한국   대만   중국   일본 
Le Monde ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Le Monde

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Le Monde
Adatok
Tipus napilap
Formatum berliner
Orszag Franciaorszag
Alapitva 1944 . december 18.
Kiado Societe Editrice Du Monde
F?szerkeszt? Marie-Pierre Lannelongue
Szerkeszt? Jerome Fenoglio
Nyelv francia
Politikai ideologia szocialliberalizmus
Szekhely avenue Pierre-Mendes-France
OCLC 1758539
ISSN
A Le Monde weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Le Monde temaju mediaallomanyokat.

A Le Monde (magyarul: A Vilag ) francia napilap. Parizsban delutanonkent jelenik meg, Franciaorszag mas teruletein kicsit kes?bb, az esti orakban. Alapitoja 1944-ben Hubert Beuve-Mery (wd) volt. [1]

Iranyultsaga, hitelessege [ szerkesztes ]

A lap magat kozepen allonak, partoktol es kormanyoktol fuggetlennek mondja magat, [1] ugyanakkor kozept?l balra allonak is jellemzik, [2] es az Institut francais d'opinion publique (Ifop) 2012-ben keszult felmerese szerint olvasoinak 63 szazaleka baloldali. [3] Magyarorszagon leggyakrabban mint liberalis napilapot jellemzik. [4] Mindazonaltal mertekadonak, alaposnak, hitelesnek tartjak, a francia kulugyminiszteriumhoz f?z?d? hagyomanyos kapcsolatai reven kiszivarogtatott informaciokat is rendszeresen kozol. [1]

Tortenete [ szerkesztes ]

El?dje az 1861-ben alapitott Le Temp cim? napilap volt, amely azonban a masodik vilaghaboruban kompromittalodott a nemet megszallas id?szakaban. A lap alapitasara Charles de Gaulle kerte fel Beuve-Meryt, 1944-ben, aki a lap elinditasahoz a teljes fuggetlenseget kototte ki feltetelkent. [5] A lap letrehozasahoz maganszemelyek biztositottak a penzt, az els? szam nehany honappal Parizs felszabaditasa utan, 1944. december 19-en jelent meg. 1951-re alakult ki egy olyan reszvenytarsasagi forma, ahol a lap dolgozoi (ujsagirok, alkalmazottak, nyomdaszok) birtokoltak a reszvenyek 28 szazalekat. [6] 1954-ben Beuve-Mery es a magyar szarmazasu Honti Ferenc megalapitottak a hirlap kulpolitikai magazinjat, a hetente megjelen? Le Monde diplomatique -ot, melynek Honti lett a f?szerkeszt?je 1973-as nyugdijba vonulasaig. 1956-ban vasaroltak meg els? szekhazukat a rue des Italiensen, ahol 1989-ig volt a szerkeszt?seg. Ma Parizs XIII. keruleteben , a Boulevard Auguste Blanqui 80 szam alatti modern irodahazban m?kodik a lap. Hubert Beuve-Mery - aki nem f?szerkeszt?, hanem lapigazgato volt - 1969-ben ment nyugdijba.

Peldanyszama [ szerkesztes ]

A Le Monde nem a legnagyobb peldanyszamu napilap Franciaorszagban, tekintelye azonban tuln? a megjelenesi adatokon. Korabban a kulfoldon legolvasottabb francia lapkent tartottak szamon, a 2000-es evekben Franciaorszagon kivul 40 ezer peldany kelt el, 2012-ben azonban mar csak 26 ezer. [7]

Franciaorszagban kezdetben 150 ezer peldanyban jelent meg, 1958-ban 221 ezer, 1969-ben mar kozel felmillio peldanyt adtak ki, [1] az internet elterjedtevel a Le Monde megjelenesi szamai is csokken? tendenciat mutattak, 2018-ban mar csak 288 ezer lapot nyomtattak.

Erdekesseg [ szerkesztes ]

Azonos cimmel 1860 es 1896 kozott megjelent mar parizsi napilap .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. a b c d Fulop Geza  –  Gallyas Ferenc : Mit kell tudni a vilag sajtojarol? Budapest: Kossuth Kiado . 1972. 66. o.  
  2. Gregory Piet – Sophie Wintgens – David Stans: La guerre a Gaza, de l'analyse du discours mediatique a l'analyse politologique: L'etat et les relations internationales en question. (franciaul) Bern: Peter Lang. 2010. 25. o.  
  3. Philippe Cohen: La couleur politique des medias. Marianne, (2012. aprilis 27.) arch Hozzaferes: 2019. majus 23..
  4. Marinov Ivan : Budos a Le Monde az uj MTI-nek. Urbanlegends (2011. januar 23.) (Hozzaferes: 2019. majus 22.)
  5. Clyde Thogmartin. The Golden Age and the War Years, The National Daily Press of France . Summa Publications, Inc, 113. o. (1998). ISBN 1-883479-20-7  
  6. Jacques Thibau: Le Monde: Histoire d'un journal, un journal dans l'Histoire. (franciaul) (hely nelkul): J.-C. Simoen. 1978. 239. o.  
  7. Diffusion totale a l'etranger. www.ojd.com (2013. aprilis 17.) arch