한국   대만   중국   일본 
MAV 315 sorozat ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

MAV 315 sorozat

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
MAV 315 sorozat
MAV 315 sorozat
Palyaszam
315,801?818
Altalanos adatok
Gyarto Magyar Kiralyi Allami Vasgyarak , Budapest ;
Henschel , Kassel
Gyartasban 1917 ? 1918
Atepites
Atepit? MAV Ifm , Budapest
Eve 1929 ? 1931
Selejtezes 1966 ? 1972
Darabszam 18 db
M?szaki adatok
Tengelyelrendezes 1'C1'-h2t
Nyomtavolsag 1435 mm
Hajtokerek-atmer? 1606 mm
Futokerek-atmer? 950 mm
Engedelyezett legnagyobb sebesseg 90 km/h
Utkoz?k kozotti hossz 12 944 mm
Magassag 4650 mm
Szelesseg 3050 mm
Ures tomeg 53,4 t
Szolgalati tomeg 73,48 t
Tapadasi tomeg 45,65 t
Legnagyobb tengelyterheles 15,25 t
Sebessegmer? Haushalter
Fekek
Tipusa Westinghouse
Rogzit?fek kezifek
Vonatf?tes g?z
G?zvontatas
G?znyomas 13 bar
Tapadosulybol szamitott vonoer? 71,652 kN
Vizkeszlet 9,61 m³
Tuzel?anyag-keszlet 6,0 t
Sablon Wikidata Segitseg

A MAV 315 sorozat egy magyar 1'C1'-h2t tengelyelrendezes? szertartalyos g?zmozdonytipus , melyet 1929 ? 1931 kozott alakitottak at a 342 sorozat bol. Osszesen 18 db ilyen mozdony keszult.

Tortenete a masodik vilaghaboru vegeig [ szerkesztes ]

Az 1920-as evek vegen igeny merult fel arra, hogy a MAV 342 sorozatu mozdonyait nagyobb szen- es vizkeszlettel lassak el, ami nagyobb tavolsagu fordulokat tesz lehet?ve. Ezert a sorozatbol 18 mozdonyt epitett at a Istvantelki F?m?helye 1929 es 1931 kozott.

Az atalakitasra a kovetkez? palyaszamu mozdonyokat jeloltek ki: 342,042 ; 064 ; 066 ; 070 ; 092 ; 125 ; 143 ; 145 ; 153 ; 162 ; 175 ; 191 ; 195 ; 247 ; 910 ; 919 ; 927 es 938 .

Az atepites kovetkezteben megn?tt a mozdony tengelyterhelese es mivel az uj ertek meghaladta a 14,42 tonnat, a mozdonyt uj sorozatszammal kellett ellatni, amely a 315 lett. A palyaszamcsoportot a MAV altal 1926 . januar 1-jet?l bevezetni tervezett , de vegul is a korabban beszerzett mozdonyok atszamozasara nem alkalmazott szisztema szerint jeloltek ki: a Brotan-kazanos iker- tulhevit?s mozdonyok az eredeti palyaszamuk novekv? sorrendjeben a 315,801?818 palyaszamokat kaptak. A mozdonyok kozul 6 db a Budapest -Keleti, 12 db a Budapest-Eszaki f?t?hazhoz kerult.

A mozdonyok futasteljesitmenye ? tekintettel arra, hogy kizarolag el?varosi forgalomban kozlekedtek ? nem erte el a 342 sorozat et: az 1930-as evek kozepen havonta atlagosan 2368 km-t futottak. A 315-os oket a MAV tobbi korszer? mozdonyahoz hasonloan a hatasfok javitasara Friedmann?Metcalfe-rendszer? LF osztalyu X/8., majd X/10. szamu faradtg?z-lovetty?vel latta el, melyet a bal oldali frissg?z-lovetty? helyere szereltek fel. A tipus mozdonyait tolattyus kazanlefuvato-valtoval es Suss?Friedmann-rendszer? FSA-jel? hidegken?-szivattyuval is ellattak. A Duna?Szava?Adria Vasut mozdonyain alkalmazott kivitelt atveve 1934 -t?l a dugattyukra a joval olcsobb es kevesebb karbantartast igenyl? D.S.A.-rendszer? ontottvas tomitesek [1] kerultek. Tekintettel arra, hogy szenszereleskor [2] a vezet?allasok hatso szelved?je gyakran betorott, ezert ved?racsot szereltek rajuk.

A 315-os ok kozul 1943 -ban 3 db a Budapest-Eszaki , 4 db a Budapest-Deli , 4 db Ersekujvar , 4 db a Kisilva es 3 db a Szabadka allomas f?t?hazhoz tartozott. A tapasztalatok szerint a mozdonyok a masodik vilaghaboru eveiben 100 elegytonna-kilometerenkent 9,5?9,7 kg szenet es 5,46 gramm meleg-, illetve 16,88 gramm hidegken?-olajat fogyasztottak.

A masodik vilaghaboru vegen [ szerkesztes ]

A harcok befejezese es az orszaghatarok 1945 . juniusi ?megszilardulasa” utan a 315 sorozatu mozdonyok kozul 12 db maradt csak az ujra hivatalossa valt trianoni hatarok kozott. Ezek kozul

  • 1 db m?kod?kepes volt,
  • 3 db javitas alatt allt,
  • 8 mozdony javitatlanul felre volt allitva.

Ez utobbiak kozul harom mozdony ?roncs”, azaz er?sen serult, hianyos allapotu volt, de a tobbir?l is hianyoztak kisebb armaturak, s?t akar komolyabb gepelemek is. Negy 315-os re a Voros Hadsereg ?T?CCCP” hadizsakmany-jele (T=трофейный, azaz zsakmany) kerult.

Az 1947 -ben megkotott magyar-szovjet jarm?egyezmeny nyoman a teruleti reviziok el?tt is magyar tulajdonban volt jarm?vekr?l a ?T”-jelet eltavolithattak.

A ?restitucio” [ szerkesztes ]

Mar 1945 -ben megkezd?dtek az egyes orszagok kozott kisebb jarm?cserek, mely az idegen eredet? mozdonyok korabbi (alapvet?en a haboru es a reparticiok el?tti) tulajdonosa reszere torten? visszaszolgaltatast jelentette. Az egyes orszagok kozott, a haboru alatt osszekeveredett jarm?park rendezeser?l, ?restituciojarol” szuletett megallapodasok nyoman 1950 marciusaban kozott egy 315-os tert haza.

Az otvenes evekt?l a selejtezesig [ szerkesztes ]

1951 -ben 6 db mozdony Budapest -Eszaki honallomasu volt.

A mozdonyok allagrendezese az 1950-es evek els? feleben is folytatodott. A PKP -t?l 1952 novembereben egy uzemkeptelen, lefosztott 315-os kerult meg haza.

A mozdony ujrafelosztasanak befejezese utan tehat a MAV -nak 14 db 327 sorozatu mozdonya maradt. A mozdonyok az otvenes evekben tovabbra is a budapesti igazgatosag teruleten szolgalt. A mozdonyok selejtezese 1966 -ban kezd?dott:

M?szaki leiras [ szerkesztes ]

A mozdony szerkezete a magasitott szentartaly kivetelevel megegyezett a 342 sorozat szerkezetevel, igy megmaradtak az egyes gyartasi sorozatok kazanjai kozti kulonbsegek is. A vizkeszlet novelesenel elegend? volt az eredeti viztartaly teljes terfogatanak igenybevetele (a 9,61 m³ osszterfogatu viztartalyokat a 342 sorozat nal eppen a tengelyterhelesi korlat tullepesenek elkerulesere 8,0 m³-ig tolthettek csak meg). Feladatuk f?leg el?varosi szemely- es tehervonatok tovabbitasa volt. A megengedett vonatterheleseik szinten azonosak voltak a 342 sorozat eval.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. A D.S.A.-rendszer? ontottvas tomites kifejleszt?je Rezsny Kalman volt. A D.S.A.-tomitesek ara a Hauber-fele tomitesek aranak alig egytizede volt.
  2. Kozlekedesi Muzeum Nagycenki Muzeumvasutja. Szenszereles a fert?bozi f?t?haz el?tt Jelentese: G?zmozdony szennel feltoltese :-)

Irodalom [ szerkesztes ]

  • Mezei Istvan: MAV Vontatojarm? Album 1868-1993: MAV Rt. ISBN 963-552-290-8
  • Villanyi Gyorgy. A Magyar Allamvasutak vontatojarm?veinek jelolesi- es palyaszamrendszerei., Vasuthistoria Evkonyv 1993