
Feja Geza
,
Keresztury Dezs?
,
Sinka Istvan
,
Kodolanyi Janos
,
Lakatos Istvan
,
Ronay Gyorgy
.
Az utolso emlekezetes pillanat
[
szerkesztes
]
November 4-en
, a szovjet tamadas utan, nehany perccel reggel 8 ora el?tt Hay Gyula olvasott be a
Kossuth Radioban
magyarul, angolul, nemetul es oroszul
segelyker? felhivast
, amelyet a radio elhallgatasaig tobbszor megismeteltek.
Az iroszovetseg a bukas utan is h? maradt a forradalomhoz: az
1956
.
december 28-an
tartott kozgy?lesen
Tamasi Aron
felolvasta az irok
Gond es hitvallas
cim? nyilatkozatat, amelyben hitet tettek a forradalom kovetelesei mellett. (Egyes jelent?s kovetelesek, mint a szabad valasztasok moge azonban az uj helyzetben nem, vagy csak feloldalasan allt oda a szovetseg. November 12-ei kialtvanyuk peldaul megtartana a
demokratikus szocializmust
az
allamositasokkal
egyutt, ugyanakkor koveteli minden magyar allampolgarnak az emberi szabadsagjogok teljesseget.)
A decemberi kozgy?lesen hangzottak el
Dery Tibor
hires mondatai is:
"Senki nem vitatja ebben az orszagban, hogy volt, aki kihasznalta, volt, aki visszaelt a forradalommal, s hogy kulfoldon is, belfoldon is akadtak, akik a maguk uzleteit kotogettek a nepfelkeles cegere alatt. De az arnak iranyat vajon a szenny szabja-e meg, amelyet magaval sodor?"
1957
.
januar 17
-en a kormany rendeletben oszlatta fel a Magyar Irok Szovetseget, a kovetkez? indoklassal:
?nyiltan szembehelyezkedtek a konszolidacios torekvesekkel, a
Magyar Nepkoztarsasag
erdekeivel ellentetes tevekenyseget fejtettek ki”'
(a szervezet csak
1959
-ben alakulhatott ujra, az
MSZMP
szoros ellen?rzese mellett). Szamos irot iteltek sulyos bortonbuntetesre (peldaul
Dery Tibor
,
Fekete Gyula
, Hay Gyula,
Lakatos Istvan
,
Lengyel Balazs
,
Markus Istvan
,
Molnar Zoltan
,
Zelk Zoltan
,
Varga Domokos
).
A Koztarsasag teri parthaz ostromat
(
oktober 30.
) kovet? eset jol mutatja, az irok
1956
-os aktivitasa mennyire osszekapcsolta az ?iro” es a ?reform” fogalmat meg az egyszer? emberek fejeben is. Az egyik elfogott fiatal
AVH
-s, a meg
lincselest?l
felve, valtig bizonygatta a nemzet?roknek, hogy ? iro, ett?l remelve, hogy megmenekul a felkel?k bosszujatol.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]