Madeira

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk a Portugaliahoz tartozo szigetr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Madeira (Brazilia) .
Madeira
Kozigazgatas
Orszag Portugália Portugalia
autonom korzet Madeira-szigetek
Szekhely Funchal
Legnagyobb telepules Funchal
Nepesseg
Teljes nepesseg 254 368 f? (2017. dec. 31.)
Neps?r?seg 324,7 f?/km²
Funchal nepessege 111 892 f? (2021) +/-
Foldrajzi adatok
Fekvese Atlanti-ocean
Szigetcsoport Madeira-szigetek
Terulet 750,7 km²
Hosszusag 57 km
Szelesseg 22 km
Legmagasabb pont Pico Ruivo (1862 m)
Elhelyezkedese
Madeira (Atlanti-óceán)
Madeira
Madeira
Pozicio az Atlanti-ocean terkepen
e. sz. 32° 45′ 00″ , ny. h. 16° 58′ 48″ Koordinatak : e. sz. 32° 45′ 00″ , ny. h. 16° 58′ 48″
A Wikimedia Commons tartalmaz Madeira temaju mediaallomanyokat.

Madeira ( portugalul Ilha da Madeira ) a vulkani eredet? Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-oceanban , Lisszabontol 978 km-re. Geologiailag az Afrikai-lemezen fekszik, de Porto Santoval egyutt politikailag es kulturalisan Europahoz tartozik, mint Portugalia autonom regioja.

Foldrajzi helyzete [ szerkesztes ]

Madeira bekarikazva

A kelet-nyugati iranyban megnyult sziget az eszaki szelesseg 32°38'?32°52' es a nyugati hosszusag 16°39'?17°16' kozott fekszik, kb. 400 kilometerre a Kanari-szigetekt?l eszakra es Marokko partjaitol 520 kilometerre eszaknyugatra. [1] [2]

Mintegy 57 km hosszu es 23 km szeles, partvonala 130-140 km. Terulete 736,7 km²

Geologiai szempontbol az afrikai tektonikus lemezen helyezkedik el, bar a szigetcsoport kulturalisan, gazdasagilag es politikailag is Europahoz tartozik.

Domborzat, vizrajz [ szerkesztes ]

Madeira 3D-s kepe
Latkep a Pico das Torrinhos csucsrol

A sziget domborzatat meghatarozo hegylanc nemileg a sziget kozepvonalatol eszakra huzodik; ennek eredmenyekent az eszaki lejt?k, volgyek meredekebbek, mint a deliek. A sziget legmagasabb pontja az 1862 meter magas Pico Ruivo . A harmadik legmagasabb csucs, az 1818 m magas Pico do Arieiro a sziget legmagasabb olyan pontja, amihez (a csucs ala mintegy tiz meterrel) autout visz fol.

A sziget jellegzetes felszinformai a faja neven ismert teraszok ? ezek olyan, a domborzat kornyez? elemeinel enyhebben lejt? lavapadokon alakultak ki, amelyek kornyezeteb?l az erozio lehordta a mallekonyabb piroklasztikumot . A vizvalaszto kornyeken es a Szent L?rinc-felszigeten ehhez hasonloan, pozitiv felszinformakkent preparalodnak ki a piroklasztikumba a vulkani m?kodes masodik szakaszaban benyomult k?zettelerek , a szillek es kurt?kitoltesek .

Az egykori felszinformakat az erozio jelent?sen atalakitotta. Viszonylag jo allapotban csak ket, kisebb krater maradt meg:

kozeleben. Curral das Freiras nagy amfiteatruma, amit a feluletes szemlel?k gyakran kalderanak velnek, valojaban tisztan erozios termek: kialakitasahoz a vulkani m?kodesnek semmi koze. Nehany kisebb, egyik oldalan nyitott amfiteatrum, igy az eszaki oldalon Caldeirao Inferno es Caldeirao Verde , a Ribeira da Janela forrasvideken a Huszonot vizeses (Vinte e Cinco Fontes) a patakok hatralo eroziojanak eredmenye.

Fontosabb tajegysegek [ szerkesztes ]

Serra de Agua falu Achada nev? telepulesresze es a vizvalaszto gerinc Pico Ferreiro (1733 m) ? Pico Jorge (1691 m) vonulata
A Pico das Torrinhos csucs bazalt lavaomlesei
Pico do Arieiro
Az Ilheu Mole a meteorologiai megfigyel? allomassal
Porto e Cais szirtjei a sziget eszaki partja menten

A kopar vulkani csucsokbol (tobbnyire kipreparalodott k?zettelerekb?l , illetve kurt?kitoltesekb?l ) allo vizvalaszto hegyvonulat nyugat fele meredek lejt?kkel torik az oceanba; legnyugatibb csucsa a Favas (392 m). Hagoi kozul a legjelent?sebb a Pedras es a Pico do Tapeiro csucs kozotti Boca Encumeada , mert a Ribeira Bravat Sao Vicentevel osszekot? ER 228 ut ezen lepi at a vizvalasztot. Kelet fele dombsagga laposodik; a dombok kozott kanyargo Machico-patak volgye helyenkent akar fel kilometerre is kiszelesedik.

A hegylancot Rabacal majorsag, illetve a Ruivo do Paul es a Fonte da Juncal csucsok kozott a kozponti fennsik ( Paul da Serra ) szakitja meg. A hegyseg keleti folytatasakent mintegy harom kilometer hosszan nyulik kelet, majd delkelet fele a kopar Szent L?rinc-felsziget (Ponta de Sao Lourenco). A deli oldal lejt?inek aljat szinte mindenhol megm?velik. A m?velt sav folott az egykori babererd?k helyere ot kontinensr?l osszehordott, vegyes novenyzet telepult, kulonboz? erd?tipusok foltjaival. Az eszaki oldalon a mez?gazdasag szerepe mindig joval kisebb volt. Itt tobb volgyben megmaradt az eredeti novenyzet; a legtobb gerinc kopar.

Csucsok, magassagi pontok, hagok [ szerkesztes ]

Madeira szigeten lev? csucsok nyugatrol kelet fele haladva.

A vizvalaszton [ szerkesztes ]

  • Fonte da Pedra (1022 m)
  • Fonte do Barro (1066 m)
  • Remal (1320 m)
  • Cova do Negro (1293 m)
  • Pico Gordo (1264 m)
  • Urze (1418 m)
  • Loiral (1415 m)
  • Fonte da Juncal (1595 m)
  • Pedras (1518 m)
  • Rocha Negra (1299 m)
  • Boca Encumeada hago (1007 m)
  • Pico (do) Ferreiro (1733 m)
  • Pico (do) Jorge (1691 m)
  • Pico Casado ou Parteira (1725 m)
  • Pico das Eirinhas (1649 m)
  • Pico Coelho (1733 m)
  • Canario (1592 m)
  • Pico da Lapa (1713 m)
  • Pico Ruivo (1862 m)
  • Pico das Torres (1847 m)
  • Pico do Gato (1780 m)
  • Pico do Cidrao
  • Pico do Arieiro (1810 m)
  • Poco da Neve (1712 m)
  • Balcoes (1423 m)
  • Poiso (1413 m)
  • Paso de Poiso hago (1400 m)
  • Joao do Prado (1306 m)
  • Cabo Gordo (1148 m)
  • Lombo das Faias (642 m)
  • Portela-hago (620 m)

A Rocha Negra es a Pico da Encumeada kozott, a Boca da Encumeada nyeregben (1007 m) kel at vizvalaszton a sziget deli partjat az eszakival ( Ribeira Brava falut Serra de Aguan at Sao Vicentevel ) osszekot? regi ut. Az uj ut a hago alatt, egy Serra de Agua folott indulo es kozvetlenul Ribeira Brava Achado Loural nev? resze fole erkez? alagutban vagja at a hegyet.

A vizvalasztotol eszakra [ szerkesztes ]

  • Fanal (1231 m)
  • Pico do Quemato (1329 m)
  • Pico da Lenha (1371 m)
  • Pico dos Assobadores (1475 m)
  • Pico Fernandes (1418 m)
  • Pedreira (1241 m)
  • Ruivo do Paul (1640 m)
  • Achada do Sedro (1511 m)
  • Canario (1592 m)

Nyugatrol kelet fele a vizvalasztotol delre [ szerkesztes ]

  • Lombo das Torres (1112 m)
  • Pico Folhado (1293 m)
  • Pico das Furnas (917 m)
  • Pico da Cruz (1100 m)
  • Achada da Pinta (1285 m)
  • Chao dos Terreiros (1436 m)
  • Cedro (1579 m)

Partvonal [ szerkesztes ]

A Szent L?rinc-felsziget

A domborzat magashegyi jellegenek megfelel?en a hegyi patakok tobbsegenek nemhogy terasza, de joforman artere sincs. A ket komolyabb kivetel az Edeskomeny-obol partvideke es a Machico-patak also folyasa: ezen a ket helyen alapitottak az els? telepesek a sziget ket f?varosat. Annak ellenere, hogy a sziget partja er?sen tagolt, keves a jo kikot?hely: a part kozeleben a gyakran felszigetkent a vizbe nyulo nagyobb lavafolyasok, k?zettelerek folytatasaikent szirtek emelkednek ki, zatonyok huzodnak meg. Ezek a szirtek gyakran csak nehany negyzetmeteresek; sokuknak neve sincs. Kulonosen sok ilyen k?zetteler huzodik a Szent L?rinc-felsziget eszaki partjanak obleiben.

Egyeb szirtek, szirtcsoportok az eszaki part menten:

Nagyobb patakok [ szerkesztes ]

Eszakon [ szerkesztes ]

A Ribeira da Janela volgyenek fels? szakasza
Madeirai baberlombu erd? a Ribeira da Fonte da Laura volgyeben
  • Ribeira da Janela a kozponti fennsikrol Ribeira da Janela faluba folyik.
  • Ribeira da Seixal a Ruivo do Paul csucstol nyugatra Seixal faluba folyik.
  • Ribeira do Inferno a Ruivo do Paul csucstol eszakra Seixal es Sao Vicente koze folyik.
  • Ribeira de Sao Vicente a Boca da Encumeada hago alol Sao Vicente faluba folyik.
  • Ribeira Seca a Ribeira de Sao Vincente bal oldali mellekfolyoja,
  • Ribeira Grande a Ribeira de Sao Vicente jobb oldali mellekfolyoja.
  • Ribeira dos Morinhos Ponta Delgada es Boaventura falvak kozott folyik.
  • Ribeira do Urzal a Pico das Torrinhas alol Boaventura faluba, ahol a Ribeira do Porco ba torkollik.
  • Ribeira do Marques Sao Jorge es Santana falvak kozott folyik.
  • Ribeira Grande de Sao Jorge a Ribeira do Marques bal oldali mellekfolyoja.
  • Ribeira da Fonte da Laura az el?z? jobb oldali mellekfolyoja.
  • Ribeira da Metade a Poiso csucs alol Ribeiro Frio falun at Faialba .

Nyugaton [ szerkesztes ]

  • Ribeira do Tristao ,
  • Ribeira da Cruz ,
  • Ribeira dos Marinheiros .

Delen [ szerkesztes ]

A levadak [ szerkesztes ]

Egy levada

A levadaknak nevezett csatornak az eszaki oldal kozeps? resze kivetelevel tobb szintben futva behalozzak az egesz szigetet. Eredetileg a cukornadultetvenyek vizellatasara epitettek ?ket ? mai f? szerepuk a bananultetvenyek kiszolgalasa.

Az osszesen mintegy 1400 kilometernyi csatornabol 85 kilometernyi megy alagutban ? az alagutak kozott ot kilometernel hosszabb es alig tiz meteres egyarant akad. Minden levadanak kulon neve van, es mindegyik mellett (vagy a valyu peremen) fut egy uzemi osveny; ezek az osvenyek kaprazatos seta- es turalehet?segeket kinalnak.

Eghajlat [ szerkesztes ]

A funchali botanikus kert

Madeira eghajlata a jelent?s magassagkulonbsegek es a magasan huzodo vizvalaszto miatt folottebb valtozatos: a tengerszint kozeleben mediterran , kb. 1200 m folott mar hegyvideki . A magassaggal az eves es a napi h?ingadozas is n?. A sziget eszaknyugati oldala lenyegesen csapadekosabb es ennek megfelel?en h?vosebb is, mint a delkeleti.

A legmelegebb honap az augusztus; a honap atlagh?merseklete (a delkeleti oldalon):

  • a delkeleti oldalon, a tengerszinten 23 °C,
  • az eszaknyugati oldalon, 100?150 m kozott 21 °C,
  • Paul da Serra fennsikjan, 1560 m magasan 15 °C.

A legh?vosebb honap a februar; a honap atlagh?merseklete:

  • a delkeleti oldalon, a tengerszinten 16 °C,
  • az eszaknyugati oldalon, 100?150 m kozott 15 °C,
  • Paul da Serra fennsikjan, 1560 m magasan 6 °C.

A legszarazabb honap a julius. A juliusi csapadek atlagos mennyisege:

  • a delkeleti oldalon, a tengerszinten 42 mm,
  • az eszaknyugati oldalon, 100?150 m kozott 16 mm,
  • Paul da Serra fennsikjan, 1560 m magasan 25 mm.

A leges?sebb honap a januar; az atlagos csapadekmennyiseg:

  • a delkeleti oldalon, a tengerszinten 106 mm,
  • az eszaknyugati oldalon, 100?150 m kozott 160 mm,
  • Paul da Serra fennsikjan, 1560 m magasan 450 mm,

Az eves csapadekmennyiseg:

  • a delkeleti oldalon, a tengerszinten 650 mm,
  • az eszaknyugati oldalon, 100?150 m kozott 1140 mm,
  • Paul da Serra fennsikjan, 1560 m magasan 2970 mm,

A Golf-aramlatnak koszonhet?en az ocean h?merseklete nyaron 22 °C, telen 16 °C, es nagyjabol ilyen meleg a leveg? atlagh?merseklete is.

Funchal eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 25,5 27,0 30,5 32,6 34,2 34,7 37,7 38,5 38,4 34,1 29,5 25,9 38,5
Atlagos max. h?merseklet (°C) 19,7 19,7 20,4 20,6 21,6 23,4 25,1 26,4 26,4 24,9 22,6 20,7 22,6
Atlagos min. h?merseklet (°C) 13,7 13,4 13,9 14,4 15,6 17,7 19,2 20,0 20,0 18,6 16,6 15,0 16,5
Rekord min. h?merseklet (°C) 8,2 7,4 8,1 9,8 9,7 13,2 14,6 16,4 16,6 13,4 9,8 9,4 7,4
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 74 83 60 44 29 7 2 2 33 90 89 115 627
Havi napsuteses orak szama 141 150 181 182 202 162 228 240 200 184 155 140 2165
Forras: Instituto de Meteorologia , [3] NOAA [4]


Novenyzet [ szerkesztes ]

Baberlombu erd?, a vilagorokseg resze
B?vebben: Madeira novenyzete

A deli oldalon az egykor az egesz szigetet beborito baberlombu erd?kb?l csak egy kis szeletke maradt meg. Ebben a nevado baber mellett szamos mas, igen ritka, illetve endemikus novenyfaj kepvisel?it talalhatjuk meg. A f?leg az eszaki lejt?kon meg nov? babererd?k korul szerveztek meg 1982-ben a Madeira Termeszetvedelmi Park ot, es ezt az UNESCO felvette a vilagorokseg listajara.

A termeszett?l elhoditott hegyoldalakra alapvet?en haszonnovenyeket ultettek: a cukornadat Tengeresz Henrik parancsara Sziciliabol , a sz?l?t pedig Kretarol telepitettek be. Kes?bb a cukornad mellett, majd a delamerikai konkurencia meger?sodese utan ahelyett a banan valt a sziget f? termenyeve. Jelenleg a deli oldalon a 0?250 m intervallumban a banan, 250?600 m kozott a sz?l? a f? termesztett noveny, de ezek mellett szamos mas gyumolcsot, sokfele zoldseget es tobbfele fat is termesztenek.

Az ultetvenyek kozotti reszeken ot kontinens tobb szaz novenyfaja eresztett gyokeret. Ezek kozott voltak, amiket haszonnovenynek hoztak be, voltak, amik kertekb?l vadultak el, es voltak, amik csak ugy veletlenul telepultek be.

Kb. 1200 m magassag folott az uralkodo noveny a hanga , aminek bokrai kozott n? a citromsarga viragu Madeira-ibolya es a feher viragu k?tor?f? (Saxifraga sp.) .

Allatvilag [ szerkesztes ]

Madeira-pinty him cserjes hangan (Erica arborea)

A sziget allatvilaga kimondottan szegenyes. Mintegy ketszazfele madarfaj el, fordul meg, illetve vonul at ugyan a szigeten, endemikus azonban alig akad:

B?vebben: Madeira madarai

Az eml?sok kozul erthet? okokbol csak nehany deneverfajt tekinthetunk bennszulottnek; a haszon- es hazillatokat a telepesek hoztak be. A gerincesek kozul a fentieken kivul csak nehany gyikfaj emlithet?. A szarazfoldi puhatest? fauna viszont rendkivul gazdag: a szigetr?l mar tobb mint ketszaz bennszulott hazas- es meztelen csiga fajt irtak le; nemelyik csigahaz alakja es mintazata egeszen sajatos.

Bennszulott rovarfaj is sok van ? de szunyog peldaul nincs kozottuk. A portugal posta 1997-ben kiadott, Madeira lepkei belyegsorozatan [5] az alabbi endemizmusok (fajok, illetve alfajok) szerepelnek:

  • Eumichtis albostigmata (bagolylepke)
  • Menophra maderae (araszolo)
  • Vanessa indica vulcanica (tarkalepke)
  • Pieris brassicae wollastoni ( kaposztalepke )

A Golf-aramlatnak koszonhet?en sziget korul a tengerben meglehet?sen sok a hal ? nem veletlenul az espada (fekete kardhal) a helybeli gasztronomia buszkesege.

Az Europai Kozossegben termeszetvedelmi szempontbol jelent?s allatfajok listajan [6] szerepl? bennszulott fajok:

Tortenelem [ szerkesztes ]

A portugal hoditas el?tt [ szerkesztes ]

A szigetet Lila sziget neven a romaiak is ismertek. Diodorosz szerint a szigetet a szardiniai tirrenek (a nuragi-civilizacio) mar megprobaltak gyarmatositani, de a karthagoiak ( punok ) megakadalyoztak ?ket ebben. Regeszeti feltarasok vikingekre utalo nyomokat talaltak, akik 900 es 1030 kozott jarhattak a szigeten (veluk jelentek meg az egerek is Madeiran). Abu Abdallah al-Idriszi emlitest tesz egy szigetr?l, amit ?t Mugharrarin -nak nevez es ahol juhok elnek (bar leirasa szerint a husuk ehetetlen). Egyes velemenyek szerint al-Idriszi Madeirat emliti Mugharrarin alatt, igy viszont a juhok jelenlete korabbi emberi megtelepedesre engedne kovetkeztetni. Mas velemenyek szerint viszont a Kanari-szigetekhez tartozo Hierro szigetr?l tudosithatott, mely sziget tenylegesen is lakott volt a guancsok altal.

Tovabbi kutatasok nem talaltak semmilyen nyomot, hogy a szigetnek lehetett volna allando lakossaga akar mar az okorban .

Egy romantikus tortenet szerint ket szerelmes, Robert Machim es Anna d'Arfet 1346 -ban Angliabol Franciaorszagba akart szokni, de egy er?s vihar elteritette hajojukat, es Madeira partjaira vet?dtek, valoszin?leg a kes?bb tiszteletukre Machico -nak keresztelt varos helyen. Egy 1351 -es terkep alapjan valoszin?, hogy genovai kezben lev? portugal hajok mar joval el?ttuk elertek; ezen a terkepen Isola di Legname (Fasziget) neven szerepel.

A portugal uralom alatt [ szerkesztes ]

A szigetet Tengeresz Henrik masodik, a hiresztelesek ellen?rzesere inditott expedicioja erte el 1420 -ban; a Madeira nevet is t?luk kapta. A felfedez? lovagok, Joao Goncalves Zarco es Tristao Vaz Teixeira 1425 -ben kezdtek el a sziget betelepiteset. A foldek megm?velesere Eszak-Afrikabol es a Kanari-szigetekr?l hoztak be rabszolgakat, az anyaorszagban pedig parasztokat toboroztak. A benepesitesnek ez a modja kulonosen sikeresnek bizonyult; f?leg Eszak-Portugaliabol erkeztek sokan; es hamarosan a colonia nevre keresztelt feles berlet valt a foldhasznalat uralkodo modjava: a berl?k ( colonos ok) a hozam felet adtak le berleti dijkent a foldbirtokosnak. Az alacsony hozamok miatt a colonia a berl?knek tobbnyire nyomort, a nagybirtokosoknak joletet hozott.

1497-ben Funchalt tettek a sziget f?varosava; ez azota is igy van. 1500 korul a szigeten tobb italiai cukorkeresked? is letelepedett.

A 16?18. szazadban a sziget lakosai sokat szenvedtek az angol es francia kalozok ismetl?d? tamadasai miatt. A legemlekezetesebb ilyen alkalom 1566-ban volt, amikor egy Montluc nev? kalandor csapatai szalltak partra egy Funchaltol nyugatra es? obolben, majd a szarazfoldon szinte ellenallas nelkul lerohantak a f?varost. Ket hetig raboltak, fosztogattak ? csak a szekesegyhaz kincseit nem talaltak, mert azokat jo el?erzettel a nehany nappal korabban eltemetett templomi kincstarnok sirjaba rejtettek.

A madeiraiak tanultak az esetb?l: Funchalt er?drendszerrel es varosfallal vettek korul. A varosfalat csak a 19. szazadban bontottak el, amikor a kalozok tamadasatol mar vegkepp nem kellett tartani, az er?dok ma turistacsalogato latvanyossagok.

A spanyol iga (1580?1640) lerazasa utan Portugalia olyan szerz?deseket kotott a fuggetlenedeset segit? Angliaval , amelyekben lehet?ve tette, hogy angol uzletemberek el?nyos feltetelek mellett letelepedhessenek es gazdalkodhassanak a szigeten. Hamarosan angol csaladok kezebe kerult a bortermeles zome; ?k talaltak fel Madeiranak nevezett lik?rbort is.

1807?1814 kozott a napoleoni haboruk reszekent angolok szalltak meg a szigetet; a haboru utan tobb katonajuk is itt telepedett le.

A hires bornak es egesz evben egyenletesen meleg eghajlatnak koszonhet?en Madeira kedvelt pihen?hellye valt. Az angol, illetve skot betelepul?k osztonoztek es tettek hiresse az itteni kosarfono ipart es himzest, alapoztak meg Madeira idegenforgalmat is.

1931-ben a helybeli nagybirtokosok megkaptak a lisztbehozatal monopoliumat, amire valaszul ehseglazadas tort ki a szigeten. A felkelest a portugal hadsereg leverte.

A turistaforgalom a Salazar -diktatura bukasa (1974) utan lendult fel. A szegf?k forradalma a mez?gazdasag jelleget is atalakitotta: a colonosok megvasarolhattak az altaluk m?velt foldet. A parcellak felaprozodasa miatt ezek a foldek tobbnyire tovabbra sem elegsegesek egy-egy csalad eltartasara: az egytized?egyharmad hektaros torpebirtokok tobbseget csak kiegeszit? foglalkozaskent m?velik. A sziget az onallosag-parti lakoi 1975-ben nepszavazast kezdemenyeztek a fuggetlensegr?l, de nem kaptak tobbseget. A FLAMA nev? paramilitarista csoport szamos terrortamadast hajtott vegre. Lisszabon autonomia biztositasaval karpotolta Madeirat.

1986-ban Portugalia belepett az Europai Unioba , es az unio 1986 ota jelent?s osszegekkel tamogatja a sziget infrastrukturajanak fejleszteset. Unios penzb?l epitettek a szigetet megkerul? autopalyat, igy hosszabbitottak meg (2000-ben) a repul?ter kifutopalyajat.

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

A Madeira-szigetek jarasai
    Calheta
    Camara de Lobos
    Funchal
    Machico
    Ponta do Sol
    Porto Moniz
    Porto Santo
    Ribeira Brava
    Santa Cruz
    Santana
    Sao Vicente

A szigetet tiz jarasra (municipios) osztjak (a sziget eszaknyugati sarkaban kezdve, az oramutato jarasaval egyez? iranyban):

A Madeira-szigetek tizenegyedik jarasa a kisebbik lakott sziget, Porto Santo .

Demografia [ szerkesztes ]

Funchal a Pico da Cruz dombrol (261 m)

Nepessegvaltozas [ szerkesztes ]

A 2001-es nepszamlalaskor (ez volt a tizennegyedik nepszamlalas a szigeten) a szigetnek mintegy 238 202 lakosa volt; az atlagos neps?r?seg 323 f?/km². Az ezt megel?z?, huszeves id?szakban Madeira lakossaga enyhen csokkent:

  • 1981 ? 248 468 lakos;
  • 1991 ? 248 339 lakos.
2017
254 368

Telepulesfoldrajz [ szerkesztes ]

A lakossag teruleti eloszlasa igen egyenetlen: 93%-uk a deli partvideken es a csatlakozo hegylabakon el. Itt, a deli parton epult Funchal , a sziget f?varosa es egyuttal az autonom regio kozpontja. A f?varosban el az osszlakossag mintegy 43%-a (2001-ben 102 521 f?). Tovabbi varosok: Ribeira Brava , Machico , Camara de Lobos , Santa Cruz , Punta do Sol es Porto Moniz .

Bevandorlas [ szerkesztes ]

A lakosok nagy tobbsege portugal, a sziget gazdasagi eleteben azonban jelent?s szerepet jatszanak a 18?19. szazadban betelepult, f?leg angol borkeresked? csaladok.

2017-ben a kulfoldiek kozul a szigeten a venezuelai (14,4%), a brit (14,2%), a brazil (12,1%) es a nemet (7,0%) nemzetiseg?ek voltak a legnagyobbak. [7]

Vallas [ szerkesztes ]

A portugalok gyakorlatilag valamennyien romai katolikusok; a 2010-es evekben a lakossag kb. 96%-a katolikus.

A miseken rendszeresen f?leg az id?sebb videki n?k vesznek reszt, a f?bb csaladi unnepek es szertartasok (eskuv?, keresztel?, els? aldozas stb.) azonban a varosokban is egyertelm?en egyhazi jelleg?ek.

Gazdasag [ szerkesztes ]

Hegyi utak

A sziget f? gazdasagi aga a kedvez? eghajlatot es a termeszeti szepsegeket kihasznalo idegenforgalom. Az els? luxusszallodat William Reid skot uzletember epitette ? a szigetet azonban a masodik vilaghaboru ota f?kepp a kozeposztalybeli nyugdijasok keresik fel, igy az idelatogatok tobbsege az olcsobb szallashelyeket keresi.

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

Mult

A sziget felfedezese utan a portugalok elkezdtek kitermelni a sziget nevet ado erd?ket. A kezdeti id?kben a ?felszabaditott” foldteruleten f?leg gabonat termesztettek: a 15. szazad kozepen a buzatermes elerte az evi 3000 m³-t; ennek javat az anyaorszagba, illetve az Afrika nyugati partvideken kiepitett kereskedelmi allomasokra exportaltak.

A sz?l? es a cukornad betelepiteset meg Tengeresz Henrik rendelte el, es a 15. szazad masodik felere a cukornadtermesztes valt a gazdasag vezet? agazatava. Ezt jelent?sen el?segitette, hogy Diogo Teives feltalalta a vizzel hajtott cukormalmot, ami megkonnyitette a nad feldolgozasat. Ennek hatasara az eves termeles 1506-ban tullepte a 3500 tonnat. A cukortermeles sikere gazdagsagot hozott; ebben az id?ben emeltek a sziget meghatarozo, Manuel stilusu m?emlek epuleteit. A 17. szazad legelejen azonban a cukortermeles valsagba kerult. Ennek f? oka a Braziliaban kedvez?bb term?helyeken, olcso rabszolgamunkaval termelt cukor volt, de kozrejatszott a term?foldek kimerulese, az orszag politikai onallosaganak elvesztese (a spanyol?portugal perszonalunio) es a cukornad kulonfele kartev?inek tamadasa is. A szazad kozepere mar Madeirara is Braziliabol importaltak a cukrot. A sulyos gazdasagi valsagban a sziget csak az O- es Ujvilag kozotti strategiai helyzetenek, kozlekedesi csomopont szerepenek koszonhet?en ?rzott meg valamicsket korabbi jelent?segeb?l.

Az uj fellendules Portugalia fuggetlenne valasanak koszonhet?, meghozza meglep? modon eppen az, hogy a meg meglehet?sen gyenge uj orszagra Anglia meglehet?sen egyoldalu kereskedelmi szerz?deseket kenyszeritett. Ennek eredmenyekent telepedett meg a szigeten tobb angol, illetve skot csalad, es a hagyomanyos portugal modszerekt?l alapvet?en elter? sz?l?m?vel? es bortermel? eljarasokat honositottak meg. A madeira bor a 17. szazad masodik feleben vilaghir?ve tette a szigetet. Az 1700-as evekben, a gazdasag ?sz?l?kert ciklusnak” nevezett masodik viragkoraban a bortermeles elerte az evi 45 ezer hordot (az export az evi 30 ezer hordot). Ugyancsak a betelepul? britek futtattak fel a szigeten a kosarfonas nepi iparagat, fejlesztettek ki a maig vilaghir? madeira himzest .

A kovetkez? gazdasagi valsag a 18/19. szazad fordulojan koszontott be, amikor (reszben a sziget ultetvenyeit megtamado kartev?k miatt) a brit szigeteken a madeira bor kiment a divatbol; az angol el?kel?k a portoi es jerezi borok fogyasztasara tertek at.

Jelen

A fizet?kepes turistak megjelenese el?tt a lakossag legnagyobb resze mez?gazdasagbol, kisebb hanyada halaszatbol elt. A legfontosabb haszonnoveny a deli parton 250 m tengerszint feletti magassagig a banan ; efolott 600 m-ig a sz?l? (a hires madeira bor alapanyaga) ? az eszaki parton a bananos sav kimarad; ott mar a partvideken is a sz?l? a legfontosabb. A cukornad termesztese a del-amerikai konkurencia megjeleneseig volt jelent?s. Mivel a banan es a cukornad is igen vizigenyes, a szigeten tobb ezer kilometernyi ontoz? csatornaban gy?jtik ossze es teritik szet a melyen bevagodo volgyek vizet.

Cukornad, cukor [ szerkesztes ]

A cukornad volt az els? olyan kulturnoveny, amit Tengeresz Henrik utasitasara a szigeten meghonositottak. Az els? ultetvenyt 1425-ben telepitettek, a sziget els? cukormalmat 1450-ben helyeztek uzembe Funchalban . A 14/15. szazad fordulojan mar evente mintegy 1500 tonna cukrot exportaltak. A cukor szallitasara kulonleges ladakat keszitettek egyes, a szigeten term? fafelekb?l:

A cukorbarok a nyereseg egy reszet m?alkotasokba fektettek, ezert maig Madeiran talaljuk a 15?16. szazad flamand festeszetenek szamos kiemelked? alkotasat. A cukortermeles a del-amerikai ultetvenyek felfutasanak mertekeben csokkent: atmenetileg segitett, hogy a Braziliabol behozott, olcso cukrot atcsomagoltak, es madeiraikent reexportaltak, de 1530-ban a teljes iparag osszeomlott a dompingaron exportalt brazil es kozep-amerikai cukor behozatala miatt. Amikor a Flandriabol erkezett cukorkeresked?k elhagytak a szigetet, egy nagy kivandorlo hullamban kovettek ?ket az ultetvenyeken es a feldolgozo iparban foglalkoztatottak is.

A cukortermeles masodik nagy id?szaka a 19. szazadban, a bortermeles osszeomlasa utan kezd?dott. A cukornadbol nemcsak cukrot allitottak el?, hanem a rumhoz hasonlo, aguardente de cana (cukornadparlat) nev? helyi parlatfajtat is. Mivel az alapvet?en tropusi eghajlatot kedvel? cukornad szamara a sziget eghajlata nem eleg meleg es nem eleg nedves, a termeles a 20. szazadban ismet visszaesett; mara joforman csak helyi jelent?seg?. Az autobol kitekintve szamos volgyben lathatunk kivadult cukornaddal ben?tt foltokat ? ezek mellett a sziget gazdasaganak egykori huzo agazatara joforman nem emlekeztet mas, csak a f?varos cimere, aminek zold mezejeben negy sz?l?furt kozott es ot cukorsuveg all.

Sz?l?, bor [ szerkesztes ]

Lasd meg: Madeira (bor)

Mivel nemcsak a cukornadat, hanem a sz?l?t is Tengeresz Henrik telepittette be a 15. szazad els? feleben (az els? t?keket 1445-ben ultettek), a bortermeles Madeiran tobb mint felezer eves multra tekinthet vissza. Ennek ellenere jelent?sse csak a 17. szazadban valt, miutan angol telepesek megujitottak a sz?l? termeszteseben es a boraszatban hasznalt modszereket. A vilaghirt a madeirai lik?rbor kialakulasa hozta meg a szigetnek. A bortermeles es -kereskedelem viragkora a 18?19. szazadban volt, de a kuls? tenyez?k mindig er?sen befolyasoltak.

A hagyomanyos, del-europai eredet? t?keket a 19. szazadban szinte kiirtotta az Amerikabol behurcolt peronoszpora (1852) es filoxera (1872). Ezek a csapasok a cukortermeles osszeomlasat kovet?hoz hasonlo kivandorlast inditottak el. A sz?l?termeleshez ragaszkodo gazdak a filoxeratol vedett amerikai sz?l?fajtakkal telepitettek ujra ultetvenyeiket, az ezekb?l keszitett bor azonban er?s mellekize miatt meg sem kozeliti a korabbi min?seget. Ujabban ujra min?segi fajtakat telepitenek, hogy ismet felvehessek a versenyt a portoival es a sherryvel . A tovabbra is nagy teruleten termesztett amerikai sz?l?k konny?, gyumolcsos iz? borait, amiket a helybeliek tovabbra is kedvelnek, f?leg kocsmakban, kimerve arusitjak.

A min?segi bort termel? gazdasagokat tovabbra is szinte egyt?l egyig Angliabol bevandorolt csaladok uzemeltetik. A hagyomanyos portugal modi szerint termesztett t?kek alig nehany decimeter magasak, hogy jobban hasznositsak a talajbol kisugarzo h?t. Mivel az ilyen furtokb?l sajtolt es rusztikus k?medencekben tarolt bor foldiz? es savanyu, a m?anyag kannakbol toltott bort cukrozzak es limonadeval keverik. A borok tobbseget importaljak, es a trefasan szeptemberi kavenak (cafe do setembro) nevezett, egy evesnel ritkan id?sebb helyi borokat tobbnyire csak az unnepeken veszik el?.

Banan [ szerkesztes ]

A 20. szazadban a banan valt a sziget f? termesztett novenyeve. Mivel a banan rendkivul vizigenyes (1 kg gyumolcs termelesehez nagyjabol 1000 l viz kell), er?teljesen tovabbfejlesztettek a levadak halozatat. A berkoltsegek (a banantermesztes meglehet?sen el?munka igenyes) miatt azonban a termeles aprankent gazdasagtalanna valt, a term?terulet az 1990-es evek eleje ota csokken. A portugal kormany az unios csatlakozasig ved?vamokkal lassitotta ezt a folyamatot.

Egyeb gyumolcsok [ szerkesztes ]

Funchal piaca

A hosszu mez?gazdasagi hagyomanyok, a kulonboz? etkezesi kulturaju betelepul?k es a sziget egyedi eghajlati viszonyai Madeirat a gyumolcskerteszek paradicsomava tettek: a szigeten a tropusokra , a szubtropusokra es a mersekelt egovre jellemz? gyumolcsok egyarant megteremnek. A legjellemz?bb, legnagyobb teruleten termesztett fajtak:

Halaszat [ szerkesztes ]

Porto de Moniz kikot?je az Ilheu Mole sziklaval

A part menti halaszat korabban jelent?s szerepet jatszott a sziget gazdasagaban, de mara jelent?sege visszaesett; f?leg a helyi fogyasztast elegiti ki. Fontosabb, etkezesi celra fogott fajtak:

  • kardhal (Xiphias gladius, espadarte) (helyi nevezetesseg),
  • tonhal (Thunnus sp., atum) (a fogas mintegy fele; exportaljak is),
  • f?reszesfogu suger (Epinephelus aeneus, garoupa) ,
  • aranykeszeg (dourada) ,
  • papagajhal (Scarus sp., bodiao) .

A visszaeses f? oka a tulhalaszat (robbantasos es egyeb modszerekkel). A szigetcsoport partjait 1986-ban (els?sorban a tengeri eml?sok vedelmere) nemzeti parkka nyilvanitottak: ez lett Portugalia els? tengeri nemzeti parkja.

A halakon kivul fognak meg rakokat :

  • cavaco ,
  • caramujos es

tengeri csigat (caracoles) .

Madeiratol nyugatra talalhato a Fold egyik jelent?s cethalasz terulete, ezert a balnavadaszat betiltasaig (az ambrascet vadaszatat Madeiran 1982-ben tiltottak be) jelent?s szerepet jatszott a helyi gazdasagban.

Az eszaki oldal b?viz? patakjait elgatolva tobbhelyutt pisztrangot (trutas) tenyesztenek. Ribeiro Frio pisztrangos tavacskait a sziget turistalatvanyossagai koze soroljak.

Kezm?ipar [ szerkesztes ]

A sziget mindket, messze foldon hires nepi iparagat ? a kosarfonast es a himzest ? az angol telepesek honositottak meg.

Himzes [ szerkesztes ]

Az azota vilaghir?ve valt madeira himzeseket 1860 tajan Elisabeth Phelps kezdte exportalni es nepszer?siteni: ? rendelt el?szor a helybeli asszonyoktol bluzokat, ruhakat, asztalterit?ket es szalvetakat, hogy azokat Londonban adja el. A himzest onallo iparagga a Madeiran 1900 korul letelepult nemet keresked?k fejlesztettek.

A madeirai kezimunkaipar jelenleg mintegy 15 ezer n?t foglalkoztat. A himzesmintat kisuzemekben, kek sablonnal nyomjak az anyagra, majd ki-ki otthon himzi ki a munkadarabot, amib?l ismet csak az uzemben mossak ki a festeket, majd az anyagot elvarrjak, tisztitjak, vasaljak es csomagoljak. Az anyagon pici olompecset a kezi munka jele; a gepi himzes tilos.

Kosarfonas [ szerkesztes ]

A kosarfonas kozpontja Camacha . Itt a kornyeken nehany paraszt kimondottan a kosarnak valo f?zfavessz?k el?allitasara szakosodott, de az olcsobb import aprankent kiszoritja ?ket a nyersanyagpiacrol.

A legtobb kosarfono csaladi vallalkozasban dolgozik, a ?gyarnak” nevezett forgalmazo cegekben mar csak lakkozzak az egyebkent kesz arut. A termek kozel felet kulfoldre viszik, ennek a tulnyomo reszet Nagy-Britanniaba .

Ipar [ szerkesztes ]

A szigeten mar csak harom cukormalom m?kodik:

Ezek f? termekei:

  • cukorszirup ( melasz );
  • cukornadparlat (aguardente de cana)
  • rum

Egy kis gyarban konzervdobozokat gyartanak ? f?kent a sziget kornyeken fogott tonhal csomagolasara.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Az ER 101 ut Sao Goncalo fel?l Funchalba bevezet? szakasza

Kozutakon [ szerkesztes ]

A sziget sz?kebb ertelemben vett eszaki partjanak falvait ( Sao Vicente kivetelevel) sokaig csak a tengeren lehetett elerni. A sziget hossztengelyeben huzodo vizvalaszton csak harom ut kelt at:

Az eszaki falvakat az 1960-as evekben epitett kanyargos tengerparti ut kapcsolta be a sziget uthalozataba; ezt Portugalia europai csatlakozasa utan a nagyreszt unios penzekb?l epitett, a szigeten korbefuto, korszer? ER 101 ut valtotta ki. Az ER 228 ut mar joforman csak turisztikai celokat szolgal; az ezt felvalto ER 104 ut Serra de Agua es ( Sao Vicente kozott alagutban kel at a vizvalaszto alatt.

Repul?vel [ szerkesztes ]

Machico es a Cristiano Ronaldo repul?ter kifutopalyaja (a hatterben)

Az els? repul?jaratok (eleinte hidroplanokkal ) 1947-ben indultak Madeirarol Nagy-Britanniaba , illetve Portugaliaba .

Nemzetkozi repul?tere Machicoban van es a sziget szulotter?l elnevezve Cristiano Ronaldo nemzetkozi repul?ternek hivjak (azonositoja FNC). A legtobb jarat Lisszabonbol es Portobol erkezik, de Europa f?bb varosaibol, valamint Braziliabol , Venezuelabol es a Del-afrikai Koztarsasagbol is erkeznek gepek. 2022 ?szen a Wizzair kozvetlen Budapest - Funchal repul?jaratot inditott, amely heti ket alkalommal repul Magyarorszag es Madeira kozott.

Az 1964-ben megnyitott repul?ter hire rossz volt a magas toltesre epitett (es hirtelen, a tenger folott veget er?) kifutopalya, valamint a fel- es leszallast megnehezit? ellenszelek miatt. A rovid kifutopalyat a Boeing 747 -700-as gepek megjelenese miatt meghosszabbitottak. A repul?teren valaha leszallt legnagyobb gepek az Airbus A320 es a Boeing 737 voltak. A kifutopalyat nemreg ujraterveztek es 2,7 km-esre nyujtottak; a veget tarto oszlopk talpa szazhusz meterrel van a tenger szine alatt. 2000 ota a repul?ter immar barmilyen, modern utasszallito fogadasara alkalmas. A schengeni egyezmeny tagorszagainak allampolgarai szabadon lephetnek be a szigetre, a mashonnan erkez?knek utlevelre vagy azzal egyenertek? szemelyi azonosito okmanyra van ehhez szukseguk.

Tomegkozlekedes, taxi [ szerkesztes ]

Madeiran a szokatlan utkorulmenyek miatt lakott teruleten 40 km/h a megengedett sebesseg, bar erre a taxi- es buszsof?rok tobbnyire fittyet hanynak. A taxik mindegyike jol felismerhet?: sarga alapszin?ek, az oldalukon kek csikkal. Funchalban a varos meretehez kepest jelent?s tomegkozlekedest uzemeltetnek, bar az utasok tajekoztatasa nehol elmarad a varttol (peldaul a megallok tobbsegeben nem raknak ki menetrendet). Buszjegyet a jarm?von is lehet valtani. A buszok egysegesen sargak.

Kultura [ szerkesztes ]

Epiteszet [ szerkesztes ]

A sziget vilagi epiteszetet a kozelmultig a gazdagsag es a szegenyseg ellentete hatarozta meg:

  • a tipikus videki epulet a jobbara osztatlan bels? ter?, zsupfedeles, hegyesszog? egyenl? szaru haromszog homlokzatu, apro fahaz, a casa de colmo volt. Nehany ilyenben a sziget eszakkeleti reszen meg maig laknak; Santana f?teren pedig turistalatvanyossagnak rekonstrualtak harom ilyen epuletet.
  • a cukornad- es sz?l?ultetvenyek kozepen emelt udvarhazakat quintanak neveztek, mert jellemz?en ot szobajuk volt. A 16. szazad kozepet?l ez a videki eletforma hanyatlasnak indult: a nagybirtokosok inkabb berbe adtak foldjeiket, ?k maguk pedig bekoltoztek Funchalba . A quintak tobbnyire egy emeletesek. Jellemz? rajuk a tagas, arnyas bels? udvar es az emeleten vegigfuto galeria.

Az egyhazi epiteszet korai id?szakanak f? iranyzata a Manuel stilus (manuelika) volt. A diszitesek ugyan nem voltak olyan gazdagok, mint az anyaorszagban, de sajatos motivumkincsuk feltetlenul emlitesre melto: a helybeli m?veszeket a hajozas vilaga mellett f?leg a deltengerek meses szornyei ihlettek meg. A mor m?veszet hatasat tukrozik a mudejar stilusu , faragott fatet?k.

A spanyol uralom alatt keveset epitkeztek; az egyhazi m?veszet a 18. szazadban lendult fol masodszor. Ennek legf?bb jelei az egesz falakat betolt?, dusan faragott es aranyfusttel bevont faoltarok (talha dourada) . Az azulejo diszitesek els? aranykora is a 18. szazadban volt ? a masodik pedig a 20. szazad elejen.

Bels?epiteszet [ szerkesztes ]

A madeirai cukortermeles els? osszeomlasa utan mar a helyi fogyasztast is import cukorbol fedeztek. A cukrot Braziliabol valodi mahagoni fabol keszult ladakban hoztak be, es ezekb?l keszitettek a maderai asztalosok a 17. szazadban rendkivul nepszer?ve valt, az egyeb portugal parasztbutorokhoz hasonloan egyszer? es er?s ?cukrosladabutorokat”. Ezek ajtajait gyakran kazettaberakassal diszitettek, rajuk nehez veret? keresztet vagy viragmintas vaspantot illesztettek. A cukrosladabutorok olyan nepszer?ekke valtak, hogy hamarosan a helyi fafajtakbol is elkezdtek ilyen stilusu butorokat kesziteni. Divatjuk az 1700-as evek elejeig tartott; ekkor a szigetre betelepul? angolok uj lakberendezesi stilust hoztak divatba.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

Espada (fekete kardhal) banannal

Madeira etelkulonlegessegei:

  • espada (fekete kardhal):
    • filezve, banannal;
    • f?zve, borral es fokhagymaval;
  • espetada (nyarson sult marhahus szeletkek babersoval).

A szigetet alapvet?en ket okbol emlegetik az inyencek. Ezek egyike az avinalt borbol utolagos h?kezelessel el?allitott Madeira , a masik a barnamartasbol madeira bor hozzaforralasaval el?allitott madeira martas .

Tovabbi, helyi jelleg? etelek, italok:

  • acorda ? vilagos kenyerleves fohagymaval es tojassal;
  • arroz de mariscos ? tenger gyumolcsei rizzsel;
  • batata doce ? hejaban sult edesburgonya (koret);
  • bolo de caco ? kerek, lapos feher kenyer ? eredetileg edesburgonyabol sutottek agyagedenyben; mara csaknem kizarolag lisztb?l keszul, vaslapon. Fokhagymas vajjal kenik meg;
  • bolo de mel ? sotet, kerek, f?szeres kalacs cukornadsziruppal;
  • cabra ? dusan f?szerezett fiatal kecske kemenceben sutve (jellemz?en husveti etel);
  • caldeirada da peixe ? f?szeres halaszle krumplival, hagymaval es paradicsommal;
  • carne vinho e alho ? kockara vagott, borban es ecetben, sokaig fokhagymaval es edeskomennyel pacolt, majd parolt disznohus (unnepi etel);
  • castanhetas ? fokhagymaolajban sult aprohalak;
  • espagetes de mariscos ? tenger gyumolcsei spagettivel;
  • lapas ? a tengeri csigat a parti sziklakrol gy?jtik, fokhagymas vajjal es citromlevel serpeny?ben sutik sok fokhagymaval;
  • Laranjada ? narancs iz? szensavas udit?ital
  • milho frito ? f?szeres puliszkakasa kockara vagva es kisutve (koret);
  • prego (na prato) , azaz szog (a tanyeron) ? vekony szelet marhasult salatalevelen es paradicsomon.
  • termocas ? soval eltett csillagfurt magok; eszik ?ket sorkorcsolyanak, illetve koretkent zuzahoz vagy disznofulhoz;
  • milho frito ? fuvekkel izesitett, kockara vagott puliszka ;

Tovabbi, helyi jelleg? italok:

  • Rum da Madeira , eredetvedett madeirai rum.
  • aguardente de cana ? a rumhoz hasonlo cukornadparlat
  • cha de limao ? citromhejbol forrazott limonade;
  • poncha ? citromleb?l, mezb?l es cukornadpalinkabol faedenyben turmixolt, habos ital, amit allitolag Camara de Lobos halaszai talaltak fel;
  • vinho verde ? kisse meg pezsg?, keves alkoholt tartalmazo ujbor.

Nepviselet [ szerkesztes ]

A h?vosebb videkeken f?leg a ferfiak hordjak a jellegzetes kotott gyapjusapkat (barreta de la) . Korabban f?leg a barna es a drapp arnyalatokat kedveltek, ujabban mind elenkebb szinek hoditanak. A mez?gazdasagi es egyeb foldmunkakhoz hagyomanyosan felhosszu b?rcsizmat huznak. N?kon az egykori nepviseletre emlekeztet? tarka gyapjuszoknyat, feher bluzt, a vallon atvetett piros kend?t, csucskos kis sapkat hetkoznapokon mar leginkabb csak a funchali viragpiacon latni. A nepviseletet apolo hagyomany?rz? csoportok rendszeresen fellepnek az unnepeken, reszt vesznek a karnevalon. A szallodakban es ettermekben gyakran hivatasos folklorcsoportok lepnek fel.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Miasszonyunk temploma

Madeira f? nevezetessege a levadak (ontoz?csatornak) halozata. A f? csatornak tobb szinten, kivalo turalehet?seget kinalva huzodnak vegig f?leg a sziget teljes nyugati es delkeleti reszen. Egy reszuk sziklakba vajt alagutakban fut.

A sziget sziklas, illetve kavicsos partjai strandolasra nem igazan kedvez?ek, de peldaul Porto Moniz lavamedencei igen otletesek. A sziget egyetlen pici, termeszetesen homokos oble Canical kozeleben a Prainha nev? strand. Calhetanal mestersegesen alakitottak ki homokos partot. Canical kozeleben talalhatok a Szent L?rinc-fok kopar sziklai.

Tropusi kert Funchal kozeleben
  • Funchal f? latnivaloi a botanikus kertek;
  • Monte f? nevezetessegei a Miasszonyunk temploma ( itt temettek el IV. (Boldog) Karolyt , az utolso magyar kiralyt ) es a Szepl?telen fogantatas kapolnaja ;
  • A sziget eszaknyugati reszen meg lathatok az egykori baberlombu erd?k maradvanyai;
  • Sao Vicente mellett az egykori t?zhanyo lavabarlangjait nezhetjuk meg;
  • Camacha f? erdekessege a kosarfono muzeum;
  • a sziget masodik legmagasabb csucsa, a Pico de Areeiro labahoz kozut vezet.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Bowler, John. Wildlife of Madeira and the Canary Islands . Princeton University Press, 5 . o. (2018) ?The Madeira archipielago belongs to Portugal and lies just under 400 km to the north of the Canary Island of Tenerife and 520 km west of Morocco.”  
  2. ↑ Beron, Petar. Zoogeography of Arachnida . Springer, 363 . o. (2018) ?Another archipielago, a Portgual territory, is Madeira, comprising the islands of Madeira, Porto Santo, Degeltas, and Selvagens, 520 km from the African coast.”  
  3. ↑ Weather Information for Funchal . [2012. majus 31-i datummal az eredetib?l archivalva].
  4. ↑ Funchal Climate Normals 1961?1990 . NOAA
  5. ↑ Belyegkatalogus: Lista (Madeira)
  6. ↑ 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet . [2015. aprilis 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. junius 5.)
  7. ↑ 04-07-2018 - In 2017, the return of emigrants in Venezuela contributed to the 10.0% increase in the foreign population residing in the Autonomous Region of Madeira . estatistica.madeira.gov.pt . (Hozzaferes: 2020. november 13.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Madeira
A Wikimedia Commons tartalmaz Madeira temaju mediaallomanyokat.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madeira&oldid=26764437 ”