Lapi hizoka

Lapi hizoka
	Termeszetvedelmi statusz
	Nem szerepel a Voros listan
	Magyarorszagon fokozottan vedett ; Termeszetvedelmi ertek: 100 000 Ft
Rendszertani besorolas
Orszag :	Novenyek (Plantae) ;
Torzs :	Zarvaterm?k (Magnoliophyta) ;
Csoport:	Valodi ketszik?ek (Eudicots) ;
Csoport:	Core eudicots ;
Csoport:	Superasteridae ;
Csoport:	Asteridae ;
Csoport:	Euasterids I ;
Rend :	Ajakosviraguak (Lamiales) ;
Csalad :	Rencefelek (Lentibulariaceae) ;
Nemzetseg :	Hizoka (Pinguicula) ;
Faj :	P. vulgaris ;
Tudomanyos nev
	Pinguicula vulgaris ; L.
Hivatkozasok
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lapi hizoka temaju rendszertani informaciot. Commons A Wikimedia Commons tartalmaz Lapi hizoka temaju mediaallomanyokat es Lapi hizoka temaju kategoriat.

A lapi hizoka (Pinguicula vulgaris) a rencefelek csaladjaba tartozo, lapi husev? noveny, nitrogenigenyet ragados leveleihez tapado apro rovarokbol fedezi. Magyarorszagon is honos, de el?helye fogyatkozasa miatt kipusztuloban van.

Megjelenese [ szerkesztes ]

A lapi hizoka 10?20 cm magas, t?levelrozsas, lagyszaru evel? noveny . Elliptikus vagy forditottan tojasdad, husos, epszel?, vilagoszold levelei a talajon rozettat alkotnak. Feluletuk nyalkasan fenyl?, tapintasra ragados es egeszen apro mirigysz?rokkel boritott. A levelek hossza 2?4 cm, szelessege 0,6?2 cm. A noveny a telet a talajban lev?, hagyma formaju rugyben veszeli at.

Majus-juniusban viragzik. Viraga 10?20 cm hosszu, vekony, leveltelen, mirigysz?ros szar vegen nyilik. A virag ketoldalian szimmetrikus, zigomorf , szine halvanykek, ibolyaszin vagy akar sotetlila. Atmer?je 15?25 mm. A fels? ajak ket-, az also haromkarejos. Hatso reszen hosszu, lefele ivel? sarkantyut noveszt. A virag bels? resze kifehered?, mirigysz?ros.

Termese sargasbarna, tojasdad toktermes , benne talalhatoak a szel altal terjesztett, nagyon apro magvai.

Hasonlo faj a havasi hizoka (Pinguicula alpina) , de annak viraga feher.

Elterjedese es eletmodja [ szerkesztes ]

Szeles elterjedes? faj, az egesz eszaki felgomb mersekelt oveben megtalalhato, europai centrummal. Europa nagy reszen el?fordul ? de els?sorban eszakon, a Mediterraneumban ritka ?, tovabba megtalalhato az Egyesult Allamokban , Kanadaban , Gronlandon , illetve a Tavol-Keleten Japanban es a Kuril-szigeteken is. Eletterenek visszaszorulasa miatt szama sok helyutt csokken?ben van. Magyarorszagon jegkorszaki reliktumfajnak szamit, de kipusztuloban van, biztosan csak Sopron mellett a Fert??Hansag Nemzeti Park teruleten el meg. Korabban el?fordult Bozsok , Tata , Hegyk? , Lesenceistvand , Zalaszentmihaly es Mikepuszta mellett, illetve a Hansagban , de ezekr?l a helyekr?l mar elt?nt.

A lapi hizoka a mocsaras retek, t?zeglapok, ude lapretek novenye. A nyilt, napfenyes teruleteken talalhato meg. A talaj szempontjabol igenytelen, de az fontos, hogy az allandoan nedves legyen. A nitrogenben szegeny talaj miatt kulonleges rovarfogasi modszert fejlesztett ki, levelei ragados felszinere a kisebb rovarok odaragadnak, amit a noveny a kibocsatott emeszt?enzimekkel felold.

Rovarfogasa [ szerkesztes ]

Levelei fels? felszinet ketfele mirigy boritja: a 16-sejtes nyeles mirigyek es a 8-sejtes ul?mirigyek, osszesen kb. 40 ezer levelenkent. Szamuk a level szele fele egyre novekszik. A nyeles mirigyek szolgalnak az apro rovarok megfogasara, ragados cseppet termelnek. A folyadekkibocsatasuk a rovar erintesere fokozodik, amig az teljesen csapdaba nem esik. Egyidej?leg a mechanikai inger hatasara a levelek szele felfele begongyol?dik, hogy teljesen korbevegye a zsakmanyt es megakadalyozza menekuleset vagy az es? altali lemosasat. A gongyol?dest barmilyen kisebb targy levelre esese is kivaltja, de ha nem koveti kemiai inger is, akkor rovid id? mulva ujra kisimul. Az emeszt?enzimeket az ul?mirigyek bocsatjak ki olyankor, ha kivulr?l nyomas eri ?ket. A rovar emesztese merett?l fugg?en 1-3 napig tart es az elfolyosodott tartalmat a szinten a mirigyeken talalhato apro reseken szivja be a level belsejebe. Egy level csak ket-harom alkalommal kepes osszecsavarodni es az id?s levelek elveszitik ezt a kepesseguket. A hizokak rovarok zsakmanyolasa nelkul is kepesek eletben maradni.

Tartasa disznovenykent [ szerkesztes ]

A lapi hizoka disznovenyboltokban beszerezhet? es lakasban cserepben tarthato (a vadon el? peldanyokat ne gy?jtsuk be, azok fokozottan vedettek es leszedesuk, kiasasuk sulyos penzbuntetessel jar). Viszonylag igenytelen, de a foldje allando nyirkossagat elvarja. A h?vosebb h?mersekletet kedveli, telen 10C° is eleg neki, ilyenkor kevesebb vizet is igenyel. Tavasztol ?szig a cserepet legjobb allandoan klormentes vizben tartani. A legkedvez?bb, ha t?zegbe ultetve, florariumban tartjak, ahol a magas paratartalom miatt kevesebb ontozesre van szuksege. Tapoldatozni nem szabad, mert elrohadnak a gyokerei.

A lapi hizoka Magyarorszagon fokozottan vedett, termeszetvedelmi erteke 100 000 Ft.