A
lombosmohak
(Bryophyta)
nem
szovetes
szarazfoldi novenyek
, a
novenyek
orszaganak egyik
torzse
. A ?tipikus”
mohak
tartoznak ide.
Testfelepitesuket a sugaras (radialis) szimmetriaviszonyok jellemzik.
Gametofitonjuk
szaracskara es levelkere tagolodik (a
protonema mohak
kivetelevel, amelyek a leveles allapot elerese nelkul kepesek ivarszervek fejlesztesere). A szaracskaban szallitosejtek, neha szallitosejt-kotegek talalhatok. Az altalaban egy sejtreteg vastag levelkeben egy vagy tobb er fut. Tobbsejtes rizoid fonalakkal rogzulnek az aljzathoz. Ivarszerveik szabadon kiemelked?k.
Sporofitonjuk
altalanos esetben talpra
(haustorium)
, nyelre
(seta)
es tokra
(capsula)
oszthato. A gametofiton es a sporofiton kozott a talp letesit kapcsolatot. A tok felnyilasanak modja a harom osztalyban elter?. Az osztalyozasban f?kent a sporofiton tulajdonsagai nyujtanak segitseget. Bar a lombosmohak a regebbi es a modern osztalyozasok szerint is
monofiletikus
csoportot alkotnak, a lombosmohakon beluli viszonyok mar nem ennyire egyertelm?ek. Ugy t?nik, a
t?zegmohak
koran elkulonultek, majd a
sziklamohak
kovetkeztek.
A lombosmohaknak jelenleg kb. 650
nemzetseguk
es 16 000
fajuk
letezik. A
tundraktol
a
sivatagokig
, a sziklas lejt?kt?l a
lapokig
mindenutt megtalalhatok. Magyarorszagon jelenleg 511 lombosmoha faj ismert.
[1]
A takakia-felekhez
(Takakiopsida)
egyetlen genusz es mindossze ket faj tartozik: (T. ceratophylla (Mitt) Grolle, T. lepidozioides Hatt et H. Inouee.). Rendszertani besorolasuk kezdetben bizonytalan volt, mert nem allt rendelkezesre egyik faj sporofitonja sem; rendi
(Takakiales)
, neha magasabb kategoriakba is soroltak, de leegyszer?sodott
majmoha
-csoportkent is kezeltek egyes rendszerez?k. Miutan talaltak sporatokkal rendelkez? peldanyokat, derult csak ki, hogy specializalodott lombosmoha-csoportrol van szo. Ujabb, tobbgenes elemzesek alapjan a lombosmohak
alapi helyzet?
csaladjanak tartjak. Egyetlen nemzetseguk, a
Takakia
Eszak-Amerika es Azsia tobb pontjan szorvanyosan elterjedt.
Gametofitonjuk
leegyszer?sodott, hengeres leveleik vannak. A spiralisan felnyilo sporatok jol megkulonbozteti ?ket a granitmohaktol, ahova azel?tt soroltak ?ket.
A
t?zegmohak
(Sphagnospida)
osztalyat
egyetlen
csalad
egyetlen
nemzetsege
alkotja, kb. 200
faj
tartozik ide. A sporofitonnak esetukben nincsen valodi nyele, ?nyele” (pseudopodium) ugyanis a elagazo, evel? gametofiton reszet kepezi. Tokjuk hangos pattanassal nyilik fel. Nincsenek rizoidjaik, az abszorpcio a szaracska es a levelkek feluleten megy vegbe. A levelkekben elkulonithetunk
hialocitakat
(elhalt, porusos viztarolo sejtek) es klorocitakat (asszimilalo sejtek). Fajaik jellegzetes alkotoik a lapok novenyzetenek. A lapokban kialakulo
t?zeg
retegeiben megmaradt
pollen
vizsgalata kovetkeztetni enged a regebbi korok novenyzetere, ennek segitsegevel az akkori klimara is.
Granitmoha - Andreaea rupestris
A
granitmohak
osztalyanak ket rendje van:
Andreaeales
es
Andreaeobryales
, legismertebb csalad az
Andreaeales
renden belul az
Andreaeaceae
; ezeket magyarul egyarant granitmohaknak, illetve
sziklamohak
nak nevezzuk. Ez a csalad regebben ket nemzetseget foglalt magaba:
Acroschisma
es
Andreaea
, de jelenleg ezt a ket nemzetseget osszevontak az
Andreaea
nemzetsegbe.
[2]
Valamennyi granitmoha k?zetlako
(epilit)
noveny. Apro szaracskaik leggyakrabban a magashegysegek szilikatos anyagu sziklait vonjak be. Messzir?l tomott, barnas-feketes parnaknak t?nnek, mivel sejtjeik falaban az ultraibolya sugarzastol ved?, sotet szinanyagok rakodnak le olyannyira, hogy az id?sebb levelekben a klorofill zold szinet is elfedik.
A
sporofitont
a
pszeudopodium
emeli a parna szintje fole ? ebbe a
gametofitonbol
fejl?d?, tehat
haploid
sejtekb?l allo altok nyelbe agyazodik a
diploid
sporofiton talpa. A granitmohak tokja jellegzetes alaku, kucsmara vagy gazlampasra emlekeztet, ezert angolul ?lampasmohaknak”
(lantern mosses)
nevezik ?ket. Fiatalon a n?i ivarszervb?l szarmazo suveg
kaliptra
vedelmezi, ezt a novekv? tok id?vel atszakitja. Kozepen steril sejtekb?l allo, hengeres oszlop (
kolumella
) mereviti ?ket. Az erett kiszarado tok megrovidul, majd rendszerint negy, neha tobb vonal menten felhasad, es a sporak az igy keletkez? reseken jutnak a szabadba.
A sporak kit?n?en alkalmazkodtak szaraz sziklafelszinhez: mar a vedelmez? sporafalon belul elkezdenek osztodni. A kihajto
protonema
olyan, elagazo, redukalt telep, amit a
rizoidok
mar ebben a stadiumban szorosan rogzitenek az aljzathoz.
A Karpat-medence bels? teruletein egyetlen fajuk el, a
hasado toku moha
(Andreaea rupestris)
, a kornyez? magashegysegekben azonban el?fordulnak mas fajaik is, koztuk az akar tiz centimeter magasra is megnov?
Andreaea nivalis
.
Valodi lombosmohak (Bryopsida)
[
szerkesztes
]
- ↑
B. Papp, P. Erzberger, P. Odor, Zs. Hock, P. Szovenyi, E. Szurdoki and Z. Toth UPDATED CHECKLIST AND RED LIST OF HUNGARIAN BRYOPHYTES, Studia bot. hung. 41, pp. 31?59, 2010
- ↑
Catalogue of Life