Leonardo Leo
Eletrajzi adatok
Szuletesi nev	Lionardo oronzo Salvatore de Leo
Szuletett	1694 . augusztus 5. San Vito dei Normanni
Elhunyt	1744 . oktober 31. (50 evesen) Napoly
Iskolai	Conservatorio della Pieta dei Turchini
Palyafutas
M?fajok	opera
Hangszer	orgona
Tevekenyseg	zeneszerz?
Leonardo Leo weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Leonardo Leo temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Leonardo Leo (sz. Lionardo Oronzo Salvatore de Leo ; San Vito dei Normanni , 1694 . augusztus 5. ? Napoly , 1744 . oktober 31. ) italiai barokk zeneszerz? .

Elete es munkassaga [ szerkesztes ]

Leonardo Leo 1694-ben San Vito degli Schiavoniban szuletett (mai neven San Vito dei Normanni). A tartomany akkoriban a Napolyi Kiralysag resze volt. Zenei tanulmanyait 1703-ban kezdte a napolyi Conservatorio della Pieta dei Turchini falai kozott. Francesco Provenzale es Nicola Fago tanitvanya volt. Feltetelezhet?n vett orakat Alessandro Scarlattitol is, de az ? stilusa nem gyakorolt nagyobb hatast kes?bbi m?veszetere. Els? ismert kompozicioja 1712-b?l szarmazik L'infedelta abbattuta cimmel. A darabban egy szent eletet dolgozta fel.

1714-ben mar egy operaval allt el? az udvari szinhaz szamara Pisistrato cimmel, amelyet a korabeli kritika igen nagyra ertekelt. Ezutan tobb poziciot is elnyert a kiralyi kapolnaban , a komponalast pedig tovabb folytatta es kozben a napolyi konzervatorium tanara is lett. 1722-ben tobb komikus jelenetet komponalt Francesco Gasparini Bajazett cim? vigoperajaba , majd a kovetkez? evben egy sajat opera buffaval allt el? La’mpeca scoperta cimmel. A darab napolyi nyelvjarasban irodott.

1739-ben mutattak be leghiresebb komikus operajat Amor vuol sofferenze cimen, de legnagyobb sikert a La Finta Frascatana cim? darabbal erte el. Mintegy 30 operat komponalt, es nemcsak a vigopera, hanem az opera seria m?fajaban is figyelemremelto darabokat alkotott. Ezek a m?vek a korabeli napolyi opera jellegzetessegeit viselik magukon. A szerz? sajatossaga az ariak ellenpontos kidolgozasa es a gondos szolamtechnika. Az opera seriakat esetenkent komikus elemekkel tarkitja es bevezeti bennuk a korus hasznalatat is. Az intermezzok es a zenes komediak viszont az opera seria hatasat tukrozik. Operanyitanyai a klasszicizmus szimfonizmusanak el?futarai.

Operai mellett tobb oratoriumot is irt. Legkevesebb hat m? minden ketseget kizaroan az ? munkaja, a tobbi darab szerz?sege vitatott. Az emlitett hat darab napolyi es bolognai el?adasokra keszult, es sajnos csak harmojuk zeneje maradt fent. Oratoriumaiban Alessandro Scarlatti oratoriumhagyomanyait folytatja. Ezenkivul jelent?s egyhazzenei kompoziciokat is az utokorra hagyott. 1739-ben jelent meg Miserere concertato a due cori cim? gy?jtemenye, amely 50 zsoltar megzenesitest tartalmaz, ket negyszolamu korusra es basso continuora . A korusreszek szabadon kezelt recitativokkal valtakoznak. A darabok modernizalt Palestrina -technikaja pelda ertek? a 18. szazadi napolyi egyhazi zeneszerz?k szamara. A gy?jtemeny nagyon nepszer? volt es Palestrina mellett ezt tekintettek a regi italiai egyhazzene modelljenek.

1744-ben, otveneves koraban halt meg Napolyban, tekintelyes eletm?vet hagyva maga utan.

Operai [ szerkesztes ]

1. Sofonisba 1719
2. Cajo Gracco 1720
3. Bajazette 1722
4. Tamerlano 1722
5. Timocrate 1723
6. Zenobia in Palmira 1725
7. Astianatte 1725
8. La somiglianza 1726
9. L'Orismene, overo dagli sdegni gli amori 1726
10. Ciro riconosciuto 1727
11. Argene 1728
12. La zingara 1731
13. Intermezzi per l'Argene 1731
14. Catone 1732
15. Amore da senno 1733
16. Emira (con intermezzi di Ignazio Prota, 1735
17. La clemenza di Tito 1735
18. Onore vince amore 1736
19. La simpatia del sangue 1737
20. Siface 1737
21. Festa teatrale 1739
22. La contesa dell'Amore e della virtu 1740
23. Alessandro 1741
24. Demoofonte 1741
25. Andromaca 1742
26. Vologeso 1744
27. La finta Frascatana 1744
28. Amor vuol sofferenza
29. Artaserse
30. Lucio Papirio
31. Arianna e Teseo
32. L'Olimpiade
33. Evergete
34. Il matrimonio anascoso
35. L'Alidoro
36. Alessandro nell'Indie
37. Il Medo
38. Nitocri, regina di egitto
39. Il Pisistrato 1714
40. Il trionfo di Camillo
41. Le nozze di Psiche
42. Achille in Sciro
43. La’mpeca scoperta 1723

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Leonardo Leo cim? francia Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Gerhard Dietel: Zenetortenet evszamokban I. A 2. szazadtol 1800-ig, Springer, Bp., 1996, 352., 362., 385. o.