Ez a apatsag a Vilagorokseg resze

A lorschi bences apatsag
A kolostor bejarata
Telepules	Lorsch
Orszag	Nemetorszag
Vallas	katolicizmus
Epitesi adatok
Tipus	Kulturalis helyszin
Stilus	karoling epiteszet
Epites befejezese	852
Vilagoroksegi adatok
Vilagorokseg-azonosito	515-001 515 515bis
Tipus	Kulturalis vilagoroksegi helyszinek
Kriteriumok	III, IV
Felvetel eve	1991
Elhelyezkedese
A lorschi bences apatsag Pozicio Nemetorszag terkepen
e. sz. 49° 39′ , k. h. 8° 34′ 49.65 , 8.5666666666667 49.650000°N 8.566667°E Koordinatak : e. sz. 49° 39′ , k. h. 8° 34′ 49.65 , 8.5666666666667 49.650000°N 8.566667°E
Az A lorschi bences apatsag hivatalos honlapja
A Wikimedia Commons tartalmaz A lorschi bences apatsag temaju mediaallomanyokat.

A bences apatsag korai roman stilusu m?emlek Lorsch varos szelen, Nemetorszag Hessen tartomanyaban. Az apatsagot 764 -ben alapitottak es 468 evig allt fenn, majd 1232 -ben a mainzi ersekseg bekebelezte. A korai kozepkorban a Frank Birodalom egyik szellemi es kulturalis kozpontja volt. A kapubejarat az egyeduli teljesen fennmaradt epitmeny a Karoling -korszakbol es a korai roman epiteszet legjelent?sebb m?emlekei koze tartozik Nemetorszagban. A kolostor konyvtaranak hires konyvei ma vilagszerte elszorva talalhatok.

Tortenete [ szerkesztes ]

A lorschi kodex szerint a kolostort Cancor alemann grof es edesanyja, Williswinth alapitottak. A templom es az els? fabol keszult kolostorepuletek a mai romos Altermunster teruleten helyezkedtek el. Egyes nyomok arra utalnak, hogy mar 764 el?tt is letezett itt egy templom, amelyet ugyanez a grofi csalad epittetett es amelyet Szent Peternek szenteltek. Valoszin?leg 764-ben ezt a templomot b?vitettek kolostorra, hogy a csalad sirhelyeul szolgaljon es 764-ben atadtak metzi Chrodegang puspoknek, aki Williswinth es Cancor rokona volt. A puspok szoros osszekottetesben allt Kis Pippinnel , papai legatus volt es a frank egyhaz uj szervezetenek a feje. Igy a kolostor csaladi tulajdonban maradt es a szomszedos Worms es Mainz eloljaroi nem tudtak hozzaferni.

Mar 764-ben felbukkant itt nehany gorzei szerzetes, akiket Chrodegang kuldott. Chrodegang mindket helyen (Lorsch es Gorze) bevezette a benedekrendi szabalyokat. Chrodegang keresere I. Pal papa atadta a kolostornak Szent Nazarius csontjait, amelyek 765 . julius 11-en erkeztek meg. Igy a kolostor egyike volt az els?knek a Frank Birodalomban, amelyek egy romai szentet kaptak ajandekba.

Az apatsag igy tobb adomanyhoz jutott es a zarandokok szama is megugrott. Ez lehetett az oka annak, hogy 765 -t?l elkezdtek a templom ujjaepiteset. Ebben az evben Chrodegang egyik testvere, Gundeland volt a lorschi apat. A regi helyt?l nem messze egy magaslaton epitettek az uj templomot. A foldet Cancor grof testvere, Thurinkbert ajandekozta az apatsagnak. Amikor Chrodegang 766 marciusaban meghalt, a kolostornak 16 szerzetese volt.

A sajat kolostor atalakitasa birodalmi es kiralyi kolostorra Cancor fianak, Heimerichnek tulajdonithato. Amikor Cancor 771 -ben meghalt, Heimerich tulajdoni igenyt tamasztott a kolostorral szemben. Gundeland apat Nagy Karoly udvari birosaga ele vitte az ugyet. Itt az apatnak megigertek az apatsagot. Hogy elejet vegye a tovabbi nemesi tulkapasoknak, illetve a szomszedos puspoksegek igenyeinek, Gundeland Nagy Karolyra ruhazta at az apatsagot. Nagy Karoly vedelmebe vette az apatsagot, igy az immunitast nyert es megszerezte a sajat apatvalasztas jogat.

A birodalom szervezeteben az apatsagnak el kellett latnia a kiraly szolgalatat (servitium regis) es gondoskodnia kellett a bels? gyarmatositasrol. Ebben az ertelemben kell szemlelni Nagy Karoly adomanyat, amellyel 773 -ban es 774 -ben atruhazta Heppenheim ?rgrofsagot es Oppenheim varosat. Mig a kolostor els? id?szakaban a szerzetesek a birtokos nemesekert es nepes csaladjukert imadkoztak, Nagy Karoly alatt a kiralyi csaladert es a birodalomert kellett konyorogniuk.

774-ben kesz lett a kolostor uj temploma. Gundeland apat meghivta Nagy Karolyt a felszentelesre. Karoly egyenesen Italiabol erkezett, ahol legy?zte a longobardokat . Egyutt utazott a mainzi Lullus puspokkel, aki vezette a felszentelest es atvitte Szent Nazarus ereklyeit az uj templomba.

A negyedik apat, Richbold scriptoriumot epittetett. Ugyanabban az evszazadban a skriptoriumhoz egy iskolat is csatlakoztattak, igy alakult ki a hires kolostori konyvtar. Maga Richbold valoszin?leg mar 775 -t?l kronikairo volt a kolostorban, es Nagy Karoly udvaraban Alcuinus keze alatt tanult. Feltetelezhet?, hogy az udvarhoz valo kozelsege miatt valasztottak apatnak 784 -ben; 791 es 793 kozott egyszemelyben trieri ersek is volt. Mint ilyen, Nagy Karoly udvaraban az Alcuinus koruli sz?kebb m?velt tarsasag tagja volt. Igy a kolostornak jelent?s szerepe lett a konyvek el?allitasaban es ezzel a Frank Birodalom oktatasi reformjaban.

Ezenkivul Richbold epittette az ecclesia triplex -et is. Ez egy ujabb kis templom volt amelyet egybeepitettek az els? k?b?l epult kolostorepulettel. Richbold meger?sitette a kolostort k?fallal is.

A kulonboz? adomanyok kovetkezteben, amelyeket a kornyekbeli nemessegt?l kapott, az apatsag er?sen terjeszkedett a kovetkez? evszazadokban. Lorsch mar 817 -ben felbukkant azok kozott a birodalmi kolostorok kozott, amelyek a kiraly legf?bb szolgalatara alltak, peldaul juttatasokkal vagy katonak kiallitasaval. Ez egyertelm?ve teszi, hogy a kolostor gazdasagi szempontbol is jelent?s volt a Frank Birodalomban.

Adalung apatnak sikerult az apatsag birtokat meg tovabb gyarapitani. Nagy Karollyal jo kapcsolatokat apolt, igy a csaszar 808 -ban az arrasi Saint-Vaast apatsag apatjava is kinevezte. Masok mellett Adalung volt Nagy Karoly vegrendeletenek az egyik alairoja. Adalung a kovetkez? csaszar, Jambor Lajos idejeben is a bels? tanacsadok koze tartozott. Igy peldaul 823 -ban Adalung Romaba utazott, hogy ott a csaszar megbizasabol I. Paszkal papa ellen kemkedjen. Jambor Lajos csaszar es fiai kozti harcokban Nemet Lajos 832 -ben elfoglalta a kolostort.

Adalung jelen volt 833 -ban Lugenfeldnel , es Jambor Lajos megbizasabol ajandekokat adott at IV. Gergely papanak , aki I. Lothar hivasara erkezett oda. 834 -ben Nemet Lajos meg akarta nyerni az apatsag tamogatasat a testvere, I. Lothar ellen, es tovabbi adomanyokat juttatott a kolostornak. Ebben az evben a kolostorban mar 60 szerzetes volt.

Adalung halala utan 834-ben Samuel lett az apat. Sikeresen vezette az apatsagot a Jambor Lajos es fiai kozott dulo haboruk kozepette. Meg Jambor Lajos tamogatasaval szerezte meg a wormsi puspoki cimet, majd Lajos halala utan I. Lothart tamogatta.

1232 -ben a lorschi kolostort alarendeltek a mainzi erseksegnek; a benedekrendieknek el kellett hagyniuk a kolostort es a helyukre a premontrei rend koltozott. 1461 -ben a mainzi ersek elzalogositotta egyes birtokait, igy kerult Lorsch a rajnai palotagrofok birtokaba. Ezek 1556 -ban bevezettek a reformaciot es megszuntettek a kolostort. Amikor a spanyolok 1621 -ben visszavonultak a videkr?l, a kolostor leegett.

A harminceves haboru vegere az apatsag ismet visszakerult a mainzi ersekhez es ujra katolikussa lett. Lorsch legszomorubb id?szaka XIV. Lajos francia kiraly haborui alatt kovetkezett be, 1679?1697-ben. Egesz falvakat dontottek romba, a parasztok otthonait a t?z emesztette fel es francia katonak felgyujtottak a regi apatsag epuletet. Az epen maradt resz az els? vilaghaboru el?tti id?kben dohanyraktarkent uzemelt.

A sertetlenul maradt bejarat, a "kiralyi csarnok" Nemetorszag legregebbi egeszben fennmaradt k?epulete a romai kor utani id?kb?l.

Apatok [ szerkesztes ]

Az apatsagnak jelenlegi feje a 47. a sorban.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Germania Benedictina , Bd.VII: Die benediktinischen Monchs- und Nonnenkoster in Hessen, 1. Auflage 2004 St. Ottilien, S. 768?853 ISBN 3-8306-7199-7

Irodalom [ szerkesztes ]

• Beitrage zur Geschichte des Klosters Lorsch. Sonderband 4 in der Reihe Geschichtsblatter fur den Kreis Bergstraße. Lorsch: Verl. Laurissa, 1980, ISBN 3-922781-66-7
• Bernd Modrow, Claudia Groschel: Furstliches Vergnugen. 400 Jahre Gartenkultur in Hessen. Verlag Schnell + Steiner, Regensburg 2002, ISBN 3-7954-1487-3
• Mathias Wallner und Heike Werner: Architektur und Geschichte in Deutschland. S. 20?21, Munchen 2006, ISBN 3-9809471-1-4
• Weltkulturerbe Kloster Lorsch  : das Mittelalter erwacht / Staatliche Schlosser und Garten Hessen. ? 1. Aufl. ? Regensburg: Schnell und Steiner, 2003, ISBN 3-7954-1524-1

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A kolostor a VSG honlapjan
• A kolostor honlapja