A
leutheni csata
a
heteves haboru
1757
.
december 5-en
megvivott csataja volt, melyben a ketszer nagyobb osztrak sereg sulyos es megalazo vereseget szenvedett a
II. Frigyes kiraly
vezette porosz csapatoktol. A gy?zelem kulcsa a poroszok szamara a helyismeret, az osztrak tabornok,
Lotaringiai Karoly
naivitasa, es a jobban kepzett, magasabb harcertek? porosz gyalogsag harcereje es szivossaga volt.
Szaszorszag
1756
-os lerohanasa es a
csehorszagi
hadjarat kudarca utan
Poroszorszag
sulyos helyzetben talalta magat.
1757
-ben nyugatrol a francia-birodalmi sereg fenyegette a frissen megszerzett
Szaszorszagot
, mig keletr?l a
Habsburg Birodalom
inditott tamadast az
osztrak orokosodesi haboruban
elveszitett
Szilezia
visszaszerzeseert, jelent?sen meger?sitett haderejevel.
Frigyes
a kett?s fenyegetest ugy akarta kivedeni, hogy el?szor egy kisebb sereggel megallitja a francia-birodalmi er?ket, majd visszasiet
Szileziaba
, miel?tt az osztrak hadm?veletek teljesseggel kibontakoznanak. A terv kockazatos volt, mivel azt az elkepzelest vette alapul, hogy Frigyes hamarabb szet tud verni egy, a sajatjanal nagyobb sereget, mint ahogy az osztrak csapatok legy?zik a keleti porosz hatart ved? kisebb hely?rsegeket.
Ennek ellenere Frigyes szamitasai a szovetseges invazio kezdeten ugy t?nt, m?kodnek. A
rossbachi csataban
a francia-birodalmi sereg teljes vereseget szenvedett, minimalis porosz vesztesegek mellett. Frigyes rohamleptekkel sietett vissza, hogy megallitsa az osztrak csapatokat, akik addigra szinte egesz
Szileziat
visszafoglaltak. A
Breslau
kornyeken allomasozo, 65 000 f?t szamlalo csaszari hadsereg
Lotaringiai Karoly
parancsara azonnal kivonult a frissen elfoglalt varosbol, hogy megutkozzon a 35 000 f?nyi porosz er?vel.
A csatater es a seregek kezd? pozicioja
[
szerkesztes
]
Az osztrak csapatok centruma
Leuthen
varosa mellett volt, maga a sereg 8,5 km hosszan eszak-deli iranyban allt fol ket vonalban, a kor szokasainak megfelel?en lovassagi szarnyfedezettel. Az irrealisan hosszu felallas feltehet?en Frigyes kedvenc taktikaja, a szarnyak megtamadasa, majd a gyalogsag oldalrol valo felgongyolitese, ellen lett kifejlesztve. A csaszari f?tisztek elgondolasa szerint ilyen hosszu vonalnak nem lehet eszrevetlenul az oldalaba kerulni.
A porosz csapatok szamara a csatater idealis volt, ugyanis a kor ket nagy haboruja, az
osztrak orokosodesi haboru
es a
heteves haboru
kozott ez a kornyek volt a kikepz? terepuk. Frigyes es Lotaringiai Karoly er?i kozt nehany kisebb domb is volt, mely konnyen elrejthette a porosz csapatmozgasokat az osztrak felderit?k el?l.
A porosz meneteles az osztrak balszarny fele
[
szerkesztes
]
Frigyes, kihasznalva a dombok es a kod nyujtotta fedezeket, del, majd kelet fele menetelt teljes rendben a porosz gyalogsaggal, mikozben az osztrak sereg jobbszarnyat zaklatta lovassagi elterel? tamadasokkal.
Lotaringiai Karoly
erre a balszarnyarol is a jobbszarnyra rendelte lovassagat, arra szamitva, hogy a porosz tamadas ezen a reszen fog osszpontosulni. Miutan az elterel? tamadasok abbamaradtak, es a porosz hadsereget sehol nem talalta, a csaszari f?vezer azt hitte, Frigyes visszavonult nyugat fele.
Miutan a porosz menetoszlopok tulhaladtak az osztrak vonalakon, az egesz hadsereg elfordult balra, majd megkezdte a tamadast a teljesen vedtelen osztrak balszarny ellen. Frigyes aznap elkepeszt?en szerencses volt. Mar arra sem szamitott, hogy nem kell a balszarny lovassagaval megkuzdenie, hogy ratamadhasson az osztrak gyalogsagra, de arra vegkepp nem, hogy az el?tte helyet foglalo osztrak szinekben harcolo, de protestans
wurttembergi
csapatok, akik szimpatizaltak a szinten evangelikus
Poroszorszaggal
, egy-ket sort?z leadasa utan alakzatot bontottak es elmenekultek. A mogottuk elhelyezked? osztrak gyalogsag is megingott a porosz tuzersegt?l, valamint a porosz gyalogosok sortuzet?l, es ?k is menekulesbe kezdtek.
A csaszari csapatok osszeomlasa
[
szerkesztes
]
A csata mindezek ellenere meg nem d?lt el. A
Habsburg Birodalom
csapatai sietve rendeztek soraikat, es
Leuthen
(az egykori osztrak centrum) kornyeken kialakitottak masodlagos allasaikat, az el?renyomulo porosz sereggel szemben, eredeti vonalukra mer?legesen. Az osztrakok meg igy is gy?zhettek volna tulerejuknek koszonhet?en, de az eredeti elnyult felallasuknak koszonhet?en nem tudtak er?iket koncentralni. Masfel oraig is eltartott, mire a jobbszarnyrol az osztrak gyalogsag el tudta foglalni a helyet az uj vonalban. A ket sereg kozott harcok alakultak ki, els?sorban a varos utcain. A poroszok nem alltak meg el?renyomulasukban, pokoli korulmenyek kozott is kicsikartak az attorest Leuthennel. Ekkor erkezett az osztrak lovassag a jobbszarnyrol, hogy osszezuzza a kimerult poroszokat es megnyerjek a csatat. Ez nem sikerult nekik, mert a porosz lovasok id?ben elvagtak az utjukat, oriasi csatat kialakitva a ket sereg vertesei kozott. A lovassagi kozelharc az uj osztrak vonalak moge hompolygott, oriasi kaoszt es felfordulast okozva a megingo Habsburg csapatok hataban. Ezt mar nem birta el az osztrak sereg, a vonal felbomlott, a katonak pedig menekulni kezdtek. A porosz csapatok nagyszamu hadifoglyot ejtettek, els?sorban az uj osztrak vonal jobbszarnyanak katonait, akik nem tudtak id?ben kijutni Leuthenb?l.
Ez a csata volt
Frigyes
egyik legnagyobb es legzsenialisabb gy?zelme, mely ideiglenesen visszaszerezte
Szileziat
a poroszoknak. Ezzel azonban nem dontotte el a haborut, bar megnyerte
Anglia
szeles kor? tamogatasat, mely jelent?sen hozzajarult a haboru tovabbi ot evenek tulelesehez Frigyes szamara.
Maria Terezia csaszarne
levaltatta
Lotaringiai Karolyt
.
- Robert M. Citino|Citino, Robert M..
The German Way of War: From the Thirty Years War to the Third Reich
. University Press of Kansas. Lawrence, KS, 2005.
ISBN 0-7006-1410-9
- Jon Latimer,
Deception in War
, London: John Murray, 2001,
ISBN 0-7195-5605-8
pp.19?20.
- Bevin, A (2002). "How Wars Are Won: The 13 Rules of War - from Ancient Greece to the War on Terror",
Crown
.
- Brown, R (2006). "Size of the Moon",
Scientific American
, 51(78).