Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

A magfizika a fizika reszterulete, amely az atommag felepitesevel es viselkedesevel foglalkozik.

A kovetkez? temakorok tartoznak ide:

• er?s kolcsonhatas
• radioaktivitas
• Atommag modellek
  • cseppmodell
  • hejmodell
  • kolcsonhatobozon-modell
• maghasadas (fisszio)
• magfuzio
• magreakciok

Alkalmazasai

• magmagneses rezonancia
• Mossbauer-effektus
• nuklearis orvoslas
• atomer?m?vek
• nuklearis fegyverek

Feladata az atommagok kolcsonhatasainak, az atommag-reakcioknak a vizsgalata is. A tipikus nagysagrendek az atommag-reakciok teruleten:

• Hossz: 1 Fermi = 1 femtometer = 1 fm = 10 ^?15 m
• Energia: 100 keV -tol 100 MeV-ig

A magreakciok leirasanak fontos fogalma a hataskeresztmetszet , mely a reakcio letrejottenek valoszin?seget jellemzi, hasonloan ahhoz, ahogy egy nagyobb celtablat nagyobb valoszin?seggel talalok el.

A magfizika tortenete [ szerkesztes ]

• 1896: Becquerel felfedezte a radioaktivitast (uranszurok erc)
• 1897: J. J. Thomson felfedezte az elektront
• 1904: J. J. Thomson megalkotta az els? atommodellt ( mazsolas puding modell : 10^-10 m meret? pozitiv gombok es koztuk elszorva azonos szamu elektronok)
• 1896?1904: Pierre Curie es Marie Curie kimutattak az alfa-, a beta-, es a gamma sugarzast magneses elterules alapjan
• 1911 : Ernest Rutherford szorasi kiserleteb?l kovetkeztetett az atommag sugarara (meresi eredmenye: 10^-15 m) es az elektronfelh? sugarara (meresi eredmenye: 10^-10 m)
• 1912: Bohr-fele atommodell : 10^-15 m meret? atommag korul keringenek kotott palyakon az elektronok. A palyak energetikailag stabilak, ezert az elektronok keringesuk kozben nem adnak le energiat.
• 1919: Aston feltalalta a tomegspektrografot, aminek segitsegevel meg tudta merni az atommag tomeget.
• 1919: Rutherford felfedezte a protont (alfa sugarakkal bombazta a nitrogen atommagot). Atommagmodell: az atommagot protonok alkotjak. Az elektronok a mag korul keringenek.
• 1930: Boethe-Becker konny? elemeket alfa sugarzassal bombaztak, nagy athatolo kepesseg? sugarzas felfedezese
• 1932: Joliot Curie : nagy athatolo kepesseg? sugarzassal magatalakulast hozott letre
• 1932: Chadwick felfedezte semleges toltes? neutront
• 1932: Heisenberg-fele atommag-modell: a 10^-15 m sugaru atommagban protonok es neutronok talalhatoak, az atommag korul 10^-10 m sugaru gombben elektronok keringenek
• 1939: Otto Hahn , Fritz Strassmann : maghasadas felfedezese
• 1942: Enrico Fermi es tarsai megalkotjak Chicagoban az els? atomreaktort

Lasd meg [ szerkesztes ]

• A mikrofizika tortenete evszamokban

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Magyar Nuklearis Tarsasag honlapja
• Az ATOMKI honlapja (ATOMKI = Atommagkutato Intezet, Debrecen )

Ez a fizikai temaju lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!