Mate-passio
Zeneszerz?	Johann Sebastian Bach
Opusszam	244 (Bach-Werke-Verzeichnis)
?sbemutato	1727 . aprilis 11.

A Mate-passio (BWV 244) Johann Sebastian Bach szolistakra, kett?s korusra es zenekarra irott oratorikus passioja . A m? gerincet Jezus Krisztus szenvedesenek es halalanak Mate evangeliuma szerinti elbeszelese szolgaltatja. Ezt egeszitik ki kozbeekelt passio-koralok, valamint Picander nevel? celzatu, ahitatos koltemenyei szabad korustetelek es ariak formajaban megzenesitve. A Mate-passio es a Janos-passio Bach egyeduli, teljessegeben fennmaradt, hiteles passioi. Kozel harom oras el?adasi idejevel a Mate-passio Bach legterjedelmesebb m?ve, mely csucspontot jelent a protestans egyhazzeneben. ^[1] Az ?sbemutatora 1727. aprilis 11-en kerult sor a lipcsei Tamas-templomban . Bach halala utan a m? feledesbe merult. 1829-ben a darab Felix Mendelssohn Bartholdy vezenyletevel ujra megszolalt, es ez inditotta el a Bach-reneszanszot.

A m? keletkezese es tortenete [ szerkesztes ]

Hatter [ szerkesztes ]

A kereszteny egyhazkozosseg eleteben kezdett?l fogva kiemelt szerep jut a bibliai passiotortenetnek, mivel Krisztus szenvedese es halala kozponti jelent?seg?. Ezek a bibliai fejezetek az urvacsora szertartasan es az egyhazi ev liturgiajaban unnepelyes el?adasuk kovetkezteben kiemelt figyelmet kapnak. A kulonboz? szerepek ( Evangelista , Jezus , Poncius Pilatus es masok) szetosztasan alapulo dramatizalasa valoszin?leg mar az 5. szazadban megkezd?dott. Heinrich Schutz kulonfele szolamokra osztotta ki ezeket a szerepl?ket, az embercsoportokat pedig, mint tobbszolamu korust leptette fel. Del-Nemetorszagban a 16. szazad vege fele alakult ki a hagyomany, melyben a passiotortenetet a kozosseg altal enekelt koralok szakitjak meg. Korusteteleket es ariakat, mint szabad, kolt?i darabokat, a 17. szazad ota irnak hozza. ^[2]

A kes? barokkban a passiotortenetet harom kulonboz? modon zenesitettek meg: passiokantatakent, szabad atkoltes? passio-oratoriumkent es ?oratorikus passiokent”. Bach a Janos- es a Mate-passioval ez utobbit valasztotta. Kozel 100 evig (1669?1766) elt Lipcseben a hagyomany, hogy a passio szovegeket a reggeli istentisztelet alatt szertartasosan vegigrecitaltak ugy, hogy az evangeliumi szoveget a gregorian-enek modjara szolaltattak meg. El?szor az Uj-templomban (Neue Kirche) engedelyeztek a tobbszolamu eneklest (?figuraliter”) 1717-ben, majd 1721-ben a Tamas-templom, 1724-ben a Miklos-templomban (St. Nikolai Kirche), majd pedig valtakozva a ket f?templomban. A passiozene a 14 orakor kezd?d? negy?ot ora hosszat tarto delutani istentisztelet kereteben szerepelt, miutan mar 7-t?l 11 oraig lezajlott a reggeli istentisztelet. ^[3] A mai el?adoi gyakorlattal szemben Bach passioi az istentiszteletek reszet kepeztek, es nem tekintettek koncert zenenek.

?sbemutato [ szerkesztes ]

Amennyire egeszen 1975-ig az 1729-es evet tartottak a m? keletkezese id?pontjanak, ^[4] olyannyira vitathatatlanna valt id?kozben, hogy a Mate-passio els? el?adasara 1727. aprilis 11-en, Nagypenteken kerult sor. Mar Karl Friedrich Zelter is felvetette a kerdest egy kommentarban a Mate-passio 1829-es 100 eves jubileumi, Mendelssohn-fele el?adasanak kapcsan, ?[…] valoban els? volt-e ez az el?adas? Az emlitett evb?l valo regi templomi szovegb?l nem derul ki.” 1975-ben Joshua Rifkin mutatta ki, ^[5] hogy az ?sbemutatora 1727-ben kerult sor, igy az 1729-es nagypenteki el?adaskor a passio mar masodik alkalommal hangzott el. ^[6] Ezenfelul a Mate-passiot 1736-ban, es feltetelezhet?en 1740-ben (vagy 1742-ben) is eljatszottak atdolgozott valtozatban.

Az 1727-es datummal vilagossa valik a kapcsolat az elt?nt, 2010-ben Alexander Ferdinand Grychtolik altal rekonstrualt Klagt, Kinder, klagt es aller Welt (BWV 244a) kantataval, a Lipot, anhalt-kothen-i fejedelem szamara keszult ugynevezett Kothener Trauermusikkal (azaz Kotheni gyaszzenevel). A fejedelmi gyaszzene 1729. marcius 24-en kerult bemutatasra. A parodia eljaras alapjakent a Mate-passio szolgalt, melyb?l Bach ket korustetelt es het ariat vett at. ^[7] Igy a szeles korben elterjedt nezet, mely szerint Bach egyhazi zenejet sohasem hasznalta fel parodia eljarassal keszult vilagi m? alapjakent, nem allja meg a helyet. Egy fejedelem gyaszzeneje persze nem sorolhato egyertelm?en a vilagi zenehez, mivel vegyiti a vallasos es vilagi elemeket. ^[8] A gyaszzene keletkezesevel kapcsolatban gyakorlati okokra is gyanakodhatunk. Mivel a szoveget el?zetesen meg jova kellett hagyatni, a zenet pedig betanitani, Bachnak egyszer?en nem volt ideje egy teljesen uj kompozicio megirasara. ^[9]

1723-ban Bach a varosi tanaccsal szerz?desben kotelezte magat, hogy olyan egyhazzener?l gondoskodik, ? mely nem tul hosszu es nem olt operai jelleget (’opernhafftig’), hanem a hallgatot ahitatra buzditja. ” ^[10] Miutan Bach 1724-ben el?szor, majd 1725-ben egy atdolgozott valtozatban is bemutatta Janos-passiojat, 1726-ban Friedrich Nicolaus Brauns 1702-ben irt Mark-passiojat vezenyelte, melyet koralokkal egeszitett ki, es a lipcsei gyakorlathoz igazitott. ^[11] A Mate-passio a Janos-passiot majd egyharmadnyi plusz hosszaval es ketkorusos szerkezetevel is felulmulja. Bar Bach eleteben nehanyszor el?adtak, az egyhazkozseg, Lipcse varos es a helyi zeneszeret? kozonseg semmifele reakciojarol nem tudunk. A helyi sajtoban es a Bachhoz kozelallo szemelyek feljegyzeseiben sem talalunk utalast sem az el?adasokra sem pedig a m? jelent?segere. Ugy t?nik, a m?vel a kortarsak egyszer?en nem foglalkoztak. ^[12]

Valtozatok [ szerkesztes ]

A ma ervenyesnek tekintett es a legtobb el?adas alapjaul szolgalo m?valtozat 1736-bol szarmazik. Ez egy, az 1730-as evek masodik feleb?l szarmazo tisztazatban maradt fonn, ^[13] amelyet Bach legszebb es leggondosabb autografjakent tartanak szamon, s amely mutatja, milyen nagy jelent?seget tulajdonitott munkajanak Bach maga. ^[14] Egyedulallo az ? eseteben a bibliai szovegnel es az ?O Lamm Gottes unschuldig” kezd?koralnal alkalmazott voros tinta szimbolikaja. ^[15] Carl Philipp Emanuel Bach orokolte apja halala utan ezt es meg szamos mas keziratot, amelyek kes?bb Georg Poelchau magantulajdonaba kerultek. A partitura ma a berlini Staatsbibliothekhoz tartozik es legertekesebb eredeti keziratukkent tartjak szamon. Restauralasa, melyhez az ugynevezett Papierspaltverfahren technikat (?papirhasitasi eljaras”) alkalmaztak, igen koltseges es munkaigenyes vallalkozasnak bizonyult. ^[16]

A Mate passio 1729-es, korai valtozata (BWV 244b) egy csak mostanaban tudomanyosan feldolgozott, Johann Christoph Farlautol szarmazo partitura masolatanak felel meg, mely 1755?56 korul keletkezett. ^[17] Ezt els? izben 2000 marciusaban a Thomanerchor es a Gewandhaus zenekara Georg Christoph Biller, a Tamas templom karnagya vezenylete alatt adtak el? Szapporoban , es 2007 marciusaban keszult bel?le felvetel ugyanezzel az egyuttessel. A korai valtozatban Bach a ketkorusos felosztast ? amely a hangszerekre is vonatkozik ? meg nem egeszen vitte vegig, ugyanis ebben a ket korus kozos continuo szolamot hasznal egyetlen orgonaval. Ezenkivul Altnikol az evangelista szolamanak kiseretet meg hosszu hangokkal irja ? ahogyan azt Bach maga is teszi a partitura kes?bbi valtozataban, mikozben az egyes szolamokban rovidebb hangokat irt. Az m? els? valtozataban a kes?bb 23. sz. koral ? Ich will hier bei dir stehen ” helyett az ? Es dient zu meinen Freuden ” strofa all. A legkomolyabb valtoztatast Bach az els? resz vegen hajtotta vegre: a nagyszabasu ? O Mensch, bewein dein Sunde groß ” (35. sz.) koralfeldolgozas helyett, mely eredetileg a Janos passiot vezette be, a ? Jesum lass ich nicht von mir ” egyszer? koral hangzott el a Mate passio els? valtozataban. ^[18] Ezen kivul a passio majdnem minden teteleben vannak elteresek, reszben a zeneben, a szovegalahelyezesben vagy a hangszerelesben. Igy peldaul a masodik resz nyitoariajat basszus enekli, a ? Ja freilich will in uns das Fleisch und Blut”/?Komm, sußes Kreuz ” arioso es ariaban gamba helyett lant szerepel, amit masodik valtozatnak kell tartanunk, ugyanis a gambaszolamnak olyan jelent?s atalakitasara kerult sor, hogy aligha tekinthetjuk a kivalasztott hangszerre jellemz?nek. A lant valoszin?leg potmegoldas volt, mivel nem allt rendelkezesre megfelel? gambajatekos. A nyitokorusban kerdeses, hogy a Bach altal hasznalt ? O Lamm Gottes unschuldig ” koral cantus firmust 1729-ben egyaltalan enekeltek-e, mert itt a fafuvosokon is elhangzik hangszeres idezetkent. Ezenkivul az ?O Schmerz!” ariosoban a harantfuvola szolamat a kes?bbi valtozatban itt egyedul alkalmazott blockflotek jatsszak. ^[19]

Fogadtatas [ szerkesztes ]

A Mate passio nehany egyszer? negyszolamu (cantional-szerkesztes?) koralfeldolgozasa fellelhet? a Carl Philipp Emmanuel Bach altal kozreadott koral gy?jtemenyekben. ? maga apja mas m?veib?l szarmazo nehany tetel mellett atvett harom koralt es het korustetelt a Mate-passiobol a sajat Passio-Pasticciojahoz, amelyet 1769 es 1787 kozott Hamburgban tobbszor el?adtak.

1829-t?l Bach-reneszansz kezd?dott a Mate-passio Bach halala utani els? ujrael?adasaval egy majdnem felere roviditett verzioval, amelyet a kozel szazotven enekesb?l allo berlini Sing-Akademie, nehany hettel kes?bb pedig Frankfurt am Mainban a Cecilia Egyesulet adott el? Felix Mendelssohn-Bartholdy vezenyletevel. Leginkabb ariakat es koralokat hagytak el a dramai reszek kedveert, nehany tetelt athangszereltek, am a szoveget, Zelter el?adasaitol elter?en, nem irtak at. Mendelssohn szamara Bach eredeti partiturajanak egy masolata szolgalt alapul. ? maga kiserte a recitativokat kalapacszongoran, mert orgona nem allt rendelkezesre. A m? els? nyomtatott kiadasara 1830-ban, a Schlesinger kiadonal kerult sor. 1829 utan Bach m?veit minden evben jatszottak koncerten 1840-ig, ezutan rendszertelenul. A m? sorsa a 19. szazad folyaman a tovabbiakban meglehet?sen viszontagsagos volt es cseppet sem mondhato folyamatosnak. Mendelssohn elkotelezettsege Bach zeneje irant szeles korben tudatositotta jelent?seget, es hozzajarult a lipcsei Bach-Gesellschaft 1850-es megalapitasahoz. A 19. szazad veget?l a Mate-passio a varosi polgarsag koncertprogramjainak allando reszeve valt, bar szimfonikus hangzasideal alakult ki. Az egesz 19. szazad folyaman oriasi meret? egyuttesek adtak el?, 300-400 zenesszel. El?szor 1912-ben szolalt meg a roviditetlen valtozat, amely mara altalanossa valt.

1921-ben Feruccio Busoni egy szcenirozott el?adast javasolt a Mate passiobol, miutan Edward Gordon Craig angol rendez? 1914-ben els? izben tervezett egy szinpadi valtozatot, mely azonban az els? vilaghaboru kitorese miatt nem valosulhatott meg. Busoni szerint a cel erdekeben az ariakat nagyreszt torolni kellett volna, mivel ezek a ?cselekmenyt oda nem ill? modon foltartoztatjak es […] megszakitjak”. A szinpadkepet a Piscator-fele szinpadhoz hasonlithatoan ketszint?nek tervezte, hogy tobb esemeny megjelenithet? legyen egyidej?leg, kozepen egy szoszekkel es a korus szamara egy-egy gotikus katedralissal mindket oldalon. 1930-ban Max Eduard Liehburg egy forgatokonyvet adott ki Bach ket nagy passiojanak szinpadi valtozatabol, amelyekhez harom sikot tervezett. Ezekb?l a tervekb?l azonban semmi nem valosult meg. John Neumeier a Mate passiot 1981-ben balett formajaban mutatta be Hamburgban, ennek koreografiajat iranymutatonak tartjak.

A 20. szazadban szamos rendkivul kulonboz? hangfelvetel keszult hires karmesterekkel es el?adom?veszekkel (modern el?adasban: Wilhelm Furtwanglerrel , Karl Richterrel , Otto Klempererrel , Rudolf Mauersbergerrel , Peter Schreierrel , Helmuth Rillinggel , Solti Gyorggyel , Enoch zu Guttenberggel es historikus el?adasban: Nikolaus Harnoncourttal , Gustav Leonhardttal , Ton Koopmannal , John Eliot Gardinerrel , Philippe Herreweghevel , Masaaki Suzukival ). Az interpretacios lehet?segek szeles skalajat mutatjak be a hagyomanyos egyuttest?l a romantikus hagyomanyon alapulo monumentalis felfogasig, illetve a historikus el?adasmod szellemet kovet? kisegyuttesig. Az 1980-as evekben tortent kiserletek, hogy a passioel?adast visszaallitsak a liturgikus istentisztelet keretei koze, csupan egyszeri probalkozasok maradtak.

A m? felepitese [ szerkesztes ]

A monumentalis dramatikus-epikus m? impozans sztereofon hatasa a kett?s korus es -zenekar reven bontakozik ki, melyen belul a korusok gyakran parbeszedet folytatnak egymassal. A m? mindket reszet keretezi egy-egy nagy nyito- es zarokorus, melyek kozul kiemelkedik a leny?goz? es egyedulallo nyitokorus. Koztuk sokfele, atlathato terjedelm?, elmelked? aria talalhato, melyek Jezus szenvedeset fejezik ki erzekletesen. A recitativok, ariak es korusok koze koralok epulnek be, melyek a cselekmeny dramaturgiai csucspontjaira vonatkoznak. Kozponti szerepet tolt be Paul Gerhardt koralja, az O Haupt voll Blut und Wunden, amely kulonboz? harmonizalassal es strofakkal osszesen otszor hangzik el a m?ben, es annak zart szerkezetet biztosit.

A m? a valamivel rovidebb els? reszb?l, amely a zsido f?tanacs gyilkossagi terver?l, Jezus bethaniai felkeneser?l, az utolso paskavacsorarol es a Gecsemane kertben valo elfogatasrol szol, valamint a terjedelmesebb masodik reszb?l all, amely a zsido tanacs el?tti kihallgatasrol, Peter arulasarol, Pilatus bunteteser?l, Jezus megszegyeniteser?l, keresztre fesziteser?l, halalarol es temeteser?l szamol be. A ket resz kozott hangzott el Bach idejeben a korulbelul egyoras predikacio.

Picander m?vet cimfeliratokkal tizenot jelenetre osztja, mig a passiotortenet hagyomanyosan otreszes felosztasbol indul ki: kert, papok, Pilatus, keresztre feszites es temetes. Noha Bach Mate-passiojaban meg felismerhet?ek ilyen jelenetek, az egyseges szerkezetb?l kifolyolag a hatterbe huzodnak. Bach maga ezzel a felirattal latta el passiojat a kezirat-tisztazati cimlapjan (1740-ben): ?Passio Domini Nostri J. C. Secundum Evangelistam Matthaeum Poesia per Dominum Henrici alias Picander dictus Musica di G. S. Bach Prima Parte“ (A mi Urunk, Jezus Krisztus szenvedese Mate evangelista szerint, Henrici ur avagy Picander koltemenyere, J. S. Bach zenejere, els? resz) es a masodik reszt ?Passionis D. N. J. C. secundum Matthaeum a due Cori Parte Secunda“ (A mi Urunk, Jezus Krisztus Mate szerinti szenvedesenek masodik resze, ket korusra).

Mate evangeliumabol vett folyamatos bibliai szoveget Bach huszonnyolc jelenetre bontja, melyet koralok es szabad versek szakitanak meg azert, hogy ily modon az id?t megallitsak, es athidaljak a tavolsagot az egykori szenvedestortenet es a hallgatosag jelenkora kozott. Bach a Mate-passioban ugyanazokat a formai elemeket alkalmazza, mint a Janos-passioban es oratoriumaiban (Karacsonyi Oratorium, Mennybemeneteli Oratorium es Husveti Oratorium). A terjedelem es a sok elbeszel? jelenet miatt mindazonaltal nagyobb hangsuly esik az epikai jellegre.

Gyakran kulcsszavak kotik ossze a bibliai szoveget az ariakkal es a koralokkal, igy nincs az a benyomasunk, hogy a m? egyedulallo szamok sora, mint a zartszamos opera, hanem egy zart egesz, melyben egy cselekmenysor bontakozik ki. Masreszt hidat kepeznek a jelenkorhoz. Igy valaszol a 16. sz. koral a tanitvanyok ijedt kerdesere az arulorol (?Herr, bin ich’s?” ? ?En vagyok-e az, Uram?”): ?Ich bin’s, ich sollte bußen” ? ?En vagyok az, b?nh?dnom kellene”, es ezzel a hallgatora vonatkoztatja a valaszt. Hasonlo modon Jezus felszolitja a faradt tanitvanyokat: ?bleibet hie und wachet mit mir!“ ? ?maradjatok itt, es virrasszatok envelem“ (24. sz.) melyre az azt kovet? recitativo (?wie gerne blieb ich hier!” ? ?mily szivesen maradnek itt!”) es a 26. sz. aria (?Ich will bei meinem Jesu wachen“ ? ?En Jezusommal akarok virrasztani”) valaszol a hiv? neveben, mikozben a masodik korus igy keretezi a tetelt: ?so schlafen unsre Sunden ein” ? ?igy alusznak el b?neink”. A 30. sz. recitativo utolso szavai utan, hogy tudniillik a szenvedesben is az ? mennyei atyjanak akarata teljesuljon: (?so geschehe dein Wille” ? ?legyen meg a te akaratod”), a 31. sz. koral kovetkezik: ?Was mein Gott will, das g’scheh allzeit, sein Will, der ist der beste” ? ?Amit Isten akar, legyen meg mindig, az ? akarata a legjobb”, amely a gyulekezetet ugyanolyan bizalomra buzditja. A gunyolodo kerdest ?wer ist’s, der dich schlug?” ? ?kicsoda az, aki ver teged?” a 44. sz. koral visszhangozza: ?Wer hat dich so geschlagen“ ? ?Ki vert ugy meg teged”. Mikor Pilatus Jezus nyilvanvalo artatlansagara utalva felteszi a kerdest: ?Was hat er denn Ubles getan?” ? ?De mi rosszat cselekedett?”, az 57. sz. accompagnato adja meg a valaszt: ?Er hat uns alles wohlgetan…” ? ?? nekunk csak jot tett…”, es peldakeppen felsorol nehany jocselekedetet, hogy ezzel a vegkovetkeztetessel zarja a ?Sonst hat mein Jesus nichts getan” ? ?Mast az en Jezusom nem tett”. Jezus katonak altali megkinzasat (?und schlugen damit sein Haupt“ ? ?es [a nadszalat] a fejehez verdesik vala“) a 63. sz. koral koveti: ?O Haupt voll Blut und Wunden“ ? ?O verrel es sebekkel boritott f?”.

Zenei formak [ szerkesztes ]

A libretto harom kulonboz? szovegfajtaja mindig sajat kompozicios formaban talalja meg kuls? alakjat: A bibliai szovegek kepezik a szovegi alapot a recitativokban es a bibliai szoveget hordozo korusokban, es a dramai esemenyeknel szerepelnek. A bibliai szoveg funkcioja az elbeszeles (narratio). Koltott szovegeket talalunk a recitativo accompagnatokban, amelyek a torteneseket elmagyarazzak es teologiailag ertelmezik (explicatio), mikozben az ariakban es a szabad korusokban elmelkedes es szemelyes ateles megy vegbe (applicatio). A nepenekszovegeket Bach a korusoknak irt koral-korusokban alkalmazza, amely a kozosseg szamara mintegy osszegz? meger?siteskent, es el?re megfogalmazott valaszakent szolgal.1 Reszletesebben megvizsgalva a Mate-passioban a kovetkez? zenei formak talalhatoak meg:

• Recitativo secco: A passio gerincet a recitativok kepezik, amelyekben az evangelista a bibliai szoveget szo szerint elmondja. Regi egyhazi hagyomany szerint tenor enekli. Bach az elbeszel? bibliai szovegeket secco recitativokent dolgozza fel, amelyek tehat csak a continuo csoport kiseretevel es minden tovabbi hangszeres kiseret nelkul szolalnak meg. Rendszerint szillabikusan zenesiti meg az evangelista szoveget; a jelent?segteljes szavaknal azonban melizmakat alkalmaz, melyek a kozlest szemleletesse teszik, igy peldaul a ?gekreuzigt” (megfeszitett) a 2. sz.-ban, az ?bauen” (felepiteni) a 33. sz.-ban, es a ?weinete” (sirt) a 38. sz.-ban. Szemben a Janos-passioval a recitativok kevesbe hangfest?ek es csak ritkan talalhatoak bennuk melizmatikus figurak. A bibliai szovegben szerepl? el?beszed meghatarozott szolohangokhoz, a szolistakhoz rendel?dik hozza, akik dramai szerepl?kkent lepnek fel.
• Arioso: Jezus szavai nem ?secco” kiserettel vannak megkomponalva, hanem unnepelyes vonosnegyes-kiserettel. Ezaltal ezek kiemelkednek az evangelista tudositasa es az egyes szerepl?k megszolalasai kozul, amelyek csak egyszer? continuo kiserettel vannak ellatva. A dicsfeny hatasat kelti, es megtestesiti az isteni jelenletet.
• Turba (?nep”, ?larma”): Emberek csoportjait a turba-korusok jelenitik meg, amelyeket Bach hatasosan mintegy dramai csucspontokkent alkalmaz. A Mate passioban a turbak tizenkilenc alkalommal szakitjak meg a recitativot, ebb?l tizenharom alkalommal nyolcszolamu letetben. A turbak akkor kerulnek sorra, ha a bibliai elbeszelt szovegben emberek csoportjai beszel?kkent lepnek szinre, legyenek ezek a tanitvanyok, katonak, papok, vagy akar a tomeg. Zeneileg ezek a korusok nagyon kulonboz? megformalasuak. Mikozben a 71. sz. (?Der rufet dem Elias” ? ?Illest hivja” es ?Halt! laß sehen” ? ?Allj! hadd lassam”) homofon szerkesztes?, addig a legtobb korustetel virtuoz polifoniaju motetta stilusban (stile antico) irodott. Egyetlenegy alkalommal teljesen unisono korusresz hallhato, amikor hitvallasszer?en idezik Jezus bibliai szoveget: ?Ich bin Gottes Sohn” ( 67. sz.). Egyes turbak, mint a ket ?Laß ihn kreuzigen” korus (?Feszitsd meg” 54. es 59. sz.) b?vitett hangkozeivel, disszonanciaival es kifejez? harmoniaival a zeneileg akkoriban elgondolhato legvegs? hatarig elmegy.
• Recitaivo accompagnato: A hangszerekkel kisert recitativo accompagnato kozbuls? allomast jelent a recitativo (secco) es az aria kozott, nagyon kozel all az ariosohoz es motivum-accompagnatonak ill. ?motivikus accompagnatonak” is nevezik. Legtobbszor az accompagnaton ostinatoszer?en vegigvonul egy folytonosan ismetl?d? figura. A Mate passioban tiz alkalommal szolgal felvezetesul a kovetkez? ariahoz, es el?kesziti annak erzelmi affektusat es gondolati tartalmat. A 77. sz.-nak mas a szerepe, egyesiti a negy szolistat a zarokorus el?tt, hasonloan egy opera finalejahoz. Az accompagnatok nem bibliai, hanem koltott szovegre irodtak. A hangfaj nincs megkotve, de mindig azonos a rakovetkez? ariaeval. Hangszerelese es zenei formaja kulonosen sokfele. Masik hangnembe is modulalhat (9., 25., 57., 60., 65., 77. sz.).
• Ariak: zenei es teologiai ertelemben a tizenot aria kepezi a passio erzelmi csucspontjait, amelyek koltott szovegeken alapulnak. A dramai cselekmenysor leall, hogy batoritson es vigaszt nyujtson, vagy folszolitsa a hallgatot, hogy a torteneseket szemelyesen magara vegye, es moralis szinten reflektaljon rajuk. Ket aria tenorra, harom szopranra, negy basszusra es ot altra irodott. A 33. szam duett, a 26., 33., 36. es 70. szam korusbetoldasokkal megkomponalt tetelek. Az els? resz negy, korusbetoldasok nelkuli ariaja (10., 12., 19., 29. sz.) az A-B-A semat kovet? egyszer? da capo aria, mig a masodik reszben csak a 61. sz.-ban szerepel da capo utasitas, a tobbi nyolc ariaban az A-resz minden esetben egyedileg modosul, vagy pedig a teljes aria vegigkomponalt.
• Koralok: Ezek az enekeskonyv hagyomanyos passiodallamain alapulnak, amelyeket Bach negyszolamu cantional-letetben harmonizalt meg. A tizennegy koralt bizonyosan nem enekelte akkoriban a korussal egyutt a gyulekezet, de a passiodallamok allando repertoarjaba tartoztak, es az egykori tortenesek ervenyet teszik nyilvanvalova a mai hallgato szamara is. Nem tartoznak kozvetlenul a folyamatos cselekmenyhez, hanem az egesz gyulekezet szamara szolgalnak az udvtortenetbe vetett hit objektiv kifejezesere, mig az ariak inkabb a hallgatok szubjektiv, egyeni ateleset jelenitik meg. A koralok szolamvezetese elegans, mikozben a sulyos tartalommal rendelkez? szavaknak a disszonans harmoniak kozvetlen kifejezest kolcsonoznek. A negyszolamu cantional-letetek (S A T B) colla parte jatszo hangszereket alkalmaznak, es a Bachra jellemz? atmen?- es valtohangok hasznalataban kulonosen gazdagok. A 25. sz. ariosot (?O Schmerz!”) Bach egy korallal (?Was ist die Ursach”) kombinalja.
• Szabad korustetelek: A Mate-passioban hat madrigalszer? korusbetet szerepel ?Sion leanyai” allegorikus szerepl?k (I. korus) es a hiv?k kozossege szamara (II. korus). A kett?skorusos bevezet? tetelben a ket kar parbeszedet folytat egymassal. A 33. sz. ?Sind Blitze, sind Donner” hosszu szeptimakkord-lancolataval, szokatlanul hangkozugrasaival, sz?kitett szeptim akkordjaival es szedit? tempojaval duhkitoreshez hasonlithato. Az els? resz az ?O Mensch, bewein dein Sunde Groß” nagyszabasu motettikus stilusban szerkesztett koralfeldolgozassal zarul (35. sz.), amelyben a koraldallamot az in ripieno szopran er?siti. A passio egy rondoszer? altatodallal zarul ?Wir setzen uns mit Tranen nieder” (78. sz.) ringato ¾-es utemekben. Ket tovabbi szabad korusbetet talalhato a 26. sz.-ban (?Ich will bei meinem Jesu wachen”) es a 70. sz.-ban (?Sehet, Jesus hat die Hand”).

Hangszereles, el?adoapparatus [ szerkesztes ]

A m? szolistakra, osztott zenekarra es ket, negyszolamu korusra ? mindkett?ben szopran, alt, tenor, basszus enekhangra ? irodott. A fafuvos hangszerek kozul el?ir ket fuvolat (helyettuk a 25. sz.-ban ket bolckflotet), ket oboat (helyettuk oboa da cacciakat a 25., 57/58., 69/70., 75. sz.-ban es oboa d’amorekat a 18/19., 35., 36., 46. sz.-ban), a vonos hangszerek kozul ket heged?szolamot, bracsat, viola da gambat (a 40/41., 65/66. sz.-ban a korai valtozatban lant szerepel helyette), continuo csoport gyanant csellot, nagyb?g?t es basso continuo orgonat. Vitatott, hogy szerepelt-e a continuo csoportban fagott. A rezfuvos hangszerek alkalmazasat nem tartottak a passiomegzenesiteshez ill?nek, es Bach passioiban sem szerepelnek. Ma a ket egyuttest gyakran egymas mellett, kett?s koruskent es -zenekarkent allitjak fel, raadasul a szolistak anyagi okokbol mindket egyuttesben besegitenek.

Nem vilagos, hogy Bach az els? valtozatban terben elkulonitett felallitast kepzelt-e el a parbeszedes szerkezet erzekeltetesere. Csak 1736-ban valasztotta szet teljes mertekben a ket egyuttest. Egy Tamas-templombeli templomszolga, J. C. Rost, feljegyzese elarulja, hogy a m?vet 1736-ban ?ket orgonaval” adtak el?. A kis ?fecskefeszekszer?” keleti karzaton ennel az el?adasnal csak a fiuszopran-korusnak volt hely, ezert mindket korusnak es a kett?s zenekarnak a Tamas-templom nyugati f?karzatan kellett jatszania, illetve enekelnie. Hogy Bach 1740-ben a masodik continuo orgonat csembalora cserelte, szuksegmegoldaskent ertelmezik. Abban az evben ugyanis a masodik orgonat lebontottak. Fel kell teteleznunk, hogy Bach ilyen nagy el?adoapparatusnal a korusenekesek mellett ? akiknek reszben hangszeren is kellett jatszaniuk ? egyetemistakat, varosi zeneszeket, sajat csaladtagjait, es zenekedvel?ket is igenybe vett. A mai el?adoi es elhelyezesi gyakorlat karmesterenkent jelent?sen kulonbozhet. Raadasul a m?vet alkalmankent le is roviditik, peldaul ha nem all rendelkezesre gambajatekos, es azt a zenekar vezet?jenek elkepzelese szerint egy csello nem helyettesitheti megfelel?en.

Az 1736-os valtozat tisztazataban a koraldallamok az 1. es 25. tetelben piros tintaval es szoveg nelkul vannak lejegyezve. A kes?bbi masolatok potlolagosan egy megszovegezett ?soprano in ripienot” is el?irnak. A ripieno-szolamot a modern el?adoi gyakorlat szerint fiukorussal enekeltetik (elter?en a ket korus n?i szolamaitol), amely azonban nem egyezik meg Bach eredeti elkepzelesevel, aki a templomban eleve is kizarolag fiuszopranokat (ill. a szopranra es altra falzett ferfiszolamokat) alkalmazott.8 Az 1727-b?l szarmazo els? valtozat szerint ezt a szolamot orgona jatssza.

A Mate passio ? a recitativokban es ariakban alkalmazott szolistakat (szopran, alt, tenor, basszus) kiveve ? a kovetkez? szolo-szerepekb?l all:

• Evangelista ? tenor
• Jezus ? basszus
• Ket szolgalolany (45. sz.), Pilatus felesege (54. sz.) ? szopran
• Ket tanu (39. sz.) ? alt es tenor
• Simon Peter (22. es 46. sz.), Iskarioti Judas (17. es 49. sz.), f?pap (39. es 42. sz.), ket pap (50. sz.), Pilatus (52., 54., 56., 59. es 76. sz.) ? basszus

Gyakran csupan hat ?valodi” szolistat alkalmaznak (a negy ariaenekesen kivul az evangelistat es Jezust) es a fennmarado szolokat (az un. szolobeszel?k szolamait) a korustagok adjak el?. Alkalmankent az evangelista enekli a tenorariakat is. Az ariakat Bach mindig a ket enekegyuttes kozul (I. korus vagy II. korus) az egyikhez rendeli. Mar 1920-ban Arnold Schering is abbol indult ki, hogy Bachnak rendszerint tizenket enekes allt rendelkezesere. Azonban csak a regizene-mozgalom kovette ezt a kezdemenyezest. Legkes?bb Philippe Herreweghe 1985-os els? Mate-passio felvetele az a pont, amiota gyakorlatta valt a 12?20 enekesre redukalt korusapparatus alkalmazasa. Ujra fellangolt az el?adoi apparatusra vonatkozo kerdes, els?sorban Andrew Parrottnak koszonhet?en, aki Rifkinhez csatlakozva azt az allaspontot kepviseli, hogy a kantatak es a nagy vokalis m?vek Bach idejeben nem egy mai ertelemben vett korussal, hanem rendszerint szolamonkent egy-egy enekessel szolaltak meg, es azokat csak ritkan er?sitettek meg ?ripienistak”. A historikus el?adoi gyakorlat mas kepvisel?i, tobbek kozott Ton Koopman, vitatjak ezt az elmeletet, es tovabbra is kis korust alkalmaznak.

Szovegforrasok [ szerkesztes ]

A szoveg Mate evangeliuma 26. es 27. fejezetenek Luther Marton-fele forditasan, a madrigal-jelleg? darabokban pedig (ariak, arioso-reszek es szabad korusok) Christian Friedrich Henrici (Picander) versein alapszik, es ehhez jonnek meg a passio-koralok. A 36. sz. alapja egy tovabbi bibliai idezet (Enekek eneke 6,1 [5,17] Luther-fele forditasa). A kutatok megegyeznek abban, hogy Bach maga is beleszolt a szoveg kialakitasaba.

Bizonyara ? maga is valasztott ki koralokat, amelyek Picander Ernst-Schertzhaffte und Satyrische Gedichte (2. kot., Lipcse, 1729) c. versgy?jtemenyeb?l hianyoznak. Picander maga verseinek kozel a feleben Heinrich Muller passiopredikacioihoz nyult vissza, akit Bach lathatoan nagyra becsult, s akinek predikacioibol konyvtaraban ot kotet is megvolt.

A koralok a 16. es 17. szazadbol szarmaznak. Az osszesen tizenotb?l nyolc dalstrofa Paul Gerhardttol szarmazik.

• O Lamm Gottes unschuldig“, Nikolaus Decius (1531), 1. vsz. az 1. sz.-ban (cantus firmus)
• ?Herzliebster Jesu“, Johann Heermann (1630), 1. vsz. a 3., 3. vsz. a 25. (II. korus a Tenor-recitativoban), 4. vsz. az 55. sz.-ban
• ?O Welt, sieh hier dein Leben“, Paul Gerhardt (1647), 5. vsz. a 16., 3. vsz. a 44. sz.-ban
• ?O Haupt voll Blut und Wunden“, Paul Gerhardt (1656), 5. vsz. a 21., 6. vsz. a 23., 1. es 2. vsz. a 63., 9. vsz. a 72. sz.-ban
• ?Was mein Gott will, das g’scheh allzeit“, Markgraf Albrecht von Brandenburg (1547), 1. vsz. a 31. sz.-ban
• ?O Mensch, bewein dein Sunde groß“, Sebald Heyden (1525), 1. vsz. a 36. sz.-ban
• ?In dich hab ich gehoffet, Herr“, Adam Reusner (1533), 5. vsz. a 38. sz.-ban
• ?Werde munter, mein Gemute“, Johann Rist (1642), 6. vsz. a 48. sz.-ban
• ?Befiehl du deine Wege“, Paul Gerhardt 1653, 1. vsz. az 53. sz.-ban

Szimbolika es jelentes [ szerkesztes ]

A Mate-passioban Bach sokfelekeppen hasznalja a kortarsai altal is jol ismert zenei szimbolumokat. Igy van ez a recitativoknal, amelyekben Jezus ariososzer?en elhangzo szavait minden esetben tartott vonosakkordok kiserik, ezaltal az istenit szimbolizalva. A tobbi szerepl?t ellenben csupan generalbasszus kiseri. Csak akkor nemulnak el a vonos hangszerek , amikor Jezus Istent?l valo elhagyatottsagat panaszolo utolso szavai elhangoznak a kereszten.

Bach bibliamagyarazonak bizonyul, akinek kompozicioja teologiai kerdesekre reflektalo ?hangzo predikaciokent” (praedicatio sonora) ertelmezhet?. Az ariak ma zsufoltnak hato, kepgazdag kifejezesmodja valoszin?leg a pietizmusra vezethet? vissza, mely azonban vallas-fenomenologiai hasonlosagokat mutat a lutheri ortodoxia kesei id?szakaval es igy a kett?, a lutheri ortodoxia es a pietizmus nem konnyen hatarolhato el egymastol. Bach terjedelmes teologiai konyvtara otvenket kotetet foglalt magaban, ami Bibliak es Luther m?vei mellett a lutheri ortodoxia es a pietizmus terjedelmes dalgy?jtemenyeit es teologiai erkolcsnemesit? irodalmat is tartalmazta.

Mig az I. korus Sion leanyait szimbolizalhatja, addig a II. a hiv?k korusa, ahogy maga Picander szovegkiadasaban jelzi. A ket korus szerepe a hat madrigalszer? darabban elter egymastol. Az I. korus a passio-elbeszeleshez all kozel es azt magyarazza, mig a II. korus a hallgato jelenere iranyul es kerdeseket tesz fel. Kulonosen nagy a nyitokorus sulya, amely a m? teljes teologiai es zenei uzenetet osszegzi, valamint kifejezi a vadat, a gyaszt es a b?ntudatot, de egyuttal az isteni szeretet es turelem elmelyult szemlelesere is felszolit. Az egyenletesen luktet? basszus, az e-moll hangnem, a 12/8-os tombeau -ritmus, mind a tetel komolysagat huzza ala. A s?r? polifoniat es a ketkorusos felrakast meg egy kiegeszit? szopranszolam (? in ripieno ”) is fokozza, mely a zenei szovetet megkoronazo ?O Lamm Gottes unschuldig” korallal emlekezetunkbe idezi Krisztus szenvedesenek udvozit? tanat, Jezuset, aki artatlan halalaval az emberek b?net magara vette. Sion, illetve Jeruzsalem leanyai az Enekek enekeb?l ismertek es nagy szerepet jatszanak a kereszteny menyasszonymisztikaban. A passiotortenes vagyat es vigaszat szemelyesitik meg, a masodik resz elejen (36. sz.) pedig egy szo szerinti idezettel (Enekek eneke 6,1 [5,17] Luther-fele forditasa) jelennek meg. Az egeszre nezve egyes reszmozzanatok megszemelyesiteser?l van szo, melyek a dramatizalas szolgalataban allnak, szerepuk mindenekel?tt reflektiv.

Visszanyulva Jezus szenvedestortenetenek regi teologiai ertelmezesi hagyomanyara, nem a zsidok vagy egyes szemelyek jelennek meg, mint Jezus szenvedeseinek okozoi. ?Nincsenek sem egyertelm?en jo, sem egyertelm?en rossz f?szerepl?k, sokkal inkabb minden ember egyforman b?nos. A tanitvanyok, Judas, Peter csak szimbolikus kepvisel?i altalanos emberi magatartasformaknak” (idezet Bartelmus nyoman). Igy mar a nyitokorus sem csak arra szolitja fel a hallgatot, hogy szemlelje Jezus szenvedeseit, hanem egyuttal arra is, hogy tudatositsa magaban sajat b?neit: ?Seht den Brautigam […] seht auf unsre Schuld” (Nezzetek a V?legenyt […] nezzetek b?neinkre). Jezus ebersegre valo felszolitasa nyoman a 25. sz. accompagnato a hallgato lelkiismeretet szolitja meg: ?Ach! meine Sunden haben dich geschlagen; ich, ach Herr Jesu, habe dies verschuldet, was du erduldet.” (O az en b?neim sujtottak teged. En voltam, o Uram Jezus, aki mindezt elkovette, amit elszenvedtel!) Jezus Peter altali megtagadasat, majd Peter ezt kovet? b?nbanatat kommentalja a 47. sz. aria: ?Erbarme dich, mein Gott, um meiner Zahren willen” (Irgalmazz nekem Istenem, konnyeimert). Jezus halalanak kimondasara (?und verschied” ? ?es eltavozott”) a 72. sz. koral (?Wenn ich einmal soll scheiden, so scheide nicht von mir” ? ?Ha egyszer el kell tavoznom, ne tavozz el t?lem”) reflektal, hogy sajat halalunk orajaban Isten tamogatasat kerjuk. A tortenelmi uzenet szemlel?d? aktualizalasa¸ akarcsak a Janos-passioban, itt sem az id?horizontok misztikus osszeolvadasanak vagy a hallgatok erzelmi megrenditesenek segitsegevel, hanem a bibliai szavak ahitatos szemlelese es atelese utjan tortenik.

A szenvedes legmelyebb magyarazatat adja a szemlel?d? ? Aus Liebe ” aria (58. sz.), mely a korabbi valtozat szimmetrikus szerkezeteben kozponti szerepet kapott. A bens?seges kapcsolatot az Udvozit? es a hallgato istenfel? enje kozott Jezus szeretetb?l onkent vallalt aldozati halala alapozza meg. A barokkfuvolaval, ket oboa da cacciaval valo, continuo nelkuli (?Bassettchen”) gyenged hangszereles, es az el?jegyzes nelkuli a-moll hangnem az aria tiszta, angyali jelleget emeli ki, valamint Jezus mennyei szeretetet es artatlansagat szimbolizalja. A kontraszt mar nem is lehet nagyobb a kovetkez? ? Laß ihn kreuzigen ” (59. sz.) korussal, amely a kulonben azonos 54. sz. korustetelhez kepest meg egy egesz hanggal feljebb van. A tomeg fektelen haragja a kereszt el?jegyzesek halmozasaval tovabb fokozodik, egeszen a Cisz-dur zarasig, amelyben het kereszt van. Egy fugaexpozicio kovetkezetes polifoniajaban az egyes szolamok, ahogy a basszustol a szopranig egymast kovetve belepnek, ?mintegy torvenyszer? megfogalmazassal, konyortelen szigorral a legf?bb buntetest” (idezet Platent?l) kovetelik. Az affektust kihangsulyozza a dallamvezetes keresztmotivikaja, a szinkopak, es a sz?kitett kvart- es kvintugrasok (a tritonus a ?diabolus in musica” kepvisel?je).

Bach zenet es szoveget a zenei retorika szellemeben kapcsol ossze. A barokkban altalanosan elterjedt ?affektustan” elmeletere tamaszkodva egy m? alapvet? jelleget a zenei forma, a tempo, a dinamika, a hangnemtipus, a ritmika es a hangszereles hatarozza meg, mig az egyes szavak jelenteset retorikai figurak fejezik ki zeneileg. Igy a 10. sz. ariaban a ? Buß und Reu ” [?Vezekles es b?nbanat”] szavaknal a saltus duriusculus (?kemeny ugras”) es a passus duriusculus (?kemeny menet”) jatszik szerepet, hogy a meglep?en disszonans, b?vitett hangkozugrasok reven a lelki gyotrelem hallhatova valjek. Az ? außert und kam auf Erden ” [?elhagyta, s a foldre jott”] szavaknal a 35. sz.-ban Bach a dallamot egy decima ambituson at vezeti lefele, mig a generalbasszus 15 hangot lep lefele, hogy ne csak Krisztus mennyb?l valo alaszallasat, hanem egyszersmind az ? lealacsonyodasat, megalaztatasat is szemleltesse. A circulatio korkoros dallammozgasa a ? gefangen ” [?fogva”] szonal a 33. sz.-ban, illusztralja Jezus mozdulatlansagat az ? elfogatasaban, amit atkotott hangok lancolata is kiemel. Az ellentetes ritmikai karakter a ? Geduld ” ariaban (41. sz.) kijeloli a hypotyposis ket, egymassal kontrasztalo figurajat. A ? Geduld ” [?turelem”] szot Bach itt egy nyugodt, nyolcadmozgasu kiserettel, illetve egy atkotott es kesleltetes altal visszatartott dallammal fejezi ki; a ? falsche Zungen stechen ” [?hamis nyelvek szurkalnak”] szoveg kiseretet azonban heves pontozassal latja el.

Az egyenl?tlen temperalasu hangolas [az ugynevezett ?wohltemperierte Stimmung”] a barokkban kulonboz? mertekben tisztan hangzo hangnemekhez vezetett, amib?l egy hangnem-tipologia fejl?dott ki, hozzarendelve a kulonboz? hangnemeket a kulonfele affektusokhoz. Igy a Bach-kortars Johann Mattheson szerint az e-moll ? tieffdenckend / betrubt und traurig […] doch so / daß man sich noch dabey zu trosten hoffet “ [?melyen gondolkodo / banatos es szomoru […] megis ugy, / hogy az ember amellett vigaszt remel”] (vo. ? Kommt, ihr Tochter, helft mir klagen “ nyitokorus es az 58. sz. ? Aus Liebe will mein Heiland sterben “), a G-dur ? ist so wol zu serieusen als munteren Dingen gar geschickt “ [?komoly es vidam dolgokhoz is nagyon jol illik”] (vo. 19. sz. ? Ich will dir meine Herze schenken “) es a h-Moll ? ist bizarre, unlustig und melancholisch “ [?bizarr, kedvetlen es melankolikus”] (vo. 30. sz. ? Ach! nun ist mein Jesus hin! ” es 47. sz. ? Erbarme dich “), a c-Moll pedig ? ist ein uberaus lieblicher dabey auch trister Tohn ” [?rendkivul bajos es emellett szomoru hangu is”] (vo. ? Wir setzen uns mit Tranen nieder ” zarokorus).

Szamos elemzes vel a passioban kulonosen egyertelm? szammisztikus elemeket felismerni, de ezeknek legalabb egy resze veletlenen alapulhat. Igy a foldrengesjelenetben (73. sz.) a szazkilencven harmincketted kitores a continuoban feloszthato harom, tizennyolc, hatvannyolc es szaznegy hangot tartalmazo csoportra, amik megfelelnek azon zsoltarok szamanak, amelyekben foldrengesr?l esik szo: Zsolt 18,8; Zsolt 68,9 es Zsolt 104,32. Jezus osszesen 365 szavat a Mate evangelium lezarasara valo utalaskent magyarazzak, ahol Jezus megigeri a tanitvanyainak, hogy ?minden nap” veluk lesz (Mt 28,20). Ugy talaljak, hogy a tizennegy koralban, huszonnyolc (2x14) bibliai szakaszban es huszonnyolc Picander-koltemenyben Bach nevere valo utalast fedezhetunk fel, neve bet?inek osszege ugyanis tizennegy (A=1, B=2, C=3, H=8). Feltetelezik, hogy Bach a szazados beismeresenek (73. sz. ? Wahrlich, dieser ist Gottes Sohn gewesen “) tizennegy basszushangjaval ? maga is a kereszt ala allni es helyeselni akart.

Tovabbi pelda a 15. sz. korus: a hozzatartozo, megel?z? recitativoban Jezus igy szol: ? Wahrlich, ich sage euch: Einer unter euch wird mich verraten. ” ? ?Bizony mondom nektek: egy kozuletek elarul engem.” A rakovetkez?, izgatott korusban nagy osszevisszasaggal tizenegyszer valaszolnak a tanitvanyok a kerdessel: ? Herr, bin ich’s, bin ich’s? ” ? ?En vagyok-e az, Uram?” Hogy ez a kerdes pontosan tizenegyszer ismetl?dik ? es nem tizenketszer, ami a jelenlev? apostolok szamanak megfelelne ?, ugy ertelmezhet?, hogy Judas, az ? b?nenek teljes tudataban, el?szor nem meri uranak feltenni a kerdest. Csak a kovetkez? recitativoban kerdezi Judas megis, tizenkettedikkent: ? Herr, bin ich’s? “

A szerkezet attekintese [ szerkesztes ]

A tanulmanyban a szamok a Bach Werke Verzeichnis szamozasat kovetik. Az osszehasonlitas kedveert a masodik oszlopban a Neue Bach-Ausgabe megfelel? szamait tuntettuk fel. Az utolso oszlopban az incipit kozli a tetelszovegek kezdetet. A kulonboz? zenei formak megfelelnek a jelmagyarazatban megadott szineknek. Osszetett formaknal (pl. aria+korus vagy szabad korus) a masodik megfelel? szin is ugyanabban a sorban jelenik meg.

Jegyzetek [ szerkesztes ]