Marciusi ifjak

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A pesti Pilvax kavehaz, ahol 1848. marcius 15-en Pet?fi Sandor el?szor olvasta fel a Nemzeti dal ! cim? verset. Preiszler Jozsef korabeli szinezett tollrajza
A pesti Pilvax kavehaz, mint a ?Szabadsag csarnoka” kivulr?l es belulr?l, (1848)

Marciusi ifjaknak tagabb ertelemben az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc kozvetlen el?kesziteseben, valamint az 1848. marcius 15-i esemenyekben reszt vett, harminc evnel fiatalabb szemelyeket, a radikalis forradalmi szellem irodalmi kepvisel?it nevezi az irodalomtortenet, sz?kebb ertelemben Pet?fi barati koret, a magyar videk celjaikkal rokonszenvez? irodalmarait, a marciusi forradalom ifju szonokait, a Marciusi Klub, majd az Egyenl?segi Tarsulat [1] fiatal tagjait, a Marczius Tizenotodike [2] [3] es mas radikalis lapok politizalo irogardajat. [4] A fiatalok Pest jonehany kavehaza kozul, rendszeresen a Pilvax kavehazban gy?ltek ossze.

? De e harmincharom kavehazbol bizonyosan a Pilvax torzsvendegei ernek a legtobbet. E fiatalsag sziveben hordja az orszagot. E szereny asztalnal eszrevetlenul keszul a jov?, mig a szep tornyos varoshazban alszanak a tunya patriciusok. E szereny asztalnal keszul az a nagy szepseges varos, melyet a mai Budapest nyujt, de el?bb meg az orszagnak kell szabadnak lennie. E fiatal irok es politikusok vitaiban, gondolataiban, iranyeszmeiben vannak a kovek, amelyekb?l mindez varazser?vel felepul egy hajnalon. Ide ragasztja a Pet?fi baratsaga a fiatal Jokait, ki naprol-napra tobb-tobb ilyen bohemmel osmerkedik meg. Mert nemcsak az irok es a politizalo hirlapirok mutatkoznak itt. Jonnek ezeknek szatelleszeik, bamuloik, ismer?seik, baratjaik, a muslincak a gyertyalangok korul, kik atmelegednek a t?zhelynel, mint a teglak es e kolcson vett meleget megtartvan magukban, vele gyakran jelentekenyebb szerephez jutnak, mint magok az eg? zsaratnokok, melyek nemcsak melegitenek, de egetnek es gyujtanak is. ”
? Mikszath Kalman : Jokai Mor elete es kora [5]

A marciusi ifjak a forradalom idejen [ szerkesztes ]

Jokai Mor
Irinyi Jozsef
Vasvari Pal

A marciusi ifjusag kisebb barati csoportok osszetalalkozasabol szervez?dott tortenelmi hatasu taborra. Az Eletkepek cim? lap 1847. julius 4-i szamaban nevtelen programcikk jelent meg Eszarisztokracia cimmel. [6] Iroja Jokai Mor volt, aki forradalmat josolt. Az ?eszarisztokracia" elve szerintuk azt jelentette, hogy az orszaggy?les also tablajahoz kerul?ket kizarolag kepessegeik alapjan kellene megvalasztani, es a fels? tablaba kerul?k kozott is a hozzaertes, a ratermettseg es nem a szarmazasnak kell lennie az els?dleges szempontnak. A marciusi ifjak magukat eszarisztokracianak tartottak, es semmi ketseguk sem volt azirant, hogy mast, mint a nep erdekeit, nem is kepviselhetnek.

? Az irodalom hivatasa az igazsagot terjeszteni… az igazsagnak tetsz? alakot adni… ?rt allni az emberiseg orok jogai felett, felrazni az alvo er?t gyava tespedeseb?l, fogyasztani a sz?kkebl?seg birodalmat, s mi legf?bb: tudni szolani es tenni a jo ugyert. ”
? Jokai Mor
? ?Szeretem szazadunkat nemcsak nagyszer?segeiben, mivel az osztalyfalakat oriasi er?vel dongeti, az osszes emberiseget nagyban es komolyan vezeti az egyenl?seg fele, a gepekkel teljesen a szellem urasaga ala helyezi az anyagot; az eszt, a filozofiat a gyakorlati politikai elet altal elterjeszti a kunyhokig … mindinkabb kozelebb hozza az embert embertarsahoz annyira, hogy most vilagreszunk ket ellenkez? vegen sokkal kozelebb allanak egymashoz az emberek, mint hajdan ket szomszedvar birtokosai. ”
? Irinyi Jozsef
? A gyermek egyedul nem kepes utnak indulni, vezet?re van szuksege. Kiskoru nemzetnel ez alapja a f?vezeri hatalomnak. A nepet vezeti egy tapasztaltabb, okosabb ferfiu. A tomeg ragaszkodasa egy ily vezerhez igen termeszetszer?. Nala latjak elrejtve jov?jok kulcsait, gyermeki bizalommal simulnak hozza. Olyan e vezer, mint a magnesvas, melyre az apro vasporszemek koroskorul raragadnak. Lehet-e b?nr?l vadolni e delejvasat azert, hogy annyi apro porszemet magahoz lancol? A kebleben rejtett er? lathatlan hatalma vonzza magahoz e kis reszeket, s ezek onkentesen simulnak hozza. Tapasztalatlan nepnel vezer csak az lehet, ki ily bens? varazser?vel bir. ”
? Vasvari Pal: Iranyeszmek [7]
Pet?fi Sandor
?
Ott all majd a kronikakban
Neved, pesti ifjusag,
A hon a halaloraban
Benned lelte orvosat.
”
? Pet?fi Sandor: 15-ik marcius , 1848.


Marcius 15-en delel?tt feltizenkett?kor Irinyi Jozsef hirlapiro jelent meg a nep el?tt, a tizenket pont els? kinyomtatott peldanyat lobogtatva

1848. marcius 14-en este Jokai Mor Pet?fivel kozos szallasan tartozkodott, amikor befutott az esti hajoval a hir, hogy Becsben kitort a forradalom . [8] Igy irt marcius 15. reggeler?l: ? Masnap reggel negyen jottunk ossze, a kit?zott talalkozo helyen: Pet?fi, Vasvari, Bulyovszky es en; de tobbi tarsaink Degre, Bozzai, Vajda Janos, Sukey, Palffy Albert, Em?dy, Oroszhegyi, Dobsa a Pilvax-kavehazban vartak reank, az ugynevezett ?kozvelemeny asztalanal” .” [9] Az ifju magyar ertelmisegi fiatalok lelkesedve hallgattak, amikor Jokai felolvasta a 12 pontot , Pet?fi pedig elszavalta uj koltemenyet, a Nemzeti dalt . Az esku szavaitol lelkesedve, Pet?fi, Jokai, Bulyovszky Gyula, Seb? Antal, Gaal Ern? es Hamary Daniel vezetese alatt ? ez utobbinak el?adasa szerint ? el?szor az pesti egyetem joghallgatoihoz indultak, ahol lehivtak diakokat az egyetem udvarara. Pet?fi egy szekre allva, ott szavalta el el?szor nyilvanosan a Nemzeti dalt, amelynek ez esku szavait a tomeg fokozodo lelkesedessel visszhangozta, hasonloan, mint amikor Jokai felolvasta a koveteleseket tartalmazo tizenket pontot. A jelenet megismetl?dott a Hatvani- es Ujvilag-utca sarkan lev? orvosi kar udvaran is. A pesti vasarra gyulekez? nep a jarokel?kkel egyutt nehany ezer f?re novekedett. Az ifjusag ezutan Landerer es Heckenast nyomdaja ele vonult, ahol cenzori engedely nelkul kinyomtattak a Nemzeti dalt es a 12 pontot, ekkor szuletett meg a magyar sajtoszabadsag . [10] Pet?fi ezt irta kes?bb a naplojaban az esemenyr?l: ? Ma szuletett a magyar szabadsag, mert ma esett le a sajtorul a bilincs ... Vagy van olyan egyugy?, ki azt kepzelje, hogy szabad sajto nelkul lehet barmely nemzetnek szabadsaga? ” [11] Ez a nap lett az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc els? napja. [12]

?Ott all majd a kronikakban / Neved, pesti ifjusag” [ szerkesztes ]

Muzeumkert 1848. marcius 15.

? En csak arra vagyok hivatva, hogy az els? lokest tegyem... ”

? Lapok Pet?fi Sandor naplojabol [13]

Agai Adolf (12), Berczy Karoly (27), Bozzai Pal (19), Bulyovszky Gyula (21), Degre Alajos (28), Dobsa Lajos (24), Em?dy Daniel (29), Szathmaryne Farkas Lujza (30), Gaal Ern? (?), Hamary Daniel (22), Hatala Peter (16), Hermann Rosenfeld (?), Iranyi Daniel (26), Irinyi Jozsef (26) Jokai Mor (23), Kleh Istvan (23), Koplanszki Karoly (18), Koranyi Frigyes (19), Lehotzky Pal (27), Nyary Albert (20), Oroszhegyi Jozsa (26), Palffy Albert (28), Pet?fi Sandor (25), Seb? Antal (18), Sukei Karoly (24), Szathmary Pal (?), Szegfi Mor (23), Szikra Ferenc (?), [14] Telepy Karoly (19), Vajda Janos (21), Vasvari Pal (22), Vidats Janos (22) [15] [16]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ A magyar sajto tortenete
  2. ↑ Marczius Tizenotodike (1848-1849)
  3. ↑ radikalis Marczius Tizenotodike , mek.oszk.hu
  4. ↑ A magyar irodalom tortenete 3. 1772-t?l 1849-ig , http://mek.oszk.hu
  5. ↑ Mikszath Kalman: Jokai Mor elete es kora (18?19. kotet) . (Hozzaferes: 2021. marcius 13.)
  6. ↑ A marciusi ifjak politikai nezetei es harcai , mek.oszk.hu
  7. ↑ Vasvari Pal: Iranyeszmek
  8. ↑ 8+1 dolog, amit biztosan nem tudtal marcius 15-r?l . (Hozzaferes: 2021. marcius 9.)
  9. ↑ 1848. marcius 15. . [2020. oktober 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2021. marcius 4.)
  10. ↑ Marki Sandor, Beksics Gusztav: A modern Magyarorszag (1848?1896) . (Hozzaferes: 2021. marcius 8.)
  11. ↑ Pet?fi Sandor - Lapok Pet?fi Sandor 1848-as naplojabol . (Hozzaferes: 2021. marcius 8.)
  12. ↑ 1848. marcius 15. Kitor a pesti forradalom . (Hozzaferes: 2021. marcius 8.)
  13. ↑ Lapok Pet?fi Sandor naplojabol . magyar-irodalom.elte.hu. (Hozzaferes: 2022. februar 8.)
  14. ↑ Kadar Gyula: Az 1848/49-es magyar forradalom es szabadsagharc ,3szek.ro
  15. ↑ A csoport kialakulasa , mek.oszk.hu
  16. ↑ Szarmazasuk, tarsadalmi helyzetuk, neveltetesuk , mek.oszk.hu

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Ez a tortenelmi targyu lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marciusi_ifjak&oldid=26040614 ”