|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
| Majgyulladas
|
 |
| Hepatitis A okozta majgyulladasban szenved? beteg sargasaga (kulonosen a szem inhartyajan felt?n?)
|
|
| Szinonimak
| Fert?z? majgyulladas (A); Szerumhepatitis (B)
|
| Latinul
| Hepatitis
|
| Angolul
| Hepatitis A, B, es C-t?l E-ig
|
| Osztalyozas
|
| BNO-10
| B1590 (A); B1690 (B) - Reszletesen
[1]
|
| Epidemiologia
|
| Foldrajzi el?fordulas
| F?leg a fejl?d? vilagban
|
| Prevalencia
|
| Vilagszerte
| 360 millio (kronikus formaban)
|
| Incidencia
|
| Magyarorszagon
| 300 eset 2007-ben
|
| Europaban
| 1 millio
|
| Halalozasi arany
|
| Vilagszerte
| 500-700 ezer
|
| Leiras
|
| Erintett szervek
| Maj
, valamint kozvetve az egesz szervezet
|
| Etiologia
| Virusok (A, B, C stb.), kemiai (alkohol, gombamergezes, egyes gyogyszerek, szerves oldoszerek) es mas karosito tenyez?k
|
| Kockazati tenyez?k
| Rossz higienias korulmenyek ,
virussal
fert?zott etelek (A) ; nem megfelel?en ellen?rzott verkeszitmenyek alkalmazasa, ismetelten hasznalt orvosi eszkozok hianyos sterilitasa, m?vesekezeles, egyszer hasznalatos eszkozok ismetelt hasznalata, intravenas kabitoszerezes, nemi egyuttlet, ellen?rizetlen korulmenyek kozott vegzett tetovalas, piercing (B). Minden formanal az alkoholizmus
|
| F?bb tunetek
| Laz, elesettseg, etvagytalansag, hasi fajdalom, sargasag,
(hepatocellularis icterus)
|
| Diagnosztika
| Altalanos orvosi es laboratoriumi vizsgalat, mas szuksegesnek latott vizsgalatokkal kiegeszitve. Korokozo kimutatasa
|
| Szov?dmenyek
| A majm?kodes zavarai,
majzsugor
, hasvizkor
(ascites)
, majkoma
|
| Kezeles
| Megfelel? virusellenes gyogyszerek hianyaban oki terapia ma meg nincs. Altalanos terapia: Elkulonites fert?z? osztalyon, majkimel? etrend, agynyugalom, szukseg szerint parenteralis folyadekpotlas, gorcsoldok es fajdalomcsillapito adasa, vegs? soron majatultetes
|
| Korjoslat
| A korokozo tulajdonsagaitol, a paciens altalanos allapotatol es a kezelest?l fugg. A teljes gyogyulastol a kulonboz? mertek? maradando majkarosodasokon majzsugor at a halalos kimenetelig valtozik. Az A tipus altalaban enyhe lefolyasu es altalaban teljes gyogyulassal vegz?dik.
|
| Megel?zes
| Megfelel? testi kondicio tartasa, az elkerulhet? kockazati tenyez?k kerulese, enteralis fert?zesek elkerulese jo higienes korulmenyekkel (A), a verkeszitmenyek igen gondos ellen?rzese, a parenteralis beavatkozasoknal hasznalt orvosi eszkozok gondos fert?tlenitese, intravenas kabitoszerhasznaloknal t?- es fecskend?csere (B). Ved?oltas: A es B vakcinak
|
| DiseasesDB
| 20061
|
| MedlinePlus
| 001154
|
 |
A
majgyulladas
vagy
hepatitisz
(hepatitis)
a
maj
heveny
vagy
idult gyulladasos
megbetegedese, melyet els?sorban kulonboz?
virus
fert?zesek
, de mas karosito hatasok is okozhatnak.
[2]
Vezet? klinikai tuneteikben sok a hasonlosag, jellemz? a
sargasag
(icterus)
, de korokozoik es az okozott
betegsegek
kulonboznek egymastol.
A jelenleg ismert hepatitis virusokat A-tol G-ig jelzik, es X-szel jelolik a meg nem azonositott virusokat.
Mindezek mellett a majgyulladas mibenletet nehez pontosan meghatarozni a majbetegsegek gyulladasos komponenseket is mutato sokfelesege miatt. Ma mar ? kulonos tekintettel a maj sokret? es anyagcsereben betoltott kozponti szerepet tekintve ? joggal ide soroljak a majsejteket ert barmifele karosodassal jaro korkepeket, amelyek altalaban kulonboz? sulyossagu hosszu tavu kovetkezmenyekkel is jarnak. (Nem veletlenul alakult ki a belgyogyaszaton belul is a majbetegsegekkel foglalkozo szakag, a
hepatologia
.)
A korabbi leegyszer?sitett megkozelites ? az A, B es "nem A es nem B" hepatitis ? nyilvan nem tarthato. Jelen szocikk viszont nem vallalkozhat a majgyulladasok valamennyi formajanak es aspektusanak targyalasara, igy kenytelen a legalapvet?bbnek velt korkepekre (alapjaban az A es B tipusra) osszpontositani, esetenkent utalva mas formakra is.
A virushepatitisek a korokozok fert?zesi modjatol fugg?en ket f? formaban terjednek: a hepatitis A es E a
tapcsatornan
keresztul (peldaul fert?zott elelmiszer), a hepatitis B, C, D es a tobbi virus
verrel
es testnedvekkel (ondo, huvelyvaladek, nyal).
Korisme (Diagnozis)
[
szerkesztes
]
A majgyulladasok diagnozisaban a fizikalis jelek mellett alapvet? szerepe van a laboratoriumi vizsgalatoknak. Az
epefestek
es bizonyos verbe jutott majenzimek szintjenek merese mellett a virus tipusa specifikus
ellenanyagokkal
azonosithato
[3]
[4]
[5]
[6]
A beteg szekleteb?l az A virus is izolalhato, de ez koltseg-, munka- es id?igenyessege miatt nem rutineljaras.
Tapcsatornan keresztul terjed? virushepatitisek
[
szerkesztes
]
A Hepatitis A elterjedese a vilagban. Megbetegedesi valoszin?seg: sotetvoros: magas; voros:kozepmagas; sarga:kozepes; szurke: alacsony
Hepatitis A virus elektronmikroszkopos kepe (negativ festes)
- Korokozo
: A Picornavirusok
[7]
csaladjanak
Hepatovirus
nemzetsegebe tartozo Hepatitis A virus (HAV).
- Tunetek
: Gyakran keves tunettel jar, vagy teljesen tunetmentes, kulonosen a fiatalok koreben.
[8]
A fert?z?des es a tunetek megjelenese kozott eltelt id? ? azoknal, akiknel ezek kialakulnak ? ket es hat het koze tehet?.
[9]
Amennyiben jelentkeznek tunetek, azok tobbnyire nyolc hetig fennallnak, es ezek kozott lehet: hanyinger, hanyas, hasmenes,
sargasag
, laz es alhasi fajdalom.
[8]
Az emberek mintegy 10?15 szazalekanal a tunetek ismetelten jelentkeznek a fert?z?dest kovet? hat honapon belul.
[8]
Akut majelegtelenseg
ritka esetben el?fordulhat, f?kent az id?sek koreben.
[8]
- Terjedese
: Az A virus a fert?zott
szeklettel
terjed, amiben jelent?s szerepet jatszanak a legyek. A fert?zes forrasa a beteg es a tunetmentes fert?zott szemely. Lappangasi ideje leggyakrabban 28-30 nap. A fert?z?kepesseg tartama a lappangasi id? masodik felet?l kezd?dik, es a sargasag megjelenese utan nehany nappal megsz?nik. A passziv immunizalas (
gamma-globulin adasa
) mintegy 6 honapos vedelmet nyujt. A fert?zes tobbnyire etel vagy ital, illetve fert?zott szeklettel szennyezett viz fogyasztasa utjan terjed.
[8]
A nem kell?en atf?tt
kagylo
gyakori fert?zesi forras.
[10]
Terjedhet egy fert?zott szemellyel valo kozeli erintkezes utjan is.
[8]
Bar fert?zott gyermekeknel gyakran nem mutatkoznak tunetek, ekkor is kepesek megfert?zni masokat.
[8]
Egyszeri fert?z?dest kovet?en az illet? szemely az elete hatralev? reszere immunissa valik.
[11]
A diagnozis felallitasahoz vervizsgalatra van szukseg, mivel a tunetek hasonloak szamos mas betegseg tuneteihez.
[8]
A hepatitis A az ot ismert hepatitis virus egyike. Ezek: A,
B
,
C
,
D
es
E
.
- Megel?zese
: Altalanos higienes rendszabalyok, kezmosas, elelmezes- es vizhigienes rendelkezesek betartasa es ellen?rzese. A fert?zessel a hazainal er?teljesebben erintett orszagok latogatasakor ? 3 honapnal hosszabb kint tartozkodas eseten ? aktiv immunizalas javasolt hepatitis A (es B) elleni vakcinaval. A
hepatitis A ved?oltas
hatekony megel?zesi modszer.
[8]
[12]
Van olyan orszag, ahol javasolt a gyermekek es a korabban meg nem oltott szemelyek rutin oltasa, akiknel a kockazat magasabb.
[8]
[13]
Az eddigi megfigyelesek szerint a ved?oltas eletre szolo vedelmet nyujt.
[8]
Tovabbi megel?zesi modszerek koze tartozik a
kezmosas
es az etelek megfelel? f?zese.
[8]
Konkret kezelesi modszer nincs, pihenes es ? szukseg eseten ?
hanyinger
es
hasmenes
csillapitasara szolgalo gyogyszerek alkalmazasa javasolt.
[8]
A fert?zesek tobbnyire maradektalanul elmulnak, maradando majbetegseg nelkul.
[8]
Amennyiben akut majelegtelenseg lep fel, ennek kezelese
majatultetes
.
[8]
- Fert?zes eseten
: Fert?zesveszely eseten csak forralt vizet fogyasszunk, ebben mossuk meg alaposan a zoldsegeket es gyumolcsoket is, amelyeket ajanlott meghamozni. Fogmosashoz is a forralt vizet hasznaljuk. A fert?z? beteg tisztalkodasi eszkozeit el kell kuloniteni. Kulonosen erdemes betartani ezeket az ovintezkedeseket a Foldkozi-tenger tersegeben, Azsiaban es Del-Afrikaban, ahol a higienias korulmenyek nem mindig megfelel?ek.
- Korokozo
: A hepatitis E virus. A hepatitis A-hoz hasonlo. A fert?zesek jelent?s resze tunetmentes, de terhes n?knel sulyos, gyakran halalos megbetegedest okozhat.
- A fert?zes forrasa
: a beteg vagy a tunetmentes fert?zott szemely, valamint valoszin?leg kulonboz? allatok (sertes, vaddiszno, ragcsalok es majmok). A fert?zott terhes n?k a magzatot a mehlepenyen keresztul fert?zhetik.
- Lappangasi ideje
: leggyakrabban 26-42 nap. Aktiv ved?oltas nem all rendelkezesre.
Verrel es testnedvekkel terjed? virushepatitisek
[
szerkesztes
]
A Hepatitis B elterjedese es megbetegedesi valoszin?sege: voros: magas; narancs: kozepes; sarga: alacsony
Hepatitis B virus elektronmikroszkopos kepe (negativ festes)
Hepatitis vakcina (Ved?oltas)
A hepatitis B fert?zes vilagszerte elterjedt, jelenleg a becslesek szerint tobb mint 2 milliard ember fert?z?dott meg a virussal a Fold teljes lakossagabol. Ezekb?l mintegy 360 millio beteg kronikus hepatitis B fert?zesben szenved, amely komoly rizikofaktor: a kronikus hepatitis B talajan ugyanis majzsugor es majrak alakulhat ki. Evente korulbelul 500-700 ezer halaleset tortenik a hepatitis B virusfert?zes kovetkezteben, holott ez a betegseg ved?oltassal hatekonyan megel?zhet?.
A hepatitis B kotelez? ved?oltas, 1999 ota minden 14 eves serdul? megkapja.
A hepatitis B-r?l altalaban
[
szerkesztes
]
A virus igen magas fert?z?kepesseggel bir, verrel es testnedvekkel terjed. Kozvetitheti szexualis kapcsolat, veratomlesztes, es aprobb serulesek soran fert?zott ollo es borotva, de meg lehet fert?z?dni piercing, tetovalas, pedik?r es manik?r kozben is. Gyakran a fert?zott terhes kismama adja at gyermekenek a korokozot a szules folyaman. A tunetek megjeleneseig atlagosan 75 nap telik el, de ez az id? akar 30-180 nap is lehet.
Ma mar aktiv immunizalasra alkalmas, elolt korokozokat tartalmazo ved?oltasok allnak rendelkezesre, amelyek beadasanak reszletesebb indikacioirol az idezett irodalombol tajekozodhatunk
[14]
A
Hepatitis B elleni ved?oltas
annyiban talan meg fontosabb, hogy ez a betegseg az A-nal sokkal sulyosabb lefolyasu, es gyakran vezet maradando karosodasokhoz, vagy akar halalos kimenetel? is lehet.
[15]
Mig a ved?oltasok alkalmazasa a fejlett vilagban elterjedtnek mondhato, a fejl?d? vilagban sokkal kedvez?tlenebb a helyzet (anyagi, szervezesi, altalanos egeszsegugyi okok miatt). Fejl?d? orszagokba utazoknak ajanlatos a ved?oltas mindket virustipus ellen.
[16]
Hepatitis B ? Europa halalozast is okozo vezet? fert?zese
[
szerkesztes
]
Az
Egeszsegugyi Vilagszervezet
(WHO) adatai szerint tobb mint ketmilliard olyan ember el a vilagon, aki megfert?z?dott hepatitis B-vel valamikor az elete soran. Ebb?l 350 millio esetben kronikussa valik a betegseg. Europa lakossaganak 2-20%-a fert?z?dott mar a virussal, es mivel a fert?zes mintegy 10%-ban kronikussa valik, a B-virus okozta kronikus hepatitis, majzsugorodas es majrak aranya Europaban 0,2?2%. Az azsiai, afrikai, del-amerikai lakossag koreben az el?fordulas ennek tizszerese is lehet. A fert?zest annak ellenere nem sikerult eddig teljes mertekben eradikalni, hogy tobb unios orszagban is kotelez? a hepatitis B elleni ved?oltas. Europaban evente egymillio ember fert?z?dik meg ujonnan a sulyos betegseggel es jelenleg mintegy 14 millio kronikus hepatitis B fert?zott el a regioban. A hepatitis B betegek tizszer annyian vannak, mint a HIV fert?zottek, es ketszer annyian, mint a hepatitis C fert?zottek. A legtobb uj fert?zest 100 000 lakosra szamitva 2005-ben
Izlandon
regisztraltak, de az elbolyban talalhato
Bulgaria
,
Torokorszag
,
Franciaorszag
es
Ausztria
is.
Magyarorszagi helyzet
[
szerkesztes
]
Egy olyan, sokszor kronikus es sulyos betegseg, ami ellen a magyarok tobbsege beoltatlan meg. Magyarorszagon is evente majdnem szazan fert?z?dnek hepatitis B virussal, es minden evben tobben meg is halnak a betegseg kovetkezteben. A hepatitis B ellen mar 1999 ota kotelez?en oltjak a 14 eves fiatalokat, tovabba az egeszsegugyi dolgozokat evtizedek ota ved?oltasban reszesitik, de a lakossag tobbsege meg oltatlan, azaz fogekony a hepatitis B virusra. A hepatitis virusok kozul a hepatitis B jelenti a legnagyobb problemat a vilagon, hiszen a 10. vezet? halaloknak szamit. Mindenki az AIDS-t?l retteg, pedig a hepatitis B virus 10-100-szor fert?z?bb, mint a
HIV
(az AIDS korokozoja). Magyarorszagon a hepatitis B virus tizszer gyakrabban fordul el?, mint a HIV. A legnagyobb kulonbseg a ket betegseg kozott ma az, hogy a hepatitis B virus ved?oltassal megel?zhet? (lenne).
A kotelez? oltasnak koszonhet?en szaz alatti szamra csokkent az evenkenti hepatitis B fert?z?desek szama Magyarorszagon.
A hepatitis B betegseg megel?zesenek fontossagat felismerve, itthon mar 1999 ota kotelez?en oltjak hepatitis B ellen a 14 eves korosztalyt. Emiatt a 14-24 evesek tobb mint 95%-ban vedettek a korokozo ellen, ugyanakkor a legnagyobb veszelynek kitett 25-50 ev kozotti lakossag tobbsege vedtelen a veszelyes betegseggel szemben. Magyarorszagon 2007-ben tobb mint 300 heveny virusos majgyulladast regisztraltak, amelyek kozul ? a 14 evesek kotelez? oltasanak koszonhet?en ? csak 81 volt hepatitis B virussal fert?zott es ebb?l harman vesztettek eletuket. A fert?zottek 60%-a a 25-50 eves korosztalybol kerult ki, 43%-uk Budapesten es kornyeken el. A veratomlesztesek soran 1985 ota sz?rik hepatitis B-re a verkeszitmenyeket, de korabban el?fordulhattak fert?zesek. A WHO szerint Magyarorszagon a megel?zhet? halalokok kozott a majzsugor kozvetlenul a sziv- es errendszeri megbetegedesek utan all, 8%-os reszesedessel. Hazankban evente 6-8000 ember hal meg
majzsugorban
, mely dont?en a hepatitis fert?zesek, valamint az alkoholos majkarosodas kovetkezmenye (Magyar Majkutatasi Tarsasag, 2006.).
A fert?zottek tobbsege ugyanakkor panasz- es tunetmentes: csak laboratoriumi vizsgalatokkal tisztazhato a virushordozas
[17]
Bennuk lappangva sulyosbodhat a betegseg, es el?fordulhat, hogy csak a
majrak
kialakulasa hivja fel a figyelmet a fert?zesre. Ugyanakkor ezen emberek tobbsege fert?z?kepes ezen hosszu lappangas idejen, azaz oltatlan embereknek atadhatjak a korokozo virust.
Fontosabb tudnivalok a hepatitis B-r?l
[
szerkesztes
]
A hepatitis B egy olyan virusos fert?z? betegseg, amely a majat tamadja meg, es akut valamint kronikus betegseget is okozhat.
- Korokozo
: A Hepadnaviridae csaladba tartozo Hepatitis B virus (HBV).
A virus verrel es testnedvekkel terjed
[
szerkesztes
]
- Korulbelul ketmilliard olyan ember el a Foldon, akiket mar megfert?zott a hepatitis B virus. Korulbelul 600 ezer ember hal meg evente az akut vagy kronikus hepatitis B kovetkezmenyekent
- A gyermekkorban hepatitis B virussal fert?zottek 25%-a feln?ttkorban kronikus hepatitis kovetkezmenyekent kialakulo majzsugorban vagy majrakban hal meg
- A hepatitis B virus fert?z?kepessege 10x nagyobb, mint AIDS-et okozo HIV-e
- A hepatitis B virus fokozott munkakori veszelyt jelent az egeszsegugyi dolgozok szamara
- A hepatitis B ellen mar rendelkezesre all biztonsagos es hatasos oltoanyag. A vakcina 1982 ota elerhet?, es 95%-ban hatasos a hepatitis B fert?zes ellen. Ez volt az els? olyan oltoanyag, amellyel rakos megbetegedest lehetett megel?zni.
- A fert?zes forrasa
: az akut es a kronikus betegek, valamint a tunetmentes virushordozok. Verrel, szovetnedvekkel, valadekokkal (ondo, huvelyvaladek, nyal) terjed.
- Terjedesi modok
:
- szexualis erintkezes,
- ver, verkeszitmenyek,
- verrel, szovetnedvekkel, valadekokkal szennyezett orvosi eszkozok, m?szerek,
- szervatultetes,
- intravenas kabitoszer-elvez?k altal kozosen hasznalt t?, fecskend?
- serult b?rrel, illet?leg nyalkahartyaval torten? erintkezes,
- fert?zott anyarol ujszulottre.
- Lappangasi id?
: 45-180 nap, leggyakrabban 60-90 nap.
- Fert?z?kepesseg id?tartama
: a lappangasi id?ben, rendszerint tobb hettel a tunetek megjelenese el?tt kezd?dik, es a heveny tunetek lezajlasaig tart. A tunetmentes hordozok es a kronikus betegek evekig, akar eletuk vegeig fert?z?kepesek lehetnek.
A hepatitis B virus nehany hettel a fert?zes utan alakitja ki tipikus tuneteit: sarga b?r es szemfeherje, sotet vizelet, er?s faradtsag es levertseg, hasuregi fajdalom, izuleti fajdalmak, etvagytalansag. A tunetek bizonyos esetekben akar honapokig, vagy evekig is jelentkezhetnek. A hepatitis B fert?zes kronikussa is valhat bizonyos esetekben (a a tapasztalatok szerint a betegek 10%-anal), amely majzsugorhoz es majrakhoz vezethet.
A hepatitis B 100-szor fert?z?bb, mint a HIV (AIDS virusa) es a hasonloan veszelyes hepatitis C virus.
A hepatitis B virus igen fert?z?kepes: els?sorban verrel es kulonboz? testnedvekkel terjed. Kozvetitheti szexualis kapcsolat, veratomlesztes, es aprobb serulesek, de lehet a betegseg atviv?je fert?zott ollo es borotva, piercing, tetovalas, pedik?r es manik?r. Gyakran a fert?zott terhes kismama adja at gyermekenek a korokozot a szules folyaman. A virus veszelyeztetheti az utazokat, akik olyan orszagba utaznak, ahol nagyon magas aranyban fordulnak el? virushordozok, a szabadabb szexualis eletet el?ket, a hepatitis B betegek csaladtagjait es azokat, akik kozeli kontaktusba kerulnek a betegekkel, injekcios drog hasznalokat, egeszsegugyi dolgozokat, veszelyes munkat vegz?ket (rend?rok, t?zoltok, katonak stb.).
Gyermekkorban a fert?zottek 90%-aban idult majgyulladas alakul ki, azaz semmilyen panasz/tunet nem eszlelhet? a heveny szakban, es a betegseg csak evek, illetve evtizedek mulva derul ki. Feln?ttekben gyakoribb a heveny majgyulladas, mely a fert?z?des bekovetkeztet?l szamitva atlagosan 75 nap mulva jelenik meg, de ez az id? akar 30-180 nap is lehet.
A heveny majgyulladas tipikus tunetei: a b?r es szemfeherje sargas elszinez?dese, sotet vizelet, faradtsag es levertseg, hasi panaszok. A tunetek bizonyos esetekben akar honapokig, vagy evekig is fennmaradhatnak. Szerencsere ritkan, de f?leg eddig egeszseges fiatal feln?tteknel a B-hepatitis heveny majelegtelenseget okozhat, ami 90%-ban halalos kimenetel?. Hangsulyoznunk kell azonban, hogy ezen klasszikus tunetek a fert?zottek tobbsegeben hianyoznak.
A hepatitis B fert?zes kronikus formajaban hosszu evtizedek lappango lefolyasa soran majzsugorhoz, valamint majrakhoz vezethet.
A kronikus hepatitis eseteben a felismeres a legfontosabb, mivel a kezelesre szamos modszer all ma rendelkezesre. Ugyanakkor azt is hangsulyoznunk kell, hogy az esetek nagyobb reszeben
elethosszig tarto gyogyszeres kezeles szukseges
, mely nyilvanvaloan nem a legjobb megoldas.
A legjobb megoldas ennel a betegsegnel is a megel?zes.
A kronikus hepatitis B rizikocsoportjai
[
szerkesztes
]
A hepatitis B fert?zott gyermekek kulonosen veszelyeztetett csoportnak szamitanak. Azoknal a gyermekeknel, akik egyeves koruk el?tt fert?z?dnek a virussal, 90%-ban kronikussa valik a fert?zes. Az egy es negyeves korosztaly eseteben ugyanez az aranyszam 30-50% kozott mozog, mig az ennel id?sebb fert?zott gyermekek egynegyede szamolhat kronikus hepatitis B betegseggel. A feln?ttek 90%-a azonban sikeresen atveszeli a hepatitis B fert?zest, korulbelul a betegek 10 szazalekanal alakul ki kronikus betegseg.
Hol a legelterjedtebb a hepatitis B virus?
[
szerkesztes
]
A hepatitis B endemikus Kinaban es Azsia mas orszagaiban is. Az emberek tobbsege itt mar gyermekkoraban elkapja a betegseget, az azsiai orszagok populaciojanak 8-10%-a kronikus hepatitis B beteg. Ebben a regioban a kronikus fert?zes kovetkezteben kialakulo majrak es majzsugor a harmadik vezet? halalok a ferfiak koreben, es els? a n?k koreben. Hasonloan elterjedt a virus az Amazonas es Kelet-Europa bizonyos orszagaiban is, illetve magas a fert?zottsegi szint a Kozel-Keleten es Indiaban. Nyugat-Europaban es Eszak-Amerikaban a nepesseg kevesebb mint egy szazalekat erinti a hepatitis B fert?zes, ugyanakkor a novekv? migracio miatt egyre tobb fert?zott menekult hozza be a hepatitis B-t ezekbe az orszagokba is.
A fert?zes legbiztosabb megel?zese a hepatitis B elleni oltoanyag. A hepatitis B elleni vakcinabol ket adag szukseges ahhoz, hogy tobb evtizedre szolo vedettseg alakuljon ki.
Kulonosen fontos a veradok, verkeszitmenyek, sejt-, szovet-, szervdonorok, terhes n?k sz?r?vizsgalata, a korhazhigienes rendszabalyok szigoru betartasa es ellen?rzese, az egeszsegugyi dolgozok oktatasa. Javasolt a hepatitis B elleni ved?oltas (aktiv immunizalas) egeszsegugyi dolgozok, m?vesekezelesben reszesul? betegek, verzekenyek, es szexualis magatartasuk miatt fokozott fert?zesi veszelynek kitett szemelyek, intravenas kabitoszer-elvez?k szamara, tovabba azon kulfoldi orszagokba utazoknak, ahol a hepatitis B el?fordulasa jelent?s.
A kotelez? oltasnak koszonhet?en szaz alatti szamra csokkent az evenkenti hepatitis B fert?z?desek szama Magyarorszagon.
[
szerkesztes
]
A hepatitis B betegseg megel?zesenek fontossagat felismerve, itthon mar 1999 ota kotelez?en oltjak hepatitis B ellen a 14 eves korosztalyt. Emiatt a 14-24 evesek tobb, mint 95%-ban vedettek a korokozo ellen, ugyanakkor a legnagyobb veszelynek kitett 25-50 ev kozotti lakossag tobbsege vedtelen a veszelyes betegseggel szemben. Magyarorszagon 2007-ben tobb mint 300 heveny virusos majgyulladast regisztraltak, amelyek kozul ? a 14 evesek kotelez? oltasanak koszonhet?en ? csak 81 volt hepatitis B virussal fert?zott es ebb?l harman vesztettek eletuket. A fert?zottek 60%-a a 25-50 eves korosztalybol kerult ki, 43%-uk Budapesten es kornyeken el. A veratomlesztesek soran 1985 ota sz?rik hepatitis B-re a verkeszitmenyeket, de korabban el?fordulhattak fert?zesek. A WHO szerint Magyarorszagon a megel?zhet? halalokok kozott a majzsugor kozvetlenul a sziv- es errendszeri megbetegedesek utan all, 8%-os reszesedessel. Hazankban evente 6-8000 ember hal meg majzsugorban, mely dont?en a hepatitis fert?zesek valamint az alkoholos majkarosodas kovetkezmenye (Magyar Majkutatasi Tarsasag, 2006.).
A fert?zottek tobbsege ugyanakkor panasz es tunetmentes: csak laboratoriumi vizsgalatokkal tisztazhato a virushordozas. Bennuk lappangva sulyosbodhat a betegseg, es el?fordulhat, hogy csak a majrak kialakulasa hivja fel a figyelmet a fert?zesre. Ugyanakkor ezen emberek tobbsege fert?z?kepes ezen hosszu lappangas idejen, azaz oltatlan embereknek atadhatjak a korokozo virust.
A ved?oltas mindenkinek ajanlott
[
szerkesztes
]
Az Egeszsegugyi Vilagszervezet programja celkent t?zte ki, hogy 2010-re a vilag legtobb orszagaban a nemzeti ved?oltasi rend resze legyen a hepatitis B elleni ved?oltas, amely az egyetlen biztonsagos modja a betegseg elleni vedekezesnek. A hepatitis B elleni vakcina az egyik legregebben (1982) kifejlesztett oltoanyag. Az oltas a virusnak csupan egyetlen feherjejet tartalmazza (a virus orokit? anyagat nem), igy a ved?oltasok kozott is a legbiztonsagosabbak koze sorolhato. Mellekhatasai enyhek (f?kent helyi fajdalom es b?rpir az oltas korul), de ez is csak nagyon ritkan alakul ki. A kes?bbiekben ennek megfelel?en az oltas kovetkezteben csupan ezen egyetlen feherje ellen alakulnak ki ellenanyagok ? amely valoszin?leg eletunk vegeig vedelmet nyujt (ha a 3 oltast szabalyszer?en megkaptuk).
Ez volt az els? olyan oltoanyag, amellyel rakos megbetegedest lehetett megel?zni. A hepatitis B elleni ved?oltas kortol es nemt?l fuggetlenul mindenkinek ajanlott, aki meg nem vette fel a teljes oltasi sort. Mivel Magyarorszagon a fiatal feln?tt lakossag (25-50 eves korosztaly) tobbsege mind a hepatitis A, mind a hepatitis B virusra fogekony, es mivel mindket betegseg ezen korosztalyban sulyos megbetegedest, s?t halalos kimenetelt is okozhat, ezert leginkabb azt ajanlhatjuk, hogy minden ember ebben a korosztalyban oltassa be magat a majgyulladasok ellen. Magyarorszagon jelenleg ingyenes a vakcina a B-virushordozo anyak ujszulottjeinek, a 14 eves korosztalynak, a kronikus B-hepatitis fert?zesben szenved?k csaladtagjainak es az egeszsegugyi dolgozoknak. A ved?oltasokat a haziorvos is beadhatja, de termeszetesen az ANTSZ, illetve az oltokozpontok szakemberei is segitseget nyujthatnak. Bizonyos esetekben elvegezhet? olyan vizsgalat, mely a korabbi fert?zeseket (vedettseget), illetve az oltasok kovetkezteben kialakulo vedettsegi szintet kimutatjak. Ezeket a vizsgalatokat hepatologus, illetve infektologus szakemberek javasolhatjak.
A legveszelyeztetettebb csoportok
[
szerkesztes
]
- szabados szexualis eletet el?k;
- Hepatitis B betegek partnerei es csaladtagjai, kozos haztartasban el?k;
- droghasznalok;
- a verrel es vertermekekkel dolgozok, valamint az egeszsegugyi dolgozok;
- transzplantacioban resztvev?k;
- utazok
Evente 4 millio ember valik tartosan hepatitis B fert?zotte
[
szerkesztes
]
Az
Egeszsegugyi Vilagszervezet
(WHO) adatai szerint tobb mint ketmilliard olyan ember el a vilagon, aki megfert?z?dott hepatitis B-vel valamikor az elete soran. Ebb?l 350 millio betegnel sajnos kronikussa valik a betegseg, amely majrakhoz is vezethet. Evente 4 millio ember valik tartosan hepatitis B fert?zotte, 25%-uk sajnos meghal a majgyulladas es a kialakulo majrak kovetkezteben. A hepatitis B szexualis uton, serulesekkel, fert?zott verkeszitmenyekkel terjed, de olykor nyal es izzadsag utjan is bekerulhet a korokozo a szervezetbe. A virust kozvetitheti fert?zott t?, akupunkturas eszkoz, pedik?rszerszam, ollo es kes. A betegseg Magyarorszagon egyel?re csak 100 000 embert erint, ugyanakkor az egeszsegugyi dolgozok, t?zoltok es rend?rok munkakorulmenyeikb?l adodoan jobban ki vannak teve a fert?zesnek. A masik komoly rizikocsoportot az utazok adjak, akik olyan teruletekre latogatnak el, ahol a hepatitis B-vel fert?zottek szama igen magas (nehany mediterran orszag, Horvatorszag, Szerbia, Szlovenia ? a haboru miatt, Torokorszag, afrikai mediterran orszagok ? a
sz?res
es a kotelez? oltasok hianya miatt, afrikai es azsiai orszagok, Kina ? altalanosan 70-90 szazaleka a lakossagnak mar atesett a hepatitis B fert?zesen). A hepatitis B fert?zest nemcsak szexualis uton, hanem a fejl?d? orszagok tobbsegeben akar egy orvosi beavatkozas, egy veletlen baleset, vagy egyszer? hennafestes alkalmaval is el lehet kapni. A fert?zes megel?zese erdekeben kerulni kell a szexualis kalandokat, a tetovalo, hennazo, pedik?r es manik?r szalonokat, kulonosen kulfoldon.
[16]
Leghatekonyabb megel?zes a ved?oltas, hiszen harom ved?oltasbol allo oltasi sorozat eletre szolo vedettseget nyujt a veszelyes fert?zes ellen.
Hepatitis C okozta hepatocellularis karcinoma
- Korokozo
: A hepatitis C Flaviviridae csalad tagja 1989-ben felfedezett korokozoja (a HCV) verrel terjed?
RNS
virus. Genetikai anyaganak folyton valtozo szakasza miatt nem lehet ved?oltast kifejleszteni ellene; megel?zeskent csak a sz?r?vizsgalat marad.
- Tunetei
: A hepatitis C virus nemcsak a majat tamadja meg; izuleti- es b?rpanaszokat, izom- es vesegyulladast is okozhat. A fert?zottek 25%-a 3-4 honapon belul magatol meggyogyul, virusmentes lesz. A maradek 75% viszont fert?zott marad es alattomos, kronikus majbetegseg alakul ki naluk. A betegseg tobbnyire enyhe lefolyasu, sargasag csak az esetek kis hanyadaban jelentkezik. A fert?zottek 75-90%-aban tunetmentes vagy tunetszegeny virushordozas alakul ki. Gyakori a betegseg kronikussa valasa es ez majzsugorodashoz (cirrozis) vezethet.
- Fert?zes forrasa
: a virushordozo es a beteg ember.
- Terjedese
: fert?zott verrel, szovetnedvekkel. A fert?zott anyarol a csecsem?re torten? terjedes 6-10%-os valoszin?seggel fordulhat el?. A szexualis uton torten? fert?zes ritka.
- Lappangasi id?
: 14 ? 180 nap, leggyakrabban 6-9 het. Megel?zese csak el?vigyazatossaggal lehet, nincs ellen ved?oltas.
- Sz?res
, diagnozis
: Egyszer? vervetellel a majfunkciot ellen?rz? adatokbol, illetve ezek egymas utani, tobbszori a normalistol valo eltereseb?l lehet kovetkeztetni majgyulladasra. Gyanu eseten specialis sz?r?vizsgalattal egyertelm?en ki lehet mutatni.
A hepatitis C-virussal mintegy 170 millio ember fert?zott vilagszerte.
Magyarorszagon 1992 ota sz?rik a
verkeszitmenyeket
[18]
hepatitis-C virusra, de aki azel?tt kapott veratomlesztest, megfert?z?dhetett.
A virus csak a hepatitis B jelenleteben szaporodik, a betegseg csak egyidej? fert?zes eseten. Mas neven Delta-virus. A veraram utjan terjed a virus, f?leg a tropusi teruleteken. A fejlett orszagokban a kabitoszer-elvez?k, a verzekenysegben szenved?k es a vercseren atesettek kozott fordul el?. Mivel a Delta-virus okozta betegseg a hepatitis B replikaciojahoz kotott, a kezeles a profilaxis megegyezik a hepatitis B-jevel. A kronikus Delta- hepatitis interferon igen nagy adagjaira is csak reszlegesen reagal.
A virust
1996
-ban fedeztek fel.
A hepatitis G-virust kulonboz? majbetegsegekben es egeszseges veradokban is megtalaltak. A
Flaviviridae
csaladba tartozo RNS-virus, melynek klinikai jelent?sege meg nem tisztazott. Gyakran tarsul B- es C-virusfert?zeshez; ennek klinikai kepet, korlefolyasat azonban nem modositja.
Mas virusok altal okozott hepatitis
[
szerkesztes
]
Fontos kiemelni, hogy hepatitist nem kizarolag a hepatitisvirusok okozhatnak, hanem mas virusok is, pl. a
herpeszvirusok
kozul az alabbiak:
Epstein?Barr-virus
(EBV),
citomegalovirus
(CMV), illetve a baranyhiml? korokozoja, a varicella-zoster virus (VZV). A herpeszvirusokat a DNS-virusok koze soroljak.
A RNS-virusok kozott is vannak olyanok, amelyek hepatitist okozhatnak (a fent ismertetett hepatitisvirusokon kivul). Ilyen peldaul a
Flaviviridae
csaladba tartozo
sargalaz
virusa.
A hepatitis vilagnapja
[
szerkesztes
]
A hepatitis vilagnapjat julius 28-an tartjak az
Egeszsegugyi Vilagszervezet
(WHO) kezdemenyezesere. Ez a vilagnap emleket allit
Baruch Blumberg
[19]
Nobel-dijas amerikai orvosnak, aki 1925-ben ezen a napon szuletett es ? volt a hepatitis B virus felfedez?je.
[20]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]