Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Ezt a szocikket nemileg at kellene dolgozni a wiki jelol?nyelv szabalyainak figyelembevetelevel, hogy megfeleljen a Wikipedia alapvet? stilisztikai es formai kovetelmenyeinek.

Rifle, Caliber .30, M1
Tipus	ontolt? puska
Orszag	USA
Tervez?	John Cantius Garand
Gyartasi darabszam	~ 6 000 000
Alkalmazas
Alkalmazas ideje	1936-1957
Haborus alkalmazas	Masodik vilaghaboru Koreai haboru Arab?izraeli konfliktus Indokinai haboru Szuezi valsag Vietnami haboru Kambodzsai polgarhaboru
M?szaki adatok
?rmeret	7,62 mm
L?szer	.30-06 Springfield 7,62×51 mm NATO
Tarkapacitas	8 darab tolteny
M?kodesi elv	gazm?kodtetes? , forgozaras reteszeles?
Tomeg	4,31-5,3 kg
Fegyver hossza	1104,9 mm
Cs?hossz	609,6 mm
Elmeleti t?zgyorsasag	16 loves/perc
Cs?torkolati sebesseg	853 m/s
Iranyzek tipusa	nyilt iranyzek
A Wikimedia Commons tartalmaz Rifle, Caliber .30, M1 temaju mediaallomanyokat.

Az M1 Garand (hivatalos megjelolese: United States Rifle, Caliber .30, M1 ; kes?bb ezt leegyszer?sitettek: Rifle , Caliber .30, M1 ; roviditett formaban pedig a kovetkez?keppen alakult: US Rifle, Cal. .30, M1 ) volt az els? ontolt? puska , melyet a gyalogsagnak szantak. A Garand 1936 -ban hivatalosan a forgo-tolozaras rendszer? M1903 Springfield puskat valtotta fel, mint az Amerikai Egyesult Allamok haderejenek szabvanyos szolgalati puskaja. A Garandot 1957 -ben az M14 ontolt? puska kovette. Ennek ellenere az M1 Garandot 1963-ig tovabbra is nagy szamban alkalmaztak, illetve 1966 -ig kisebb szamban is.

Az M1 puskat nagy szamban alkalmaztak az amerikai er?k a masodik vilaghaboru alatt, a koreai haboru alatt es kisebb szamban a vietnami haboru alatt. A legtobb M1 puskat a hadseregnek es a tengereszgyalogsagnak szantak, de tobb ezer darabot juttattak az USA szovetsegeseinek is. A Garand jelenleg is megtalalhato kulonfele hadseregek diszgardainal. A fegyvert el?szeretettel alkalmazzak polgari korokben is, mint vadaszfegyver, cellov?fegyver, illetve a gy?jt?k koreben is kozkedvelt. A fegyver manapsag is elerhet? a civilek szamara az eredeti .30-06 , valamint a .308 Winchester l?szerrel.

Tortenet [ szerkesztes ]

John Cantius Garand tervezte a vilagon els?kent rendszerbe allitott felautomata (ontolt?) puskat. A US Army ? eles ellentetben a brit hadsereggel amely sokaig az ismetl?puskat is elutasitotta gyavanak tartott katonai miatt - mindig is elegedetlen volt a hagyomanyos Mauser rendszer t?zgyorsasagaval (ami nem meglep? egy olyan hadseregt?l, amelyik az 1860-as evek ota 7 es 11 lovet? winchesterekkel harcolt, ha hivatalosan nem is volt azokkal felszerelve), igy mar az 1903-ban rendszerbe allitott M1903 Springfield puskahoz kifejlesztettek egy specialis eszkozt, a Pedersen-apparatot , amit a tarba helyezve a fegyvert automatava lehetett alakitani, igaz, ekkor csak pisztolyl?szert tuzelhetett.

Ez nem volt kielegit?, eles harcban nem is alkalmaztak a Pedersen-eszkozt. Viszont megmaradt az igeny egy ? a Mauser rendszer? Springfieldnel sokkal nagyobb t?zgyorsasagu ? komoly hadipuskara. A BAR (Browning Automatic Rifle) ugyan mar szolgalt, de ezt nagy t?zereje es automata m?kodese miatt inkabb tamogatofegyvernek tekintettek. Igy minden jelent?s gyarto palyazott a nagynak igerkez? megrendelesre. Fort Benningben tartottak a teszteket, es ott a Garand-konstrukcio olyan nagy neveket el?zott be, mint a Browning.

A fegyver gazelveteles rendszer?, akar a nemet Gewehr 41 /43, viszont a zavarzatot m?kodtet? rud (nem gazdugattyu!) nem a cs? felett helyezkedik el, mint a nemet fegyvernel, hanem alatta. A tar igen egyedi: a toltenyek egyetlen ?clip”-be, vagyis tarba vannak helyezve, es ezt a tarat kell felulr?l a puska tolteny?rebe tolni. Ez kiuruleskor egy igen jellegzetes femes hanggal kipattan a fegyverb?l. Ezt a rendszert azert alkalmaztak a mashol hasznalt, alulrol behelyezhet? tar helyett ( Gewehr 43 ; Tokarev SZVT-40 ), mert ?k nem gyavanak tartottak katonaikat, mint az angolok, hanem hanyagnak. A hadsereg vezetese attol tartott, hogy a katonak az alulrol behelyezhet? tarat csak elveszitenek, ezt pedig csak a felulr?l benyomhato tarral lattak elkerulhet?nek.

Garand eredetileg .276-os Pedersen l?szerhez tervezte ezt a tarat, ebb?l 10 db fert volna a puskaba. A hadsereg azonban a 30-06-os kalibert valasztotta, ez pedig a nagyobb ?rmeret miatt helyigenyesebb l?szer volt. Igy lett az M1 Garand puska 8 lovet?. Letezett mesterlovesz valtozata is, valamint egy cs?toldattal alkalmassa lehetett tenni puskagranat kilovesere. Bajonettel is fel lehetett szerelni. Igen szeles korben elterjedt a fegyver, a haboru utan is hasznaltak, meg a vietnami haboruban is felt?nt. (Erdekes, hogy a britek elutasitottak a puskat, es inkabb a Lee-Enfieldnel maradtak, a szokasos okbol: nehogy a ?gyava” katonak hamar elpazaroljak a l?szert… Ezzel szemben a haboru utan mind a Bundeswehr, mind az olasz es japan hader?k Garanddal lettek felszerelve). Elegans kulseje miatt szamos diszelg? alakulat is ezt a fegyvert valasztotta, s?t, a gorog hadsereg a 90-es evek vegeig kikepzesi celokra M1 Garandot hasznalt. Termeszetes ezek utan, hogy a gorogok elnoki diszgardaja, az Evzones a mai napig is Garanddal latja el a feladatait…

Az M1 Garand sportfegyverkent is nagyszer?en bevalt: tobbfele kaliberben is elerhet?, akar a vilaghaborus id?kb?l szarmazo hadifeleslegb?l, akar utangyartasokbol es masolatokbol is beszerezhet?.