Az Oroszlanos kapu Mukeneben
A
mukenei kultura
a gorog szarazfold kes?
bronzkori
kulturaja (Kr. e. 16?12. sz.); a
helladikus kultura
utolso szakasza. Nevet egyik legjelent?sebb lel?helyer?l,
Mukener?l
kapta. Rajta kivul fontos kozpontok es lel?helyek voltak
Pulosz
,
Sparta
es
Tirunsz
is.
Kr. e. 2200-1900 kozott a gorog szarazfoldre indoeuropai neptorzsek vandoroltak be, akiket kes?bb akhajoknak, ionoknak neveztek. A Kr. e. 16. szazadban ezek a gorog torzsek benyomultak a Peloponneszoszra. Katonailag jol megszervezett tarsadalmukba beolvadtak a felszigeten el? kisebb nepek, ett?l m?veszetuk paraszti jelleg?ve valt. Kulturajukbol es a
minoszi kultura
osszeolvadasabol Kr. e. 1600 korul keletkezett es hirtelen kiviragzott a
mukenei kultura
, melyben anatoliai es egyiptomi hatasok is ervenyre jutottak. Kr. e. 1450-t?l a mukenei torzsi vezerek elfoglaltak a
Szantorini
vulkan kitorese (kb. Kr. e. 1500 vagy 1470 korul) altal elpusztitott
Kretat
, amely a kretaiak foldkozi-tengeri uralmanak veget jelentette, es a Kr. e. 14. szazadtol a mukenei befolyas kiterjesztesehez vezetett a
Foldkozi-tenger
keleti tersege felett. A mukenei kultura az egei nepvandorlasok, a
tengeri nepek
vandorlasanak viharaiban a Kr. e. 13?12. szazadban pusztult el, mivel elvagtak kuls? nyersanyagforrasaitol. E korszak emleke
Homerosz
eposzaiban el tovabb. Az akhajok kapcsolatban alltak a
Peloponneszoszon
viragzo prehellen kulturakkal (pl. Lerna) is.
A mukenei m?veszet els? korszakat aknasirok alapjan ismerjuk. Az aknasirokbol el?kerult leletek kretai import disztargyak, kardvegek, t?rvegek. A helyi es kretai hagyomanyok otvoz?deset mutattak ki harci jeleneteket abrazolos szteleken, halotti maszkokon. Itt mar megfigyelhet?k a mukenei m?veszet alapelemei, a geometrikus mintak, linearis felosztas. A
mukenei kultura
felfedezeset
Heinrich Schliemannak
koszonhetjuk, aki a mukeneiek altal kifosztott
Trojat
is feltarta.
A mukenei civilizaciorol reszleteiben - ami eredetet, kialakulasat, a tarsadalomszerkezetet, a gazdasagot, a vallast, a tobbi civilizacioval valo kapcsolatot stb. illeti - meglehet?sen keves biztosat tudunk; az ujabb asatasok nyoman el?kerult regeszeti leletek es ujabb (a kilencvenes evekig kialakult), interdiszciplinaris alapu torteneszi elmeletek a tortenelemkonyvekben szerepl? ?palotagazdasagok” kepet reszleteiben inkabb bizonytalanabba, semmint arnyaltabba tettek.
[1]
A Schliemann altal Agamemnon alarcanak nevezett arany halotti maszk valamikor a Kr. e. 1580 es 1500 kozotti evekben keszult,
[2]
tehat mintegy 300 evvel a
trojai haboru
el?tt. Ha igy az maszk nem is lehetett a
Troja
ellen vonulo akhajok f?vezerenek az alarca, minden bizonnyal Mukene egykori uralkodojahoz tartozott, es azt tamasztja ala, hogy a Mukenei Kiralysag mar a
Kr. e. 16. szazadban
kialakult. Ez az id?szak a
hukszoszok
Egyiptombol
tortent ki?zesevel esik egybe. A Kr. e. 16. szazadi aknasirok leletei (balzsamozas nyomai, arany- es ezustberakasokkal diszitett bronzt?rok diszitesei) mellett a harci szeker hirtelen megjelenese is a kultura egyiptomi eredetet latszanak alatamasztani.
[3]
Frank H. Stubbings amerikai tortenesz szerint az aknasirokban nyugvo fejedelmi szemelyek osszefuggesbe hozhatok az Egyiptombol ki?zott hukszoszokkal.
[4]
Vannak olyan feltevesek is, amelyek szerint a hukszoszokat Egyiptombol ki?z? es a
XVIII. dinasztiat
megalapito,
I. Jahmesz
vagy Amoszisz (Nebpehtire)
farao
(Kr. e. 1552-1527) hadsereget segitettek a gorog szarazfoldon toborzott zsoldosok, akiket kretai hajosok szallitottak Egyiptom foldjere. Egyiptomban tobb olyan korabeli regeszeti lelet is el?kerult, melyek alapjan a gorog szarazfolddel valo kozvetlen kapcsolatok meglete bizonyithato.
[5]
Gorog kutatok szerint viszont a mukenei civilizacio
Gorogorszag
foldjeben gyokeredzik. Szerintuk a foldrengesek es egyeb termeszeti katasztrofak kovetkezteben meggyengult
minoszi civilizacio
a gorog szarazfoldr?l erkez? kalozok martalekava valt, akik rengeteg kincset es hozzaert? mesterembereket vittek magukkal haza. Szerintuk ez magyarazza a mukenei kultura kialakulasat es a kretai izles befolyasat.
[6]
Az N. G. L. Hammond angol kutato altal vallott eszaki eredet elmelete szerint Mukene urai a
Balkan-hegyseg
tajarol vagy meg eszakabbrol szarmaztak.
[7]
A mukenei civilizacio gazdasaga
[
szerkesztes
]
Az akhajok a minoszi kulturatol atvettek tobbek kozott a palotakulturat es a kretai kezm?ipar jellegzetes termekeit is. Bar az anyagi hagyatek egyseges vonasokat mutat, a mukenei kultura tobb, egymastol fuggetlen palotakozpont korul jott letre. F?bb kozpontjai a gorog szarazfoldon
Mukene
,
Tirunsz
es
Pulosz
,
Athen
,
Thebai
,
Gla
,
Orkhomenosz
,
Iolkosz
, majd a Kr. e. 14. szazadtol Kreta szigete es az anatoliai partvidek egy resze is mukenei uralom ala kerult. A kezm?iparnak nagy mennyiseg? import nyersanyagra ? a
bronz
el?allitasahoz
rezre
es
onra
, a luxustermekek keszitesehez
elefantcsontra
es
borostyanra
? volt szuksege. A mukenei gazdasag ezert intenziv kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn
Kis-Azsiaval
? peldaul
Miletosszal
-, tovabba
Egyiptommal
,
Italiaval
es
Sziciliaval
. A femimport megszervezesere hoztak letre a mukenei palotagazdasagokat, amelyek minoszi, illetve prehellen mintak nyoman alkalmaztak a raktari ujraelosztasos termelesi rendszert. A palotagazdasagok raktaraibol kaptak nyersanyagot es elelmiszert az egyes termel?k, akik cserebe termekeiket a raktarakba szolgaltattak be. Ugy latszik, mintha a mukeneiek Kretatol tobbet tanultak volna, mint amennyit adtak neki; uralmukra, amely egybeesik a knosszoszi
linearis B irast
tartalmazo agyagtablak koraval (Kr. e. 1400 tajan), sz?kos viszonyok, a harcias eletmod, a kezm?vesseg fejl?dese es a palotak m?veszetenek hanyatlasa a jellemz?. A kretai
linearis A irasbol
alakult ki a mukenei kultura altal hasznalt, a gorog nyelv rogzitesere atalakitott linearis B iras, amellyel a palotagazdasagok raktarainak leltarait vezettek. A fellelt agyagtablakbol kiderul, hogy minden gazdasag alapja a
mez?gazdasag
volt. A
juhokat
otvenesevel szamoltak, a
gyapju
alapegysege az egy nyajban lev? juhok egytized reszenek vagy a
kosok
egynegyedenek tobbszorose volt. Volt tobb, elkulonult, specialis foglalkozas es mesterseg: juhasz, kecskepasztor, vadasz, favago, k?m?ves, hajoepit?, acs, stb. A gabonat a n?k ?roltek es mertek ki, de a kenyeret a ferfiak sutottek meg. A feny?z? eletmod aranym?veseknek, furd?sn?knek es ken?csf?z?knek (illatszerkeszit?knek) adott munkat. Maganszemelyeknek is lehettek
rabszolgaik
, akik kovettek uruk foglalkozasat; a fogsagba hurcolt n?k munkaer?kent fontos szerepet jatszottak. Gyakran emlitik a kenyeret, az olajat, a bort. A szokasos allatokat tartottak nyilvan, kozejuk tartozott a nem tul gyakori kretai kecske is. Egy pecsetk? abrazolasa nyoman felmerult, hogy ezeket a hosszu szarvu, meltosagteljes allatokat parosaval esetleg kocsik huzasara is felhasznaltak. Azt, hogy a mukeneiek milyen zoldsegfeleket fogyasztottak, homaly fedi, de sokfele f?szert ismertek, peldaul a
mentat
, es tudjuk, hogy
Knosszoszban
a mukenei korszakban
sajtot
is ettek. A knosszoszi juhaszok es kecskepasztorok nyajaikat a palotatol tavolabb legeltettek, es kulon adoszed?k gy?jtottek be az egyes nyajak utan az allatok es a gyapju megfelel? hanyadat. Igen keves volt a
lo
, es nem sok a
szarvasmarha
. A
disznokat
kondakban legeltettek, es a zsirt kulon nyilvantartottak.
A mukenei tarsadalom
[
szerkesztes
]
Az egyes palotagazdasagok apro terulet? allamokat alkottak; elukon a
vanax
(
kiraly
) allt, aki els? emberere, a
lavagetaszra
(vezir), valamint a hivatalnokretegre es a hadseregre tamaszkodott a kuls? es bels? tamadasok kivedeseben. A hadsereg fontossaga ebben az id?ben a
Kozel-Keleten
masutt is hasonlokepp megnovekedett. A kiraly volt ugyan az uralkodo, de a
gabona
vagy a fold elosztasakor a harom f?b?l allo tanacsnak egyuttesen ugyanakkora resz jutott, mint neki, es a tanacstagokeval azonos nagysagu resz a rangban a kiraly utan kovetkez?, masik tisztsegvisel?nek. Lehetseges, bar nem bizonyitott, hogy ez utobbi gyakorolta a kiralysagban a vilagi hatalmat, a kiraly pedig inkabb a vallasit.
Agamemnon maszkja
A sirokban talalt aldozati ajandekok, az aranyalarcok, a mezben valo konzervalas olykor kimutathato szokasa arra enged kovetkeztetni, hogy kialakult nezeteik voltak a halal utani eletr?l. A kretai barlang-szentelyekben vegzett termekenysegi kultuszok vallasi rendszeruk egyik fontos elemet jelenthettek. Az epuletek romjain es a kulonboz? targyakon lathato abrazolasok szerint tobbistenhiv?k voltak. Valoszin?, hogy a gorog tragediakban el?fordulo
Iphigeneia
Mukeneben meg nagyhatalmu istenn? volt. Az istenek aldozati ajandekokat kaptak, es tulajdonnal is rendelkeztek. Mindennek ellenere biztos tudasunk nagyon csekely vallasi nezeteikkel kapcsolatban.
A mukenei kultura regeszeti leletei
[
szerkesztes
]
Atreusz sirja
A legjelent?sebb lel?hely termeszetesen a kultura nevado varosa. Mar maganak a varosnak is erdekes a felepitese: kulon negyedek vannak a kezm?veseknek, az el?kel?knek, a temet?nek. A varost fal veszi korul, amit habarcs nelkul egymasra rakott oriasi k?tombok alkotnak. Ezt a fajta falazasi modot
kuklopikus falazas
nak hivjuk. Mukene az els? gorog varos, melynek volt
akropolisza
, ez a nyugat-
mezopotamiai
,
sziriai
es
hettita
palotakomplexumbol
ered? fellegvartipus.
A legismertebb bejarat az Oroszlankapu, amely szerkezetevel az ?si megalitokra emlekeztet, a gerendajat a ranehezed? faltomeg nyomasaval szemben haromszog? teherhordo elem vedi, ez volt a boltiv el?dje, a tehermentesit? haromszog. Ezt tolti ki az oroszlanos domborm?. A ket el?leny tokeletesen alkalmazkodik a felulethez, egymas fele fordulasukkal ellensulyozzak a haromszog formajat.
Az orszag lakoi tobbnyire meredek sziklakat szemeltek ki maguknak es ott epitettek fel er?s fallal korulzart varaikat. A
tirunszi
palota helyen regebben egy hatalmas korepitmeny allt, emberek laktak benne. Mar a meredek szikla is biztos vedelmet jelentett, de falakat is emeltek kore. Az er?d magasan kiemelkedett a kis falvak kornyezeteb?l. Kulonos figyelmet szenteltek a varkapunak. Ugy helyeztek el, hogy a tamado harcosoknak jobb oldalukkal (melyet nem fedett pajzs) kellett a bejarat fele haladniuk. Az er?dnek titkos kijarata is volt, melyen at elmenekulhettek lakoi. Tobb kapun athaladva nyitott, oszlopokkal korulvett udvarba jutott az ember. Innen lephetett be a
megaron
ba, a teglalap alaku kozponti lakohelyisegbe, aminek kozepen t?zhely allt. Itt gy?ltek ossze a hidegben. ?Itt mulatoztak a phaiakok folyton, ettek es ittak, mert b?ven volt eleseguk” ? irja
Homerosz
az
Odusszeiaban
. Ennek a szomszedsagaban kisebb helyisegek sorakoztak, ezek is a nyitott udvarra vezettek. A megaron volt a palota kozpontja, ez el?tt oszlopok helyezkedtek el.
A kuls? falak csupaszak, a bels? falak fels? reszet
alabastrom
disziti, a falak tobbi reszet elenkszin?
freskok
boritjak. Az oszlopokat vastagon fedte az arany. A nepkolteszetben sokaig fennmaradt e szikrazo csarnokok emleke. A palotakban a vilagos, szimmetrikus felepites, es a formak attekinthet?sege uralkodott.
Az epiteszeti maradvanyok kozul a legregebbiek az un. aknasirok, melyekben a leletek legnagyobb resze meg a kretai kultura alkotasa vagy annak helyi utanzata.
Mukene
varain belul szamos sir talalhato. A legnagyobb
Atreusz
kincseshaza, ami egy domboldalon epult. A sir alapja 15 meter atmer?j? kor,
alkupola
magasodik fole. Mar kiraboltan fedeztek fel, de a tobbi sirban talaltak ertekeket, peldaul arany halotti maszkokat (
Agamemnon halotti maszkja
),
tiarakat
, dragak?vel diszitett t?roket, ekszereket es serlegeket. Ezek kozul az egyik leghiresebb az Atheni Nemzeti Muzeumban ?rzott
?Nesztor-serleg”
. Nevezetesek meg az ugyanitt lathato ?vaphioi aranyserlegek”, melyek a Kr. e. 15. szazad korul keszultek. A bels? k?falakat arany viragok diszitettek. Az egesz epitmeny attekinthet?, fejlettek az
aranyviszonyok
. A gorog utazo,
Pauszaniasz
egy
piramishoz
hasonlitja a siremleket.
A mukenei diszitesi mod, az un. ephurai stilus els?sorban a fazekas-m?vesseg emlekein figyelhet? meg. A Kr. e. 14. szazadbol szarmazo
alboltozatos
, centralis elrendezes?, monumentalis kupolasirok, a kuklopikus falmaradvanyok, az er?dok es palotak mar jellegzetesen mukeneiek. A nyitott kretai palotakkal szemben a mukenei kozpontok 6-7 meter vastag fallal vedett er?dpalotak. Mukeneben a varkaput bastyak is vedtek.
Az uralkodok kupolasirjai olyan jelent?s megkulonboztet? elemek, hogy a korszakot a
kupolasirok dinasztiaja
neven is emlitik, holott
Mukene tenyleges uralkodoirol
gyakorlatilag semmit sem tudunk.
A mukenei kulturara er?sen hatott a
kretai kultura
. T?luk vettek at nemcsak a
linearis B irast
, amit mar gorog nyelvre alkalmaztak, hanem a festeszet formakincset is. Freskokkal diszitettek a palotak trontermeit, mint a pulosziet. Kocsiverseny, lantjatekos madarakkal, hasonlo vidam jelenetek lathatok elenk szinekkel. A freskokon a kretai alapokra epulve uj temakent a mukenei kulturaban jelent meg a vadaszat es a varostrom abrazolasa.
A kes? mukenei kor kulturaja
[
szerkesztes
]
A Kr. e.12. szazadban elpusztult Mukene, Tirunsz es Pulosz a langok martaleka lett, tobb kisebb kozpont elneptelenedett. Er?ditmenyeiknek roppant merete, falaiknak sulya arra enged kovetkeztetni, hogy a mukeneiek intellektualisan magas szint?, igen feny?z? eletet eltek. Kereskedelmuk elert Szicilian es a
Lipari-szigeteken
at egeszen az
Iberiai-felszigetig
. A mukenei emberek palotainak hideg gazdagsaga, sirjaik oszlopai es a testukon viselt vert gondosan kidolgozott stilusa egyseges izlest tetelez fel, egy megallapodott tarsadalmat vetit elenk. Harci szekereik konny?ek voltak, vazuk hajlitott fabol keszult, kocsiszekrenyuk keskeny, ket lo huzta, ennek ellenere a Kr. e.13. szazadi mukeneiek agyagedenyein abrazolt harci szekerek nemelyike eleg er?s volt ahhoz, hogy harom vagy negy hajtot is elbirjon. A harci szekerek f? gyartobazisai a puloszi m?helyek voltak. A kocsi egesz sulya meg a lovak nyakara nehezedett, kantarkent az alladzoval (allszijjal) ellatott csusztathato hurok szolgalt. Mukenei fazekas-termekeket, altalaban valoszin?leg illatszert tartalmazo, kis edenyeket talaltak Sziciliaban, Del-Italiaban es Spanyolorszagban, valamint sok kis-azsiai telepulesen.
- ↑
K?szegi:
K?szegi Frigyes:
A tortenelem kuszoben.
Budapest: Kossuth Konyvkiado. 1984.
ISBN 9630922673
- M?veszeti lexikon I?IV.
F?szerk. Zador Anna, Genthon Istvan. 3. kiad. Budapest: Akademiai. 1981?1983.
- Szentkiralyi Zoltan: Az epiteszet vilagtortenete
- Szentkiralyi Zoltan - Detshy Mihaly: Az epiteszet rovid tortenete
- Officina Egyetemes Lexikon. Officina Nova Kiado 1994.
ISBN 963-8185-87-2
- Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiado 2001.
ISBN 963-9257-09-5
- Peter Levi: A gorog vilag atlasza. Helikon Kiado 1994.
ISBN 963-208-323-7
- M?veszeti kislexikon. Akademiai Kiado 1973.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]