Szarhegyi grof Lazar Kalman ( Bencenc , 1827 . majus 27. ? Erzsebetvaros , 1874 . februar 27. ) zoologus, ornitologus, ujsagiro, politikus, a Magyar Tudomanyos Akademia levelez? tagja. Az erdelyi ornitologia korai tortenetenek jelent?s alakja volt.

Eletutja [ szerkesztes ]

Apja Lazar Benedek, Also-Feher varmegye f?ispanja, anyja grof Bethlen Maria keresztesholgy. Lazar Kalman Nagyenyedi kozepiskolai eveit kovet?en 1846?1848-ban jogi tanulmanyokat vegzett Kolozsvaron , majd 1848 szeptembereben onkenteskent csatlakozott a szabadsagharchoz . El?szor a Pesten Perczel Mor altal szervezett Zrinyi-szabadcsapat kozhonvedja volt, majd oktober 12-en a Zomborban Zako Istvan parancsnoksaga alatt megalakulo 34. honvedzaszloalj f?hadnagya lett. Alakulata a fels?-tiszai hadtest, a kes?bbi I. hadtest kotelekeben kerult. Lazar Kalmant f?hadnaggya, majd 1849. februar 1-jen szazadossa leptettek el?.

Aprilis veget?l vezerkari segedtisztkent szolgalt Henryk Dembi?ski altabornagy mellett a fels?-magyarorszagi hadseregben. A vilagosi fegyverletetelt kovet?en az Oszman Birodalomba , a ma Bulgariaban lev? Vidin varosaba menekult, de a hatosagi felszolitasnak eleget teve mar 1849 oktobereben hazatert. Haromhetes vizsgalati fogsag utan birtoka rendbetetelevel foglalkozott es gazdalkodott, valamint torokorszagi emlekiratai megirasan dolgozott. Konyve 1850-es megjeleneset kovet?en letartoztattak, es nehany honapig a gyulafehervari varbortonben sinyl?dott.

1852 utan gyakran elutazott Erdelyb?l, ornitologiai es zoologiai tanulmanyutakon jart Europa-szerte, illetve vadaszszenvedelyenek hodolt. 1869-t?l 1872-ig a kormanyzo Deak-part szineiben a hatszegi valasztokerulet orszaggy?lesi kepvisel?je volt. 1872-ben Fels?-Feher varmegye arvaszeki elnokeve valasztottak, igy Erzsebetvaroson telepedett le es ott elt halalaig.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Allattani , azon belul hangsulyosan madartani munkassaga f?kent Erdely madarfaunajanak tanulmanyozasara iranyult, ? allitotta ossze els?kent az Erdelyben honos madarak ? 217 fajt tartalmazo ? listajat. Akademiai szekfoglalojat Magyarorszag madarairol cimen tartotta meg 1867-ben. Szakmai kapcsolatban allt kora tobb jeles termeszettudosaval, koztuk Alfred Brehmmel is. Ismeretterjeszt? jelleg? konyvei mellett rendszeresen jelentkezett cikkekel es tanulmanyokkal kulonfele hetilapok es szakfolyoiratok lapjain (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenburgischen Vereins fur Naturwissenschaften, Erdelyi Muzeum-Egylet Evkonyve, Termeszettudomanyi Kozlony , Vadasz es Verseny Lap stb.), ornitologiai szocikkeket irt az Egyetemes magyar encyclopaedia szamara. Magyarorszag gerinces allatai cim? monografiaja keziratban maradt, az Orszagos Szechenyi Konyvtar kezirattaraban ?rzik. Az altala hasznalt magyar madarnevek elterjesztesere iranyulo torekveseit nem koronazta siker (jeger: jegmadar , kalandoc: talpastyuk , kenes billegeny: hegyi billeget? stb.)

Szenvedelyes vadasz volt, vadaszati es vadgazdalkodasi targyu cikkeket is irt. Magyarorszagon es europai utazasai soran egyarant foglalkozott madarak es madartojasok gy?jtesevel, mara nagyreszt elpusztult kollekcioja mintegy ketezer kitomott madarat es nyolcezer preparalt madartojast szamlalt.

Az 1840-es evek masodik felet?l jelentek meg cikkei, tudositasai, uti beszamoloi es kisebb elbeszelesei kulonfele lapokban ( Holgyfutar , Pesti Naplo , Csaladi Lapok stb.). 1865-ben kozrem?kodott az Uj Korszak, 1867-ben a Pesti Hirlap , a Vilag Tukre es a Termeszetbaratok es Vadaszok Evkonyve, 1868?1869-ben pedig a Vadasz es Verseny Lap cim? folyoiratok szerkeszteseben.

Tarsasagi tagsagai es elismeresei [ szerkesztes ]

1867-ben a Magyar Tudomanyos Akademia levelez? tagjava valasztottak, emellett 1864-t?l tagja volt a hallei Leopoldina Nemet Termeszettudomanyos Akademianak is. ^[1]

M?vei [ szerkesztes ]

• Magyar menekv?k torok foldon. Kolozsvar, 1850
• A leg urai. Kepek a madarvilagbol I?VI. Pest, 1864?1866
• Korut az allatkertekben. Olvasokonyv az ifjusag szamara. Pest, 1868 (nemetul is)
• A szabad termeszetb?l. Kepek es vazlatok ; Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1873 ( Hazi konyvtar )
• Hasznos es kartekony hazi allatainkrol. Kezikonyv mezei gazdai, erd?tulajdonosok es kerteszek hasznalatara. Budapest, 1874 (hasonmasban: 1988)
• A pesti allatkert ismertetese egy szakert?t?l. Pest, 1866 (nev nelkul)
• (szerk.): Termeszetbaratok es vadaszok evkonyve. Pest, 1867
• A szabad termeszet fia. Grof Lazar Kalman elete es irasai ; szerk., tan., jegyz. Krizsan Laszlo; TerraPrint, Budapest, 2001
• Korut az allatkertekben. Olvasokonyv az ifjusag szamara ; tan. Buza Peter, utoszo Persanyi Miklos; F?varosi Allat es Novenykert?OSZK, Budapest, 2014 (1868-as b?vitett hasonmas kiad.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szinnyei Jozsef : Magyar irok elete es munkai VII. (Koberich?Loysch). Budapest: Hornyanszky. 1900.  
• Magyar eletrajzi lexikon II. (L?Z). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1969. 45. o.  
• Uj magyar eletrajzi lexikon IV. (L??). F?szerk. Marko Laszlo. Budapest: Magyar Konyvklub. 2002. 140. o. ISBN 963-547-414-8  
• A Magyar Tudomanyos Akademia tagjai 1825?2002   II. (I?P). F?szerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Tarsadalomkutato Kozpont. 2003. 783. o.
• Bona Gabor: Kossuth Lajos kapitanyai. Budapest: Zrinyi. 1988. ISBN 963-3263-67-0   366?367. o.

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

• Xantus Janos : Emlekbeszed szarhegyi grof Lazar Kalman felett. Budapest. 1875. REAL-EOD