Lukacsy Andras
(
Budapest
,
1930
.
aprilis 21.
?
2023
.
julius 31.
) magyar iro, ujsagiro, kritikus, kulturtortenesz, m?fordito.
Polgari csaladban szuletett, anyai agon dedapja a reformkorban, 1847-ben marvanyfeldolgozo es sirkoves ceget alapito
Gerenday Antal
. A magyar iparos csalad tortenetet es mentalitastortenetet bemutato dokumentum-regenye ?
Lex Gerenday
? cimmel 2011-ben jelent meg a Corvina Konyvkiado gondozasaban.
Kozepiskolajat a
budai ciszterci gimnaziumban
vegezte. Erettsegije utan, 1948 es 1950 kozott, a ceg allamositasa el?tt nem sokkal az anyai csalad uzemeben kitanulta a k?farago mesterseget. Mesterdarabja, Horvath Mihaly emlekoszlopa, ma is all a tortenesz-puspokr?l elnevezett VIII. keruleti teren. Minthogy akkoriban a bolcseszkarra nem kerulhetett, vegul az ELTE Jogi Karara jart es ott szerzett doktoratust. Ez id? alatt egy orszagos kritika-palyazat megnyerese utan biralataival jelentkezett az irodalmi lapokban. Igen sokaig volt szabaduszo; a 60-as evekben az
Elet es Irodalom
kolumnistaja, ahol a szakmaba ujolag ? vezette be a radiokritikat. Ennek folyomanyakent evtizedeken at volt a
Magyar Radio
m?sorpolitikai tanacsadoja.
Szabaduszo eveire esik m?forditoi munkassaga:
Ernest Hemingway
,
William Faulkner
,
Mark Twain
novellait,
Dylan Thomas
hangjatekat,
Arthur Schnitzler
kisprozajat es
Martin Walser
egy darabjat ? ultette at magyar nyelvre.
Az uj mechanizmus kereteben megindult liberalisabb Magyar Hirlapnak harminc even at munkatarsa, majd f?munkatarsa, szinhazi es irodalmi kritikakkal, publicisztikai irasokkal. A Szechenyi Konyvtar Torteneti Interjuk Videotara eletutinterjut keszitett vele, els?sorban a korszak sajtopolitikajara es gyakorlatara osszpontositva. E korban erdekes kulturtorteneti teruleten, a tarsasjatek-tortenetben folytatott kutatasokat; mintegy tiz kotetet publikalt itt, legutoljara egy b?ven illusztralt monografiat kolteszet es jatek viszonyarol (
Kiment a haz az ablakon
, Gondolat, 1981). Konyveit szamos nyelvre forditottak le. Jatektorteneti munkassagat dijazando, a szakterulet Kiss Aron Tarsasaganak elnoke dijat alapitott Pro Ludo megnevezessel, igy ? lett az els? ?ludi magister”. Reszt vett a leghiresebb magyar jatek, a ?b?vos kocka” sikerere alapitott nemzetkozi magazin, a
Rubik’s
szerkeszteseben.
Alapito tagja, s vegul korelnoke annak a jatekos tarsasagnak, amely meglehet?sen szeles irodalmi korben (
Szanto Piroska
,
Nemes Nagy Agnes
,
Kerenyi Gracia
,
Erd?dy Janos
,
Timar Gyorgy
,
Telegdi Polgar Istvan
,
Bajomi Lazar Endre
,
Somos Miklos
,
Varady Szabolcs
,
Engel Tevan Istvan
,
Szechenyi Agnes
,
Kajtar Maria
,
Rona Erzsebet
,
Del Medico Imre
es masok) f?kent
Szigligeten
indult meg, s amely onmagat nem hivatalosan es nemikepp onhatalmulag Szent Istvan Tarsasagnak nevezte el az egyik els? irodalmi feladvany alapjan.
Szepirodalmi munkaba csak a rendszervaltas utan fogott, de mar 1990-ben megjelent egykori baratjarol, a forradalom martirjarol szolo konyve (
Felismerem-e Angyal Istvant?
, Magvet?, 1990; masodik kiadasa
Angyal szallt le Budapestre
cimmel, 2006-ban a Belvarosi Kiado gondozasaban). E munkaval vette kezdetet a felkel?parancsnok legendariuma: posztumusz kituntetesek, emlektablak, emlekpark, szobor, kozter a f?varosban, dokumentumjatek, filmterv. A konyvet Angyal egykori fogolytarsa,
Goncz Arpad
koztarsasagi elnoki kituntetessel, a Nagy Imre-emlekplakettel dijazta. Kisebb munkak es esszek utan irta meg az anyai csalad mar emlitett tortenetet. A konyv gazdag dokumentum-nyersanyagat a F?varosi Leveltar kapta meg, amely kiallitast es konferenciat rendezett bel?le. Kritikai visszhangjaban torteneszek is megszolaltak; John Lukacs professzor a magyar polgarsagtortenet keves irodalmi visszatukrozese egyikenek tartotta. A tobbagu eletm? felepulesenek rajzat tartalmazza oneletrajzi munkaja (
Vilagjatek
, Corvina, 2018).
A
Lex Gerenday
tortenet egyik szinhelye a ma mar
Labatlanhoz
tartozo
Piszke
, ahol az anyai dedapa, Gerenday Antal
csaladi kuriat
epittetett. Ennek 2000 utani kozossegi kozpontta alakulasaban, es a kert arboretumma valasaban aktivan kozrem?kodott, ezert Labatlan varos diszpolgarava valasztottak.
A magyar
PEN Club
valasztmanyi tagja, a korabbi Szerz?i Jogi Tarsasag tanacsadoja.
Felesege Feleki Ingrid m?fordito-szerkeszt?.
- Elmes jatekok, jatekos elmek. Nehany fejezet az intelligencia-jatekok torteneteb?l
; ill. Reich Karoly; Minerva, Bp., 1960
- Nepek jatekai
; ill. Vadasz Gyorgy; Mora, Bp., 1964
- Elmes jatekok, jatekos elmek. Irodalmi jatekszoba
; ill. Szanto Piroska; 2. b?v., atdolg. kiad.; Minerva, Bp., 1974
- Nepek jatekai
; ill. Dluhopolszky Laszlo; 2. b?v. kiad.; Mora, Bp., 1977
- Kiment a haz az ablakon. Kolteszet es jatek
; Gondolat, Bp., 1981
- Nepek jatekai
; ill. Varga Imre; 3., ujra b?v. kiad.; Mora, Bp., 1981
- Gyermekjatekok azaz Id?sebb Pieter Brueghel mester negyszaz esztend?s hires-neves festmenye nyoman keszult kepeskonyv. Kigondolta es tervezte Kass Janos. Bevezette es kulonfele magyarazatokkal kiegeszitette Lukacsy Andras. Versekkel ekesitette Weores Sandor
; Mora, Bp., 1981
- id. Pieter Brueghel:
Flamand kozmondasok
; osszeall. Kass Janos, szoveg Lukacsy Andras; Corvina, Bp., 1985
- Elmes jatekok, jatekos elmek
; ill. Engel Tevan Istvan; 3. atdolg., b?v. kiad.; Mora, Bp., 1985
- Jatszd ujra! A vilag 100 alapjateka
; ill. Cako Ferenc; szerz?i, Bp., 1988
- Felismerem-e Angyal Istvant? Levelek fianak, Nemetorszagba
; Magvet?, Bp., 1990
- Kolteszet es jatek, 1-5.
; Pont, Bp., 1997?2003 (
Csintalan muzsa sorozat
)
- 1.
Poetai versengesek
- 2.
Parbajok es parodiak
- 3.
Erzeki es erzeketlen muzsa
- 4.
A lira mutatvanyosai
- 5.
Antikbol el? avantgard
- Nepek jatekai
; ill. Zsoldos Vera, Varga Imre; 4. b?v. kiad.; Cicero, Bp., 1998
- A Mindentudo Gyermek. Emlekezesek Baranszky Laszlora
; osszeall. Lukacsy Andras; Jelenkor, Pecs, 2002
- Angyal szallt le Budapestre. Apa es fia
; 2. b?v. kiad.; CET Belvarosi, Bp., 2006
- Lex Gerenday. Egy polgarcsalad 150 eve
; Corvina, Bp., 2011
- Vilagjatek. Oneletrajz, kortarsakkal
; Corvina, Bp., 2018
Dijai, elismeresei
[
szerkesztes
]
- 1978 ? Munka Erdemrend, bronz fokozat
- 1980 ?
Magyar Iroszovetseg
Nivodija
- 1993 ? Nagy Imre-emlekplakett
- 1997 ? Komlos Aladar-dij
- 1999 ? Kiss Aron-dij
- 2000 ? Pro Ludo-dij