Ma (folyoirat)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk a Ma cim? folyoiratrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Ma (egyertelm?sit? lap) .
Ma
Nemes-Lampérth József: Tusrajz (1916)
Nemes-Lamperth Jozsef : Tusrajz (1916)
Adatok
Tipus folyoirat
Orszag   Magyarorszag
Alapitva 1916 .
Megsz?nt 1925 .
Szerkeszt? Kassak Lajos
Nyelv magyar
A Wikimedia Commons tartalmaz Ma temaju mediaallomanyokat.

A Ma (Budapest: 1916 ? 1919 , Becs: 1920 ? 1925 ) irodalmi es m?veszeti folyoirat, a betiltott A Tett folytatasakent inditotta Kassak Lajos , mindvegig ? szerkesztette es adta ki. A m?veszetet es a tarsadalmat megvaltoztatni akaro manifesztumaiban az izmusok es a hazai tortenelmi valtozasok utjat jarta vegig.

A Ma m?helye [ szerkesztes ]

A becsi Ma munkatarsai 1922-ben: Bortnyik Sandor , Uitz Bela , Ujvari Erzsi , Simon Andor , Kassak Lajos , Simon Jolan es Barta Sandor

A modern m?veszeti torekvesek ( expresszionizmus , konstruktivizmus , posztimpresszionizmus , kubizmus , futurizmus , dadaizmus , szurrealizmus ) valosagos m?helyeve valt a Ma. Rendszeresen foglalkozott konyvkiadassal, el?adom?veszkent bekapcsolodott a m?hely munkajaba Simon Jolan , Macza Janos dramaelmeleti irasokat irt a lapba, Hevesy Ivan m?veszeti irasaival valt a m?hely tagjava.

A Ma kulonszamban mutatta be a modern zenei torekvesek kepvisel?jet, Bartok Belat . Sokat tett a Ma m?helye a kortars modern kepz?m?veszeti iranyzatok kepvisel?inek megismerteteseert es elismerteteseert. Galeriat nyitottak, ott a legtobbet foglalkoztatott m?veszek Bortnyik Sandor , Mattis Teutsch Janos , Tihanyi Lajos , Uitz Bela voltak.

A Ma sz?kebb kore szintetikus m?veszetet akart az addigi megfigyel? es analitikus irodalom helyett, egysegben latni es lattatni a vilagot. M?veszetuk el?hirnokeinek tekintettek a kolteszetben Ady Endret , a prozaban Revesz Belat . Az egyik Galilei Korben tartott el?adason Kassak kulon kiemelte Ady Endre Fekete zongora c. verset es Revesz Bela Vonaglo falvak c. regenyet. [1]

Mikozben a Ma korul az aktivizmus hivei kozt napirenden voltak a vitak vilagnezeti es m?veszeti kerdesekben, kintr?l is sok tamadas erte a Mat mind konzervativ, mind baloldalrol, 1919 julius vegen betiltottak. 1920 majusa es 1925 juniusa kozt Kassak Becsben szerkesztette tovabb a lapot. Becsben valt igazan a lap nemcsak a hazai, hanem a nemzetkozi avantgard forumava is.

A korabeli europai irodalom es kepz?m?veszet kimagaslo kepvisel?i ( Blaise Cendrars , Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij , Pablo Picasso , Fernand Leger , Hans Arp , Guillaume Apollinaire , Jean Cocteau , Marc Chagall , Alexander Archipenko , Vincent van Gogh , Georges Braque es masok) versekkel, elbeszelesekkel, kepz?m?veszeti alkotasokkal szerepeltek a Ma hasabjain. A f?szerkeszt? Kassak mellett Moholy-Nagy Laszlo es Kallai Ern? m?veszeti nezetei hataroztak meg a m?hely karakteret.

Az 1920-as evek elejen szamos hazai munkatars megvalt a laptol (koztuk: Uitz Bela, Barta Sandor es Ujvari Erzsi is) mert a lap eltavolodott az 1919-es forradalmi eszmekt?l, de ujak is csatlakoztak, koztuk Dery Tibor , Illyes Gyula , Gaspar Endre , Nadass Jozsef , Nemeth Andor . Kassak a lap mutacioit Kortars es 365 cimen adta ki, s igy terjesztette Magyarorszagon . A Ma 1925 -ben sz?nt meg, miutan Kassak es kore visszakoltozott Budapestre.

A Ma munkatarsai [ szerkesztes ]

Nemes-Lamperth Jozsef : Akt szemben (a Ma 1918 -as kiallitasan)

(a lista nem teljes)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Szintetikus irodalom (Kassak Galilei-korben tartott el?adasabol), In: Ma, 1916, 2. sz., 18?21. o.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ma_(folyoirat)&oldid=25491426 ”