Li Peng
|
|
Szuletett
| 1928
.
oktober 20.
[1]
[2]
[3]
[4]
[5]
Sanghaj
[6]
|
Elhunyt
| 2019
.
julius 22.
(90 evesen)
[7]
[4]
[5]
Peking
[7]
|
Beceneve
| pekingi hentes
|
Allampolgarsaga
|
- kinai
(1928. oktober 20. ? 1949)
- kinai
(1949 ? 2019. julius 22.)
|
Hazastarsa
| Csu Lin
(1958. julius 10. ? 2019. julius 22.)
[8]
|
Gyermekei
|
- Li Hsziao-peng
- Li Hsziao-lin
- Li Hsziao-jung
|
Szulei
| Csao Csun-tao
Li Suo-hszun
|
Foglalkozasa
| politikus
|
Tisztsege
|
- National People's Congress deputy
- Minister of Education of the People's Republic of China
- Vice Premier of the State Council of the People's Republic of China
(1983. junius 6. ? 1987. november 24.)
- A Kinai Kommunista Part Politikai Bizottsaganak tagja
(1985. oktober 24. ? 2002. november 15.)
- member of the Politburo Standing Committee of the Chinese Communist Party
(1987. november 1. ? 2002. november 15.)
- Premier of the People's Republic of China
(1988. aprilis 12. ? 1998. marcius 17.)
- Chairman of the Standing Committee of the National People's Congress
(1998. marcius 16. ? 2003. marcius 15.)
|
Iskolai
| Moszkvai Energetikai Egyetem
(?1954)
|
Kituntetesei
|
- Grand Cross of the Order of the Sun of Peru?
- Nishan-e-Pakistan
- Order of the Yugoslavian Great Star
- Puskin-erem
(2007)
|
Halal oka
| betegseg
|
Sirhelye
| Papaosan Forradalmarok Temet?je
|
|
Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Li Peng
(egyszer?sitett
kinai
: 李?, hagyomanyos kinai: 李鵬
pinjin atirassal
: L? Peng) (
Sanghaj
,
1928
.
oktober 20.
?
Peking
,
2019
.
julius 22.
)
[9]
kinai mernok, politikus, ket terminuson at a
Kinai Nepkoztarsasag
miniszterelnoke (1987?1998 kozott). A
Kinai Kommunista Part
(KKP) kemenyvonalas iranyzatanak vezeralakja volt,
[10]
a nyugati sajto a
pekingi hentes
(
butcher of Beijing
) gunynevvel illette a
Tienanmen teri verengzesben
jatszott szerepe miatt.
[11]
Sanghaj francia negyedeben szuletett 1928-ban, forradalmar apjat 1931-ben vegeztek ki kinai nacionalistak.
[11]
Tizeves koraban a kommunista
Csou En-laj
(
Zh?u ?nlai
)
- kes?bbi miniszterelnok - vette partfogasaba, es nevelte tovabb fogadott fiakent. 1945-ben, 17 evesen lepett be a KKP-ba, 1948-ban
Moszkvaba
kuldtek tanulni, ahol a Moszkvai M?szaki Egyetem er?m? karan (ma:
Moszkvai Energiaintezet
(wd)
) diplomazott 1954-ben, mint vizer?m?vi mernok. Ebben az id?ben a Moszkvaban tanulo kinai diakok vezet?je is volt. 1955-ben tert haza Kinaba, ahol f?mernokkent, majd igazgatokent dolgozott er?m?veknel. A
kulturalis forradalom
eveiben
Tiencsin
(
Ti?nj?n
)
es
Peking
er?m?vallalatanak igazgatoja, majd 1979 es 1983 kozott a vizgazdalkodasi tarca miniszterhelyettese volt.
[12]
1981 ?szen a
Sarga-folyo
aradasa miatt a
Lungjanghszia
(
Longyangxia
)
viztarozo meg epul? gatja atszakadassal fenyegetett. Ez negy tartomany tobb millio lakosat, vasutvonalakat es ipari teruleteket fenyegetett, a kozelg? katasztrofarol a vilagsajto is beszamolt. Egy het alatt negy meterrel emeltek meg a gatat, igy kerulve el a mindent elsopr? aradast. E munkalatok iranyitoja Li Peng volt, akit ha miniszterhelyetteskent nem is feltetlenul ismertek, a gat megmentese reven orszagos hir?ve valt. Meg abban az evben a vizgazdalkodasi tarca vezet?jeve neveztek ki, majd miutan a vizgazdalkodas es energiaugy egy miniszteriumhoz kerult, ? lett az els? miniszterhelyettes.
[13]
? jelentette be miniszterhelyetteskent, hogy Kina huszeves
atomer?m?epitesi
programba kezdett, melynek soran megtizszereznek a nuklearis er?m?vek akkori kapacitasat.
[14]
Harom gyermeke van, felesege nyelvi f?iskolat vegzett. ? maga oroszul es angolul beszelt.
Palyafutasa allam es partvezet?kent
[
szerkesztes
]
1982-ben bekerult a KKP kozponti bizottsagaba,
[15]
1985-ben a Politikai Bizottsag tagja lett. Ugyanebben az evben egyebkent Magyarorszagra is ellatogatott, nemzetkozi politikai, gazdasagi es penzugyi kerdesekr?l targyalt es ellatogatott tobb hazai iparvallalathoz is. 1987-ben bevalasztottak a KKP Politikai Bizottsaganak (PB) allando bizottsagaba. Ez a szervezet a 14-24 tagu legsz?kebb partvezet?ket osszefogo PB legfontosabb donteshozo szerve, tagjainak szama altalaban 4-9 f? (1987-ben ot tagja volt). 1987. november 24-en
[16]
Csao Ce-jang
(
Zhao Ziyang
)
addigi miniszterelnok lemondott, es Li Penget valasztottak meg ugyvezet? kormanyf?nek (a
kinai allamszervezetben
hasznalatos hivatalos elnevezese: a Kinai Nepkoztarsasag Allamtanacsanak miniszterelnoke). Ez az atmenetinek t?n? megoldas addig tartott, amig az
Orszagos Nepi Gy?les
- a kinai parlament - 1988. aprilis 9-en meg nem er?sitette hivatalaban, igy ? lett a nepkoztarsasag negyedik kormanyf?je.
[15]
Kinaban ekkor mar folyt a gazdasag atalakitasa, egy liberalisabb gazdasagpolitika bevezetese. A politikuskent fiatal Lit?l - 59 eves volt ekkor - azt vartak, hogy kormanyf?kent folytatja ezt a politikat. Li azonban a politikai reformok ellenz?jekent lett ismert, es megprobalt gatat vetni a gazdasagmegujito torekveseknek is.
[17]
1989 majus 5-en Kinaba latogatott
Mihail Gorbacsov
, a
Szovjetunio Kommunista Partja
f?titkara. A szovjetunioban 1986-ban meghirdetett
glasznoszty
("nyiltsag"), a
peresztrojka
("atalakitas"), es az
uszkorenyije
(a gazdasagi fejl?des "gyorsitasa") jegyeben politizalo partvezet? erkezesenek a hirere bekes tuntetes kezd?dott a pekingi
Mennyei beke teren
. Az els?sorban diakok reszvetelevel zajlo demonstracio miatt a megtervezett programot is modositani kellett, Li Peng nem kivanta megmutatni szovjet targyalopartnerenek a teret, ami pedig a protokoll szerint hagyomanyos program volt a barati latogatasok soran.
[18]
A tiltakozasok Gorbacsov tavozasat kovet?en sem sz?ntek meg, s?t, er?sodtek a rendszer megvaltoztatasat surget? jelszavak kisereteben. Gorbacsov latogatasat kovet?en, majus 18-an a kinai parlamentben Li Peng es mas kinai vezet?k fogadtak a diakok kepvisel?it. A rendkivul kemeny, dramai hangvetel? parbeszedet - Kinaban szokatlan modon - el?ben kozvetitette a pekingi televizio. A parbeszed eredmenytelen volt: Li Peng az ehsegsztrajk es a tuntetesek leallitasat kerte, mig a diakok szabadsagot es demokraciat koveteltek, lenyegeben semmilyen teruleten nem tudtak megegyezni a diakok es a partallam kepvisel?i.
[19]
A kovetkez? napon Li Peng rendkivuli allapotot hirdetett.
[20]
Ezt kovet?en a tuntet?k Li Peng lemondasat koveteltek, mig a miniszterelnok kilatasba helyezte a tuntetes er?szakos feloszlatasat. A junius 2-arol 3-ra fordulo ejjelen tortentek vilagszerte a
Tienanmen teri verengzeskent
ismertek. A katonasag gepesitett egysegei behatoltak Pekingbe, es a teren fegyverhasznalat mellett szamoltak fel a tuntetest. Ezzel szereztek ervenyt Li Peng es
Yang Shangk?n
(
Jang Sang-kun
)
allamelnok altal bevezetett rendkivuli allapotnak.
A nyugati media a tortentek egyszemelyi felel?senek Li Penget tartotta - nem minden alap nelkul. A miniszterelnok meg evekig maradt poziciojaban, James Miles Kina-elemz? szerint a partvezetes ezzel akarta demonstralni, hogy sem Li Peng, sem a part nem kovetett el hibat azzal, hogy verfurd?ve valtoztatta a tuntetest. Ha a tortentek utan elmozditottak volna poziciojabol a kormanyf?t, azzal azt erzekeltettek volna, hogy megis hibasnak tartjak a politikus donteset. Igy Lit tulajdonkeppen a veres beavatkozas er?sitette meg poziciojaban, es maradhatott hatalmon 1998-ig. Ugyanakkor bizony valtozasok megis tortentek: Li hirtelen lelkes tamogatojava valt a gazdasagi reformoknak - legalabbis szoban. Felismerte ugyanis, hogy Tienanmen utan tovabb folytatni a gazdasagi nyitast gatlo politikat, ongyilkossag lenne.
[21]
1993-ban jart le a mandatuma a kormanynak, az
Orszagos Nepi Gy?les
Li Penget meghagyta kormanyf?i poziciojaban annak ellenere, hogy korabban szamos biralat erte a gazdasagi reformok akadalyozasa miatt. Ugyanakkor miniszterelnok-helyettesi poziciojaban meger?sitettek a
kinai Gorbacsovkent
is emlegetett elszantan gazdasagi reformista
Csu Zsung-csi
(
Zh? Rongji
)
t, es ugyanezen a parlamenti ulesen dontottek arrol is, hogy modositjak a kinai alkotmanyt, belefoglalva azt, hogy Kina a "
szocialista piacgazdasag
" kiepitesen dolgozik - ezzel elzarva a reformok vegrehajtasa elodazasanak lehet?seget Li Peng el?l.
[22]
Li Peng 1998-ig maradt posztjan, akkor addigi helyettese,
Csu Zsung-csi
(
Zh? Rongji
)
valtotta a kormany elen. Ekkor kineveztek a Politikai Bizottsag elnokeve, de megtartotta a sz?kkor? gremium, az allando bizottsagban viselt tagsagat is, igy tovabbra is fontos szemelyisege maradt Kina politikai eletenek. 2002-3-ban lemondott ezekr?l a posztjairol, es visszavonult.
[23]
2010-ben nyilvanossagra kerultek Li Peng allitolagos naplojanak egyes reszletei. Soha nem nyert bizonyitast, hogy a naplot valoban Li Peng irta, es a napvilagot latott reszletek is hamar elt?ntek a vilaghalorol. Ebben az allt, hogy Li Peng valojaban egy, a partvezetessel, es azon belul szemelyesen
Teng Hsziao-ping
(
Deng Xiaoping
)
gel - aki a legbefolyasosabb, reformerkent szamontartott vezet? volt abban az id?ben - is egyeztetett forgatokonyvet hajtott vegre. Ha ez igaz, akkor a vilag kozvelemenye altal a verengzes legf?bb felel?senek kepe jelent?sen arnyalodik - bar nyilvan nem menti fel.
[24]
2003 es 2014 kozott tobb reszletben konyv formatumban - hivatalosan - is megjelent az allami vezet? visszaemlekezese, mely az 1981 es 2003 kozotti id?szakrol szol ugy, hogy egy szot sem ejt az 1989-ben a Tienanmen teren tortent esemenyekr?l.
[25]
91. eveben, Pekingben hunyt el.
- ↑
Integralt katalogustar
(nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 9.)
- ↑
SNAC
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
Encyclopædia Britannica
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
a
b
Brockhaus
(nemet nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
a
b
Munzinger Personen
(nemet nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
Integralt katalogustar
(nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 10.)
- ↑
a
b
http://www.xinhuanet.com/politics/2019-07/23/c_1124789462.htm
- ↑
李?新?回??情?婚姻:?朱琳互?“大琳”“大?”
(egyszer?sitett kinai nyelven). Shanghai United Media Group, 2014. junius 29. (Hozzaferes: 2019. julius 23.)
- ↑
Erik Eckholm – Chris Buckley:
Li Peng, Chinese Leader Derided for Role in Tiananmen Crackdown, Dies at 90.
The New York Times
(angolul) (2019. julius 23.) (Hozzaferes: 2019. december 3.)
- ↑
Pataky Istvan: A Tienanmen teri verengzes titkai.
Magyar Nemzet
,
LXIV. evf. 10. sz. (2001. januar 12.) 8. o.
- ↑
a
b
Lucy Hornby – Tony Walker:
Li Peng, former Chinese premier, 1928-2019.
Financial Times
(angolul) (2019. julius 23.) (Hozzaferes: 2019. december 3.)
- ↑
Li Peng.
Nepszabadsag
,
XLV. evf. 278. sz. (1987. november 25.) 2. o. (fizet?s hozzaferes)
- ↑
Varnai Ferenc: Arckep: Kina uj kormanyf?je: Peng, a megfontolt.
Magyarorszag
,
XXIV. evf. 48. sz. (1987. november 29.) 7. o.
- ↑
Kinai er?m?vek.
Magyar Hirlap
,
XVI. evf. 145. sz. (1983. junius 21.) 7. o.
- ↑
a
b
Li Pinget valasztottak meg Kina miniszterelnokenek.
Magyar Nemzet
,
LI. evf. 85. sz. (1988. aprilis 11.) 2. o.
- ↑
Li Peng lett a kinai megbizott miniszterelnok.
Nepszabadsag
,
XLV. evf. 278. sz. (1987. november 25.) 1. o. (fizet?s hozzaferes)
- ↑
Petra Zwickert (szerk.):
Officina vilagevkonyv: '94/95.
Budapest: Officona Nova. 1994. 254. o.
- ↑
Bokor Pal: Peking es Moszkva lezarja a multat: Gorbacsov Kinaba erkezett.
Magyar Hirlap
,
XXII. evf. 112. sz. (1989. majus 16.) 1. o.
- ↑
Veget ert Gorbacsov latogatasa.
Magyar Hirlap
,
XXII. evf. 115. sz. (1989. majus 19.) 3. o.
- ↑
P. Szabo Jozsef: A csend vilaga: Pekingi fordulatok nyomaban.
Magyarorszag
,
XXVI. evf. 22. sz. (1989. junius 2.) 9. o.
- ↑
The man who took on the dissidents.
CNN
(1999) (Hozzaferes: 2019. december 3.)
- ↑
Modositottak a kinai alkotmanyt: Tovabbra is a marxizmus?leninizmus az iranyado.
Magyar Hirlap
,
XXVI. evf. 74. sz. (1993. marcius 30.) 2. o.
- ↑
Li Peng - prime minister of China.
Encyclopædia Britannica
(2019. oktober 16.) (Hozzaferes: 2019. december 3.)
- ↑
Krajczar Gyula
:
Megjelenik Li Peng naploja.
Nepszabadsag
,
LXVIII. evf. 132. sz. (2010. junius 9.) 6. o. (fizet?s hozzaferes)
- ↑
Li Peng szelektiv memoriaja.
Nepszava
(2017. julius 7.) (Hozzaferes: 2019. december 3.)