A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
legcs?
es agrendszere a szarazfoldi
gerincesek
kuls? legzeset
biztosito,
lokalizalt legz?rendszer
resze. Biztositja be- es kilegzeskor a leveg? aramlasat a tud?khoz, ill. a tud?kb?l a kulvilag fele. Belegzes kozben tisztitja, melegiti es nedvesiti a belegzett leveg?t.
Elhelyezkedese, lefutasa
[
szerkesztes
]
Gege, legcs?, horg?k.
A
legcs?
(trachea)
a
gege
gy?r?porca alatt kezd?dik ? utobbival egy szalag
(ligamentum cricaotracheale)
koti ossze es a legcs? f? horg?kre oszlasaig
(bifurcatio tracheae)
tart. A nyakon kezd?dve (7. nyakcsigolya magassagaban ) a
gator
(mediastinum)
eluls? reszenek leghatso kepletekent, kozvetlenul a
nyel?cs?
el?tt fut le a 4-5. hatcsigolya magassagaig.
Meretei, falszerkezete
[
szerkesztes
]
A legcs? falszerkezete
Hossza 14 cm, bels? atmer?je kb. 17 mm. Falat elol C alaku porcok (hialinporc) merevitik, hatso fala hartyas, ebben harant lefutasu simaizomreteg is van. A porcoknak az a szerepe, hogy a legcs? relativ merevseget biztositsa, igy a be- es kilegzessel jaro nyomasvaltozasok ne hathassanak a legcs? tagassagara. Ugyanakkor az egesz felepites relativ rugalmassagot es hajlekonysagot is ad. Bels? felszinet
nyalkahartya
beleli, amelynek hamboritasa tobbmagsoros csillosz?ros hengerham. A ham alatti retegben kisebb nyalmirigyek talalhatok. Az ezek altal termelt nyakreteg befedi a csillos hamot, es a csillok osszehangolt, hullamszer? mozgasa a nyakreteget futosz?nyegszer?en a garat fele mozgatja. Mivel a belegzett porszemcsek jelent?s resze a nyakba beletapad es a garat fele kiurul, ez fontos resze a legutak onvedelmi mechanizmusanak. Sajnos ez a legaprobb porszemcsek egy reszenek tovabbjutasat nem tudja megakadalyozni.
Elagazasa, szomszedos szervek
[
szerkesztes
]
Az elagazas utan a ket f? horg? szerkezete meg lenyegeben azonos a legcs?evel. (A jobb f?horg?n a
(vena azygos)
, a balon az
(aortaiv)
hajlik at.) A jobb f?horg? meredekebb lefutasu es rovidebb, igy felrenyelt idegentestek altalaban ebbe kerulnek be. A legcs? es a nyel?cs? egyuttfutasanak szakaszan a
bolygoideg
a ket kepz?dmeny kozotti oldalso barazdaban fut le a tud?kapuk hatso reszeig, majd innen a tud?agak leadasa utan a nyel?cs? menten tovabb.
Itt csak leggyakoribb betegsege, az altalaban a horg?kre is raterjed?, heveny es idult nyalkahartyahurut kerul emlitesre. Szuro kaparo erzessel, kohogessel jar. A heveny altalaban megfazas kovetkezmenye, nehany nap alatt inhalalas, koptet?k, szukseg szerint kohogescsillapitas hatasara (ill. spontan) gyogyul. A kronikusnak mas betegseg is allhat a hattereben, ezert ebben az esetben szukseges az alapos kivizsgalas.
