Machine Gun Kelly
Machine Gun Kelly
Alnev	George R. Kelly
Szuletett	1895 . julius 18. [1] [2] Memphis , Tennessee , Amerikai Egyesult Allamok
Elhunyt	1954 . julius 18. (59 evesen) [1] Leavenworth , Kansas
Halal oka	betegsegben hunyt el: szivinfarktus
B?ncselekmenyek reszletei
Modus operandi	fegyveres rablas, emberrablas
Orszagok	Amerikai Egyesult Allamok
Id?szak	1920-as evek?1933
?rizetbe veve	1933-1954
Buntetes	eletfogytiglani
A Wikimedia Commons tartalmaz Machine Gun Kelly temaju mediaallomanyokat.

Ez a szocikk az amerikai b?noz?r?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Machine Gun Kelly (egyertelm?sit? lap) .

George Celino Barnes ( Memphis , Tennessee , 1895 . julius 18. ? Leavenworth , Kansas , 1954 . julius 18. ) gunyneven Machine Gun Kelly (magyarul: Gepfegyveres Kelly ) amerikai b?noz?, aki az Alcatraz-szigeten raboskodott. Nevet a fegyveres rablasokhoz hasznalt Thompson-geppisztolyrol kapta. Leghiresebb b?ncselekmenye az olajbaro es uzletember, Charles F. Urschel elrablasa volt, ami vegul letartoztatasahoz vezetett.

Elete [ szerkesztes ]

A szesztilalom eveiben szeszcsempeszkent tevekenykedett. Miutan tobbszor is osszet?zesbe keveredett a memphisi rend?rseggel, baratn?jevel elhagyta a varost, es Nyugatnak indult. Annak erdekeben, hogy megvedelmezze csaladjat es megszabaduljon az igazsagszolgaltatastol, felvette a George R. Kelly nevet. Folytatta a szeszcsempeszetet es egyeb kisebb b?ncselekmenyeket kovetett el. 1928 -ban az oklahomai Tulsaban letartoztattak, mert szeszes italt csempeszett egy indian rezervatumba. Haromeves bunteteset 1928. februar 11-en kezdte meg a kansasi Leavenworth fegyintezetben. Jo magaviselete miatt hamar szabadult. Roviddel ezutan felesegul vette Kathryn Thorne-t, akit?l megkapta els? gepfegyveret. Kelly ezutan tobb fegyveres rablast kovetett el.

Kelly b?noz?i palyafutasa azutan ert veget, hogy elrabolt egy vagyonos oklahomai lakost, Charles F. Urschelt es annak baratjat, Walter R. Jarrettet. A bekotott szem? Urschel szamos nyomot hagyott hatra, es megjegyezte a zajokat, amelyeket rabsaga alatt hallott. Ez nagyban hozzajarult ahhoz, hogy a 200 ezer dollaros valtsagdij atvetele utan a Szovetsegi Nyomozoiroda megtalalta az emberrablot. Az FBI emberei Memphisben bukkantak Kelly nyomara, es 1933 . szeptember 26-an a kora reggeli orakban megrohamoztak a b?noz? buvohelyekent szolgalo hazat. Kelly allitolag azt kiabalta a nyomozoknak, hogy ne l?jenek, es a G-Men (az angol szlengben kormanyzati emberek ) kifejezest hasznalta, amely kes?bb a szovetsegi ugynokok szinonimaja lett.

A nyomozok ?rizetbe vettek Kellyt es feleseget, majd Oklahoma Citybe vittek. Szeptember 27-en egy texasi birtokon 73 ezer 250 dollart megtalaltak a valtsagdijbol. Oktober 12-en George es Kathryn Kellyt eletfogytiglani bortonbuntetesre iteltek.

Kelly hatralev? 21 evet bortonben toltotte. Ebb?l 17-et az Alcatrazban huzott le, a szama 117 volt. 1951 -ben atszallitottak Leavenworth-be, ahol 59. szuletesnapjan szivrohamban hunyt el.

Erdekessegek [ szerkesztes ]

• Kellyek targyalasa volt az els? olyan szovetsegi per az Amerikai Egyesult Allamokban , amelyre beengedtek a filmkamerakat.
• Kellyek pere volt az els? emberrablasi ugy, amelyet az ugynevezett Lindbergh-torveny eletbe lepese utan targyaltak, amely ezt a b?ncselekmenytipust szovetsegi hataskorbe emelte.
• Ez volt az els? nagyobb ugy, amelyet John Edgar Hoover vezetese alatt oldott meg az FBI.
• Kellyek voltak az els? vadlottak, akiket repul?geppel szallitottak.
• FBI-dokumentumok Kelly ugyer?l

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Machine Gun Kelly cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.