| 1956-os forradalom adatai
|
 |
| A forradalom egyik esemenye: M?egyetemi diakgy?les (1956. oktober 19?23.)
|
|
| Konfliktus
| Hideghaboru
|
| Id?pont
| 1956
.
oktober 23.
?
november 10.
|
| Helyszin
| Magyar Nepkoztarsasag
|
| Szemben allo felek
|
|
| Parancsnokok
|
|
| Szemben allo er?k
|
| ismeretlen
| 31 550 f?
1130 harckocsi
|
|
| Vesztesegek
|
kb. 2500?3000 halott,
13 000 sebesult
(229 civilt kivegeztek kes?bb a megtorlasok soran)
[1]
| 722 halott
1251 sebesult
|
|
Az
1956-os forradalom
kiindulo helyszinenek, bolcs?jenek a tortenelemtudomany az 1956-os m?egyetemi esemenyeket tekinti.
A ket egyetem gyakorlatban sok szempontbol parhuzamosan m?kodott, hiszen ugyanazon epuletben m?kodott mind a Budapesti M?szaki Egyetem (BME), mind pedig az Epit?ipari es Kozlekedesi M?szaki Egyetem (EKME). Ez rendkivul sok parhuzamossagot jelentett, mint az oktatasi, mind az adminisztracios oldalon. Az egyetemek vezet?i
Dr. Gillemot Laszlo
(BME) es
Dr. Cholnoky Tibor
(EKME) rektorok voltak.
[2]
A ket egyetemre nagysagrendileg 6000 f? hallgato jart, akik kozul a munkas-paraszt szarmazasuak aranya 57% volt.
Bar az megallapithato, hogy a M?egyetemet ? szovjet mintara, ahol sok kisebb szakegyetemet hoztak letre ? szettagoltak, de ez nem volt abban akadaly, hogy a diakok kozosen lepjenek fel a helyzetuket befolyasolo kerdesek megvitatasaban. Mar joval az oktober 23-i esemenyeket megel?z?en mind a M?egyetem, mind pedig tobb tovabbi egyetem hallgatosaga sok esetben kifejezte elegedetlenseget, abban a kerdesben, hogy a hallgatoknak az eletkorulmenyei nem kielegit?ek, valamint az oktataspolitikanak tobb elhibazott dontese nagyon megneheziti a tanulast.
A mestersegesen felduzzasztott letszambol kovetkez?en komoly zsufoltsag volt, a laborok, kiserleti helyek m?kodese ellehetetlenult. A hangulatot tovabb rontotta az a teny is, hogy a hallgatok jelent?s szama (EKME-n 50%-a, a BME-n pedig kb. 1900 hallgato) diakotthonokban kapott elhelyezest, ahol mar az ev elejen szinte kibirhatatlan zsufoltsag volt. Az epuletek allaga a fenntartasra, illetve a felujitasra kapott sz?kos keret miatt pedig egyre romlott. A helyzetet nem ellensulyozta az sem, hogy a hallgatok jelent?s juttatasokat, osztondijat, szocialis tamogatast, menzat, vagy tandijmentesseget kapott, ugyanis ezekkel kapcsolatban is komoly nehezsegek merultek fel. A folyamatos osztondij-kifizetesi kesedelmek, a menza min?segenek romlasa egyre tuzelte az amugy is megkeseredett hallgatok indulatait.
A
Dolgozo Ifjusag Szovetsege
Kozponti Vezet?sege foglalkozott a kerdessel.
[3]
Az ulesen ? a diakok problemainak megtargyalasa mellett ? szoba kerult a nem sokkal korabban ujratemetett
Rajk Laszlo
es tarsainak koncepcios pere, s hatarozatban koveteltek a b?nosok eliteleset, kulonosen
Farkas Mihaly
ugyenek nyilt targyalasat, valamint a part kongresszusanak osszehivasat.
Oktober 19-i esemenyek
[
szerkesztes
]
A gy?les f? szervez?i
Bencze Jozsef
tanarsegedet,
Voltig Bela
,
Szalontai Jozsef
es
Balog Lajos
villamosmernok hallgatok voltak. Gyakorlatilag szakitottak az addigi DISZ-szel, s egyetemlegesen csatlakoztak a
Magyar Egyetemistak es F?iskolasok Szovetsegehez.
A hallgatok f?bb kovetelesei az alabbiak voltak:
- mernokok erkolcsi es anyagi megbecsuleset
- a vezet?i allasok megfelel? vegzettseghez es szaktudashoz koteset
- a katalogusrendszer azonnali eltorleset
- a nyelvek es a nem szaktargyak fakultativva tetelet
- az egyetemi hallgatok kulfoldi, allami tamogatassal torten? csoportos tanulmanyi utazasanak lehet?ve tetelet
- egyenileg, az IBUSZ-tol fuggetlenul is utazhassanak
- a fiatal mernokok kulfoldi munkavallalasanak lehet?ve tetelet es hogy ezt ne kossek politikai es csaladi feltetelekhez
- a diakotthonok tulzsufoltsaganak megszuntetese
- a menza forint normajanak felemelese
- a diakelelmezesi vallalatoknak az illetekes egyetemek hataskore ala vonasa
- az egyetemi autonomia visszaallitasa
- az egyetemi ifjusag ujjaszervezese egy uj diakvezet?seg demokratikus megvalasztasaval
- az utazasi kedvezmenyek visszaallitasa
- a m?szaki konyvek aranak leszallitasa
- tanszersegely
- a mernokkepzes letszamanak realis megallapitasa
- a vegz? hallgatok magasabb osztondija a diplomaterv kidolgozasanak idejere
- nyilt targyalas kovetelese Farkas es tarsai ugyeben
A hallgatok jeleztek, hogy amennyiben koveteleseikkel kapcsolatban erdemi el?rehaladas ket heten belul nem valosul meg, akkor tuntetest fognak szervezni, hogy ott fejezzek ki elegedetlenseguket.
Oktober 20?21-i esemenyek
[
szerkesztes
]
A hallgatok az oktober 19-en elfogadott pontokat Gillemot Laszlo rektor ele kivantak terjeszteni, aki a kuldottseget fogadta, s tamogatasarol biztositotta a diakokat, azzal a kitetellel, hogy rendkivul lenyegesnek tartja azt, hogy az egyetem normalis rendje fennmaradjon, az orak megtartasra keruljenek.
Ugyanezen a napon az EKME rektori ertekezlete targyalta a miniszteriumi ulesen elhangzottakat.
Ezzel parhuzamosan, annak hatasara, hogy
Władysław Gomułka
lengyelorszagi reformjaira Moszkva fegyveres beavatkozassal fenyeget?zott,
oktober 19-en
szamos lengyel varosban szovjetellenes tuntetesek kezd?dtek, a magyarorszagi reformellenzek a lengyelorszagi tuntet?kkel rokonszenvezett, es a diakszervezkedes is felgyorsult az egesz orszagban.
Oktober 22-i esemenyek
[
szerkesztes
]
Oktober 22-en a kora delutani orakban kezd?dtek meg a nagygy?les el?keszuletei. Az el?keszit? bizottsag - melyben az egyetem DISZ vezetese er?teljesen kapott szerepet - 25 pontban fogalmazta meg a beterjesztend? hatarozati javaslatot.
[4]
Ezzel parhuzamosan ulesezett a BME partbizottsaga, ahol az a hatarozat szuletett, hogy az egyetem tanarai ? a provokaciok kisz?rese es kordaban tartasa celjabol ? vegyen reszt az ulesen.
Maga az ules 15:00-kor kezd?dott meg az egyetem kozponti alulajaban. A feljegyzesek szerint nagyjabol 4000 es 5000 f? kozott lehetett a resztvev?k szama, s nem csak a ket egyetem, hanem mas egyetemek is kepviseltettek magukat.
A M?egyetemistak 16 pontja
A gy?lesen elfogadott 14 pontos hatarozatban az alabbi kovetelesek szerepeltek:
- Az MDP kongresszus azonnali osszehivasa, alulrol valasztott vezet?seg, az uj Kozponti Vezet?seg megalakitasa.
- A kormany alakuljon at Nagy Imre elvtars vezetesevel.
- Gazdasagilag es politikailag teljesen egyenrangu alapon es egymas belugyeibe valo be nem avatkozas elven allo magyar?szovjet es magyar?jugoszlav baratsag megalakitasa.
- Az osszes szovjet csapatok kivonasat Magyarorszagrol a magyar bekeszerz?des ertelmeben.
- Altalanos, egyenl?, titkos valasztasokat tobb part reszvetelevel, uj nemzetgy?lesi kepvisel?k valasztasaval.
- A magyar gazdasagi elet atszervezeset szakemberek bevonasaval es ennek kereteben a magyar uranerc magyar felhasznalasaval, hozzak nyilvanossagra a kulkereskedelmi szerz?deseket es vizsgaljak felul a tervgazdasagon alapulo magyar gazdasagi eletet.
- Teljes ipari munkassag azonnali normarendezeset a letminimum megallapitasa alapjan, es a munkas autonomia bevezeteset az uzemekben.
- A
beszolgaltatasi rendszer
felulvizsgalasat es az egyenileg dolgozo parasztsag tamogatasat.
- Az osszes politikai es gazdasagi perek felulvizsgalasat, az artatlanul elitelt politikai foglyok reszere a teljes amnesztiat, illetve a hatranybakerultek rehabilitalasat.
- Legyen nyilvanos targyalas
Farkas Mihaly
ugyeben es
Rakosi
szerepenek kivizsgalasat, valamint az Oroszorszagban igazsagtalanul elitelt es ott tartott magyarok hazahozatalat.
- A nept?l idegen cimer helyett a regi
Kossuth-cimer
visszaallitasat, a marcius 15-et es oktober 6-at nyilvanitsak nemzeti unneppe es munkaszunette. Uj egyenruhat honvedsegunknek.
- Teljes velemeny es sajtoszabadsag megvalositasat, radion is, es ennek kereteben kulon napilapok [!] az uj MEFESZ szervezetnek. A regi kaderanyag nyilvanossagra hozatalat es eltorleset.
- A zsarnoksag es az onkeny jelkepet, a
Sztalin-szobrot
azonnal tavolitsak el.
- Egymasert teljes szolidaritast vallalunk.
Mindezek mellett a hallgatok szolidaritasukrol biztositottak a lengyel nepet.
A diakparlament osszehivasa azonban elmaradt, mivel egyre inkabb a lengyel nep iranyaba torten? szolidaritasrol szolo masnapi tuntetes lebonyolitasaban valo reszvetel kerult el?terbe.
Oktober 23-i esemenyek
[
szerkesztes
]
A ket egyetem tanacsanak kozos dontese
1956. oktober 23-an az oktatas bar megkezd?dott az egyetemeken, de azt a rektorok 12:00-kor beszuntettek. A delel?tt folyaman a ket egyetem tanacsa kozos ulest tartott, ahol hosszas vita utan tamogatasukrol biztositottak a diakokat, de hatarozottan kertek a hallgatokat, hogy ha mindenkeppen fel akarnak vonulni, akkor a hallgatosag "?rizze meg nyugalmat, tartozkodjek minden hangos megnyilvanulastol es rendbontastol, a legnagyobb rendben, fegyelmezetten vonuljon fel."
A szervezes alatt allo felvonulast a Belugyminiszterium csak akkor engedelyezte, amikor mar elkerulhetetlennek latszott, hogy mindenkeppen megtartasra kerul. 14:00 ora korul jott meg az engedely.
A rendezett sorokban indulo tomeg ezert nagyjabol delutan fel harom-harom ora korul indult.
Az egyetemen a tanitas az 1956-os forradalom utan 1957. februar 4-en kezd?dott ujra. A tanev vegen a diakok a ket felevb?l egyszerre vizsgaztak.
1957 tavaszan indultak meg a fegyelmi vizsgalatok.
- ↑
Beszel? Online - Az 1956-os magyar forradalmat kovet? politikai megtorlas aldozatainak hiteles nevsora
- ↑
Az egyetem tovabbi vezetese: A BME dekanjai:
dr. Reuss Endre
(Gepeszmernoki Kar)
dr. Alexits Gyorgy
(Vegyeszmernoki Kar),
dr. Eisler Janos es Vasvari Nagy Ferenc mb.
(Villamosmernoki Kar),
Gerendas Istvan
(Hadmernoki Kar). Az EKME dekanjai:
dr. Gabor Laszlo
(Epiteszmernoki Kar),
dr. Vasarhelyi Boldizsar
(Mernoki Kar),
dr. Turanyi Istvan
(Kozlekedesi Uzemmernoki Kar)
- ↑
Diak- es ifjusagi mozgalmak 1956-1958. Forradalom-ellenallas-megtorlas. Dokumentumok. Felel?s szerk.: Vida Istvan. Gondolat Kiado-Nagy Imre Alapitvany, Bp. 2007., 53. o., a tovabbiakban: Diak- es ifjusagi mozgalmak 1956-1958
- ↑
A dokumentum a Politikatorteneti es Szakszervezeti Leveltarban talalhato (PIL 290. f.1/11. ?. e., 27-29. lapok)