A
Spirit (MER-A)
az amerikai
Mars Exploration Rover
program els?
robotja
volt, amelyet a
NASA
2003
-ban kuldott a
Marsra
, a
Guszev-krater
belsejebe. A program masik marsjaroja az
Opportunity
(MER-B). A ket robot tudomanyos celja a Mars felszinenek kemiai es fizikai vizsgalata volt, els?sorban abbol a szempontbol, hogy a talaj tartalmazott-e vizet valamikor, illetve ez a viz alkalmas volt-e valamilyen eletforma fenntartasara. Mindket leszallohelyet ugy valasztottak ki, hogy az addigi felvetelek alapjan ezeken a teruleteken latszodott a hajdani felszini viz nyoma.
Mindket szonda bizonyitekokat talalt a valamikori viz jelenletere a Marson.
A ket marsjarot hivatalosan 90 napos elettartamra terveztek, mivel a kutatok eredeti feltetelezese szerint ennyi id? mulva a
napelem
-tablakra uleped? por miatt nem juthatnak tobb energiahoz. Nem szamoltak azonban a Mars legkori aktivitasaval, ami folyamatosan megtisztitotta a napelemtablakat. Igy a Spirit 2010-ig kepes volt az adatok tovabbitasara, ami varatlan sikernek szamitott. 2010. marcius 22-en a robottal megszakadt a kapcsolat.
[1]
A NASA 2011. majus 24-evel befejezettnek nyilvanitotta a kuldetest.
[2]
A Spirit a Marson osszesen 7730,5 metert tett meg.
[3]
Fenykepez?gepekkel es mikroszkoppal is fel van szerelve, tovabba infravoros, es gamma- es alfasugarzas spektrometerrel, egy sziklaorl? keszulekkel (amivel anyagmintat tud maganak kesziteni).
Az ut es a leszallas
[
szerkesztes
]
A Spirit 7 honapos, tobb mint 400 millio kilometeres utazas utan
2004
.
januar 4-en
epsegben leszallt a Marsra, a
Guszev-kraterbe
. A
kaliforniai
Pasadenaban lev? iranyitokozpontban el?bb csak azt kozoltek, hogy az ?reszkoz biztosan talajt fogott, majd nehany perccel kes?bb maga a szonda is jelezte: sikeresen Marsot ert, es az onjaro rover bevethet? allapotban veszelte at a man?vert. A leszallasi folyamat kovetesere bevetettek a voros bolygo korul kering?
Mars Global Surveyor
marsi m?holdat es a kaliforniai Stanford Egyetem orias radioteleszkopjat is.
Maga a leszallasi m?velet 6 percig tartott azt kovet?en, hogy a szonda 130 kilometeres magassagban orankent 19 200 kilometeres sebesseggel belepett a Mars legkorebe. Ket perccel a talajteres el?tt kinyitotta a fekez?erny?jet, majd 20 masodperccel kes?bb ledobta magarol a mar feleslegesse valt h?ved? pajzsat, amely a tulhevulest?l vedte meg a
legkorbe tortent belepes
utan. Hat masodperccel a felszinre eres el?tt felfuvodtak a szonda legzsakjai, begyujtotta a helyzetenek stabilizalasara szolgalo raketakat, majd 15 meteres magassagban csupan mar csak a puha talajfogast szolgalo legzsakok maradtak rajta, es innent?l kezdve szabadesesben tette meg utja utolso szakaszat. Miutan a felszinre ert, meg egy kilometer hosszan pattogott, majd megallapodott a Guszev-kraterben kijelolt leszallokorzet teruleten.
A Spirit els? szines felvetele a Marsrol
Ezzel hat es fel ev elteltevel ismet ember alkotta szerkezet erkezett meg epsegben a Marsra:
1997
.
julius 4-en
a
Mars Pathfinder
amerikai
szonda
a mostanihoz hasonlo leszallast hajtott vegre az egitest felszinen.
Munka a Mars felszinen
[
szerkesztes
]
Kes?bb a Spirit masfel meteres teleszkopikus poznakon elhelyezett kameraival a kornyezetet 360°-ban abrazolo felvetelt keszitett. A
NASA
tudosai az elkovetkez? napokban teszteltek a Spirit m?szereit.
2004
.
januar 23-an
sikerult ujra kapcsolatot teremteni a Spirittel, miutan el?z?leg tobb mint 24 oran at nem kuldott adatokat a voros bolygorol, es a foldi iranyitokozpont tudosai mar komoly uzemzavarrol beszeltek. A
Deep Space Network
nev? halozat egyik
Madrid
melletti antennajanak sikerult vennie penteken a robot altal kuldott adatokat kozep-europai id? szerint 12 ora 34 perct?l 10 percen at, kozolte a
NASA
. Az adatatvitel sebessege masodpercenkent 10 bit volt, ami nagyon gyenge teljesitmenynek szamit. A NASA mernokei a kovetkez? orakban utasitasok sokasagat kuldtek el a Spiritnek, arra osztonozve a szerkezetet, hogy kuldjon adatokat sajat allapotarol, amib?l meg lehet allapitani a hiba okat. Az uzemzavart a robot f? szamitogepenek a memoriaja okozta, amely megtelt felesleges adatokkal.
Januar 30-an
ujra feher-fekete kepek erkeztek. A robot meg mindig ugyanabban a helyzetben volt, mint mikor el?szor megszakadt vele a kapcsolat.
2004
.
marcius 7-en
a Spirit marsjaro panoramakameraja egy, a voros bolygo egboltjat atszel?
hullocsillagot
kapott lencsevegre, amely elmeletileg a Wiesman-Skiff nev?
ustokos
egy paranyi darabja lehet.
[4]
2005
augusztusaban a Spirit felert a ?Husband Hill”-nek (=?ferj domb”) nevezett 82 meteres magaslatra a Guszev krater sikja folott.
2007
-ben a Spirit legnagyobb felfedezeset tette, amikor a talajban magas szilikattartalmu k?zetet talalt, amely akar a viz egykori jelenletere is utalhat.
[5]
Ez ev juliusa es augusztusa soran a Spirit tulelte a bolygon tombolo porviharokat, amelyek akar veget is vethettek volna a kuldetesnek.
2009
februarjaban egy szerencses szellokes-sorozat lefujta a szonda napelemtablainak egy reszer?l a port, igy javult azok hatasfoka, az eredeti megtermelt energiamennyiseg napi otven percig, a tisztabb napelemekkel masfel oraig teszi lehet?ve az el?rehaladast a felszinen.
[6]
[7]
Majusban lazabb szerkezet? talajra ert, amelybe kerekei a tengelyig belesuppedtek, es a jarm? mozgaskeptelenne valt.
[8]
A szonda kornyezetet ujraepitve, foldi laboratoriumban probaltak a szabadulashoz elvegzend? man?vereket kikiserletezni, kozben a szonda a kornyezetet, mely varatlanul erdekesnek bizonyult, kutatta, kihasznalva az id?szakban b?segesen rendelkezesre allo napenergiat.
[9]
2010
.
januar 26
-an bejelentettek, hogy a Spirit vegleg mozgaskeptelenne valt, ezzel azonban nem ert veget a palyafutasa, mert tovabbi tudomanyos meresek elvegzesere van lehet?seg. (Ezt megel?z?en tobb honapig hiabavaloan kisereltek meg a Spiritet a homokcsapdajabol kiszabaditani).
[10]
2010.
marcius 22
-en volt az utolso sikeres kapcsolat a marsjaroval. Valoszin?leg az akkumulatorok gyengesege miatt tulzottan leh?ltek a vezerl? egysegei.
2011.
majus 25
-en a NASA bejelentette, hogy feladja a kapcsolatfelveteli probalkozasokat a Spirit marsjaroval.
Kiemelked? eredmenyek
[
szerkesztes
]
A misszio soran a szonda szamtalan felfedezeshez segitette hozza a kutatokat.
[11]
- Bizonyitek a valamikori forro vizforrasok letere. ? Ez akkor valt nyilvanvalova, amikor a Spirit jobb els? kereke beszorult, es ezzel barazdat vajt a talajban. Itt amorf
szilikat
kerult a felszinre, ami jelenlegi tudasunk szerint csak forro vizfolyasoknal alakul ki.
- Bizonyitek s?r?bb legkorre es edesvizre. ? A Spirit
karbonatokat
fedezett fel a Mars felszinen. Ezek csak s?r? atmoszfera meglete eseten alakulnak ki, ami megakadalyozza a gyors parolgast. A karbonatok kemiai felepitese arrol arulkodik, hogy a viz nem volt savas, mint mas, regebbi vizfolyasoknal a Marson. Ez azt jelenti, hogy tobb milliard evvel ezel?tt elet lehetett a Marson.
- Bizonyitek az aktiv vizkorforgasra. ? Amikor a Spirit elakadt es megprobalta kiszabaditani magat, a kerekei
szulfatokat
hoztak a felszinre. Ezek az asvanyok vizzel voltak kapcsolatban meg akar 1 millio evvel ezel?tt is.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- Erik Gregersen (szerk.):
Unmanned Space Missions
, Britannica Educational Publishing, 2010,
ISBN 978-1-61530-052-5
(eBook)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Elrepul? szondak
| |
|---|
| Kering? szondak
| |
|---|
| Leszallo szondak es roverek
| |
|---|
| Tervezett Mars-szondak
| |
|---|
| Egyeb
| |
|---|