Leland Stanford

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Leland Stanford
USA
Szuletett 1824 . marcius 9. [1] [2] [3] [4] [5]
Watervliet [6]
Elhunyt 1893 . junius 21. (69 evesen) [1] [2] [3] [4] [5]
Palo Alto
Sirhely Stanford Mausoleum
Part Republikanus Part
Hazastarsa Jane Stanford
Gyermekei Leland Stanford, Jr.
Foglalkozas
  • politikus
  • uzletember
Iskolai
  • Cazenovia College
  • Clinton Liberal Institute
Halal oka szivinfarktus
Dijak California Hall of Fame (2008)
Leland Stanford aláírása
Leland Stanford alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Leland Stanford temaju mediaallomanyokat.

Leland Stanford (Watervliet, 1824 . marcius 9. ? Palo Alto , 1893 . junius 21. ) amerikai vasuti iparmagnas, az Amerikai Egyesult Allamok szenatora (Kalifornia, 1885?1893).

A Republikanus Part tagjakent 1862 es 1863 kozott Kalifornia 8. kormanyzoja volt, 1885 -t?l 1893 -ban bekovetkezett halalaig pedig az Egyesult Allamok szenatusaban kepviselte Kaliforniat. ? es felesege, Jane voltak a Stanford Egyetem alapitoi is, amelyet nehai fiukrol neveztek el.. [7] Politikai karrierjet megel?z?en Stanford sikeres keresked? es nagykeresked? volt, aki uzleti birodalmat epitett ki, miutan az aranylaz idejen Kaliforniaba vandorolt. A Central Pacific Railroad , majd kes?bb a Southern Pacific Railroad elnokekent 1885 es 1890 kozott oriasi hatalommal rendelkezett a regioban, es maradando hatassal volt Kaliforniara. [8] [9] [10] [11] [12] Stanfordot szeles korben rablobarokent tartjak szamon. [8] [9] [10] [11] [12]

Vallalkozasok [ szerkesztes ]

1852 -ben, miutan jogi konyvtarat es egyeb tulajdonat t?zveszben elvesztette, Stanford kovette ot testveret Kaliforniaba a kaliforniai aranylaz idejen. Felesege, Jane ideiglenesen visszatert Albanyba a csaladjahoz. Fivereivel egyutt uzletet kotott, es a kaliforniai Michigan Cityben (kes?bb a Placer megyei Michigan Bluffra valtozott a neve) egy banyaszok szamara fenntartott vegyesbolt tulajdonosa lett; kes?bb nagykereskedese volt. Bekebirokent szolgalt, es segitett megszervezni a Sacramentoi Konyvtari Egyesuletet, amelyb?l kes?bb a Sacramentoi Kozkonyvtar lett. 1855 -ben visszatert Albanyba, hogy csatlakozzon felesegehez, de a keleti elet tempojat tul lassunak talalta a Kalifornia fejlesztesenek izgalmai utan.

A Central Pacific Railroad els? 1000 dollaros jelzaloglevele, amelyet 1867 . januar 1 -jen bocsatottak ki az els? transzkontinentalis vasutvonal epitesenek finanszirozasara, a t?ke es a kamat New York-i aranyban fizetend?, az eredeti peldanyt Leland Stanford irta ala, mint a vasuttarsasag elnoke.
Pacific Railroad Bond, San Francisco varos es megye, 1865.

1856-ban Jane-nel Sacramentoba koltozott, ahol nagyban kereskedett. Egyike volt annak a negy keresked?nek, akiket a koznyelvben " A nagy negyes " (vagy egymas kozott "a tarsak") neven ismertek, es akik Theodore Dehone Judah f?mernoknek a Central Pacific Railroad terveben kulcsfontossagu befektet?k voltak. ?k oten 1861 . junius 28 -an alapitottak meg a vallalatot, es Stanfordot valasztottak elnokeve. A masik harom tarsult tag Charles Crocker , Mark Hopkins es Collis P. Huntington volt.

Elete [ szerkesztes ]

16 eves koraban tifuszban elhunyt egyetlen fianak, Leland Stanford, Jr.-nak az emlekere hozta letre a gyermeke nevet visel? intezmenyt, a Stanford Egyetemet 1885-ben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b Stanford, Leland, Leland Stanford
  6. ↑ https://archive.org/details/bub_gb__e0UAAAAYAAJ/page/n472/mode/1up
  7. ↑ Burlingame, Dwight. Philanthropy in America: A Comprehensive Historical Encyclopedia . ABC-CLIO, 456 . o. (2004. augusztus 19.). ISBN 978-1-57607-860-0  
  8. ↑ a b Tuterow, Norman E.. The governor: the life and legacy of Leland Stanford, a California colossus, Volume 2 . Arthur H. Clark Co., 1146. o. (2004)  
  9. ↑ a b Handbook to Life in America, Vol. 4 . Facts on File, 8. o. (2009. aprilis 1.)  
  10. ↑ a b Cummings, Bruce. Dominion from Sea to Sea: Pacific Ascendancy and American Power . Yale University Press, 672. o. (2009)  
  11. ↑ a b Lindsay, David. Madness in the Making . Universe, 214. o. (2005)  
  12. ↑ a b Encyclopedia of Leadership, Vol. I . Sage Publications, 897. o. (2004)  

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Ez az amerikai politikusrol vagy diplomatarol szolo lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leland_Stanford&oldid=26129304 ”