A logikai pozitivizmus , logikai empirizmus vagy neo-pozitivizmus (kb. 1920-1970) a 20. szazadi filozofia egyik jelent?s iranyzata. Szoros osszefuggesben van az un. Becsi Korrel , de nem kizarolag Becsi Koros filozofusokat neveznek logikai pozitivistanak, lasd peldaul Alfred Jules Ayer , Hans Reichenbach , Carl Hempel es bizonyos mertekig Bertrand Russell . Ugyanakkor a Becsi Kornek volt olyan tagja, nevezetesen Kurt Godel , Willard van Orman Quine aki nem mondhato logikai pozitivistanak. Legjelesebb kepvisel?i a Becsi Korb?l: Rudolf Carnap , Otto Neurath , Moritz Schlick .

A kulonboz? elnevezesek kulonboz? jegyeket, befolyasokat, oroksegeket jeleznek. A logikai empirizmus tekinthet? nagyjabol a klasszikus empirizmus es a modern logika szintezisenek, es ezzel a filozofia regi nagy vitajanak egyfajta lezarasat adja, ami a racionalistak es empiristak kozott folyt a megismeres alapjairol. Ugyanakkor a pozitivizmus a masik ket megnevezesben jeloli azt az orokseget, amelyet a 19. szazad vegi iranyzattol kapott. A Becsi Kor filozofiajat erdekes modon kozvetlenul er?sebben befolyasolta Ludwig Wittgenstein es Bertrand Russell filozofiaja, mint a klasszikus pozitivistake. A neo-pozitivizmus els?sorban magyar teruleten, a masik ket nev kulfoldi irodalomban hasznalatos.

A logikai empirizmus nezeteire jellemz? volt a tudomanyos filozofia, a logikai analizis extenziv hasznalata, a normativ (el?iro) jelleg? filozofia, a deskriptiv (leiro) jelleg? filozofia helyett. A pozitivizmus szo magaban a tudomany pozitiv lehet?segeire utal az eletunk megjavitasaban. Az iranyzat kepvisel?i sokszor aktiv tudosok is voltak, vagy (termeszet)tudomanyos orokseggel kerultek a filozofiaba. A tudomanyfilozofian belul pedig jellemz? volt a felfedezes es igazolas kontextusanak megkulonboztetese, es az utobbira fektetett hangsuly. A tudomany szerkezeter?l mindannyian a hipotetikus-deduktiv strukturat fogadtak el.

A tudomanyossag ellenpontjakent jellemz? a metafizika elutasitasa. A logikai pozitivizmus sokszor baloldali politikai nezetekhez kapcsolodott ( Bertrand Russell , Otto Neurath ), de nem kizarolagosan baloldali filozofia, es a marxista filozofia polgari filozofianak tekintette. A politizalas egyebkent nem volt hangsulyos eleme a logikai pozitivizmusnak.

A logikai pozitivizmus szorosan kapcsolodik az un. analitikus filozofiahoz , amelynek korai verziojanak tekinthet?. A logikai pozitivizmus oroksege is ez az analitikus jelleg? filozofia, es a tudomanyfilozofia mint olyan, kulon diszciplinakent valo kierlelese.

A logikai pozitivizmus vegenek a 60-as eveket tekinthetjuk, amikor a tudomanyfilozofiaban, az un. tortenelmi, majd szociologiai fordulat lezajlott, azaz amikortol a filozofusokat erint? kerdesekben a hangsuly a logikai kerdesekr?l a tortenelmi, szociologiai kerdesekre terel?dott.

A logikai pozitivizmus iranyzatanak erdemei, az un. analitikus filozofia, a nyelvi fordulat megteremteseben valo komoly reszvetel, a tudomanyfilozofia, mint olyan megteremtese, az un. analitikus-szintetikus-a priori kerdeskor tisztazasa, a matematika helyzetenek tisztazasa, valamint kulonfele tudomanyagakhoz valo hozzajarulas, f?leg a matematikaban, logikaban, szociologiaban, szamitastudomanyban es nyelvtudomanyban.

Forrasok [ szerkesztes ]

• A logikai pozitivizmus kialakulasa es az analitikus filozofiai hajnala Sulinet
• A logikai pozitivizmus. A tudomany es a metafizika viszonya
• Logikai pozitivizmus (PPT)