A lap olyan, allando vizhatasnak kitett terulet, amelynek el? rendszerei t?zeget halmoznak fel ugy, hogy a folyamatosan vastagodo t?zegretegek novekedese es (bomlas vagy erozio okozta) fogyasa hosszu tavon egyensulyba kerul. A lap tehat egyutt jelenti a novenytakarot es a bel?le kepz?d? t?zeget (Lajer, 1998). ^[1] Geobotanikai ertelemben nem tevesztend? ossze a mocsarral , amelyben nem kepz?dik t?zeg (vagy ha igen, az rendszeresen el is bomlik). A ?mocsar” szo a koznyelvben altalaban jelent mindenfele kiterjedt, allando nyilt viztukor nelkuli vizeny?s teruletet (igy a lapokat is); tudomanyos jelentese ennel sz?kebb.

A termeszetvedelmi torveny ^[2] ertelmeben ?a lap olyan foldterulet, amely tartosan vagy id?szakosan viz hatasanak kitett, illet?leg amelynek talaja id?szakosan vizzel telitett, es amelynek jelent?s reszen lapi eletkozosseg, illetve lapi el? szervezetek talalhatok, vagy talajat valtozo kifejl?des? t?zegtartalom, illetve t?zegkepz?desi folyamatok jellemzik”. A lapok vedettsegenek nem feltetele, hogy bennuk vedett el?lenyek eljenek. Ennek egyik szakmai oka, hogy a t?zegkepz?des olyan apro izeltlabuak kozossegeit hivja eletre, amelyekben ma meg kevesse ismert biologiaju el?lenyek ( atkak , ugrovillasok , egyeb apro rovarok) elnek ? kozottuk akar szamos, meg ismeretlen faj is lehet.

A novenytarsulastan nem teljesen azokat az el?helyeket min?siti lapnak, mint a talajtan , bar mindket meghatarozasban a t?zeg vagy t?zeg jelleg? szervesanyag felhalmozodasa a dont? szempont.

A lapok csoportositasa [ szerkesztes ]

A lapokat tobbnyire alakjuk es feluleti mintazatuk alapjan osztalyozzak. Harom f? csoportjuk:

• siklapok ,
• dagadolapok ,
• atmeneti lapok (ombro-minerogen lap).

A dagadolapok vize es t?zege mindig szels?segesen savanyu (pH < 4); a pH es a viz asvanyi anyagtartalma a dagadolapoktol a siklapok fele haladva n?, de a nitrogen - es foszfortartalom mindvegig csekely marad. A siklapok vize a bazikustol a mersekelten savanyuig valtozik. Az atmeneti lapok formailag a siklapokra hasonlitanak, de igen savanyuak, mert t?zegmohasz?nyeg boritja ?ket. A dagadolapok t?zegfelulete (amint erre nevuk is utal) a kornyek talajvizszintje fole emelkedik, a siklapok t?zegfelszine viszont ez alatt marad. A siklapok vize tulnyomoreszt a lap hataran kivulr?l szarmazik, mig a dagadolapoknak tipikus esetben nincs vizgy?jt? terulete, es csak a kozvetlenul a lap feluletere es? viz befolyasolja ?ket. A siklapokat regebben a retlap nak (nemetul Wiesenmoor ) is neveztek, kulonosen a foldrajzi-foldtani szakirodalomban.

A lapok kiemelked?en jelent?s szerepet jatszanak a szen mineralizaciojaban ; a k?szentelepek egykori t?zegekb?l kepz?dtek.

Elterjedesuk [ szerkesztes ]

A Fold feluletenek kb. 1%-at boritjak lapok. Elterjedesi teruletuk sulypontja a hideg mersekel egov; onnan a sarkok fele a szubborealis regioig, az Egyenlit? fele a tropusi eghajlati ov peremeig fordulnak el?, egyre csokken? aranyban.

Aranyuk Magyarorszagon atlagosnak mondhato (1,1%), ez tobb, mint a szomszedos Ausztriaban es a volt csehszlovak allamokban (0,3-0,3%). Nemetorszagban es Lengyelorszagban lenyegesen gyakoribbak (4,5 ill. 4,8%). Teruleti aranyukat a vizrendezes csokkentette jelent?sen: mig Nemetorszagban 85%-ukat, Lengyelorszagban 82%-ukat, hazankban 97%-ukat erintette ez valamilyen mertekben. Ebben jelent?s resze volt annak, hogy a 20. szazad masodik feleben kampanyszer?en megprobaltak ?ket mez?gazdasagi terulette alakitani. ^[1]

Az europai kontinensen az egykori kb. 495 ezer negyzetkilometer lapvidek nehany evtized alatt 187 ezer negyzetkilometerre zsugorodott; ez europai atlagban mintegy 62% veszteseg.

A lapok tipizalasa [ szerkesztes ]

A lapok osztalyozasa nem keverend? a lapi novenytarsulasok osztalyozasaval (pl. lapret ). A vizboritas melysege, a viz fiziko-kemiai jellemz?i, eghajlati viszonyok stb. fuggvenyeben egyes laptipusokon tobbfele novenytarsulas is megjelenhet.

Legaltalanosabban ket tipusra, siklapokra (angol: fen , nemet: Niedermoor ) es dagadolapokra (angol: bog , nemet: Hochmoor ) kulonithetjuk el ?ket. Harmadik tipusukat, az atmeneti lapokat tobbnyire a siklapok koze soroljak be.

A dagadolapokat csak olyan viz befolyasolja, mely kozvetlenul a feluletukre hullik, mert felszinuk kiemelkedik. ^[1] A dagadolap vizutanpotlas szerint ombrogen (es?vizzel taplalt), ombrofil (sok csapadekot kedvel?, ilyen helyen kepz?d?), fejl?deseb?l adodoan szemiterresztrikus (felulr?l taplalkozo es felfele novekv?). ^[3]

Ezzel szemben a siklapok vize zommel a lap hatarain kivulr?l szarmazik, a t?zegfelulet nem emelkedik a talajviz szintje fole. ^[1] A siklap vizutanpotlas szerint minerogen (a felszinen osszegy?l? vizzel es talajvizzel taplalt), reophil (melyedesekben osszegy?l? vizben kepz?d?) es fejl?dese szerint szubhidrikus (alulrol taplalkozo es leuleped?). ^[3]

A Vizugyi Hidrobiologia sorozatban megjelent kategoria-rendszer tomor, gyakorlatias formaban kozli a f?bb laptipusokat. A siklapokon es dagadolapokon kivul elkuloniti a kett? kozt vizutanpotlas szempontjabol atmeneti jelleg? atmeneti lapokat es uszolapokat is. A forraslapokat onallo kategoriakent kezeli. ^[4] ? A modern lapkutatas kezdeti id?szakaban els?sorban vizuk eredete alapjan tipizaltak ?ket. ^{[5] [6]} Termeszetesen a siklapok ennel joval valtozatosabbak, igy meretuk, morfologiajuk , a viz es a t?zeg kemiai osszetetele es a viz mozgasa szerint is csoportosithatok. ^[1] Egy komplex laposztalyozo rendszer a mar emlitettek kozul tobb szempontot is figyelembe vesz. ^[3] Ilyet a hazankban el?fordulo laptipusokra Lajer ^[1] dolgozott ki. A dagadolapok tipizalasa a hazai rendszerb?l hianyzik, mivel azok hazankban szinte egyaltalan nem fordulnak el?; leginkabb a borealis regiokban, illetve er?s oceani hatasra fejl?dnek ki. Ennek oka az, hogy kialakulasukban meghatarozo a csekely parolgasi veszteseg (nagy paratartalom).

A lapokat vegetaciojuk alapjan is osztalyozzak. Kulonboz? abiotikus tenyez?k miatt azonban vannak olyan novenytarsulasok , amelyek alatt egyes helyeken kepz?dik t?zeg, masutt pedig nem. ^[1] A kizarolag novenyfoldrajzi alapu osztalyozasok az eszaki teruletek (pl. Kanada , Sziberia , Skandinavia ) kevesbe bolygatott lapjain alkalmazhatok eredmenyesen. ^[3]

A lapok novenyzete, novenytarsulasai [ szerkesztes ]

A legfontosabb t?zegkepz? novenyek ertelemszer?en a t?zegmohak (Sphagnum spp.) , valamint a tollmohak (Amblystegiaceae) es a pintycs?r? mohafelek (Brachytheciaceae) csaladainak egyes fajai. A mohak es az edenyes novenyek el? tomegenek aranya er?sen valtozo; az edenyes biomassza akar el is erheti a mohak mennyiseget ? mivel azonban a mohak lassabban bomlanak le, a t?zegben mindig tobb a moha, mint az el? biomasszaban. A borealis regio nedvesebb reszein a t?zegmohak netto primer produkcioja kb. 100?150 g/m² a zsombekon, 500 g/m² sikon es 6-800 g/m² a melyedesekben ? ez a sarkok fele haladva a csapadekkal csokken.

1. A siklapok (angolul: rich fen ) novenytarsulasait ket, okologiailag jol elkulonul? rendre bontjak:

• oligotrof siklapok ( Caricetalia fuscae Koch 1926 em. Klika 1934),
• bazikus siklapok ( Caricetalia davallianae Br.-Bl. 1949).

2. Az atmeneti lapok (angolul: poor fen ) novenytarsulasait a dagadolapok semlyektarsulasaival vonjak kozos rendbe:

• dagadolapok semlyektarsulasai es atmeneti lapok ( Scheuchzerietalia palustris Nordhagen 1937)

3. A dagadolapok (angolul: bog ) onallo tarsulastani osztalyanak (Oxycocco-Sphagnetea Br.-Bl. & R. Tx. ex Westhoff & al., 1946) Magyarorszagon csak egy rendje fordul el?, az is csak szorvanyosan:

• borealis t?zegmohalapok ( Sphagnetalia medii Kastner & Flossner 1933) ? ennek tarsulasai n?nek nalunk is.

4. A lapretek novenytarsulasait ket nagy csoportba osztjuk, megkulonboztetve az ude es a kiszarado lapreteket.

B?vebben: lapret

A lapok szukcesszioja [ szerkesztes ]

A lapi szukcessziosor kezdeti tagjakent az egykori egerlaperd?k helyen a lefolyastalan, pango vizes teruleteken lapretek alakulnak ki. Alattuk gyakran sast?zeg kepz?dik. Mindig nedvessegkedvel? es az anaerob viszonyokat elvisel? novenyek jellemz?ek rajuk; a viragos novenyek mellett gyakoriak a mohak. Ket f? tipusukat aszerint kulonboztetjuk meg, hogy a nyar vegere kiszaradnak-e vagy sem:

• A nedves vagy ude lapreteknek (Caricetum davallianae) csak nagyon vekony, felszini reteget nem itatja at viz.
• A kiszarado lapretek (Molinietum coeruleae) talajvizszintje nyaranta melyebbre sullyed.

Ha nem kaszaljak ?ket, a szukcesszio el?rehaladtaval a lapretek laperd?kke alakulnak.

A lapok okologiai jelent?sege [ szerkesztes ]

A lapok az egyeb vizes el?helyekt?l (peldaul a mocsaraktol) f?kent abban kulonboznek, hogy bennuk az elhalt novenyi anyagok nem bomlanak le, hanem t?zeget kepezve felhalmozodnak igy szenet vonnak ki a biogeokemiai ciklusokbol. Ennek okologiai jelent?sege azert oriasi, mert a legkorb?l kivont szen-dioxid a legfontosabb uveghazhatasu gaz, ami Foldunk klimajanak alakulasaban meghatarozo. A t?zegkepz?des a szenkepz?des els? lepese. A lapok ezen okologiailag rendkivul fontos tulajdonsaga azaltal valosul meg, hogy a lapok vizszintje (termeszetes allapotaban) nagyfoku allandosagot mutat es a viz felszine alatt oxigent?l elzart (un. anaerob) viszonyokat teremt. A lap a lapi el?vilagot es ezt a specialis lapi el?helyet egyuttesen jelenti, hiszen ezek egymastol elvalasztva nem kepesek fennmaradni, egyseges okoszisztemat kepeznek.

A t?zeg porozus szerkezete es kemiai tulajdonsagai reven nemcsak szen-rezervoar, hanem duzzadokepessege folytan nagyon sok vizet is kepes megkotni, igy meghatarozo szerepe van a vizviszonyok szabalyozasaban es a csapadekviz tovabbozonleset megakadalyozo un. viz-retencioban . Ezen viz-retenciohoz jarul hozza a lapi novenyzet, kulonosen a lapokra jellemz? nagy mennyiseg? moha is. Az eletkozossegek viz-retenciojanak szabalyozasban betoltott okologiai jelent?sege akkor valik nyilvanvalova, amikor a letarolt erd?k kovetkezteben lezudulo arvizekre, majd az ar gyors levonulasa utani nyari aszalyra gondolunk. Ezeknek az egesz tarsadalomra gyakorolt hatasat es gazdasagi jelent?seget talan szuksegtelen reszletezni.

A lapok el?vilag-vedelmi jelent?sege [ szerkesztes ]

A lapok el?vilag-vedelmi jelent?seget azonban nemcsak okologiai szerepuk, hanem dont?en a biologiai sokfeleseg meg?rzeseben valo jelent?seguk adja. A lap el?vilag-vedelmi es novenytarsulas-tani ertelemben egyarant nagyon tag gy?jt?fogalomkent foghato fel. A fentiekben osszefoglalt kozos jellemz? tulajdonsagok mellett az egyes lapok fajkeszletukben es habitusukban is nagyon sokfelek lehetnek. Ez az el?helyi sokfeleseg es terbeli heterogenitas szamos kis helyen el?fordulo ritka, kulonleges el?leny fennmaradasat biztositja. A lapok allatvilaga szamos meg a tudomany el?tt is ismeretlen apro el?lenyt foglal magaba. A lapok el?vilagaban sok esetben fedeztek fel olyan fajokat, amelyek regmult id?k mashol mar kihalt tanui, ilyenek peldaul hazankban a lapokhoz kot?d? un. jegkori reliktumfajok, amelyek csak a specialis lapi korulmenyek kozott maradhattak fenn. A kis foltokban hosszu ideig elzartan meg?rz?d? populaciokban fajkepz?desi folyamatok is tortennek, ennek folyaman bennszulott lokalis fajok, un. endemizmusok alakulnak ki. Ezen reliktum es endemikus fajok meg?rzese gyakran egy egeszen kis lapfolt megmaradasan mulik, hiszen esetleg a vilagon sehol mashol nem fordulnak el?.

A lapok tudomanyos jelent?sege [ szerkesztes ]

A lapok tudomanyos jelent?seget az okologiai es el?vilag-vedelmi ertekukon felul, meg tovabbi fontos szempontok is novelik. A t?zegkepz?dessel osszefuggesben a lapok nemcsak sajat el?vilagukrol hordoznak informaciot , hanem a szuletesuket kovet? foldtorteneti es kulturtorteneti tenyekr?l, korszakokrol is arulkodnak. A lapok id?rendi retegekben meg?rzik (fosszilizaljak) a tagabb kornyekukr?l behullo viragporszemeket, novenyi es allati maradvanyokat, vagy a torteneti korokban a lapba menekult emberek nyomait es targyait is. A t?zegretegekben sok ezer evre visszamen?leg meg?rzott ?feljegyzesek” kiolvasasa olyan tudomanyos informaciokat ad szamunkra, amelyek semmilyen mas modszerrel nem szerezhet?k meg. Ezert is fontos, hogy ezek a ? konyvtarak ” ne semmisuljenek meg meg a tudomanyos feldolgozasukat megel?z?en.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Termeszetvedelmi torveny [1]
• Novenyfoldrajz [2]
• Lajer Konrad (1998): Bevezetes a magyarorszagi lapok vegetacio-okologiajaba. ? Tilia 6: 84-238.
• Borhidi Attila: Magyarorszag novenytarsulasai. Budapest: Akademiai. 2003. ISBN 963-05-7983-9 Hozzaferes: 2020. szeptember 3.  
• TERRA Alapitvany: Lapretek
• Turcsanyi Gabor, Turcsanyine Siller Iren, 2005: Novenytan 23. Novenyfoldrajz
• Kozossegi Okologia ? Mohakozossegek leirasa Archivalva 2018. januar 22-i datummal a Wayback Machine -ben

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Kornyezetvedelmi es Vizugyi Miniszterium
• Lapok helyzete hazankban
• Magyarorszag Novenyzeti Oroksege
• Lapfotok
• Lapok es mocsarak a Sulineten
• Applied Ecology and Environmental Research

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

• Bandi, Gy. (szerk.) (2001): Kornyezetvedelmi jogesetek es a szakert?i tevekenyseg (Kornyezetvedelmi Kiskonyvtar 10.) ? KJK-Kerszov Jogi es Uzleti Kiado Kft., Budapest
• Borhidi, A, Santa, A. (szerk.) (1999): Voros konyv Magyarorszag novenytarsulasairol 1.-2. ? A KoM Termeszetvedelmi Hivatalanak tanulmanykotetei 6., Termeszetbuvar Alapitvany Kiado, Budapest
• Chichilnisky, G. (1996): The Economic value of Earth’s resources ? Trends in Ecology and Evolution, 11: 135-140.
• Costanza, R., Segurea, O., Martinez-Alier, J., (1996): Getting down to Earth: Practical Applications of Ecological Economics ? Island Press, Washington, D.C.
• Costanza, R., d’Arge, R., de Groot, R., Farber, S. (1997): The value of the word’s ecosystem services and natural capital. ? Nature, 387:253-260.
• Degen A., Gayer GY., Scheffer J. (1923): Magyar laptanulmanyok. Magyar Botanikai Lapok 22: 1?116.
• Domsodi J. (1988): Lapkepz?des, lapmegsemmisules. ? MTA Foldrajztudomanyi Kutato Intezet, Budapest.
• Erdine Szekeres Rozalia (szerk.) (2002): Nemzeti Okologiai Halozat 3 ? Lapok ? KoM Termeszetvedelmi Hivatala)
• farago, T. Kerenyi, A. (2003): Nemzetkozi egyuttm?kodes az eghajlatvaltozas veszelyenek, az uveghazhatasu gazok kibocsatasanak csokkentesere ? Kornyezetvedelmi es Vizugyi Miniszterium, Debreceni Egyetem, Budapest-Debrecen
• Fekete, G., Molnar, Zs., Horvath, F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitas-monitorozo Rendszer II. A magyarorszagi el?helyek leirasa, hatarozoja es a Nemzeti El?hely-osztalyozasi Rendszer ? MTM, Budapest.
• Kerekes, S., Szlavik, J. (1999): A kornyezeti menedzsment kozgazdasagi eszkozei (2., javitott kiadas) Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado, Budapest
• Lajer K. (1998): Bevezetes a magyarorszagi lapok vegetacio-okologiajaba. Tilia 6: 84?238.
• Margoczi, K. (1998): Termeszetvedelmi biologia ? egyetemi tankonyv, JATEPress, Szeged.
• Marx Gyorgy (1993): Napfeny, uveghaz, eghajlat ? Fizikai Szemle 1993/4: 132-139.
• Mendelsohn, R. (2001): Economic value of biodiversity, measurements of In: Encyclopedia of Biodiversity, Volume 2. pp. 285?304.
• Molnar, Zs., Horvath, F., Litkey, Zs., Walkovszky, A. (1997): A Duna-Tisza kozi k?rises egerlapok tortenete es mai allapota ? Termeszetvedelmi Kozlemenyek 5-6. Magyar Biologiai Tarsasag, Budapest.
• Pataki, Gy., Takacs-Santa, A. (szerk.): Termeszet es gazdasag, Okologiai kozgazdasagtan szoveggy?jtemeny ? Typotex Kiado, Budapest
• Standovar, T., Primack, R.B. (2001): A termeszetvedelmi biologia alapjai ? egyetemi tankonyv, Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest
• Vida Gabor (1995): Diverzitasi strategia es koevolucio a bioszferaban ? Termeszet Vilaga 1995/I. kulonszam: 51-56
• Zolyomi B. (1936): Tizezer ev tortenete viragporszemekben. Termeszettudomanyi Kozlony 68: 504?516.