Lincoln
(kiejtese
?l?ŋk?n
) varos az
Egyesult Kiralysagban
,
Lincolnshire
tortenelmi megye es a
Lincolni egyhazmegye
kozpontja. Lincoln Kelet-Angliaban, az
East Midlands
regioban helyezkedik el a
Witham
folyo partjan,
Londontol
227 km-re eszakra. Mar a romai id?kben is varos allt a helyen Lindum Colonia neven.
Katedralisa
az angliai
gotikus
epiteszet egyik remeke. Lakossaga 2011-ben 93 541 f?
[1]
volt.
A varos teruleten a legkorabbi telepules az i. e. 1. szazadbol szarmazik. A kerek fahazakbol allo falu a Witham folyo kiszelesedesenel, a Brayford Pool partjan terult el, egy nagy domb toveben, melyre kes?bb a katedralis es a var is epult. Neve a
kelta
briton
nyelvb?l szarmazik,
Lindon
azt jelenti, hogy to.
[2]
Lincoln a romai id?kben
[
szerkesztes
]
A Newport Arch, egy 3. szazadi romai kapu maradvanya
A romaiak i. sz. 48-ban hoditottak meg Britannianak ezt a reszet es roviddel utana a dombtet?n er?dot emeltek az itt allomasozo legio szamara. 71-ben a legio atkoltozott
Eboracumba
, az itteni telepulest pedig a veteranok szamara coloniava valtoztattak Lindum Colonia (teljes neven Colonia Domitiana Lindensium) neven. A telepules viragzo varossa novekedett, kin?tte az er?dot es a domboldalon egeszen a vizpartig terjeszkedett. A tenger fel?l is elerhet? volt a
Trent
es Witham folyokon felhajozva. A 4. szazad elejen
Britannia Inferior
provincia szetvalasztasa utan
Flavia Caesariensis
provincia f?varosa volt.
A romai uralom vegevel a varos is nagyreszt elneptelenedett, de teljesen nem hagytak el. 629-ben
Yorki Paulinus
is meglatogatta a helyi prefektust. A varos neve ekkorra az angolszasz hoditok nyelven
Lincylene
lett.
A normann hoditasig
[
szerkesztes
]
A
viking korszak
bekoszontevel Lincoln fontos kereskedelmi kozpontta valt, amely sajat penzt veretett es a 10. az. vegere penzverdejenek jelent?sege elerte
Yorket
. A
Danelaw
886-os megalakulasa utan Lincoln a dan uralom alatt allo terulet ot fontos varosanak
(five boroughs)
egyike volt.
A normann hoditas utan ket evvel, 1068-ban
Normandiai Vilmos
elrendelte, hogy a terulet ellen?rzese celjabol a regi romai varos helyen a dombtet?n epitsenek uj er?dot.
[3]
A lincolni katedralis
A lincolni szekesegyhazat 1088-ban kezdtek el epiteni, miutan az egyhazmegye puspoke a varosba koltozott. 1092-re elkeszult, de a felszentel? puspok ket nappal kes?bb meghalt. 1141-ben leegett a tet?szerkezete, 1185-ben pedig osszedontotte egy foldrenges. A kovetkez? evben elkezdtek az ujjaepitest, ami tobb mint 100 evig tartott, de mikor elkeszult a legujabb epiteszeti invenciokat magaba foglalo hatalmas katedralis a vilag legmagasabb epulete cimmel buszkelkedhetett. 160 m magas kozponti tornya magasabb volt a
Kheopsz-piramisnal
is, azonban 1549-ben egy szelvihar ledontotte a rendkivul meredek toronysuveget, amit azota sem allitottak vissza; igy ma csak 82 m magas.
Lincoln puspoke a kozepkori Anglia leggazdagabb birtokosai koze tartozott. Egyhazmegyeje a legnagyobb volt az orszagban es tobb kolostor volt a teruleten, mint Anglia tobbi reszen egyuttveve. A
Magna Carta
alairasanak egyik tanuja Wellsi Hugo, lincolni puspok volt es a dokumentum maig fennmaradt negy eredeti peldanyanak egyiket a lincolni varban, egy masolatat pedig a szekesegyhazban ?rzik.
[4]
Lincoln vara
A 12. szazad kozepi zavaros id?k alatt Lincolnban kerult sor
Istvan kiraly
es
Matilda csaszarne
er?i kozotti dont? utkozetre. Istvan maga is fogsagba esett.
1150-ra Lincoln volt az orszag egyik leggazdagabb varosa, a 13. szazadban pedig a harmadik legnagyobb is. Gazdagsaganak forrasa a
Flandriaba
exportalt nyersgyapju es szovet volt. A lincolni takacsok skarlat es zold szovete messze foldon hires volt, allitolag
Robin Hood
is lincolni zold gyapjuszovetb?l varrott ruhat hordott.
Lincolnban elt az orszag ot legnagyobb zsido kozossege kozul az egyik. A 12. szazadban epult Zsido haz az egyik legregebbi, epsegben megmaradt varosi lakohaz Angliaban.
[5]
1190-ben a
Norfolkban
kezd?d? antiszemita pogromok Lincolnra is atterjedtek es bar a lakosoknak a kiralyi tisztvisel?k menedeket adtak, hazaikat kifosztottak. 1255-ben a lincolni
vervad
soran azzal vadoltak a zsidokat, hogy ritualisan meggyilkoltak egy kereszteny fiut es 18-at kozuluk
londoni Towerben
kivegeztek.
I. Edward
1290-ben minden zsidot ki?zott az orszagbol.
1217-ben itt zajlott
III. Henrik
es a francia
VIII. Lajos
er?i kozott az egyik fontos utkozet. Mindketten az angol tronra ahitoztak. A francia sereg a lincolni varba szorult kiralyh? katonakat ostromolta, mikor megerkezett Henrik hadvezere es hatoras csataban szetszorta a franciakat, utana pedig kifosztotta a varost.
A 14. szazadban a folyo tobbszori arvize es a pestisjarvanyok utan a varos hanyatlani kezdett.
VIII. Henrik
rendelete a kolostorok bezarasarol kulonosen erzekenyen erintette a lincolni egyhazmegyet, egyedul a varosban het kolostort szamoltak fel. Elt?ntek a gazdag apatok es jelent?sen megcsappant a puspok jovedelme, igy a patronalasi lehet?segek is. A szekesegyhaz tornyat is azert volt kepes ledonteni a vihar, mert nem volt penz az elkorhadt tet?szerkezet javitasara.
Lincolnban keszitett korai tank
Az
angol polgarhaboru
idejen Lincoln a kiralyh? es parlamenti er?k kozotti frontvonalra kerult. Tobbszor is gazdat cserelt es epuleteinek jelent?s resze megrongalodott. Az iparosok elmenekultek es a tengert?l is messze volt ahhoz, hogy kereskedelmi kozpontta valjek. Igy, mikozben Anglia gazdasaga fellendult, Lincoln csak vegetalt, "egyutcas" varos lett bel?le.
A 18. szazadban a mez?gazdasagi forradalomnak es a csatornaepitesnek hala Lincoln gazdasaga is novekedni kezdett. Az
ipari forradalom
bekoszontevel, miutan a vasut is elerte a varost, teljes mertekben be tudott kapcsolodni az orszag viragzo gazdasagi eletebe. A helybeli ipart f?leg a nehezgepgyartas: mozdonygyartas es g?zexkavatorok keszitese jellemezte.
1904-1905-ben
tifuszjarvany
sujtotta a varost.
[6]
A szennyezett viz altal terjesztett betegseg 131 aldozatot kovetelt, koztuk a Lincoln vizellatasaert felel?s szemelyt is. A jarvany lekuzdeseben nagy szerepet jatszott az akkor felallitott kloros vizfert?tlenit? allomas; ez volt az egyik els? probalkozas egy telepules vizellatasanak vegyszeres fert?tlenitesere.
Az els? vilaghaboru idejen Lincolnban gyartotta a William Foster&Co. az els?
tankokat
.
A nehezipararol nevezetes varosban a masodik vilaghaboruban is nagy mennyiseg? tankot, katonai jarm?vet, repul?gepet, l?szert allitottak el?.
A haboru utan a varos legnagyobb munkaadoja a Ruston&Hornsby hajok es mozdonyok szamara gyartott dizelmotorokat es vilagels? volt a gazturbinas motorok sorozatgyartasaban.
A 12. szazadi Zsido haz
A 21. szazadra Lincoln nehezipari letesitmenyei jobbara megsz?ntek, bar a
Siemens
altal felvasarolt dizelmotorgyartas tovabbra is megmaradt. A legnagyobb munkaadok a kozigazgatas, az egeszsegugy es az oktatas a munkakepes lincolniak egyharmadat foglalkoztatjak.
A tobbi angol varoshoz hasonloan gyorsan novekszik az IT-szektor es az internetes kereskedes aranya. A varos egyetemei is jotekonyan hatnak a helyi kisvallalkozasokra. A varos latnivaloi is sok turistat vonzanak, akik kiszolgalasara szallodak, ettermek es taxisok allnak rendelkezesre.
Lincolnnak ket egyeteme van. A regebbi, a
Bishop Grosseteste University
1862-ben nyitotta meg kapuit, akkor meg mint az
anglikan egyhaz
tanarkepz? intezmenye. A teljes egyetemi statuszt 2012-ben kapta meg, profilja els?sorban a tanarkepzes es a m?veszeti es human kurzusok.
Az ujabb es nagyobb
Lincolni Egyetem
1996-ban kezdte m?kodeset mint Lincolnshire es Humberside Egyeteme. Miutan a m?veszeti es mez?gazdasagi f?iskolakat magaba olvasztotta, 2002-ben atneveztek Lincolni Egyetemre.
Egyeb fels?oktatasi intezmenyek a varosban a Lincoln College es az Access To Music zenei f?iskola.
A 16. szazadi High Bridge
A varos futballcsapata, a
Lincoln City FC
, beceneven
Imps
vagy
Red Imps
az angol bajnoksag kozeps? osztalyaban, a Conference Premier ligaban jatszik.
A n?i futballcsapat, a
Lincoln Ladies F.C.
a nyolc legjobb angol klub koze tartozott, de 2014-ben athelyeztek
Nottinghamba
.
Lincoln legnagyobb turisztikai nevezetessege a szekesegyhaza. A katedralis a harmadik legnagyobb ilyen epulet Angliaban (a londoni
Szent Pal-szekesegyhaz
es a yorki
Minster
utan). Az 1311-ben elkeszult gotikus katedralisrol
John Ruskin
igy irt:
"Mindig is allitottam... hogy Lincoln katedralisa a Brit-szigetek epiteszetenek legeslegbecsesebb darabja es feler nagyjabol barmely ket masik szekesegyhazunkkal egyuttveve."
A puspoki palota a katedralis mellett lathato.
A lincolni varat
Hodito Vilmos
epittette ujonnan szerzett orszaga folotti hatalma meger?sitesere. A normann er?dot a 18. szazadtol bortonkent hasznositottak.
Megtekinthet? a Lincolnshire-i Gy?jtemeny (a helytorteneti muzeum es az Usher-galeria); a 18. szazadi termeszettudos,
Sir Joseph Banks
tropusi novenygy?jtemenye; valamint a belvarosban szamos jo allapotban fennmaradt kozepkori lakohaz es egyeb epitmeny.
Lincolnnak a
Brit-szigetekre
jellemz? mersekelt oceani eghajlata van, a h?vos nyarak es enyhe telek jellemzik.
Lincoln eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 13,9
| 17,4
| 22,4
| 26,1
| 27,8
| 32,4
| 32,2
| 34,8
| 30,3
| 29,2
| 17,8
| 15,1
| 34,8
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 6,3
| 6,7
| 9,4
| 11,7
| 15,4
| 18,3
| 21,0
| 20,9
| 17,7
| 13,6
| 9,2
| 7,0
| 13,1
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 1,0
| 1,0
| 2,5
| 4,0
| 6,7
| 9,7
| 11,9
| 11,8
| 9,8
| 6,8
| 3,6
| 2,0
| 5,9
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| ?13,8
| ?15,6
| ?11,1
| ?4,7
| ?2,0
| 0,0
| 3,3
| 3,9
| 0,0
| ?3,2
| ?6,7
| ?14,0
| ?15,6
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 52
| 38
| 47
| 44
| 48
| 55
| 45
| 58
| 52
| 53
| 52
| 55
| 599
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 59
| 73
| 110
| 144
| 202
| 186
| 200
| 192
| 141
| 109
| 71
| 52
| 1538
|
|---|
|
Nevezetes lincolniak
[
szerkesztes
]
- Boyes, John; Russell, Ronald (1977). The Canals of Eastern England. David and Charles.
ISBN 978-0-7153-7415-3
.
- Francis Hill, 1948. Medieval Lincoln (Cambridge: University Press)
- Wedgwood, C. V. (1970), The King's War: 1641?1647, London: Fontana
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Lincoln, England
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.