Laon

	Laon
	A laoni katedralis latkepe
	; Laon cimere
	; Laon cimere
	Kozigazgatas
Orszag	Franciaorszag
Regio	Hauts-de-France
Megye	Aisne (megye)
Kerulet	Laon
Kanton	2 kanton
Telepulestarsulas	Communaute de Communes du Laonnois
Polgarmester	Antoine Lefevre (2014?2020)
INSEE-kod	02408
Iranyitoszam	02000
Testvervarosok	Lista Soltau (1972?) ; Winchester (1994?) ;
	Nepesseg
Teljes nepesseg	24 021 f? (2021. jan. 1.)
Neps?r?seg	613 f?/km²
	Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	83 m
Terulet	42,00 km²
Id?zona	CET , UTC+1
	Elhelyezkedese
	e. sz. 49° 33′ 48″ , k. h. 3° 37′ 25″ Koordinatak : e. sz. 49° 33′ 48″ , k. h. 3° 37′ 25″
	Laon weboldala
	A Wikimedia Commons tartalmaz Laon temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg

Laon [ l?? ] Franciaorszag egyik varosa, Hauts-de-France regioban (korabban Pikardia regioban). Aisne megye szekhelye. Egyike Franciaorszag kulturalis es tortenelmi varosainak .

Fekvese [ szerkesztes ]

Laon az Aisne es Serre folyok kozotti dombsag jelleg? savon fekszik, Saint-Quentin es Reims kozott feluton. A varosmag erdekessege, hogy egy kimagaslo, sziklas hegyre epult. Az A26-os autopalya Calais -val es Reimsen keresztul Parizzsal koti ossze. A varost Parizzsal es Saint-Quentinnel szemelyvonatok (TER) kotik ossze.

Tortenete [ szerkesztes ]

A varos legkorabban a ujk?korszakban valt rovid id?re lakotta, am kes?bb egeszen a vaskorig nem talaltak leleteket.

Julius Caesar idejeben mar egy kisebb gall telepules allt a mai varos hegyes reszen. A romaiak er?ditmennyel lattak el a telepulest, amely igy atveszelhette a frankok , a burgundok , a vandalok es a hunok invaziojat.

497 -ben a laoni szuletes? Szent Remigius lett Reims puspoke, aki letrehozta a Reimst?l fuggetlen laoni puspokseget, ezzel meginditva a varost a fejl?des utjan. Laon igy a Frank Birodalom egyik meghatarozo telepuleseve valt. Kopasz Karoly nagy mennyiseg? ajandekkal latta el a templomat, biztositva a varos es a puspokseg lojalitasat. A Frank Birodalom felbomlasaval a telepules Lotaringia resze lett, azonban az elkovetkez? id?kben tobbszor harcoltak a varos hovatartozasa miatt.

A kora kozepkori telepules a puspoki palota kore epult, a mai fels?varos eszaki reszen. Ezen a teruleten, illetve a varostol delnyugatra, f?leg a 9. szazadtol egyre tobb templom keszult. 648 -ban egy kolostor is nyilt a varostol valamelyest delre, a falakon kivul. A varos jelent?s novekedese azonban csak a 11. szazad vegen indult meg.

1112 -ben ? tobb mas franciaorszagi varoshoz hasonloan ? Laonban is megindultak a harcok a varost benito, er?s puspoki hatalom ellen. A harcok sokaig elhuzodtak, es egyben teret biztositottak a puspok es a kiraly kozotti osszecsapasra is. Vegul 1128 -ban sikerult megallapodni egy, a varosnak kisebb autonomiat biztosito kartaban.

A 13. szazadban az onkormanyzattal rendelkez? Laon teljesen ujjaepult es kib?vult. A regi varos (Cite) uj er?ditest kapott, t?le keletre kiepult a Bourg, es a deli Szent Marton kolostor korul is kialakult egy fallal vedett varosresz. De lakotta valt a ket fallal ovezett telepules kozotti terulet is, valamint a hegy aljaban is megjelentek a kornyez? telepulesek. A varos jelent?sege tovabb n?tt, miutan 1237 -ben birosag alakult itt.

A varos viragkora 1331 -ig tartott, amikor is VI. Fulop eltorolve a varosi onkormanyzatot egy kiralyi eloljarot nevezett ki Laon elere. Az elkovetkez? id?szakokban a telepules fejl?dese folyamatos, de joval lassabb, mint korabban. A szazeves haboru soran a burgundiaiak elfoglaltak, es az angolok kezere juttattak, majd VII. Karoly foglalta vissza. 1551 -ben birosagi kozpont valt bel?, am ezt a jogat 1594 -ben, amikor a Katolikus Liga partjan allo varos kapitulalt IV. Henrik el?tt, elvesztette.

Az 1789 -es francia forradalom soran a laoni puspokseget felszamoltak. A varos tizenket templomabol tizet foldig romboltak vagy atalakitottak mas celra. A varos a 19. szazadban is er?sen kozepkori hangulatot mutatott, amelyet csak nehezen lehetett elerni fekveseb?l adodoan. Az 1850-es evekben kiepult a varosba vezet? kozut es a vezetekes ivoviz kerdeset, valamint a szennyvizelvezetest is megoldottak. Kozben a varos er?diteset is noveltek, es egy kaszarnyat is kialakitottak. 1870 -ben azonban, a nemet csapatok erkezesekor felrobbantottak a l?szerraktart. A detonacio nagyreszt elpusztitotta az er?drendszert es a puspoki palotaban is komoly karokat okozott.

Az els? vilaghaboruban hosszu ideig a fronton fekudt, igy komoly karokat szenvedett. Hadi szerepe azonban nem volt jelent?s. Az 1970-es evekben indult meg a varos teljes renovalasa, amely soran visszaalakitottak kozepkori hangulatat. 1991 -ben, Franciaorszagban el?szor itt epitettek egy fugg?vasut vonalat.