A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Fold
oves felepitese
A
litoszfera
a
Fold
kuls?, a
keregb?l
es a fels?
foldkopeny
merev szilard reszeb?l allo k?zetburok, amely a kopeny
asztenoszfera
nev? keplekeny reszen uszik. A litoszfera szokasos vastagsaga 70?150 km: az oceanok alatt vekonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszfera nem egyseges hej, hanem tobb, kulonboz? meret? k?zetlemezb?l all. Ezek mozgasanak termeszetevel es okaival foglalkozik a
lemeztektonika
.
Az ugynevezett konvekcios cellakban felemelkedik a kopeny anyaga, es a litoszfera aljan elterulve szetnyomja egymastol a litoszferalemezeket. Az ezek kozott felnyilo resben, az
oceankozepi hatsagok
mintegy 75?80 ezer km hosszu, osszefugg? vonulatan alakul ki a megszilardult
magmabol
az uj oceani kereg, a regi pedig betolodik a kontinensek (vagy mas oceani lemezek) ala: ez a folyamat a
szubdukcio
. Ket, egymasnak torlodo kontinentalis lemez utkozese es a koztuk rekedt anyag feltorlodasa a
kollizio
.
A litoszferalemezek kozott megkulonboztetjuk az:
- oceani
es a
- kontinentalis
tipusuakat.
Az oceani litoszfera rendszerint 50?100 km vastag, de az
oceankozepi hatsagok
alatt nem vastagabb a
foldkeregnel
. A kontinentalis litoszferalemez kb. 150 km vastag, amib?l mintegy 50 km a foldkereg, 100 a
foldkopeny
fels? resze. Az oceani litoszferalemez rendszerint s?r?bb, mint a kontinentalis, mert mafikus, illetve ultramafikus k?zetekb?l all.
A litoszferalemezeket a kopenyaramlasok mozgatjak. Egymashoz utkozve gyakorta felmorzsolodnak, szemben a joval keplekenyebb asztenoszferaval, ami plasztikusan deformalodik.
K?zetlemezek
Jelenleg het nagy es tobb kisebb litoszferalemez mozog kulonboz? iranyokban es sebesseggel a Fold felszinen.
A het nagy lemez:
A kisebb lemezek kozul a jelent?sebbek:
- a
Kokusz
(
Cocos
, a Del-amerikai, az Eszak-amerikai es a Pacifikus kozott),
- a
Karibi
(a Del-amerikai es az Eszak-amerikai kozott),
- a
Juan de Fuca
(az Eszak-amerikai es a Pacifikus kozott),
- a
Fulop
(a Pacifikus es az Eurazsiai kozott),
- a
Nazca
(a Del-amerikai es a Pacifikus kozott),
- a
Scotia
(a Del-amerikai es az Antarktiszi kozott),
- az
Arabiai
(az Afrikai, az Indiai es az Eurazsiai kozott),
- az
Indiai
(az Afrikai, az Arab, az Ausztral es az Eurazsiai kozott).
