La Tene-kultura (vagy La Tene m?veltseg, La Tene periodus, La Tene-korszak) a kozep-europai vaskornak a hallstatti korszakot kovet? masodik korszakara (az i. e. 5. szazadtol id?szamitasunk kezdeteig) jellemz? anyagi kultura. Nevet a Neuchateli-toban (annak eszaki partjan) Marin-Epagnier kozeleben fekv? La Tene svajci kozsegr?l kapta, ahol els? es legnevezetesebb emlekeit ? a to iszapjaba agyazodott colopepitmenyt ? feltartak, es ahol 2001-ben megnyilt a feltaras leleteit bemutato Latenium Muzeum .

Hordozoi, akiket a romai forrasok keltoi vagy galli neven emlitenek, a nagy kelta expanzio idejen Spanyolorszagtol a mai Torokorszagig terjedtek szet. Ennek soran, az i. e. 4. szazad elejen erkeztek Magyarorszag teruletere is a nem tulsagosan nagy letszamu kelta nepcsoportok, de a Duna -konyok terseget kiveve nem leptek at a folyot. Ett?l keletebbre csak az i. e. 4. szazad masodik feleben jutottak el.

A kozeps? es kes? La Tene korszakban nagyobb s?r?sodes figyelhet? meg a Tisza menten Gavavencsell? es Tiszalok kozott es a Retkoz peremen. A vaskor eles hatar nelkul megy at a nepvandorlas koraba, a kelta nepesseg tovabbel? alaplakossag volt a szarmata , szkita nepeknek.

Az i. e. 5. szazadban mar fazekas -korongot is hasznaltak, s kezdtek az edenyeknek diszesebb alakot adni, nagyobbreszt mertani rajzokkal is talalkozunk rajtuk. A leletek kifejlett vas-, zomanc - es uvegiparukrol tesznek tanusagot.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz La Tene-kultura temaju mediaallomanyokat.