Mecs Imre
Stekovics Gaspar felvetele
Szuletett	1933 . szeptember 4. Budapest [1]
Elhunyt	2023 . januar 19. (89 evesen) [2] [3]
Allampolgarsaga	magyar
Nemzetisege	magyar
Hazastarsa	Magyar Fruzsina
Gyermekei	Monika, Imre, Laszlo, Mate, Anna, Balint, Janos, David
Foglalkozasa	villamosmernok, politikus, orszaggy?lesi kepvisel?
Tisztsege	magyarorszagi parlamenti kepvisel? (1990. majus 2. ? 1994. junius 27.) magyarorszagi parlamenti kepvisel? (1994. junius 28. ? 2010. majus 13.)
Sirhelye	Obudai temet? [4]
Parlament.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz Mecs Imre temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Mecs Imre ( Budapest , 1933 . szeptember 4. ? 2023 . januar 19. ) magyar villamosmernok, politikus. Az 1956-os forradalomban el?bb halalra, majd eletfogytiglani bortonbuntetesre iteltek. 1963-ban szabadult, ezt kovet?en villamosmernokkent dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdemenyezesek Halozata , majd az ebb?l kialakulo Szabad Demokratak Szovetsege alapito tagja. 1990 es 2010 kozott (ket kisebb megszakitassal) orszaggy?lesi kepvisel? (1990?2006 SZDSZ, 2006?2010 MSZP).

Elete [ szerkesztes ]

Edesapja id. Mecs Imre (1897?1977), egy felvideki szlovak falu magyar kantortanitojanak fia, orvos volt. Edesanyja, Lengyel Iren Klara (1912?1994) nyelvtanar, felvideki nemesi csaladbol szarmazott.

Mecs Imrenek nyolc gyermeke van. Dongol? Judittal kotott hazassagabol szuletett Monika (1967), Imre (1970), Laszlo (1973). 1985-ben megismerte Magyar Fruzsina szinhazi dramaturgot ( Magyar Balint szociologus, politikus hugat), es 1985 szeptembereben osszekotottek eletuket. Kozos gyermekeik Mate (1987), Anna (1988), Balint (1990), Janos (1991) es David (1994).

Mecs Imre 1951 -ben a budapesti Eotvos Jozsef Gimnaziumban erettsegizett. 1952 -ben felvetelt nyert a Budapesti M?szaki Egyetem Villamosmernoki Karara, ahol 1957 -ben abszolutoriumot szerzett. 1963-as altalanos amnesztiaval torten? szabadulasa utan eveken keresztul probalkozott kervenyeivel, hogy lediplomazhasson, de csak 1975 -ben szerezhette meg villamosmernoki oklevelet.

1956-os forradalom [ szerkesztes ]

1956 -ban eljart a Pet?fi Kor vitaira. Reszt vett az 1956-os forradalomban, a nemzet?rseg szervezeseben. Kes?bb szerepet vallalt az ellenallasban, amelyet az egyetemek, a munkascsoportok es a felkel? csapatok maradvanyainak reszvetelevel szerveztek.

1957 juniusaban letartoztattak. 1958 . majus 22-en ?a nepkoztarsasag megdontesere iranyulo szervezkedes vezeteseert” halalra iteltek. Az iteletet 1959 februarjaban eletfogytiglani bortonbuntetesre valtoztattak.

1963 marciusaban az altalanos amnesztia kereteben szabadult. Harom evig rend?ri felugyelet alatt allt, tiz evig politikai jogvesztes sujtotta. Szabadulasa utan problemakat okozott szamara az elhelyezkedes, vegul 1963 -tol 1974 -ig a Hiradastechnika Szovetkezet fejleszt?mernoke lett.

1970-es es 1980-as evek [ szerkesztes ]

1974?75-ben az Hiradastechnika Szovetkezet f?konstrukt?re volt, 1976?1983 kozott az Ora es M?szer Szovetkezet tanacsado mernoke, majd 1983-tol 1990-ig a Ganz K. K. fejleszt?mernoke volt.

Eveken keresztul probalkozott kervenyeivel, hogy lediplomazhasson, de csak 1975 -ben szerezhette meg villamosmernoki oklevelet. Tudomanyos fokozatot politikai multja miatt nem szerezhetett, kutatointezetben sem dolgozhatott, annak ellenere, hogy harmincket szabadalma van az elektronika kulonboz? szakteruletein, es mintegy hatvan tudomanyos cikke jelent meg magyar es kulfoldi folyoiratokban. ^{[ forras? ]}

1969 ota a Hiradastechnikai Tudomanyos Egyesulet, 1970 ota a Magyar Elektrotechnikai Egyesulet es a Merestechnikai es Automatizalasi Tudomanyos Egyesulet, 1972-t?l a Neumann Janos Szamitogep-tudomanyi Tarsasag tagja. A Kivalo Feltalalo kituntetes ezust fokozatat egyszer, arany fokozatat haromszor nyerte el.

1975 -ben kapcsolatba kerult a szervez?d? demokratikus ellenzekkel. 1979 -ben alairta a csehszlovakiai Charta ’77 mozgalom bebortonzott vezet?i melletti szolidaritasi nyilatkozatot. 1983 -ban egy volt halalraitelt bajtarsa temetesen elmondott beszedeert rend?rhatosagi figyelmeztetest kapott, allasabol elbocsatottak. 1984 -t?l 1989 -ig a Duna Kor tagja volt. 1985 -ben ellenzeki kepvisel?jeloltek allitasat szorgalmazta a valasztasokon, es nepszavazast kezdemenyezett a b?s?nagymarosi vizlepcs? kerdeseben.

1988 -ban alapito tagja es szoviv?je lett a Szabad Kezdemenyezesek Halozatanak, alapitoja tagja a Szabad Demokratak Szovetsegenek es a Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsagnak .

A rendszervaltas utan [ szerkesztes ]

1988 -ban bekerult az SZDSZ ugyviv?i testuletebe, e tiszteben 1996 . novemberig az osszes tisztujitas alkalmaval ujra bizalmat kapott. A TIB-ben is vezet?segi tag volt, de tisztet?l a szervezet politikai iranyvonalanak a megvaltozasa miatt 1992 -ben megvalt.

1997. januar 16-an a Francia Becsuletrend tiszti fokozataval tuntettek ki.

Az 1990 . evi orszaggy?lesi valasztasok masodik fordulojaban Budapest 23. sz. ( Rakospalota , Ujpalota es Pestujhely ) valasztokeruleteben az els? helyen vegzett. 1990 . majus 3-atol a parlament honvedelmi allando bizottsaganak es nemzetbiztonsagi kulonbizottsaganak a tagja, 1994?1998 kozott a honvedelmi bizottsag elnoke volt. A honvedelmi allando bizottsagon belul a szemelyi ugyek, szervezes albizottsag munkajaban vett reszt. 1992 . februarig a bizottsag alelnoke volt. 1992 . junius 13-an az SZDSZ szocialliberalis platformjanak egyik alapitoja es vezet?je volt.

Az 1994 . evi orszaggy?lesi valasztasokon volt valasztokeruleteben indult, szerepelt az SZDSZ budapesti (4.) es orszagos (11.) listajan is. Mint egyeni jelolt a valasztasok masodik fordulojaban Hajdu Laszlo ( MSZP ) mogott 30,18%-kal a masodik helyen vegzett, mandatumat a budapesti teruleti listarol szerezte. Az Orszaggy?les honvedelmi allando bizottsaganak az elnoke, ezen belul elnoke az elvi, biztonsagpolitikai, katonai albizottsagnak is. Az SZDSZ-frakcio honvedelmi munkabizottsaganak is a vezet?je. Az IPU magyar csoportja magyar-indonez barati tagozatanak az elnoke, a magyar-izraeli, magyar-osztrak es magyar-thaifoldi barati tagozatok tagja. Az SZDSZ 1996 . novemberi tisztujito kuldottgy?lesen elvesztette ugyviv?i testuleti tagsagat; az orszagos tanacs 1997 . januari tisztujitasakor sikertelenul palyazott a testulet elnoki tisztere. 1998 -ban es 2002 -ben az orszagos listarol jutott a parlamentbe.

2006 -ban MSZP -s szinekben indult a parlamenti valasztasokon. Az orszagos listarol jutott a parlamentbe ^[5] . Eredeti elkepzelese szerint kozos SZDSZ-MSZP jeloltkent kivant volna indulni a f?varos I. keruletenek 1-es szamu valasztokorzeteben. A liberalis part helyi szervezete tamogatta a kepvisel? egyeni jeloleset, azt az SZDSZ ugyviv?i testulete is jovahagyta, a kozos jeloltseget azonban nem tamogatta a vegyes korzetben szinten jelolesi joggal biro II. keruleti szervezet. ^[6] 2011 januarjaban megujitotta felfuggesztett SZDSZ-tagsagat. ^[7]

2010 ota civil mozgalmak szervez?je es resztvev?je. A Szabadsag teri ellenallas (Tiszta emlekezettel a szabadsagert, a demokraciaert ? csoport) arca, szervez?je, resztvev?je, felszolaloja, majd a Visszahozzuk a forradalom langjat civil mozgalom elinditoja es szervez?je. A Ligetert is kiallt, tobbszor jelen volt. Tuntetesek, megmozdulasok allando resztvev?je.

Konyve [ szerkesztes ]

• Napirend utan. Nem sz?nt meg a szabadsagharc november 4-e utan ; Mundus, Budapest, 2006 (1956/2006) + CD

Dijai, elismeresei [ szerkesztes ]

• Francia Koztarsasag Becsuletrendje (tiszti fokozat) (1997)
• Radnoti Miklos antirasszista dij (2004)
• Szabadsag H?se emlekerem (2006)
• Budapest diszpolgara (2023) /posztumusz/ ^[8]

Forrasok [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• Mecs Imre orszaggy?lesi adatlapja
• Mecs Imre hivatalos honlapja

Irodalom [ szerkesztes ]

• Elek Istvan : Rendszervaltoztatok husz ev utan, Magyar Radio Zrt. es Heti Valasz Lap- es Konyvkiado Kft., 2009 (Interju, 272?278. o.)