Lengyelorszag cimere
Lengyelorszag cimeres zaszlaja
Lengyelorszag
cimere
a Lengyel Koztarsasag
1997
-es alkotmanyanak 28(1) cikkelye altal szabalyozott. A cimer ezust sast tartalmaz voros mez?ben. Jelenlegi formajaban egyfej?, koronas sast abrazol, amely jobbra fordul; karmai es cs?re aranyszin?ek a voros mez? el?tt. A feher es a voros a
Lengyel Koztarsasag
nemzeti szinei, melyeket torveny hataroz meg.
A Feher Sas figura eredete osszekapcsolodik Lengyelorszag legendas alapitojanak,
Lechnek
a tortenetevel, aki megpillantott egy sasfeszket. Ahogy meglatta benne a madarat, a lenyugvo nap piros sugarai megcsillantak a szarnyain, es aranyszin?nek tetszettek, mig a madar tobbi resze tiszta feher volt. Annyira el volt ragadtatva, hogy elhatarozta, ott telepedik le, es bevette cimerebe a sast. A helyet pedig
Gniezdno
-nak nevezte el (ma
Gniezno
) a
lengyel
gniazdo
(feszek) szo utan.
Ez a tortenet ertelmezhet? a
Roma
alapitasarol szolo legenda alluziojakent.
Auspicium
volt annak az ?si szertartasnak a neve amely soran a madarak roptenek megfigyelese altal igyekeztek megszerezni az istenek tamogatasat jov?beli terveikhez. Egy kevesbe romantikus elmelet szerint Lengyelorszag a
Romai Birodalomtol
vette at a sas figurajat (sok mas europai orszaghoz hasonloan).
A feher sas figuraja els?kent
I. (Vitez) Boleszlav
uralkodasa idejen keszitett penzermeken bukkant fel, el?szor mint a
Piast-dinasztia
cimere
. A stilizalt abrazolasmod miatt vitak bontakoztak ki a tudosok kozott, akik nem tudtak minden ketseget kizaroan megallapitani, hogy milyen fajhoz tartozik. Legvaloszin?bb a feher farku sas, de tyuk, galamb es pava is elkepzelhet?.
A 12. szazadtol kezdve a sas gyakran t?nt fel a Piast hercegek pajzsain, jelvenyein, penzermein es pecsetjein. A lengyel cimeren
II. Przemysł
uralkodasa alatt jelent meg, hogy felidezze a Lengyelorszag szetesese el?tti
Piast
hagyomanyt.
A sas grafikus megformalasa valtozott a szazadok alatt. Jelenlegi formaja, amelyet
1927
-ben fogadtak el, Zygmunt Kami?ski professzor munkaja, es alapjaul a Bathory Istvan korabeli sas szolgalt.
Maganak a pajzsnak is valtozott a formaja. A
lengyel-litvan unio
cimerpajzsa negy reszb?l allt, lengyel sasokkal es litvan harcosokkal az atellenes mez?kben. Az uralkodok altalaban a nemzeti cimer kozepen helyeztek el a maguk csaladi cimeret.
Annak ellenere, hogy a felosztasok utan a hoditok altal letrehozott tartomanyok uj cimereket kaptak, a Feher Sas megmaradt bennuk koronaval vagy anelkul, id?nkent balra forditott fejjel es neha a litvan harcossal egyutt. De a legtobb esetben ezeket a megszallok cimerevel kombinaltak.
A
novemberi felkeles
utan a
carok
, akik a lengyel kiraly cimet is viseltek, atvettek a
Feher Sas Rend
kituntetest kek szalaggal. A
januari felkeles
utan a sas es a litvan harcos melle csatlakozott az arkangyal,
Ukrajna
jelkepe.
A lengyelek nagy szamban gy?jtottek a felosztasok el?tti id?szakbol szarmazo penzermeket, rajtuk a sas abrazolasaval. A sas jelkepe ? gyakran a litvan harcossal egyutt ? szamtalan zaszlon es jelvenyen megjelent a felkeles idejen.
A Lengyel Kiralysag visszaallitasat az
Osztrak?Magyar Monarchia
es
Nemetorszag
1916
-ban hagyta jova. Egy evvel kes?bb jelentek meg az els? lengyel bankjegyek, melyeken osztatlan pajzsmez?n koronas sas volt lathato. A fuggetlenseg visszanyerese utan a Feher Sast
1919
-ben torvenybe iktattak. Az ekkor elfogadott hivatalos cimer (amely
II. (Poniatowski) Szaniszlo Agost
cimerere emlekeztetett)
1927
-ig volt hasznalatban, amikor Zygmunt Kami?ski professzor ujat tervezett.
Jelenleg a
Lengyel Koztarsasag
szerz?i joggal vedett szimboluma.
A masodik vilaghaboru utan a
Lengyel Nepkoztarsasag
hatosagai eltavolitottak a koronat a sas fejer?l. Ezt hivatalosan
1955
-ben hagytak jova. Ennek eredmenyekeppen a Lengyel Koztarsasag Emigrans Kormanya uj cimert vezetett be; ezen a sas altal viselt koronan egy kereszt volt lathato. Vegul a Harmadik Lengyel Koztarsasag kormanya visszaallitotta az eredeti koronas cimert.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Godło Polski
cim? lengyel Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]