Maglyahalal

Maglyahalal eseten az eliteltet egy rakas t?zifara allitott faoszlophoz kotoztek, amelyet meggyujtottak. Alkalmazasa a kozepkori inkvizicio tulkapasaibol a legismertebb.

Talan a ma mar nem alkalmazottak kozul a legismertebb kivegzesi mod, amely azonban meg kozepkori mercevel merve is kirivoan kegyetlen buntetesnek szamitott. Altalaban akkor alkalmaztak, ha az elkovetett cselekmeny a korabeli vallasi-erkolcsi normakat (is) megsertette. Nemcsak kozonseges b?noz?ket, hanem sok elmebeteget is, boszorkanynak titulalt szemelyeket, zsidot es prostitualtat maglyan egettek meg. Ugyanigy vegeztek ki a katolikus egyhaz es a reformacios egyhazak ellenfeleit, az eretneknek megbelyegzett szemelyeket, koztuk sok hires gondolkodot is; gyakran azzal az uruggyel, hogy az egyhaznak tilos vert ontani. ^[1]

Tortenelem [ szerkesztes ]

Okor [ szerkesztes ]

Hammurapi babiloni kiraly altal kihirdetett, Kr.e. 18. szazadi torvenykonyv tobb olyan b?ncselekmenyt is meghataroz, amelyek eseteben a megegetes altali buntetest helyenvalonak tartottak. ^[2]

Az okori Egyiptomban szamos olyan esetr?l szamolnak be, amikor a lazadokat elve megegettek. I. Szenuszert (Kr. e. 1971?1926) allitolag a hadjarata soran osszeszedte a lazadokat, es megegettette ?ket.

A Biblia alapjan, 1Mozes 38-ban Juda megparancsolta, hogy egessek meg a menyet, ha ugy velik, hogy hazassagon kivuli szexualis kapcsolatbol esett teherbe. ^[3]

Az okori romai hatosagok sok korai keresztenyt megegetessel vegeztek ki. Ennek egyik peldaja szmirnai Polikarp . ^[4]

Kozepkor [ szerkesztes ]

Az okor utan a kozepkorban el?szor a 11. szazadban iteltek embereket eretneksegert maglyahalalra. A 12. szazad kozepeig viszonylag keves embert, utana viszont mar annyira gyakoriva valt, hogy egyszer? emberek is a maglyara kerulhettek. ^[5]

El?szor 1197 -ben, aragoniai II. Peter torvenykonyveben szerepelt, hogy az eretnekeket t?zhalallal kell buntetni, majd III. Ince papa 1199 -ben kijelentette, hogy az eretnekseg felsegsertessel azonos, ezert maglyahalalt erdemel, akire rabizonyitjak. Ezt a rendelkezest a negyedik laterani zsinat kanonizalta ( 1215 ), majd II. Frigyes nemet-romai csaszar birodalmi torvennye emelte. ^[6]

A 13. szazad els? feleben, az albigensek elleni keresztes haboruban rengeteg "eretnek" lelte igy halalat.

Egyes magyarazatok szerint az eretnekek megegetese onnan eredt, hogy az eretnekseget a pestishez hasonlitottak. A pestis megallitasanak egyetlen modszere az volt, hogy a tovabbi fert?zest megakadalyozando, a hullakat es targyaikat elegettek. Ezert az eretnekek ellen is ezt alkalmaztak, csak itt el? szemelyeknel. ^[7]

Ujkor [ szerkesztes ]

Alkalmazasaval a 18. szazadban felhagytak, azota kegyetlen es szokatlan buntetesnek szamit.

Maglyahalalt halt hires emberek [ szerkesztes ]

Gherardo Segarelli † Parma, 1300.
Fra Dolcino † Vercelli, 1307.
Jacques de Molay † Parizs, 1314. marcius 18.
Cecco d'Ascoli † Firenze, 1327.
Husz Janos (Jan Hus) † Konstanz, 1415. julius 6.
Pragai Jeromos † Konstanz, 1416. majus. 30.
Jeanne d’Arc (Orleans-i sz?z) † Rouen, 1431. majus 30.
Girolamo Savonarola † Firenze, 1498. majus 23.
Michael Sattler † Rottenburg am Neckar, 1527. majus 20.
Balthasar Hubmaier † Becs, 1528. marcius 10.
Jakob Hutter † Innsbruck, 1536. februar 25.
Szervet Mihaly (Michel Servet) † Genf, 1553. oktober 27.
Thomas Cranmer † Oxford, 1556. marcius 21.
Giordano Bruno † Roma, 1600. februar 17.
Urbain Grandier † Loudun, 1634. augusztus 18.
Avvakum protopopa † Oroszorszag, 1682. aprilis 14.

Galeria [ szerkesztes ]

Hermann Anton Stilke: Jeanne d’Arc halala a maglyan
Husz Janos a maglyan (Ulrich Richental miniaturaja Chronik des Konstanzer Konzils cim? m?veben)
A maglyahalalt szenvedett Giordano Bruno emlekm?ve a romai Campo dei Fiori teren
Girolamo Savonarola a maglyan, Piazza della Signoria, Firenze, 1498
Jacques de Molay megegetese
Egy lovag es a szolgaja megegetese szodomia (homoszexualitas) miatt (1482)