A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Laissez-faire
(
francia
:
IPA
:
l?sef??
,
kiejtese
) a neve annak a felfogasnak, hogy a
kormanyzatnak
csak a lehet? legkisebb mertekben szabad befolyasolnia a gazdasagi tevekenysegeket, a donteseket a
piacra
kell hagynia.
[1]
A klasszikus kozgazdaszok, peldaul
Adam Smith
megfogalmazasaban
[2]
: a kormanyzat szerepe korlatozodjek a torveny es a rend fenntartasara, az orszag vedelmere, valamint azon kozjavak nyujtasara, amelyek termelesere a maganvallalatok nem vallalkoznak (pl. kozegeszsegugy, koztisztasag). A laissez-faire gazdasag tiszta formaban soha nem letezett, bar a
19. szazadi
Anglia kozel allt ehhez, illetve a 19. szazadban sok kormanyzat vallotta ezt a nezetet (a gazdasagi donteseket a piacon a
kinalat
es a
kereslet
hatarozza meg), ezert ez a laissez-faire evszazada lett Europaban es Eszak-Amerika jelent?s reszen.